Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-17 / 11.szám
Szatmár, 1903. SZATMAR-NEM ETI. Márczius 17. HÍREK. — Személyi hir. Pap Géza polgáamester a tegnap délutáni gyorsvonattal Budapestre utazott, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok küldöttségében részt vegyen, mely ma adja át a miniszter- elnöknek a városok anyagi viszonyainak törvényhozási utón való rendezésére vonatkozó feliratokat. — Hivatalos iskola-látogatás. Szieber Ede tankerületi főigazgató a helybeli középiskoláknál hivatalos látogatásait befejezte s teljes megelégedéssel a tapasztaltak fölött, f. hó 15-én, hivatalos útját folytatandó, Sátor aljá-Ujhelybe utazott. — Meszlényi Gyula püspök rokonai látogatása végett a fejérmegyei Velenczén tartózkodik. — Az öreg főpásztort Velencze község képviselőtestülete melegen üdvözölte szülő falujában. A püspök örömmel fogadta a tisztelgőket s meleg szavakban mondott köszönetét a szép figyelemért. Beszéde végén megígérte, hogy az ál tala alapított szatmári apáczák vezetése alatt áiló velenczei kisdedovódát meg fogja nagyobbitatni valamint a leányiskolát is egy osztály teremmel bővítteti, hogy oda a község leánygyermekei valláskülönbség nélkül járhassanak. A főpásztor még néhány napig marad rokonai körében azután visszajön székhelyére. — Személyi hír. Szüls Izsó ipariskolai állami fel" ügyelő, a helybeli ipariskola felülvizsgálása szempontjából városunkban időzik. — Kinevezés. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir: miniszterelnök az avas-felső—ujfalusi anyakönyvi kerületbe Csulyán János állami tanítót anyakönyvvezetővé nevezte ki és őt a házasság anyakönyvvezetésével és a házasság kötésnél való közre működéssel is megbízta. — Miniszteri küldöttek a vármegyeházán. Több érdekelt fél által közvetlenül a belügyminiszterhez beadott panaszos kérvény folytán, a panaszok megvizsgálására kiküdte a belügyminiszter Römer Róbert segédtitkárt és Nevitzky Tivadar számviszgálót. Nevezettek f. hó 9-e óta a központban teljesitik a vizsgálatot. A mint látszik a panasz leginkább a csengeri járás ellen iráuyul, a körjegyzők működése és jogtalan díjszedések miatt s igy valószínű, hogy a bizottság a csengeri járásba is kimegy. — Az állami iskolák uj igazgatói. Az állami elemi iskolák igazgatóivá, a vailas- és közoktatásügyi miniszter a következő tanítókat nevezte ki: A helybeli négy iskolához Mihály Ferencz Kótai Lajos, Tar Károly és Palády Lajos, a szatmárhegyi állami elemi iskolához pedig Székely József neveztetett ki, a ki azonban tanítani nem fog, mert a kir. tanfelügyelőséghez lett beosztva. — Adótiszti vizsgálat. Juhász Gedeon, aki a szatmári kir. adóhivatalnál mint gyakornok volt alkalmazva, f. hó 10-én az adótiszti vizsgálatot jó sikerrel Nagy-Károlyban letette. — Márczius 15. A lélekemelő ünnepélyekről, melyek közt e nemzeti ünnep városunkban lefolyt, a következőkben számolunk be: Ez évben vasárnapra esett már„zius 15-ike s igy a szokottnál sokkal nagyobb mérvben nyilatkozott meg a közönség részvétele és lelkesedése. A kir. kath. főgimnázium ifjúsága már szombaton délután megtartotta ünnepélyét, melynek műsorából Nagy Vincze VIII. oszt. tanuló emlékbeszéde vált ki, dicséretre és elismerésre méltó emelkedett ^tónusával és a szép reményekre jogosító ifjú szerző tüzes, gyújtó előadásával. Ugyancsak Nagy Vincze irta az alkalmi ódát is, melyet ide iktatunk: Márczius 15-én. Bontsuk ki ma