Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-10 / 10.szám
Szatmár, 1903. SZA TMAR-NEMETI. Márczius 10. képezdében, annak józan eszét kell jövőben megvizsgáltatni. Hát — bizony — tizedrendü dolog nálunk a népoktatás, annak daczára, hogy a régi állapotokhoz képest a mostan tervezett tizedrendü állapot is nem kicsinylendő haladás. Sokat és nagyot kell nekünk ezen a téren még — haladni. A magyar nemzet érdekeit teljesen kielégítő állami népoktatással a vallásosság érzésének istápolása a leghivatottabb.ik, a felekezetek lelkészei kezében van letéve. És igy is van ez rendén.— Hogy az állami iskolák vallástalanok s hogy magyar vidékeken nincs is szükségünk ilyen iskolákra, ezek olyan állítások, melyek szót váltani nem érdemes. Ki állíthatja azt, hogy abban az iskolában, a hol maga a lelkész végzi a hitoktatást a vallásos nevelés ki nem elégítő; vagy ki óhajtaná a nemzetiségi vidékek példás állami iskolázása mellett a haza ősi fentartó fajának: a magyarnak a nevelését, tanítását elhanyagolni? Erre felelni fölösleges. Igen, a mint a nemzetiségi vidékekre ad az állam iskolákat, az osztó igazság értelme szerint is, legálább megfelelő arányban kapjanak iskolákat a magyar vidékek is. — Aki ettől jót nem vár, az ilyet várni nem akar. Ha már adót többet fizetünk, mint a nemzetiségek, legalább iskolát kapjunk annyit az államtól, ameny- nyit azok kapnak. Az állami népiskolák fokozatos szervezésével a leghazafiasabb kötelességét a kormány. Ezért nem gáncsolást, hanem inkább elismerést érdemel, különösen, ha eme kötelességét a multinál nagyobb erélylyel fogja teljesíteni, — a katonai kiadások számlájára. Az állami iskolák ellen irányuló hang sorsa egy a csendes viz felszínére emelkedő bugyborékával: semmivé lesz. így van ez a mi hőn szeretett városunkban is, hol a kormány a magyarság hóna alá nyúlt, hogy segítsen az emelkedésben. Kell is, hogy e város népoktatása fejlettebb legyen, mint e város háta megett az ország határáig terjedő nemzetiségi vidéke, mert sokat kell e magyarságnak magához vonzania. A mi legszentebb intézményünk: az állami iskola. E haza régi átka a nemzetiségi és felekezeti különválás. A k. nemzetiségi vidéken szerez tapasztalatokat a széthúzásról, a kölcsönös idegenkedésről: onnan magyar vidékre kíván menekülni, hívén azt, hogy mivel ott egységes a nemzet, gyűlölködésről szó sem lehet. Pedig keserűen csalódik, itt a vallás választ szét bennünket látszólag; az a vallás, mely kölcsönös szeretetre buzdítja a hívőket és mely vallás a magyar haza szeretetét a mindenek alkotójának imádásától soha sem választja el . . . Nem a vallás a választó-fal, hanem a régi szokás, az ősi összeférhetetlenség s mi e bűnünket a vallás tiszta palástjával akarnék eltakarni. Vérünkben van a pártoskodás. Azonban nagyot téved, aki e régi bününk orvoslását lehetetlenségnek tartja. Az individualitáshoz kötött lelki fejlődés törvénye szerint az egyéni természethez kötötr korlátokat semmiféle nevelés el nem háríthatja. Nen lehetünk azzá, amivé lenni óhajtanánk. Csak annyit érhetünk el, a mennyire egyénileg képesek vagyunk. Ez a szellemi erő kifejtésére áll; de a characterre nem. Szervezeti disposi- tiók ezt is befolyásolják; azonban a character- nek (egyéni erkölcsi természetnek) megteremtője a nevelés. Vallás nélkül jóérzésü embert elképzelni nem tudok. A vallásfelekezet szerinti magyar népnevelésnek is hívei vagyunk. Ha a vallás szerint elkülönözött népnevelésnek az életben tapasztalható felekezeti gyülölség nem volna gyakran vadgyümölcsc s mint egy plántálója a párloskodás név alatt ismert átkos- rrsérges hazai ősnövények, akkor az