Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-05 / 1. szám
Szatmár, 1904. S ZATMAR-NEMETL* Január 5. a- ület évkönyveit és egyéb nyomtatásban 'ányait kapja. let könyvtárát és esetleges gyüjtemé- i használhatja. tu egyesület által vagy közbejöttével rendezett Kiállításokra, vásárokra és versenyekre, felolvasásokra és szőlészeti előadásokra minden tagsági igazolványának előmutatása mellett ingyenes belépti jegyre tarthat igényt. Az egyesület szervezetét alkotják : A közgyűlés, az elnökség, az igazgató-választmány, a számvizsgáló bizottság, a borvidéki bizottságok, a szakosztályok, a tisztviselők. Borvidéki (községi) bizottságok: Ha az egyesületnek egy borvidéken, illetőleg egy községben legalább 50 tagja van, megalakul a Magyar SzőllŐsgazdák Országos Egyesületének . . . . i borvidéki (községi) bi- zottsnga, melynek tagjai az összes borvidéki (községi) tagok, a kik maguk választják elnöküket, két alelnö- küket és titkárjukat. A borvideki (községi) bizottságok elnöke, tagja a »M. Sz. 0. E « igazgató-választmányának. Bennünket vidékieket kiváltképen ezen utolsó pontozat érdekel, ennek értelmében kell buzgólkodnunk, különben annak nincs semmi értelme, mint ezt az értekezlet is kimondta, hogy mi, egyesek, az országos egyesület tagjai legyünk. Szatmár—bikszádi h. é. vasút és az avasi erdő letárolása. Az avasi bérez nemcsak őserdőjéről nevezetes, hanem azon természeti kincsekben való mérhetlen gazdagságáról is, miket keblében rejteget. Van olt nemes érez, vas, kőszén, só és terméskő, csak vállalkozó szellem hiányzott, aki mindezt kiaknázta volna. A városnak roppant nagy kiterjedésű avasi erdője is óriási vagyont képvisel, de mivel a kedvezőtlen közlekedési viszonyok mellett annak szakszerű kitermelésére és letárolására gondolni sem lehetett, csupán mint legelő volt értékesíthető s ilyen érték* sités mellett bátran holt tőkének volt tekinthető. Ha egyelőre egyébb vállalkozásról nem is lenne ; gzó, mint az erdő letárolásról, akkor is első sorban a j városnak mint legnagyobb erdő birtokosnak áll érdé- j kében ennek megvalósítása. Éhez pedig az első lépés a megfelelő közlekedési j eszközök megteremtése. így érlelődött meg az az eszme, hogy az avasi erdő kitermelése a vasút építéssel kapcsolatosan szó- j vetkezeti alapon valósitassék meg. Az illetékes tényezők úgy a kormány, mint az orsz. központi hitalszövetkezett részéről megígérték hozzájárulásukat miután felismertek ezen vállalatnak országos jelentőségét. S az ilyen alapon megindult mozgalom már is a legszebb reményekkel kecsegtet. nincs-e valaki közelükben, a király karján fekvő felöltőre mutatva, megszólalt: — Kedves uram! ügy e bár, zálogba akarja tenni ezt a kabátot? Majd gondoskodom ióla. Miksa királyt kezdetben meglepte ez a föltevés, de látta, hogy az asszony nem ismerte löl; kiváncsi lett, mi sors fegja érni felöltőjét, miért is bizalmasan odasugta az asszonynak : — Igen. — Helyes — szólt az asszony és eközben átvette a király felöltőjét — ha egynegyed óra múlva érte jön, mar átadhatom a pénzt. — Majd müérlő szemmel végigtekintve a kabáton, hozzátette: „Ezért majd kiszorítunk vagy tiz forintot.