a nemzeti lobogót! Ünnepi dalt zengjünk fennen harsogót! Szivünk dala röpüljön fel az égre, Szállja meg a lelkeinket A nagy ősök emléke! Jelszónk legyen nekünk is a „szabadság“, Ez hevítse ma keblünket, ifjúság! E nap’ történt a „szabadság“ szavára, Hogy lepattant az agg Táncsics Börtönének vas-zára. Szabaddá lett a gondolat és a szó! Felszabadult béklyóiból a sajtó, A censura zsarnoksága meghala S megjelent a szabadságnak Lelkesítő szent dala! És e dalban — mely szent marad örökre — A nagy tömeg esküvését dörögte; Megesküdött: nem lesz zsarnok szolgája S a rablánczot, mit hordozott, Kezeiről lerázza! Az esküszó végigzugott a hazán S minden magyar úgy érezte igazán, Hogy elég volt már a hoszzu rabságból, Le kell dobni már az igát A magyar nép nyakáról! A sötétlő zord felhőket széthajtva A nemzeti szabadságnak szép napja — Mely vérbe szállt a későbbi nagy tusán — Ekkor kezdett tényt lövelni Márcziusnak Idusán ! Megesküdtek hős apáink akkoron Es ma mi is megesküszünk, meg bizony, Hogy zsarnokot önkénykedni nem hagyunk, Szabadságért harczra kelve Vagy győzünk, vagy meghalunk! S e dicső nap ünnep marad minekünk, Ameddig csak ismét rabok nem leszünk, Ameddig csak magyar lakja e hazát S a zengzetes szép magyar szó Hangzik hegyen s völgyön át! Nagy Vincze. * Említésre méltó még az ifjúsági zenekar, mely ez alkalommal mutatkozott be először a közönségnek és pedig igen szép sikerrel. Vasárnap délelőtt 10 órakor a szatmári ev. ref. templomban ünnepi isteni tisztelet volt, melyre a még élő öreg negyvennyolczas vitézek zászló alatt vonultak ki. Hála Istennek, még mindig szép számmal vannak. Az isteni tiszteleten a városi tisztviselő kar is csaknem teljes számban részt vett. Az ünnepi beszédet és imát Osváth Elemér ev. ref. főgimnáziumi tanár tartotta. Az ev. ref. főgimnáziumi ifjúság a főgimnázium nagy tornatermében tartotta ünnepélyét d. e. 11 óra kor óriási érdeklődés mellett. Az ünnepély műsora hazafias ének, óda, felolvasás, melodráma és alkalmi beszédből állott. A ev. ref. felsőbb leányiskola ugyanekkor tartotta ünnepélyét az intézet nagytermében s ezen is igen szép számú közönség vett részt. A Kölcsey-kör vasárnap délután a szinházban tartott ünnepi díszelőadást, melyen a dalegylet a Honfidal és Himnusz előadásával működött közre. Dr. Komá- romy Zoltán a „Talpra magyar“-t szavalta igazi lelkesítő hatással, majd Lónyai Piroska énekelt néhány magyar dalt czigánykisérct mellett. F. Lányi Irma úrnő pedig a „Szabadság napja“ czimü költeményt szavalta nemes páthossal. 1848. márczius 15. czimmel BakGsy Gergely tartott felolvasást. — Végül a színtársulat az „Aranylakodalom“ látványos színmű 3-ik képét játszotta igen nagy hatással. Különösen Szentest (Krausz) illeti dicséret ambiciózus játékáért. Az esti színházi előadás után lelkes kis tüntetést rendezett a tanuló-ifjuság. A mintegy, 200—250 főre menő diákság zászlókkal, Kossuth nótákat énekelve, a Kölcsey-szobor elé vonult. Itt miután a szózatot elénekelték, Hajdú Árpád VI. oszt. tanuló nagy tűzzel és lelkesedéssel szavalta el a „Talpra magyar“-t. A már időközben körülbelül 400 főre emelkedett tömeg levett kalappal hallgatta az éj csendjében szépen visszhangzó gyultó szavalatot. Ezután Kanizsay Imre VII. oszt. tanuló szavalta nagy lendülettel és hévvel. Borgida József VIII. oszt. tanuló „Márczius“ czimü ódáját. E szavalat elhangzása után Nyisztor János helybeli szocziálista