összes iskoláknak vallásfelekezet szerinti működését a népnevelés teljes államosításával is fönn lehetne tartani. Azonban a tapasztalatok azt igazolják, hogy az áll. iskolák a vallásos nevelést megadják növendékeinek, annak daczára, hogy a gyermekek csak a vallásórákra válnak külön felekezetek szerint, máskor pedig együtt vannak, mint künn az életben. Az iskolai együtt tartózkodás megteremti a kölcsönös bizalmat, szeretetet és ezt a növendékek átviszik az életbe, hol ma felekezet szerint látszik megoszlani a bizalom, szeretet a magyarok közt még talán a mi ősrégi magyar városunkban is, itt Szat- márori honnan a magyar elem összetartó szellemeinek hóditó utón kellene indulnia s mi szétszakadozásunknak örvendő vidékekre. Az összetartás, kölcsönös szeretet érzetének kifejlesztésével párosult vallásos nevelésre van szüksége a különböző vallásu magyarságnak, hogy egymást kellően megbecsülje, szilárd legyen összetartása. Ezt mozdítja elő az áll. iskola s e mellett vallásosan nevel és tudást is ad. Városi közgyűlés. Szatmár, márczius 9. Tegnap délután tartotta a városi törvény- hatósági bizottság márczius havi rendes közgyűlését, a polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés lefolyásáról szóló tudósításunk a következő : A A gyűlés megnyitása után folvastatott a polgár- mester havi jelentése, melyet szószerint közlünk. Tekintetes törvényhatósági bizottsági közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedéseimre vonatkozólag az 1886: XXI. t.-cz. 72. §-ának n) pontja értelmében az 1903. évi február hó havára vonatkozó jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg intéztettek s az ügyek kezelésében nehézségek, aka dályok nem merültek fel. Áttérve a város közönségét érdeklő aktuális kérdésekre, első helyen meg kell emlékeznem a Szamos folyó mentén létesitett védművek s általában az árvédelem állapotáról. Miután árvédelmi szabályrendeletünk 15. §-a értelmében a város tulajdonát képező ,védtöltések s a rajta levő műtárgyak, illetve a felraktározott védelmi szerek, eszközök és anyagok minden év november és február havában megvizsgálandók, intézkedést tettem, hogy a szabályrendelet ez irányban végrehajtassák s a védműveknek Erdélyi István városi főmérnök és a helybeli kir. folyammérnöki hivatal ez idő szerinti vezetője, Nyárády László kir. főmérnök által eszközölt bejáratáról felvett jegyzőkönyvet a szabályrendelet hivatkozott szakasza értelmében a földmivelésügyi m. kir. Minisztériumhoz még február hó vége előtt felterjesztettem. Ezen jegyzőkönyv szerint pedig a város tulajdonát képező védtöltésnek az 1897. és 1898. évben kiépített azon szakaszai, amelyek a város belterületét védelmezik, a rajtuk levő és a múlt év őszén jó karba hozott zsilipekkel együtt a várható árvíz ellen kellő biztonságot nyújtanak; a töltésnek az újonnan kiépített töltés alsó végétől lefelé, a darai határszélig terjedő szakasza azonban alacsonyabb, mint az uj töltés, de az 1902. évi nyári árvízkor alacsonyabbaknak bizonyult szakaszok az árvíz után magasbbittattak s a vízjogi törvény' 143. §-ában foglalt tilalmak betartására az intézkedések megtétettek s a töltés a jelen állapotában már nyújtja azt a biztonságot, mint a Szamos jobbparti érdekeltségnek lejebb következő iöltése. Az árvédelmi szabályrendelet 6. §-ában megállapított védszerek, eszközök és anyagok, bizonyos lényegtelen hiányok megállapítása mellett részben a helyszínére ^kiszállítva s a vonalon szétosztva, részben a raktárban elhelyezve készen találtattak. A hiányzó anyagok. szerek és eszközökre nézve megállaphtatott, hogy veszély beálltával helyben azonnal