Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-21 / 16.szám
Szatmár, 1903. S Z A T M A R - N E MSErT I Április 21. JÓ étváav ! képezi testi egészségünk alapját ... . aj • s ezt éri el- kiki, ha rendszereKönnyii emésztés ! sen használja a rohitschi „Tempelforrás“;t (borral, cognaccal, Rendes anyag- vagy gyümölcslével vegyítve), , vagy pedig a rohitschi „Styria- — CSereI forrás“-t (jóval erősebb, tisztán.) IRODALOM. Magyar Remekírók. A „Franklin-Társulat“ e korszakos vállalatából megjelent a harmadik sorozat. Ma már, midőn a *Magyar Remekírók< díszes és becses köteteinek ezrei, sőt tízezrei forognak az országban, fölösleges lenne I ennek a klasszikus gyűjteménynek akár a kulturhis- tóriai, akár a nemzeti fontosságát hajtogatni: az a közönség, melynek ízlésében, műveltségében és hazafiaságában bízva a kiadó-társulat, e nagy vállalkozásra elszánta magát, fényesen bebizonyította, hogy érti és érzi a „Magyar Remekírók“ nagy jelentőségét s nem azt a könyvet veszi meg, a melylyel legügyesebben kinálgatják, hanem azt, a melyiknek belső értékéről is helyes Ítélete van. Egy szóval: nem Maecenas többé a müveit magyar közönség,-hanem — müértő : nem adózik, hanem vásárol, nem csak adni akar, hanem élvezni is. Ebben pedig bő része lehet, ha a „Magyar Remekírók“ köteteit forgatja ; mert lassan-lassan, a mint a kötetek egymásra gyűlnek, a magyar irodalom kodifikálása lesz ez a gyűjtemény. Egymás mellé sorakoznak a könyves polczokon a magyar nemzet nagy szellemeinek alkotásai s mire mind az ötvenöt kötet megjelenik, — nem lesz mit irigyelnünk a nyugati nemzetektől : — a mi irodalmunknak is vannak oly gyöngyei, a minőkkel más nemzetek nem kérdhetnek. A «Magyar Remekírók» első két sorozatának tiz kötetében ugyanis Arany János, Csiky, Garai, Kossuth Lajos, Reviczky, Szigligeti és Tompa műveit kaptuk, vagy teljesen, vagy részben : a most szétküldött -uj sorozatban pedig Vörösmarty harmadik kötetén kívül Czu czor, Kazinczy, Kölcsey, és Vajda egy-egy kötetét találjuk. A magyar szellemi élet pangása, nemzetünk fásult közömbössége soha sem volt szembetűnőbb, mint a Kazinczy föllépésének idejében. Herder szavait, hogy „a magyarnak nincs többé mit keresnie a földön“, akárhányan néma fájdalommal olvasták és igazoltnak hitték. Ez a „Kún Lászlóénál is mostohább idő“, — a hogy Vitkovics Írja, — kétségbe ejtette a nemzet legjobbjait, a kik semmi vigasztalót se láttak a haza sorsában. A hazafias Írói törekvéseknek szárnyát szegte a czenzura és szellemi életünknek néhány szórványos nyilatkozása is inkább csak a végvonaglás tusájáról lebbentette föl a fátyol!... Egyedül Kazinczy nem csüggedett: — a múlt dicsőségének sírján a föltámadás lehetőségét hirdette, — se hitének apostolaként, Szinte egymaga vállalkozott a gigászi föladatra, hogy a tetszhalott magyarba uj életet önt, a fásult szivekbe pezsgő vért ereszt és fölrázza dermedtségéből az alvó társadalmat. — „Illő, hogy a ki erőt érez magában, ellene szegezze magát a reánk törő szörnyű veszedelemnek“, — Írja Vida Lászlónak; s ő maga jár jó páldával elől. Izgató szenvedélye egy perczig se hagyta pihenni az aczélos lelkű, lángoló szivü reformátort: — de a czélt elérte: élete végére, megérhette azt az örömet, hogy eszméi az egész nemzet életét megtermékenyítették. Ő volt az irodalom és a közélet Széchenyije: — a nemzetébresztő legnagyobb magyar abba a földbe vetette el politikai reformjainak magvait, a melyen a Kazinczy tolla szántott barázdákat. „Sz-ellem vala ő, — Írja róla Kölcsey, a ki legbuzgóbb tanítványa volt, — mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül elevenité; s lépcső, melyen egykorúi magasbra hághassanak s a szerencsésebb maradék tetőre juthasson .. .