Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-21 / 16.szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉftETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. %» ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. A németiek piaczot kérnek. A városi tanácshoz — a napokban — a a németi gazdaközönség részéről, egy kérvény adatott be, melyben az lstván-iérre heti áru-piacz létesítést kérnek. Ez a kérvény panaszba teszi, hogy városunk negyedik kerülete, vagyis ennek Németi része, Szatmár mellett, minden tekintetben el van hanyagolva, fejlődésében meg van akasztva, sok tekintetben hátra van maradva. »Németi — Szatmár mellett« úgymond a beadvány, »úgy néz ki, mint az édes gyermek mellett a mostoha. Mindazon intézmények, melyek nyomában a város fejlődni szokott, mind a szatmári oldalon vannak, nekünk, a legjobb esetben, csak Ígérnek valamit, de ha ez valóra válik, Szatmáron lát napvilágot. Hát ez nem jól van igy!« A huszár- és tüzcr-laktanya létesítése is Németibe volt tervezve és most — hogy a valóság stádiumába lépett — a szatmári részen lesz felállítva. Néhány éve csak, hogy valamelyes gyártelep létesítéséről volt a beszéd, — volt erre egy bizottság is kiküldve — ez is Németinek volt szánva, de hát ebből meg egyáltalában nem lett semmi. Kérelmezte a németi gazdaközönseg az áliatvásártér áthelyezését, de ezen kérelem — leginkább pénzügyi okok miatt — nem volt teljesíthető. Az lstván-tér és Verb'óczi-utczák átvágása, illetve rendezése, ma is fennforgó kérdés, de a megvalósulástól — pénzügyi okok miatt — olyan messze áll, hogy komolyan nem is vehető. Mind ezen és más egyéb körülmények j „Németire“ tényleg felhívják a közvélemény figyelmét és a heti áru-piacz megosztásának küPE3EM III WIMmBBJHJlWIlMIfflMBBBfiBHSWMSBGSBBMIWyWHBirríBgMgSBüü&tKflragHH SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-«-,állódéval szemben, Antal Kristóf úr házában (.Vveinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a áiadéliivatalban fizetendők. — - — - - -----------lön ben is csekély jelentőségű kérdése elől bizonyára nem fog kitérni a városi közgyűlés, már csak azért sem, nehogy ezáltal dokumentálja a németiek azon panaszát, hogy „Németi“ „Szatmár“ mellett mostoha testvér. A heti áru-piacz különben sincs már egy helyen, e szerint: ennek, illetőleg egyes ágainak, — a szükség szerint való elhelyezései, egyébnek, mint igazságos kérdésnek nem tekinthetők. Már pedig igazságos az, hogy ha a németi gazdaközönség szolgáltatja , a búza- és széna- piacz termékeinek nagy részét, ne legyen vele kénytelen a szatmári részre jönni, ha el akarja adni, annyival is inkább, mert Németiben az lstván-tér piaczlielyiségiil épen olyan alkalmas, mint a szatmári részi piaczok bármelyike. Midőn a Deák-téri heti piacz szétosztásáról folytak a tanácskozások. Németinek a zöld- ség-piacz volt szánva. A németiek szívesen vették volna ezt is, de ezúttal is csak Ígéretet kaptak. Nem kell ahhoz semmi különösebb jó akarat, semmi részrehajlás, hogy rájöjjön az ember, hogy mégis csak bántó dolog az, hogy egyik résznek, noha minden terhet egyaránt vb. : a másikkal, semmi sem sikerül, a másiknak pedig minden sikerül. Ha egyébből, józan politikából nem szabad azt engedni, hogy helybeli polgár és polgár között, még csak nem is eminens okok miatt, holmi kellemetlen feszült viszonyok keletkezzenek és álljanak fönn, amelyek a helyes társadalmi együttműködésre bénitólag hassanak. Most lesz alkalma a város közönségének egy olyan kérdéssel foglalkozni, amely hivatva j van útját szegni a régi felvont, mondhatni ellentétes, sőt sok tekintetben ellenséges vi.szonyok- I nak és egy kis igazságos jóakarattal — a jöHIRDETÉSEK: I készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratsk nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80.------------------vőre nézve — a város ügyeinek intézésében megkivántató, helyes együttérzésnek is megteremthetjük az alapját. Fogadja tehát a város közönsége a németi gazdaközönség kérelmét, a heti piacz-megosz- tásra vonatkozólag, részrehajlatlan jóakarattal, igazság-érzettel és akkor e kérelem — mint a múltakban annyiszor — nem lesz sikertelen, ennek következtében nem lesz bántó, elriasztó, sőt ellenkezőleg: együvé fogja hozni az embereket, összeegyezteti majd az érdekeket és meg fogja teremteni a polgártársak között az együttérző jó viszonyt. Mi, midőn a fentebbiekben — a németiek kérelmét vázolván — a kérdést nyilvánosságra hoztuk, egyáltalában nem foglaltunk és nem is foglalhattunk állást amellett, hogy a németillst- ván-tér milyen piaczot kapjon. Bízzuk