beszerezhetők s ezért azoknak raktáron tartása — költségkímélésből — felesleges. Tehát összegezve ezen vizsgálat eredményét, az eddig tett intézkedések megfelelőknek mutatkoznak, mert a szabályrendelet 14. §-ában körülirt vízállások beálltával az eddig tett árvédelmi előintézkedések azonnal és megfelelően kiegészithetők s igy egy esetleges árvízveszély készületlenül nem találna. Egy másik, szintén közelről érdeklő kérdés a lovas kaszárnya építése fog legközelebb újból szőnyegre kerüíni. Ezúttal csak röviden jelezhetem, hogy' a közös hadügyminiszter személyében töitént változást akarván felhasználni, ezen ügy kedvező eldöntésére, illetékes helyen lépéseket tettem az uj közös hadügyminiszter e tekintetbeni szándékának kipuhatolására, mire azt a bizalmas értesítést vettem, hogy a közös hadügyi kormány nincsen abban á helyzetben, bo y Szatmár- Németiben egy egész huszárezredet helyezzen el, hanem a 15. sz. cs. és kir. huszárezred pótkeretének elhelyezése mellett, hajlandó egy lovas tüzér-üteg-osztályt városunkban elhelyezni. Miután ezen üteg-osztály béke létssáma a hadsereg szervezet szerint áll : 254 emberből és 232 lóból, ezt az ajánlatot a további tárgyalás alapjául elfogadhatónak találtam s miután ezt az illetékes tényezőknek tudomására hoztam, a 6. sz. cs. és kir. hadtestparancsnokság is megkereste a városi hatóságot. hogy alkalmas helyen kijelölhet-e 60 hektárnyi területet gyakorlótérül ezen üteg-osztály részére? Mire a városi tanács tegnapi ülésében mérnököt és gazdasági tanácsost kiküldötte, hogy a gyakorlótér kérdését kölcsönös megállapodással a gyalogsági gyakorlótér kérdésével együttesen oldják meg s e czélra lehetőleg egy közös területet, mint az más városokban is előfordul, jelöljenek ki s értől a városi tanácsnak tegyenek előterjesztést. A bikszádi vasút építése ügyében kedvező fordulat állott be. A Mandel, Hoffmann és Quitner vállalkozó ezég arröl értesített, hogy kiküldöttei és szakemberei e hó 12-én Szétmárra érkeznek, hogy a helyszínére kimenve, a kiépíteni szándékolt vaspálya által szelt terület helyszíni viszonyai iránt tájékozódjanak. Ezen eljárásukban való támogatásukra a város és a vidék tekintélyesebb érdekelt birtokosai és vezető egyéniségei közül nehányat felkértem s azt hiszem, hogy ezen eljárás a várt eredménynyel fog végződni s a vállalkozó czéggel sikerülni fog a kivitel részleteire nézve megállapodására jutni. Továbbá jelentem, hogy tevékenységem legnagyobb részét a városi kölcsönök conversiójának le- | bonyolítása vette igénybe. Ezen ügy, mint arról a napirend tárgyalása során a tekintetes Törvényhatósági bizottság meg fog győződni, abban a stádiumban van már, hogy a t. bizottság hozandó határozatával ezt a kérdést le is zárhatjuk. Végül tudomására hozom a közgyűlésnek, hogy a városi tanács meleghangú üdvözlő iratot intézett Meszlényi Gyula püspök Őnagyméltóságához valóságos belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából. mire O Excellentiája megköszönvén a figyelmet, biztosiíotta a városi tanácsot a városi intézmények iránti állandó érdeklődéséről és a közügyek jóindulatú támogatásáról. * Egyéb érdektelenebb tárgyak után Győr város polgármesterének felhívása került szóba. A városok anyagi viszonyainak törvényhozási rendezése iránt már a múlt évben mozgalom indult meg a városok körében s a Szegeden tartott polgármesteri értekezleten ki lett mondva, hogy memorandumot intéznek ez iránt a miniszterelnökhöz, melyet a városok küldöttsége ad át. Közgyűlés polgármestert megbízta, hog/ a feliratot f. hó 17-ikén átadó küldöttséghez csatlakozzék s felkérte Hieronymi Károly országgyűlési