“ Az az egy kötet, a melyet Váczy János, Kazinczy leghivatottabb kritikusa válogatott össze a nagy agitátor munkáiból, .egész képét adja irodalmi újjászületésünk e buzgó apostolának és munkásának. Ä mi eredetit versben irt, azt mind fölvette a kötetbe; eredeti prózai dolgozatai közül pedig a legfontosabbat, a Pályáyn emlékezetét. Egy egész könyvet töltenek meg Dalai és ódái, kettőt a Tövisek és virágok egyet-egyet az Epigrammák, a Vegyesek és az Epistolák: s e hat könyv után következik a Pályám emlékezetének négy könyve. Megelőzi pedig Kazinczy Írásait a Váczy János dr. Bevezetése, mely rövid, de annál tömörebb és igazságos kritikával méri a széphalmi mester nagy érdemeit. Kölcsey Ferencz, a nyelvújítás mesterének legtehetségesebb tanítványa, — „voltaképpen több irót foglal magában“, — a hogy Greguss jellemzően mondja róla. Angyal Dávid, a ki a „Magyar Remekírók" sorába fölvett Kölcsey-kőtet elé alapos és kimerítő kritikai bevezetést irt, igen nagy szeretettel foglalkozik e sok oldalú költővel. A hymnus Írója erős, élénken fürkésző, bátor elme volt, igazi hőse a meggyőződésnek, de mélyre ható s élesen bonezoló logikája mellett van benne lírai érzés, költői fogékonyság és szubjektív színezés is. A húsz ives, tartalmas kötetben meg vannak Kölcsey összes versei, melyek közül több nein az irodalomtörténeté csupán, hanem az egész nemzeté is. Prózai munkái közül a legjelesebbeket válogatta ki Angyal Dávid: — a Berzsenyi Dániel verseiről irt kritikáját, emlékbeszedjét ugyancsak Berzsenyi Dániel fölött, a gyönyörű Parainesist, melyet mindnyájan olvastunk és tanultunk az iskolában, s a melynél szebb oktatást, legalább magyar nyelven, ma sem ismerünk. Mintha csak ebben tette volna le Kölcsey a maga ideális egyéniségének az ethikai hitvallását, hogy — „bár minden küzdéseink mellett a magunk számára jobb napokat nem vívhatnánk ki: de, tisztán érezve, hogy emberi rendeltetésünk főczélja nem is ez vala: nem nézünk átokkal vissza a pályára, mely ha nekünk tövist hozott is, nemünknek most, vagy a jövenvőben virágot és gyümölcsöt teremhet..." Czuczor Gergely, a hazafias érzésű benezés költői munkáit Zoltvány Irén rendezte sajtó alá s ugyancsak ő irta meg kiváló rendtársának az életrajzát is. A sokat szenvedett, testestől-lelkcstől nagyar Czuczor- ral, Petőfit kivéve, nincsen újabb költő, a ki „népszerűség“ tekintetében vetekedhetne. Egy híján negyven dalát énekli ma már a nép s költészetének bizonyára legbecsesebb részét teszik e népies dalok. De talentuma más irányokban is nyilatkozott: — az óda, elégia, epigramma, szatíra és éposz különböző hangjai mind megcsendülnek a lantján s költészetének az erős nemzeti érzés volt a legfőbbb táplálója. A Riadó költőjét bilincsekbe verték ugyan, de magyar lelkét neun lehetett békókba szorítani. Ebben a kötetben együtt találjuk lyrai és vegyes költeményeit, jeles műfordításait (különösen nevezetes „Horatius epistolája a Pisókhoz, a költészetről“, mely eddig csak összes müveiben volt meg), népdalait, pap rikás verseit, rajzait, életképeit, népregéit (köztük a hires „Falusi kis leány Pesten“), balladáit és legendáit, hőskölteményeit (köztük a nagy konczepczióju „Hunyadit, mely nemcsak Cuczornak lett volna főműve, hanem epikai költészetünknek is legtökéletesebb alkotása, ha szerzője abba nem hagyja), stb. Bezárják a kötetet a rövid mesék, melyeknek allegórikus keretében „magyar példaszók“ erkölcsi foglalatjait magyarázza Czuczor. A Vörösmarty Mihály munkáinak végleges, teljes kiadásából, mely ebben a vállalatban jelenik meg, a harmadik kötetet kapjuk, — a nagy költő drámai költeményeinek első felét. Megalkotásuk időrendjében következnek egymás után Salamon király, Hábador, A bujdosók és Csongor és Tünde, mely a magyar költői nyelv legszebb diadala. Általában megszokták csak a lírai és