Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-24 / 8.szám
melték. Jó volt még Boda (Greniső), továbbá Szentes János (Gáspár apó), kiről igazán csak dicsérettel emlékezhetünk meg művészi játékáért. Vasárnap, Szigligetinek „Két pisztoly“ czimü színmüvét elevenítették fel elég jó előadásban. A darabot kevés számú közönség nézte végig, a mi az e napra esett bálok és estélyekben leli magyarázatát. A főszerepek jó kezekben voltak. És pedig Bátosy (Stein) Holéczy (Aluiza) Szentes (Borbély) kezében. Jó volt még ezúttal Fodor Oszkár is ki ugylátszik, ha szerepét tudja elfogadható alakítást nyújt. Szatmár, Í90B. _ HI RE k. — A városi kölcsönök convertálása. Rendkivül fontos és a város financiális érdekeit közelről érintő ügy van most tárgyalás és előkészítés alatt. A városi kölcsönök convertálása az, mely jelenleg az egész város közvéleményét foglalkoztatja. Vannak akik azt tartják, hogy ez a converzió nem elég gazdaságos pénzügyi művelet, mások ismét úgy vélekednek, hogy még nem érkezett el az ideje a converzió végrehajtásának, mert később még kedvezőbb feltételekkel convertálhatjuk kölcsöneinket. A kérdés megvilágítására néhány adatot hozzunk fel, melyek az említett álláspontok tarthatatlanságát kétséget kizárólag bebizonyítják. A magyar jelzálog hitelbank hajlandó a város 800,000 koronás kölcsönét 50 éves töilesztész esetére 5.65 százalékos annuitás helyett 4.87 és fél százalékosra convertálni, mig a városnak egyéb, 1.136.000 koronára menő kölcsöueit ugyancsak 50 éves törlesztés esetére 5.30 százalék, részben 5.35 százalékos annuitás helyett 4.90 százalékra convertálni. Az eként elérhető évi megtakarítás pontos számítás szerint, egybevetve a városi számvevőség számítását a helybeli kiválóbb pénzügyi szakemberek számításával, 14.878 korona 31 fillért tenne ki, ami a községi pótadó 8 százalékának felel meg, tehát ennyivel csökken évenkint a közteher, ami nem megvetendő összeg. S ha figyelembe vesszük, hogy a város 50 év alatt több mint 300.000 koronát takarít meg, alig hisszük, hogy akadna valaki, aki a conver- siónak ezt az eredményt gazdaságosnak ne tartaná. Ha összetett kézzel nézünk szembe az ilyen dologgal s a kínálkozó alkalmat elszalasztjuk, marad minden, ahogy volt s roskadozunk tovább a közterhek súlya alatt. De ha akarunk szabadulni a nyomasztó terhektől, bizony megkell ragadni minden alkalmat, ahol csak néhány garast megtakaríthatunk. pF A mi azok véleményét illeti, hogy talán később előnyösebb feltételek mellett convertálhatunk, ez csak hypothézis, de nem indok arra, hogy várjunk, mig a sült galamb a szánkba repül. És aztán ép oly jogosult a másik feltevés is, hogy most előnyösebb a conversió, mint később. De sőt sokkal jogosultabb, mint az előbbi, nemcsak azért, mert mint mondják: jobb ma egy ve réb, mint holnap egy túzok, hanem azért is, mert azt nem tudjuk, mit rejt a jövő, de az bizonyos, hogy ma elég jó alkalom nyílik egy kis megtakarításra. Es feltéve, hogy a jövőben csakugyan előnyösebben con- Vertálhatnék kölcsöneinket, hát akkor újból convertál- juk, hiszen nem zárjuk el magunk elől az utat, hogy akár a jelzálog-hitelbank, akár más intézet utján újabb conversiót eszközölhessünk. De vájjon ki biztosíthatna minket arról, hogy a kamatláb a köze! jövőben lejebb fog szállani, A szőnyegen fekvő convertálási ügy is épen azért vált sürgőssé, mert a jelzálog-hitelbank csak 30 napig tartja magára nézve kötelezőnek tett ajánlatát. Ez a 30 nap pedig már e hó 27-ikén lejár, tehát addig ebben a kérdésben annyival is inkább döntenie kell a város törvényhatósági bizottságának, mert a bank az ajánlatot alighanem a háborús hírekre való tekintettel — meghosszabbítani nem akarja. Más pénzintézet pedig írásbeli ajánlatot nem nyújtott be, csak szóval jelentenék ki városunk országgyűlési képviselője előtt, a többi intézetek igazgatói, hogy