képviselőt, hogy a küldöttségben ő is részt vegyen. A városi kölcsönök convertálásának kérdése nagyobb vitát provokált. Igen alapos és meggyőző érvekben gazdag beszédekben szóllottak a kérdéshez pro és contra: Teitelbaum Herman, Dr. Keresztszeghy Lajos és Dr. Kelemen Samu. Szavazásra kerülvén a dolog a közgyűlés nagy többsége elfogadta a jelzáloghitelbank ajánlatát, s jóváhagyta a kötelezvényt és törlesztési tervezetet. A szatmár-eperjesi színi kerület megalakulását a közgyűlés tudomásul vette az erre vonatkozó szerződéshez hozzájárult. A szatmárhegy-piaczi vasúti állomás előterének közúti forgalomra leendő berendezésére vonatkozó közigazgatási bizottsági előterjesztést a közgyűlés elfogadta. Az állatvásártérnek a németi-i részre való áthelyezése körül merült fel még nagyobb vita, melyben Dr. Keresztszeghy Lajos, Csomay Imre és Bartha Kálmán vettek részt. A közgyűlés 38 szóval 22 ellenében a vásártér áthelyezésének kérdését levette a napirendről. A m. kir. utmesteri iskolák felállításához a város közönsége 6 éven keresztül évi 60 koronával hozzájárul, de a jelenleg alkalmazásban levő utbiztost a tanfolyam hallgatására nem kötelezte. A kántori és segéd-leikészi fizetések rendezése iránt mutatkozott még nagyobb érdezlődés. A gazdasági és jogügyi szakbizottság csupán a kántori javadalmazások megszavazását javasolta, ellenben a segéd- lelkészi fizetések folyósítására irányuló kérelmeket el- utasitandóknak tartotta. Közgyűlés Veréczy Antal bizottsági tag külön indítványára a szatmári és németi-i egyházak részére egyenkint 1400 korona segédlelkészi javadalmat állapított meg. Ezután a közgyüiés még két városi rendőr nyugdíj ügyét intézte el, s Bartha Kálmán joggyakornoknak 5 heti szabadságot engedélyezett. Közgyűlés Pozsonyvármegye feliratát a vasárnapi munkaszünet kiterjesztése tárgyában hasonló szellemű felirattal támogatni rendelte. Pozsony város átiratát a gyülekezési jog rendezése tárgyában közgyűlés tudomásul vette s elhatározta, hogy hasonló szellemben felír a képviselőházhoz. Végül Perl Ilka bába oklevele kihirdettetett. Színház. A múlt héten két premier volt. Kedden Bátosy Endre jutalomjátékául „Monna Vannát“ adták, szombaton este pedig »Casanova« került szinte. Maeterlinek színmüve, „Monna Vanna“, uj irányt jelez a hipermodern dramatikus irodalomban. Ma, midőn még az utszéli költészet is a ledér, érzékies szerelmet dicsőíti, merész elhatározással szembe száll a léha felfogással s oltárt emel a tiszta ideális szerelemnek. A szerző maga is hisz benne és meg tudja győzni a közönséget is, hogy létezhetik az anyagiasság és érzékiségtől ment szeplőtlen tiszta érzelem. Vannak a darabnak nagy hibái is, mint például a gyakran előforduló anachronismusok és elvétve előforduló lélektani lehetetlenségek. Azonban ezek felett keresztül nézünk s az erkölcsi alapeszme kedvéért, mely az egész színművet áthatja, eltekintünk e hibáktól. Holéczy Ilona a czimszerepben valódi művészettel játszott, alakítása alapos készültségről és gondi-s tanulmányozásról tett bizonyságot. Bátosy Colonnát nagy igyekezettel játszotta, de némely helyen az érzelmi kitöréseket s accentusokat helytelenül alkalmazta, mintha nem hatolt volna be tökéletesen a darab szellemébe. A többi szereplők többé-kevésbbé iparkodtak az előadás sikerét előmozdítani. Fodor Oszkár, eltekintve a folytonos zihálástól, melylyel óriási szerelmét illusztrálni akarta, elég jól alakított s ha leszokik az ilyen mesterséges hatáskeltő eszközökről, még elfogadható alakításokat fog produkálni. A másik premier Cassanova szombati előadása volt. Az operette librettója elég érdekes, bár erősen