“ Nevetését visszafojtva, Miksa király tovább ballagott, negyedóra múlva azonban pontosan visszatért s az öregasszonyt csakugyan helyén taialta. — Itt a pénz, kedves uram 1 Tizenegy forintot kaptunk. így és most itt van a zálogczédula. A kiváltásnál majd gondoljon rám ! — Mikor aztán latta hogy a felöltőjétől megszabadult úri ember nem tudja, hogy mi jár az ő fáradságáért, hozzátette: „A ezédula egy garas volt, nekem pedig egy hatos jár.“ Miksa király a zálogjegyet nevetve tette zsebébe s miközben a tizenegy forintot ez asszonynak átadva mondta : — Kedves asszonyom, fogadja ezt fáradságáért! Az asszony hirtelen nem tudta, hogy mit tartson erről az üzletről s magyarázatot akart kérni az úrtól, de az már akkora tova sietett. A királyi palotájába érkezve, azonnal nejéhez sietett s a zálogjegyet megelégedett mosolylyal átnyújtva mondá : — A felöltőmet én tettem ugyan zálogba, de kiváltani majd neked kell. Pap Géza polgármester, mint az érdekeltség elnöke, az érdekeltséget f. hó 20 ári d. e. 10 órára hívta egybe a szövetkezet megalakítása tárgyában tartandó értekezletre. S Z I N H A Z. A múlt hét színházi eseményeiről röviden beszámolhatunk. Kedden Casanova került színre igen jó előadásban, Ferenczy a czimszerepben jól játszott és igen szépen énekelt. Szentes, Papír, Sziklai Blanka és Toronyi szintén jók voltak. Komái Margit, pedig hármas szerepét oly megkapó közvetlenséggel alakította és sok s nem épen könnyű énekszámait oly kedvesen adta elő, hogy ez idényben először láttuk a művészetig emelkedni. Ebből annyi tanulságot meríthet, hogy kevesebb pózzal és mesterkéletlen természetességgel őszin te sikereket érhet el, mig a magára erőszakolt temperamentum a művészet és a hatás rovására megy. Szerdán Herczeg Ferencz „Gyurkovits lányok“ czimü vigjátéka került színre üres ház élőt! meglehetős gyenge előadásban. Garai Iius „Miczi“ szerepét ügyesen adta, de bizony kevés hatással, valamint Nagy Sándor is hasztalanul ügyeskedett Horkai Feri szere- repében. Hiányzott a hatás főfaktora, a közönség. Üres ház előtt a leggondosabb játék is kárba vész, Ennek tudjuk be. hogy a darab vontatva és igen ne hézkesen ment. Csütörtökön délután ingyen előadásban adták a „Faiu rosszát“. Este nem volt előadás. Pétiteken, Verő György népszínművének, a „Menyecskéknek bemulató előadása voit. Unalmas, össze- függésnélküli darab, amelyről a legjobb akarattal sein lehet kedvező véleményt mondani. Egy pár sikerült jelenet és egy pár jól megrajzolt epizód alak érdemel mindössze említést. Bátosi sok igyekezettel játszott s különösen a 3 ík felvonásban igen hü és igaz alakítást nyújtott, jók voltak Kornai Margit Tábori s különösen Garai Iius a második fölvonásban. Szombaton, a „Bob herczeg“ került színre másodszor. Vasárnap, a „Menyecskéket“ ismételték meg. Hétfőn, „Casanovát“ adták zóuaelőadásban szintén oly sikerrel mint először. HIKE K. — Kinevezés A főispán nemestóthi Szabó István nagykárolyi járási közigazgatázi gyakornokot tísztelet- boli szolgabiróvá nevezte ki. — Főispán! beiktatás. Domahiuy Elemér Dcbie- czen sz. kir. város és Hajduvármegye főispánjának ünnepélyes beiktatása január hó 11-én iesz. — Rendkívüli vármegyei közgyűlést tartott decz. 29 S?atmárvármegye közönsége. ,Tárgysorozat első pontja Tisza István gróf miniszterelnök leirata kine- veztetéséről. Mielőtt határozat hozatott, Nemestóthi Szabó Antal kijelenti, hogy,; az állandó