epikai költőt magasztalni Vörösmartyban; pedig filozófiai mélység, a gondolatok költői szépsége, a hasonlatok fönsége és merészsége dolgában semmit sem irt Vörösmarty, a mi drámai költeméyeinek fölötte állana. Valóságos Shaksperei forrongás nyilatkozik eszméiben, mig hibátlan, zengzetes sorain szintén meglátszik- hogy sokat tanult a birt szellem-óriástól, a kinek hatása lépten nyomon nyilatkozik minden sorában. Technikája meg valósággal páratlan: a blank- verset senki se kezelte nagyobb művészettel nyelvünkben, mint ő. A harmadik sorozat őt kötetéből csak ehhez az egyhez nincsen arczkép és bevezetés; mind a kettő a legelső Vörösmarty-kötet előtt van, mely az első .sorozatban jelent meg, s az életrajzot Gyulai Pál irta meg. mesteri tollával, arczképét pedig, valamint a többiekét R. Hirsch Nelli festette meg. Vajda János kisebb költeményei teszik a harmadik sorozat ötödik kötetét. A Petőfi utáni • korszaknak kétségkívül legönáílóbb, legtartalmasabb lírikusa. Mindenütt nagy erő, mély megindulás és viharos pathos emeli — iija róla Endrődi Sándor, a ki a kötet elé nyomtatott lelkes Bevezetésben teljes igazságot szolgáltat a sokat bántott és félreismert, önmagával is megbasonlott költőnek. Vajda egyénisége annyira külön álló, egyedüli, hogy szinte megdöbbent. Költészete a borongós ég, a zugó óczeán vagy a roppant nagy, komor hegyek hatását teszi ránk. Nem közönséges, nem hétköznapi, de ritka, rendkívüli, szertelen. Duzzad az erőtől, ég a szenvedélytől s keserűségében néha úgy tud süvölteni, mint a vihar vagy Shakspere hősei. Tépelődő, vívódó, magát emésztő lélek, a ki a forradalom utáni lírát erős bölcselmi tartalommal mélyítette s uj hangokkal gazdagította: — nem lehet öt mély megindulás nélkül olvasni, — a hogy Endrődi Írja. E „kisebb költemények“ sorában ott látjuk Vajda legjelesebb alkotásait. Első helyen vannak a Sirámok, melyeket a Szerelem átka, ez a gyöngyfüzér követ. Az eszmei tartalom révén szerves kapcsolatban van e dalokkal az a gyönyörű cziklus, melyet Gina emlékére irt a szerencsétlen költő. E versek egyik-másikát méltán állítják a Cyprus-lombok legszebb költeményei mellé, melyekben a nagy Petőfi siratja Etelkáját. A Vegyes költemények közt, melyek a kötetnek több mint kétharmad részét teszik, legjobban nyilatkozik Vajda sajátos, költői egyénisége. A Virrasztók, a Luzitán dal, Tavasz felé, a Vaáli erdőben, Nyár lesz, Húsz év múlva, Harmincz év után, stb. czimü költeményei mindig a magyar lira legszebb alkotásai maradnak. íme, ezt és igy adja a „Magyar Remekírók" harmadik sorozata: — a legnagyobb költők müveit, a legjelesebb kritikusok méltató bevezetésével. Nemzetünk nagy szellemeinek munkája, mely az egész nemzet kincses öröké, nem is kerülhetett volna közre méltóbb és dicséretre érdemesebb vállalrt keretében. Külső kiállítás és belső tartalom a legszebb harmóniában párosulnak itten: a díszes betűk, a finom, famentes papiros, a művészies kötés mind csak emeli ennek a.kiadásnak az értékéi, a mely minden esetre a legtökéletesebb azok közt, a miket klasszikusainké! bírunk. Az egész gyűjtemény ötvenöt kötet lesz, mire elkészül és az összes ötvenöt kötet ára 220 korona, mely összeg azonban csekély havi részletekben is törleszthető. A „Magyar Remekírók“-at a Franklin-Társulat adja ki s a gyűjteményre mind a kiadó, mind az összes hazai könyvkereskedések elfogadnak megrendeléseket. Végül még megjegyezzük, hogy egy-egy kötet átlagos terjedelme 20—22 iv (320—350 lap), de a szükséghez mérten jóval több is lehet ennél. Felelős szerkesztő: Mátray Lajos. Főmunkatárs: Ferencz Ágoston. Terményárak* a legutóbb megtartott hetivásáron. TERMÉNYEK Métermazsánként kor. 1 fii. II kor. fii,, Tiszta búza .................. ‘ 14 60 14 80 Kétszeres........................ — '--— '--Rozs .............................. 12 2 0 12 5Q Árpa .............................. 10 90 11 20 Zab................................ 11 3 0 11 70 Tengeri........................... ; 13. 60 14 — Kása.............................. , 16 — 18 — Fehér paszuly............... 20 5 0 20 — T arka „ .................. 9 — — ■ — Szilva............................... 32 '--36 — „ füstölt............... — — — — Kr umpli zsákja ..... 2 60 2 80 Szalonna........................ 132 — 136 . ' Vasúti menetrend. Érvényes 1903. május Utol. Szatmár-Németiböl indul : Gyors vonat Személy és vegyes vonatok Vásári vonat Debreczen 157 345 859 Í252 708 Királyháza V 156 601 1246 718 —■ 518 Nagy-Bánya 606 73^ Fi-Gyarmat Minden szerdán U.P 1015 723 Szatmár-Németibe érkezik: Debreczen 154 545 836 707 1036 Királyháza iO 155 851 fc'51 1020 814 Nagy-Bánya <L> 830 636 F:-Gyarmat Minden szerdán 1.1.6EÜ 749 615 , Szolőlugast ültessünk minden ház mellé ás házi kertjeiákben. Erre azonban nem minden sző- löfaj alkalma-;, (bár mind kúszó természe’fl) mert* nsgyobbréaee ha megní k, termést' nem hoz, ezért.- sokan nem értek el eredményt eddig. Hói lugasnak alkalmsa fajokat Hitettek, aaok t.-dven ellátják házakat as egéez mdlfférés idején a legkitűnőbb muakatály és más édes szőlőkkel. A szőlő basánkban mindenütt megterem ■ nincsen oly ház, melynek fala mellett a legcsekélyebb gondozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épület elmek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legremekebb diese anélkül, hogy legkevesebb helyet is «hozatna az éfobre használható résiekből. Es a legháLdatoeabb 'mőlea, mert minden évben terem. #A fajok ismertetésére vo. atkozó ssines féoynye- mstu katalógus bárkinek ingyen és bérmentve küldetik meg. aki címét egy levelezőlapon tudatja. jnn«Ml első «SlMráaytelep Maflr-Kágya, n. p. SíéfcelyhM. 905—1903. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete végre- hajtatónak Mik Grigor és társai kányaházai lakosok végrh. szenvedettek elleni vrh. ügyében a kérelem követ keztében a végrehajtási árverés 350 írt tőkekövetelés után lejárt 92 korona 01 fillér 40—43 félévi járadék hátralék összeg, 13 korona 23 fillér után 1Ő00. évi szeptember hó 24. napjától, — 26 korona 26 fillér után 1901. évi márczius hó 24-től, — 26 korona 26 fillér, — 26 korona 26 fillér után 1901. évi szeptember hó 24-tül, — 26 korona 26 fillér után 1902. évi márczius hó 24-től járó 6% kamatai, továbbá a vegyes hátralék fejében 3 korona 58 fillér, nemkülönben 22 korona 83 fillér végrehajtási — már megállapított és a még felmerülendő költségéknek kielégítése végett az 1881. LX. t.-cz. 344. §. alapján és a 146. §. értelmében a szinyérváraljai kir. járásbiróság területén levő, Kányaháza községben fekvő, a ’kányaházai 235. sz. tjkvben AI. 1 —10. sorsz. alatt foglalt s Argyel Illés (nős Deák Odesiával) revén álló belső és külső birtokra 220 koronában, — továbbá a kányaházai 260 sz. tjkvben AI. 4—7. és 9. sorsz, alatt foglalt s Argyel Vaszil és Argyel Juon kiskorú, Argyel Anna kiskorú és Argyel Mária kiskorú nevén -11 ó külső birtokra 240 koronában, — továbbá a kányaházai, — továbbá a kányaházai 581/a sz. tjkvben Af 1. sorszám alatt foglalt s Bumb Jákob a Györgye és Gyi- rásztó Mária nevén álló külső birtokra 50 koronában, — a kányaházai 582/a sz. tjkvben Af 1. sorsz. alatt foglalt s Argyel Vaszil, Bumb Jákob a Györgye, Gyi- rásztó Mária, Argyel Juon kiskorú, Argyel Anna kiskorú és Argyel Álária kiskorú nevén álló külső birtokra 10 koronában, — a kányaházai 583/a sz. tjkvben Af 1. sorsz. alatt foglalt s Argyel Vaszil, Bumb Jákob a Györgye,' Gyiiásztó Mária, Argyel Juon kiskorú nevén álló .külső birtokra 135 koronában, a-kányaházai 665 «z. tjkvben Af 1. sorsz. alatt foglalt 5