előnyösebb ajánlatot úgy sem tehetnének, mint a jelzáloghitelbank. Ma délután e tárgygyal fog foglalkozni a gazdasági szakbizottság, csütörtökön pedig rendkívüli közgyűlés lesz ugyan e tárgyban, s akkor lesz alkalma a törvényhatósági bizottságnak a kérdéshez hozzá- szólani és meggyőződést szerezni az itt elmondottak igazságáról. Sapienti sat! — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán f. hó 20 án a délutáni gyorsvonottal Budapestről székhelyére érkezett. — Rendkívüli közgyűlés. A vármegye közönsége az utmesteri iskolák s az Ínséges munkák ügyében a márczius 13-iki rendkívüli közgyűlésben fog intézkedni. Áthelyezés. A főispán az alispánnal történt megállapodás folytán dr. Képessy László csengeri tiszteletbeli főszolgabírót s Kállay Ödön erdődi szolgabirót valamint Boros György csengeri és Fényes Qusztáv prdődi járási írnokokat kölcsönösen át helyezte. — A városi gazdasági szakbizottság február hó 19-ikén kevés érdeklődés mellett tartotta ülését. A közgyűlési terem szinte kongott az ürességtől, pedig elég fontos kérdések kerültek szőnyegre. Első volt a lövész egylet kérelme lövőtér czéljára 40 holdnyi terület átengedése és megfelelő épületek felállítása iránt.] Minthogy azonban maga a kérelmező egyesület is belátta, hogy ilyen túlzott kérelmet a város legjobb akarat mellett sem teljesíthet, a szakbizottságban jelenlevő Uray Géza főlövész mester a kérelmet számot vetve a jelen körülményekkel oda szállította le, hogy a város közönsége csupán használatra engedjen át az Alsó-Körtélyesen egy 40 holdnyi területet s a horao- ródi csárda épületéből megfelelő átalakítás után 3 helyiséget az egyesület használatára, mig a tulajdonjog maraejon a városé, de az örökös használati jog az egyesületet illesse, mindaddig, mig a kérdéses terűlet a lövész egyesület czéljára szolgál. A terület egy része pedig alakittassék át kellemes nyári kiránduló helyül sétányokkal, miután lövő térül a 40 hold területnek csak kissebb része szükséges. Ily alakban a szakbizottság a kérelmet teljesíthetőnek javasolja, elvileg hozzájárul a kérelemhez s az ügyelőkészitésre egy vegyes bizottság kiküldését hozta javaslatba. Második tárgya a szakbizottsági ülésnek az állatvásár áthelyezése volt. Ez a rég vajúdó kérdés most már körülbelül lekerül a napirendről. A szakosztályban ezúttal megbukott és a közgyűlésen sem igen lesz több sikere. A németi polgárság elég erős a rgamentumokkal szállt síkra a kérdés mellett, de hasztalan. A többség nem látta még időszerűnek a vásár áthelyezését. Ha lesznek fontosabb okok a vásár áthelyezésére, amelyekért érdemes lesz a város közönségének 100.000 koronát meghaladó költséggel az áthelyezést végrehajtani, akkor a bizottság szives készséggel felveszi ismét a kérdést napirendre. Harmadik tárgy a legeltető társaság szerződésének megszüntetése és újabb szerződés kötése volt. A szakbizottság az eddigi szerződést a tagosítás lolytán beállott birtokváltozás következtében megszüntetendőnek nyilvánította s a 220 holdra megnagyobbodott területet holdankint 12 korona évi bérért ugyanazon társaságnak kiadhatónak javasolta, de egyelőre csak 3 évre s oly kikötéssel, hogy a társaság a bérbe vett terület hasznosításáról számadással tartozik s amennyiben e területre a városnak más fontosabb czélra szüksége lenne, a bérletet bármikor fölmondhassa. — Gyászhir. Thoma László, vármegyei árvaszéki ülnök f. hó 18-án meghalt Nagykárolyban. A megyei tisztikar a következő gyászjelentést adta ki: Szatmár- vármegye tisztikara fájdalommal tudatja Thoma László vármegyei árvaszéki ülnök, Felső-Bánya város volt polgármestere, a nagysomkuti járás volt főszolgabirájá- nak folyó hó 18 án rövid szenvedés után történt elhalálozását. A munkás tisztviselőt, szeretett kartársat, kötelességei buzgó teljesítése köréből ragadta ki a halál. Folyó hó 20-án délután 