vezér és „népszólnok“ akart szólni a „néphez“, ámde ezen felbuzdulásában a jelen levő Kiss József rendőrtiszt és a fiatalság is megakadályozta. Innen a tömeg a Kazinczy-utczán keresztül a Deák-térre vonult, hol Keéky István VIII. oszt tanuló „Szabadság ünnepén“ czimü ódáját Kanizsay Imre VII. oszt. tanuló szavalta el. Majd a szózat eléneklése után rendben szétoszoltak. — A kötonai javaslatok ellen városunk törvény- hatósága már két ízben is intézett feliratot a képviselőházhoz, most pedig népgyűlésen akarja tiltakozását kifejezni. A népgyűlés megtartása iránt valamennyi politikai párt vezérférfiai részvétele mellett ma teszik meg a kezdeményező lépéseket Uray Géza ügyvéd lakásán. — A helybeli ügyvédi kamara Dr. Antal László ügyvédet Szatmár-Németi székhelylyel és Dr. Vetzák Ede ügyvédet Nagykároly székhelylyel bejegyezte. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye közönsége f. hó 13-án rendkívüli közgyűlést tartott gr. Hugonnai Béla főispán elnökleté alatt. A közgyűlés tárgyai közzül megemlítjük a következőket. A belügyminiszter megtagadta jóváhagyását azon határozattól, hogy a vármegye közönsége a házi pénztári tulkiadások fedezése czéljából 60 ezer korona kölcsönt vesz fel. Azt határozták, hngy ezen ügyet a vármegye költségvetésének elbírálásáig vagyis eldöl- téig azon kérdésnek, hogy felemelik-e a dotácziót, függőbe tartják. A belügyminiszter jóváhagyta azon közgyűlési határozatot, a melylyel a nagykároly—mátészalka— csapi-i helyérdekü vasútra 300 ezer, és a bikszádi vasútra 80 ezer korona segélyt szavazott meg törzsrész- vények ellenében s igy az erre felveendő kölcsön 1 és fél százalék pótadóval törleszti. Tudomásul vették a leiratot és utasitották az alispánt, hogy a kölcsön felvételéig befolyó 1 és fül százalék pótadó gyümöl- csöztetéséről gondoskodjék. A vármegye közönsége a transversalis útra 140 ezer korona hozzájárulási összeget szavazott meg 14 évi törlesztés mellett Most a kereskedelmi miniszter kívánságához képest kimondták azt, hogy 10 év alatt fizeti meg a megye a hozzájárulási összeget. A mátészalka—fehérgyarmati helyi érdekű vasút engedményesei azt kérték a közgyűléstől, hogy anyagilag támogassa az érdekeltséget. Minthogy pedig kérvényezők az anyagi támogatást különösen azzal indokolták, hogy a Szamoson hidat is kell építeni, az alispánt utasította, a közgyűlés, hogy annak idején a matolcsi vashid akként rendeztessék be, hogy ne csak a közúti közlekedést bonyolíthassa le, hanem a vasúti közlekedésre is alkalmas legyen. Ezenkívül a közgyűlés a tárgysorozatba felvett többi ügyeket is letárgyalva, a főispán éltetésével déli 1 órakor végett ért. — A megyebeli állami anyakönyvvezetok fizetéseiket ápr. 1-től nem a helybeli, de a nagykárolyi állam- pénztártól fogják kapni. A nyugtatványok mindig 24-énj tehát 1 héttel előre küldendők be. — Közegészségügyi intézkedések. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos, a kinek számos intézkedése világosan igazolja, hogy városunk közegészségi ügyei iránt kiváló figyelemmel van, a városi tanácshoz újabban is több előterjesztést tett és pedig: A fülencsés tó, mely évtizedeken keresztül, mint veszedelmes ferlőzö mocsár — fertőzte folyton a város levegőjét — s mely végre többszöri előterjesztései nyomán levezettetvén, tetemes áldozatával a városnak föltölteteit, most ismét, a mikor már az állami elemi iskola is a partjára épült, a. tó medre