választmány javaslatához hozzájárul s kiemcmeli, hogy midőn Szat- márvármegye a miniszterelnököt üdvözli, ilyen alkalmakkor csak ősi szokást,^erényt gyakorol s a jelenlegi miniszterelnökkel szemben az üdvözletét minden politikai vonatkozás nélkül teheti, mert Tisza István gróf. iíju kora egy pár éveit Szál marvármegyében töltötte s igy őt a vármegye közönsége részben mint saját fiát üdvözölheti. Több felszólalás után a közgyűlés egyhangúlag az állandó választmány javaslatának elfogadása mellett a miniszterelnököt üdvözli. Darányi Ignácz földmivelésügyi és dr. Wlassits Gyula vallás- és közoktatásügyi volt miniszterek búcsú leirata kapcsán nevezetteknek elismerő felirat felterjesztését szia tén egyhangúlag határozta el a közgyűlés, valamint Berzeviczy Albert, Taliárv Béla, Nyíri Sándor és Hiero- nymi Károly uj minisztereknek szintén egyhangúlag üdvözlő feliratot határozott. Az országgyűlés bármely házának tagjaival.'szemben tnegkisérlett megvesztegetés tárgyában Tolnavármegyétől érkezett átirata a nemzeti követelések és önkéntes adófizetések ügyében ugyancsak tudomásul vétetett, miután a közgyűlés hasonló szellemben az októberi közgyűlésen határozott. A legtöbb adót fizetők névjegyzéke tudomásul vétetett^ és. a5 választott vármegyei bizottsági tagok megüresedett helyének betöltése iránt a közgyűlés a választási elnökök kiküldésével intézkedett. A nagyká- roly—kaplonyi útvonal a törvényhatósági utak sorában felvétetett. A lápi törvényhatósági útvonal kérdésénél a kiépítéshez egyes községek nevezetesen Tyúkod, Ura, Csenger, Cs.-Újfalu és Börvely községek által megszavazott hozzájárulásokra nézve határozott a közgyűlés, e határo7.at feletti vitában Mándy \ Benő, Domahidy Sándor és Ssuhányi Ferencz biz. tagok vettek részt s végre is a közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. Jeoey Géza nyugdíjaztatása ügyében hozott nyugdijválasztmányi határozatot a t. főügyész feiebbezésének elutasítása mellett a közgyűlés jóváhagyta. Bár elég szép számmal gyűlt össze a bizottság a közgyűlés már már féitizenkettőkor véget ért. — Kinevezések. A rendelkezési állapotba helyezett vármegyei számvevőségi tisztviselőeet a piapok- ban nevezte si a pénzügyminiszteri Sitnkó Géza volt alszárnvevőt pénzügyi íogaimazónag, Uosvay László, Gdiasz Ödön és Márton Elek alszámvevőket számellenőrnek nevezték zi, a nagykároiyi kirí pénzügyigazgatóságnál. Ezen kivül Szilágyi Lajosaköny velőt, Bodnár László és Budaházy Zsigmond Írnokokat szám- tiszteknek, Csécsy József és Teleki Antal dijnokokat számtisztekké nevezték ki. — Szatmár—mátészalkai vasút közigazgatási bejáratát a kereskedelemügyi minisztérium elrendelvén annak megtartására folyo 1904. évi január 12-iket és következő napjait tűzte ki. A városi tanács a váios képviseletében Pap Géza polgármestert és Etdélyi István főmérnököt küldte ki, a közigazgatási bizottság pedig a maga részéről Kőrösmezey Antaí főjegyzőt és és Dr. Vajay Károly tiszti főügyészt. A varos és vetés község érdekeit közönséget a tanács a következő hirdetmény utján értesíti a közigazgatási bejárás helyéről es idejéről: Szatmár-Némeli sz. kir. város tanácsa a 4Ó181|189t3 sz. keresk. min. rend. alapjan ezennel közhírré teszi, hogy a Nagyméitósagu Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 