3 órakor temetjük. Nagykároly, 1903. február 19. Béke hamvaira ! — A képviselöház f. hó 21 én tartott ülésében Gróf Apponyi Albert ház-elnök Máramaros vármegye közönségének a magyar nemzeti érdekek megóvása és a nemzetiségi izgatások meggátlása iránt beadott feliratát a háznak bemutatta. A felirat véleményes jelentés- tétel végett a kérvényi bizottsághoz kiadatott. —- Kinevezés. A pécsi posta- és távirda-igazgató- ság Kolumbán Jolánkát, néh. Kolumbán Sándor volt szatmárhegyi tanító leányát a zala-szent-iváni postához posta-gyakornoknak nevezte ki. — Állami Sögély. A kereskedelmügyi m. kir. miniszter a főispán 4701—1902. számú felterjesztésére a vármegye területén mutatkozó keresethiány enyhítése és a kereset nélküli lakosságának közúti munkák körüli foglalkoztatása által némi keresethez juttatása czéljából a vármegye közönségének közúti alapja részére egyelőre húszezer korona államsegélyt engedélyezett. — Városi közgyűlés. Nagykároly város képvi- selő-testülete f. hó 15-én rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt, „Az Erdélyrészi Kárpát egyesület“ 200 korona alapítvány tétele iránt kereste meg a várost. Alap hiányában a kérelmet nem teljesíthetik, A városi közkór- ház alapszabály tervezetét elfogadták, valamint a házi rendre vonatkozó szabályzatot. Elutasították Szigeti Sándor kéményseprőt az ir úti kérelmével, hogy a kéményseprési szabályvendet módositassék és a kerületek uj beosztást nyerjenek. A csúcsa nagykárolyi állami útnak a város belterületén átvonuló szakasznak kőburkolattal ellátása költségeihez a városi hozzájárulási összeg meghatározása táigyában kimondta a közgyűlés, hogy az eddigi hozzájárulási összeget továbbra is fizeti, ellenben ez összegnek, mint kamatoknak megfelelő tőkeösszeget fizetni s e czélra kölcsönt fel venni nem hajlandó. A gyámügyi szabály- rendelet élteimében szavazó árvaszéki ülnökké dr. Adler Adolf, Baudisz Jenő, Papp Béla, Roóz Samu, Reök Gyula, és dr. Váradi János ügyvédi képesítéssel biró képviselő-testületi tagokat megválasztották. A községi utak felügyeletével lilés József mérnököt, mint elöljáróság! tagot bízták meg. Az esküdtek alaplajstromának összeállítására hivatott bizottságba tagoknak megválasztották Csipkés András, Kaufmann Ignácz és Vetzák Edét. Az adó kivető bizottság mellé bizalmi férfiakul megválasztották: Janitzky Albert, Kaufmann Ignácz, Serly Ferencz és Strohmáyer Ferenczet. A polgármester előterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy a másqdik adótiszti állást egy félévig be nem töltik s erre a javadalomra egy szakértő napdijast vesznek fel. Illés József városi mérnöknek f. évi márczius hó 15-ig szabadság időt engedélyeitek, hogy ez alatt egy villany7világítási tanfolyamot látogathasson. A többi tárgy magán kérvény és kisebb jelentőségű volt, — Eljegyzés. Klein. Jenő, a Czukor Adolf szállító czég üzletvezetője eljegyezte Weisz Herman kassai polgár leányát, Mariskát. SZATMAR-NEMETI. ________ — A „Szatmári Kör“ közgyűlése. A Budapesten székelő „Szatmári Kör“ e hó 14-én tartotta évi rendes közgyűlését, mely alkalommal a kört érintő több fontos ügyet intéztek el. Legnagyobb érdeklődést kelt azonban a közgyűlés azon határozata, melylyel a nagykárolyi és nagybányai egyetemi ifjak felkérésére a közgyűlés kimondotta, hogy márczius tizenötödikét az ünnepély fényének emelése végett a két testvérkörrel együttesen fogja megünnepelni és a megállapítandó műsort a három kör tagjai egyenlő számarányban fogják betölteni. Az ünnepély előkészítésére bizottságot alakítottak, melynek tagjai Merker Márton titkár, Papp László és Erdődi Antal lettek. — A „Szatmármegyei Lorántffy Zsuzsánna Egyesület“ estélye. Vasárnap este megnépesült a „Pannónia“ diszterme a helybeliek és a vidék előkelő szép közönségétől. Ez volt az egyesület első nagyszabású összejövetele, melylyel a