el van árasztva vízzel. Ezen a közegészségei, de elsősorban az állami elemi iskola növendékeinek egészségét fenyegető veszély mielőbbi beszüntetésére sürgős előterjesztést tett a tanácshoz, kérve a medernek mielőbbi alapos föl - töltetést, illetve teljes megszüntetését. Tekintettel azon aggasztó körülményre, hogy a járványos kanyaró megbetegülések -— vörheny és diphteria szórványos eseteinek társulatában még folyton terjedőben van — a már meglevő óvintézkedésekhez a következőknek az elrendelését kérte: 1- ör. Minden heveny-fertőző betegségben történt megbetegülési esetnél — a hatósági fertőtlenítés alkalmával, mely amúgy is kell, hogy minden fertőzött kutnál megtörténjék, a fertőtlenítés alkalmával tehát a kis betegnek is, nemcsak ruhája, de játékszere — pénznemek .— szóval mindazon tárgyak, melyekkel betegsége tartama alatt érintkezett — okvetlen szinte fertőtlenítendő. 2- or. Ha heveny-fertőző rnegbetegülés — szatócsoknál, kis kereskedőknél fordul elő '— kik elárusítandó portékájukat a megbetegülttel egy szobában kénytelenek tartani — a honnan azután mint fertőzött portéka kerül a piaczra — a mi által azután a fertőzés a legbiztosabban terjed — utasittassék a rendőrség az ilyen eseteket kipuhatolni és az árut szintén hatóságilag fertőtlenittetni. 3- or. A temetkezési egyletek a ravatal fölállítása körül alkalmazott minden tárgyat, diszletet, drapériát minden egyes esetben — szintén a hatósági gőzfertőt- lenitőn fertőtlenittetni tartoznak. A ravatalnál használt élővirágdiszletek pedig megsemmisítendők. A fertőző bajok megszüntetése csakis a legszigorúbban átvitt ellenőrzés mellett lehetséges, igy ezen beadványt csak helyeselhetjük. — Szaimárvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án tartotta márczius havi ülését. Az- éves jelentést felterjeszteni rendelte a bizottság a miniszterhez. Pótlólag fölvették a jelentésbe az alispán indítványára mint nehézséget azon körülményt, hogy a pénztár és számvevőség államosítása folytán jelenben a kiutalások hosszabb időt vesznek igénybe s igy e bajon segíteni kellene. Kende Zsigmond felszólalt az alispáni jelentés után. Az igazság érzete nem engedi meg neki azt, hogy az alispáni, jelentés egy passzusa felett minden észrevétel nélkül napi rendre térjen. Ugyanis azon kérdést, helyesebben kérést akarja intézni a főispánhoz, mert nem intencziója, hogy bántson, nem akar olcsó babérokat, hogy hajlandó-e a főispán egy rendeletének megváltoztatására, a mely kellemetlenül érintette, sőt megdöbbentette a közönséget. Ez a rendelet nem más, mint a Kállay Ödön és Képessy László szolgabirák kölcsönös kicserélésére vonatkozó rendelet. Képessy 12 éve szolgál már, nem volt fegyelmi alatt, a főispán tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki, ily körülmények között annál megdöbbentőbb Csen- gerből való elhelyeztetése, mert a csengeri főszolgabírói hivatal megvizsgálására kiküldött Papp Kálmán tb. főjegyző, a ki felhatalmazta őt ezt nyilvánosságra hozni, nem talált semmi olyat, a mi ok lett volna Képessy szolgabiró áthelyeztetésére. Ellenben a járási írnokra nézve kiderítette azt, hogy illetéktelen dijakat szedett, a melyeket azonban vissza fizetvén, büntetés gyanánt csakis áthelyeztetését hozhatta javaslatba. És mikor ez. az Írnok büntetésből áthelyeztetik, akkor ugyanezzel egjmtt egy olyan szolgabiró is áthelyeztetik a ki nem bűnös. Még súlyosbítja ez áthelyeztetési