72769jV. 1903, sz. leiratával a Szatmár—mátészalkai h é. vasút közigazgatási bejárását elrendelte s annak sorrendjét a következőleg állapította meg : Szat- mar-Némeu sz. kir. varus es Vetes község érdekeltségével a laigyaiás 1904 januar i2-eu Szatmai-némdilién a városháza tanácstermében lesz megtartva Óvári, Csenger, Paiyod községek érdeke.tsegevel 1904jauuat 13-án ű. e. 10 öiakut Csengerben a községházán ; Tyúkod, PoicsaJma, Üköritó községek érdekeltségével pe- 1904' január 14-cn d. e. 9 órakor Porcsalma községházait ; és vegüí Győrteiek, Kocsord es Mátészalka községek eruekeílsegevei pedig 190 januar 15-én délelőtt 9 órakor Mátészalka községházán, Szatmár-Némeli varos és Vetes község érdekelt közönséget a hirdetmény utján ét testijük a ten be vett Szatmár—mátészalkai h. é. vasút közigazgatasi bejárásának helyéről éá idejéről azzal hogy azon megjelenni vagy magát kellőképen képviseltetni szíveskedjék. Egyben tudatjuk, hogy a városi tanács a maga részéről Pap Géza pol- pármesiert es Etdélyi István lómérnököt küldte ki Szatmár--Németi a városi tanácsnak 1903 évi Deczem- ber 22-en tartott Ütéséből. — Pap Géza polgármester* — Papolczy Karoly szatmárhegyi av. ref. lelkész fizetési pótlek tngedelyezese iránti kérelmet a jogügyi szakbizottság eluiasuó javaslattal terjesztette a tanácshoz, miután felsőbb helyen kilátásba helyeztek a se- gédlelkcszt javadalom engedelyezéset, ezaital folyamodó kérelme különben is tárgytalanná válik. — Eljegyzés. Bitkei Barioffy Miklós m. kir. lion- vedhadnagy, karácsony estéjen jegyezte el Küszner Albert gyamleanját, Wodianer Margit kisasszonyt, néhai Wodiáner Imre, az 1. magy. alt. bizt. társ. pozsonyi volt vezenitkárának leányát. — Előléptetett föeilenór. A kereskedelmi miniszter mándi Mandy Bertalan allamvasuti főellenőrt, a forgalmi főnökség helybeli osztályának vezetőjét 1903. évi október hó 1-ével szamitandóiag a III. rangfokozat I. osztályából a JI. rangfokozat 3- ik osztályába lelügyelővé léptette elő. — Tanítónői kinevezés. A vallas- és közoktatásügyi miniszter Paiady Erzsébet oki. tanítónőt a helybeli állami elemi iskolához helyettes tanítónői minőségben kinevezte. — Értesítés, .a helybeli Rukóczy-uteán megnyílt állami óvodában a bairatásoK januar 7-én kezdődnek meg es tartanak egy hétig, miröi a szülőket értesíti az igazgatóság. — Köszönet nyilvánítás. Mind azon jó barátok s ismerősöknek kik kedves fiunk temetésén megjelentek s bánatunkban osztozni szívesek voltak fogadják a leg háiasabb köszöneiünket Kiss Pai és családja. — Hatvani Peter nyugdíj kiegészítése iránti kérelmével szintén a tegnapi szakosztály foglalkozott s azzal a javaslattal terjesztette be a városi tanácshoz, hogy tekintettel folyamodó 43 évi buzgó munkásságára és a 34.000 koronára menő óvodai alapnak megteremtése körül szerzett érdemeire az ő személyét illetőleg 200 korona évi nyugdij pótlék utaltassék az óvodákra felvett költség terhére. — A tagosítással felmerült költségek fizetése tekintetében a gazdasági szakbizotság azon javaslattal terjesztette vissza ez iratot a városi tanácshoz, hogy a hátralékos 13.000 korona szintén a törzsvagyon alapból fedeztessék amelyből a már kifizetett 10.009 korona is előlegeztetett, még pedig megtérítési kötelezettség néikül.