Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-03 / 44.szám

Szntmár, 1903.

SZATMAR-NEM ETI.

November 3.

ben, a többi magyar fiai tőlük kitelhető cselekedetekkel rónák le kötelességeiket.

Wlassics volt kultuszminiszter sok hasznos alkotással örökítette meg nevét a magyar népnevelés terén. Az ő tanácsosai most az uj miniszternek is tanácsosai. Reméljük, hogy a megkezdett nagy mű félben nem marad. S ha az ifjúsági egyesületek a kellő felkarolásban részesülnek a magyar társadalom részéről: magyar nemzeti államunk kiépítése reális alapra helyeztetik.

Magyarországon ezért egy uj egyesületet kellene szervezni megyénként, még ha talán a meglevő egyesületek összességének az árán is, szervezni kell a Magyar hazafiak egyesületét, mely erőt adjon a magyar közoktatási kormánynak a magyar népnevelés tovább el nem odázható teljes mértékű felvirágoztatására és a haza minden községében való térfoglalására.

Ilyen egyesület szervezése mérhetetlen hasznára válnék nehéz megpróbáltatásokat átélt hazánknak, mert csak ilyen után érhetjük el a nagy arányú hazatias felbuzditast, melylyel a vármegyék nagyjai köré csoportosult hazafiak egyesült erővel hoznák meg a tőlük telhető áldozatot a haza oltárára s akkor . . . , magasba tör a magyar genius és . . . mindnyájan lebo- rolunk előtte!

De ennek eléréséhez nem elég az ujság- czikk, hanem elsősorban nagyjaink irányitó példás cselekedete kell.

Az bizony ! —ly.

HIRE k.

— Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főispán f. bó 26-án délután Budapestre utazott, a honnan e hó 31-én a délutánt gyorsvonattal székhelyére érkezett.

— Kinevezés. Vármegyénk főispánja Madarassy István fizetésnélküli közigazgatási gyakornokot fizetéses közigazgatási gyakornokká nevezte ki.

— A nagykárolyi grófi kastélynak vendégei voltak a napokban. Zichy Géza október 22-én, gr. Szapáry Pál pedig 23-án érkeztek meg, utóbbi automobilon jött Beregszász felől. Okt. hó 24-én Blaskovics Elemér és neje Waldek grófnő érkeztek. Blaskovics Elemér és gr. Szapáry Pál f. hó 25-én a mezőteremi vadaskertben rendezett vadászaton részt vettek. A kastély vendégei a múlt hétfőn és kedden elutaztak.

— Papp Zoltán országgyűlési képviselő vasárnap d. e. itt tartózkodott s beszédet mondott a promenád melletti téren. A délutáni gyorsvonattal tovább utazott.

— Jékey Károly városi alkapitány egészsége teljesen helyre állott. Mindnyájan szívből örvendünk a jó »Károly« bácsi egészséges állapotán. A napokban már át is vette hivatala vezetését.

— Hymen. Obauer Budolf cs. és kir. őrnagy a napokban jegyezte el Maróthy Margit kisasszonyt, Marólhy Sándor gacsályi nagybirtokos bájos és szépleányát.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatási miniszter Scheffer Emilia oroszkomoróczi állami iskolai tanítónőt a szatmári állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte.

Féltem, hogy hamar be fog rúgni, s igy nem beszélhetek vele okosan.

E közben többen is jöttek asztalunkhoz ismerőseim közül.

Elkezdtünk egyről-másról beszélgetni.

Öregünk is „ráfanyalodott“ lassankint a jó riz- lingre. Később, mint vettem észre, ízlett is neki.

Természetesen társalgásunk nemsokára a szabad- ságharcz egyes eseményeire tért át.

Kértük ez „Őrnagy bácsit“ (igy neveztük őt) hogy beszéljen el vegyes epizódokat életéből.

Megtette.

Oh, hogy egyenesedett föl görnyedt alakja, hogy villogtak előbb még fénytelen szemei, hogy magasztosult föl arcza, midőn a győzelmes csatákról beszélt.

Kértük, hogy beszélje el saját élettörténetét.

Szomorúan intett tagadólag ősz fejével.

Nagyon sóhajtott.

Pár perczig czéltalanul nézett a levegőbe.

Aztán izmos öklével az asztalra ütve felkiáltott : „Eh, hagyjuk ezt urak. Inkább majd mást beszélek el.“

Az én történetem igen rövid.

Orvosnövendék voltam.

„Honvéd lettem.“

Szerettem egy lányt, imádtam egy szent eszmét.

„Aztán!“ folytatá könnyes szemmel „elbukott a lány, elbukott a szent eszme, elbuktam utánuk én.“ — Hát van még valami szent a nap alatt ?