ennek igazságos és megfelelő megoldását a legközelebbi városi közgyűlésre. Annyi tény, hogy ha azt akarjuk, hogy Németi is fejlődjék, annak is kell valamint juttatnunk. Mar pedig a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek ezt akarnia — a közügyek részrehajlatlan intézésének szempontjából — kifolyó kötelessége. — Gazdasági szakbizottság. Április 16-ikán tárgyalta a gazdasági szakbizottság az 1902. évi zárószámadást. Úgy a közpénztári, mint az egyes alapokra vonatkozó számadást tüzetesen megvizsgálta a bizottság s azt helyesnek találván, javasolja a közgyűlésnek, hogy a számadást fogadja el s a felmentvényt a számvevőségnek adja meg. Azután a lovassági és tüzérségi laktanyák építési ügye kel ült tárgyalás alá. — A Grünwald testvérek és Schiffer budapesti építési vállalat ajánlatát a hizottság némi módosítással elfogadhatónak tartotta s miután a c ég tudatta, hogy ezen módosításokkal is felvállalja az építést, a bizottság a szerződés jóváhagyása és elfogadása czéljábó! rendkívüli közgyűlés tartását határozta cl, mely ma d. u. 3 órára hivatott egybe. A közgyűlés T Á R C Z Á. Nem tudom én ... Nem tudom én, hogy én rólam Mit is gondolhattál. Ha rád néztem, hogyha szóltam, Te csak kikaczagtál. Hej, pedig hogyha meglátnád Az én árva lelkem . . . Soha én még ilyen nagyon Senkit se’ szerettem ! Ha kinevetsz, ha kikaczagsz, Szeretlek én téged. Csak te rólad álmodozom Annyi, annyi szépet . . . Rád gondolok . . . s két orczámon A köny csorog végig, Ha kinevetsz, ha kikaczagsz, Szeretlek én mégis. "-í —r. Hogyan lehet férjet szerezni. Egy londoni lap mulatságos eseteket beszélt el, h«'gy áz angol leányok néha milyen eszközöket alkalmaznak- an a, hogy férjhez menjenek. Angliában tud- va'evőlcg a sportszenvedély gyakran a legnagyobb badarságok elkövetésére ösztönzi az embereket. A napokban például két sussexi leány: Mary Wain és Charlotte Byles versenyfutással döntötte el, hogy a mindkettőjük által szeretett ifjú kinek a férje legyen. A versenypálya hossza 100 yard volt. Az első mérkőzés holt versenynyel végződött, a mennyiben a versenybírák észrevették, hogy Charlotte Byies barátnői titokban akadályokkal nehezítették meg a másik versenyző hölgy futását. E miatt még egyszer körül kellett futniok a pályát és a verseny csakugyan Mary Wain javára dőlt el, ki a szeretett férfiú kezét nyerte versenydij gyanánt. Még érdekesebb volt két bradfordi leány versenye, a kik egy, még az előzőnél is kevésbbé nőies sportot : a boxolást választották a köztük főn forgó ügy »lovagias« eldöntésére. Az »ügy« pedig mi is lehetett egyéb, mint szerelmi ügy. Csaknem fél óráig tartott az elkeseredett harcz, mely végre az egyik íél végki merülésével végződött, mig a másik félnek csak az orrából bugyogott a vér és az egyik szemét takarta el a daganat, egyébként teljesen sértetlen maradt. A' női Herkules diadallal távozott »meghódított« ifja karján a versenytérről. Az utóbbin azonban meglátszott az aggodalom. Talán sejtette, hogy a boldog há zaséletben neki is lesz alkalma kedves meghódítójának gyöngéd ökleivel megismerkedni. A harmadik mérkőzés Brookiin városban történt, hol egy gazdag polgái kinyilatkoztatta, hogy azt a hölgyet veszi nőül, a ki a legsúlyosabb vasgolyót tudja fölemelni. A pályadijat egy béresleány nyerte el, a ki egy 120 fontost több ízben könnyűséggel emelt föl egy karral a feje fölé. Nagy volt azonban a csodálkozás, a midőn a leány kijelentette, hogy a kitűzött díjra nein reflektál, hanem inkább elmegy egy épp ott időző vándor csoda-muzeum tulajdonosához, miután világot szeretne látni és e mellett pénzt is kereshet erejének mutatásával. Kerékpáros kérdések. Mit nevezünk kerékpárnak? Kerékpárnak azon járó müvet nevezzük, melyet havi öt-tiz forintos részletfizetésre vásárolunk. Mi szükséges a kerékpározáshoz ? A kerékpározáshoz némi testi ügyesség, egy úszónadrág, matrőzsipka feltűnő sz nü trikó-ing és egy kerékpár szükséges. Milyen kirándulásokra alkalmas a kerékpár? A kerékpár a legkülönbözőbb távolságos kirándulásokra alkalmas. El lehet rajta menni Glogovácra épen úgy mint az Ural hegységbe. Mivel mulatsz útközben ? Útközben folyton csengetek, ez előkelőségre vall. Hol haladsz a legnagyobb sebességgel? A legnagyobb sebességgel népes utczákon, tereken és nagyforgalmu sétahelyeken haladok. féríi-szabó-mííheíyéboi kerülnek ki a legelegánsabb & & a férfi-őitőnyok, melyekhez ugyanott a legjobb © ® ® minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. Üzlethelyiség: üeúk=tér ££• «se** a város»* 1*0*50 te:0*501013<er* Ffcsmert pontos : == és előnyös kiszolgálás!! a T