nagy nyilvánosság elé lépett, de ez elég volt, hogy egy nagy jövő reményét ébressze fel még a kétkedőkben is, a kik aggodalmasan nézték ezen egyesület életre kelését és eddigi működését. Annyi bizonyos, hogy ilyen szép közönség még nem volt együtt a »Pannónia« termeiben és nem is tudjuk, mikor látunk ekkora érdeklődést valamely ügy iránt, hacsak a Lorántffy-egyesület nem lép ki ismét a sorompóba, persze csak a jövő farsangon. Lélekemelő volt az az együttérzés, mely a vidék közönsége és városunk közt nyilvánult és bámulatos volt az eredmény is, melyet karöltve létrehoztak. A hangverseny a farsangi krónikásnak háládatos tárgy lenne, de nem kívánjuk fárasztani olvasóinkat a részletes leírásával, csak röviden emlékezünk meg a magas művészi színvonalon álló programmról. — Németh Jenőné úrnő Belthoven »Sonata apossionata«- ját igazi virtuozitással játszotta. Markó Kálmánné úrnő briliáns énekmiivészete tomboló tetszésnyilvánitásra ragadta a közönséget. Igen szép volt Halmos Ilona úrnő és Demidor Ignácz ur duettje. Madán j.Terike k. a. és Dr. Koller János ur meglepő ügyességgel és rutinnal adtak elő egy dialogot. Majd a dalegyesület karéneke, Schönherr Sándor hegedű-szóló játéka, egy vonós négyes és Boer Endre művészi zongora játéka egészítették ki a műsort. A hangversenyt táncz követte. A mulatság fényes erkölcsi és anyagi sikeréről tesz tanúságot a jelen volt hölgyek alább közölt névsora. Asszonyok r Ambrózy Gáspárné, Dr. Antal Sán- dorné, Bakó Ignáczné, Balogh Józsefné, özv. Bánk Istvánná, Bakó Lajosné, Biki Károlyné, Becsek Sán- dómé, Balogh Istvánná, Berenczey Gáborné (Hajdu- Nánás), Csányi Lajosné, Csohán Antalné (Hajdu- Nánás), Délczeg Lajosné, Dómján Lajosné, Félegyházy Ferenczné, Dr. Fekésházy Gyuláné, H. Farkas Ida, özv. Farkas Antalné, Dr. Farkas Antalné, Finta Lajosné, Günther Jánosné, Gaál Ferenczné, Gyöngyössy Istvánná, Gecsey Mihályné, Hérmán Istvánná, Dr. Hancz Jenőné, Halmos Ilona, Héti Lajosné, Jeney Endréné, özv. Joó Ignáczné, Jékey Ilona, Kolozsvéry Károlyné, Kovásznay Zsigmondné, Dr. Keresztszeghyné Kovács Zsigmondné, Kótai Lajosné, Koós Sándorné, Kishalmi Lajosné, Krémer Sándorné, Kulcsár Istvánná, Kovács Leóné, Kun Lászlóné, Leitner Bertalanná, László Imréné, Litteczky Endréné, László Imréné, Lévay Józsefné, Lipniczky Józsefné, özv. Literáty Elekné, Mándi Bertalanná, Markó Kálmánné, Majos Károlyné, Marian Pálné, Novák Lajosné, özv. Nagy Baináné, Nagy Ákosné, Németh Jenőné, özv. Németh Józsefné, Osváth Elemérné, Paládi Lajosné, Persenszky Miklósné, Pirkler Józsefné, Polity Jánosné, Rosenfeld Miksáné, Sántha Dezsőné, Schweizer Aladárné, Sáfrán Lajosné, özv. Sepsi Károlyné, Schlafkovszky Lajosné, Szentiványi Krisztin, Szentiványi Károlyné, Scheiber Ferenczné, Tóth Elekné, Turmann Olivérné, Tin- schmidt Károlyné, Tóth Józsefr.é, Thurner Albertné, Tankóczy Gyuláné, özv. Tereli Lajosné, Unger Geizáné, Uray Gézáné, Unger Ullmann Sándorné, Unger Istvánná, Veres Lajosné, Veréczy Antalné, Zeke Vinczéné. Leányok: Andrisovszky Margit, Biki Kornél, Baudisz Janka, Boros Ilona, Balássy Juliska, Bakó Giziké, Félegyházy Ilonka és Mariska, Farkas Ilona, Fekete Teréz, Hérmán Margit, Horváth Erzsiké, Joó Róza, Joó Julia, Kolozsváry Mariska, Koós Erzsiké, Kótai Mariska, Kölcsey Margit, Kishalmy Irénke, Ko- vássy Giziké, Kamenszky Jolán, Kovács Erzsiké, Kovács Margit, Kovács Leona, Koós Eszter, Leitner Margit, Litteczky Erzsiké, Literáty Ilonka, Miklusovszky nővérek, Maróthy Juliska, Maróthy Mariska, Maróthy Anna, Madán Tériké, Nagy Adél, Nagy Tinka, Németh Olga, Németh Ilona, Nikolics Szeréna, Nyárády Margit, Palády Erzsiké, Papolczy Matild, Sulyok Gizella, Sántha Irén, Sántha Evelin, Slafkofszky Viola, Schlei- ner Ág nes, Streicher Berta, Schweizer Mariska, Szentiványi Ilonka, Szíjártó Teruska, Tóth Juliska, Veréczy Margit, Február 24.