Igyunk egyet urak ! ! „Nem is olyan rósz ez a bor, mint gondoltam.“

— Meszlónyi Gyula püspök egészségi állapota egészen megjavult, s már a napokban látogatást tehetett a zárdában.

— Fényes esküvő. A városháza nagyterme szombaton délután a szokottnál sokkal díszesebb képet mutatott, mert fényes esküvőnek volt színhelye. Csohán Antal hajdu-nánási előkelő földbirtokos esküdött örök hűséget a szatmári uritársaságok egyik ünnepelt szépségének, Kishal my Irén kisasszonynak. A polgári eske- tést Kőrösmezey Antal főjegyző végezte. Tanuk Nagy Lajos és László György szatmármegyei földbirtokosok voltak.

— A reformáczió emlékünnepe. Magasztos és hatalmas múlttal teli ünnepet ült meg a református világ. Október 31-én volt 386 esztendeje annak, hogy Luther Márton kifüggesztette a maga 95 tételét a vittenbergi templom ajtajára, mely tételekben foglalt eszme megmozgatta az egész világot. — Szatmáron sok helyen ünnepelték a reformáczió emlékünnepélyét. A legfényesebb ünnepély a szatmári ref. templomban folyt le. — Ez alkalommal a közönség szinültig megtöltötte a templomot s itt voltak a hivatalos világ képviselői is. — A magas szányalásu, mély gondolaj tokkal telt hatalmas beszédet Biky Károly esperes tartotta. — A női énekkar pedig Veres Lajos vezetése mellett egyházi énekeket adott elő kitűnő preczisitással.

— Katonai előléptetések. Az idei katonai előléptetések nem sok attilla alatt dobogtatták meg örömmel a sziveket, mert sokan várták a kinevezést, de kevesen kapták. A helyben állomásozó cs. és kir. 5-ik gyalogezred 3-ik zászlóaljánál Pány Lajos és Carmine Gusztáv, a m. kir. 12-ik honvéd gyalogezrednél To- perczer Barnabás és Szűcs Károly volt tiszthelyettesek lettek hadnagyokká.

— Esküvő. Tiszavályi Beke Gyula munkácsi segédmérnök f. hó 24-én vezette oltárhoz Nagykárolyban benedekfalvi Kiszely Géza és neje szül. Polcz Juliánná kedves leányát, Irénke kisasszonyt.

— A torna és vivő egyesület megnyílása. A szatmári torna és vivő egyesület választmányi ülésén Demkő Sándor a beirattkozott tagokról tett jelentést, kiknek száma az idén százra szaporodott. A választmány elhatározta, hogy az egylet működését november hó 4-én fogja megkezdeni. Ugyanazon nap estélyén a polgári társaskör helyiségeiben ismerkedési estély lesz, melyen vendégeket is szívesen látnak. Az Az egyesület uj vívó eszközöket is szerzett be, s igy a vívás sportját is gyahorolhatja.

— Kinevezés. A nagykárolyi pénzügyigazgatóság Jakab Viktor főgimnáziumot végzett ifjút a fehér- gyarmati adóhivatalhoz díjtalan gyakornokká nevezte ki.

— Eljegyzés. Kun Menyhért vendéglős a Zöldfában, eljegyezte Jakab Frida kisasszonyt Brassóból.

— A katonák esküje. Vasárnap délelőtt 9 órakor a piaczön tábori mise volt, melyet Tóth József h. lelkész tartott. Ez alkalommal tették le az októberben önként bevonult ujonczok az esküt.

— Hymen. Hiripi és ivácskói dr. Böszörményi Emil helybeli ügyvéd eljegyezte Temesvárról felső- kubinyi Meskó Béla bájos leányát, Mária kisasszonyt.

— Vizsgálat. Gróf Hugonai Béla főispán közelebb Nagybányán, Felsőbányán és a nagysomkuti szolga- birói hivatalnál hivatalvizsgálatot tartott.

Koczczintottunk az öreggel, ki miután borát kiitta. igy szólt: Igaz biz az, megígértem, hogy egy más történetet mondok el, tehát hallják az urak.

II.

A furulyás király.

Egyszer lerándultam a havasok közé, egy volt honvédtársamat meglátogatandó, kinek ott nagy terjedelmű birtoka volt. Kezdé elbeszélését őrnagyunk. Szívesen látott.

El-elbeszélgettünk a múltról.

Az együtt eltöltött szép, de keserűen végződött időkről.

Szép tavaszi idő volt.

Kiültünk a verandára pipázgatni s gyönyörködtünk a táj vadregényes szépségében.

Fent a hegycsúcsokon, hó, jég, zuzmó, — lent a völgyben üde, zöld, tenyészet, illatos virágos rétek, itt ott buján fejlődő zab és rozs vetéstáblák.

A rétegen kolompoló tehén csorda. A hegyeken birka és kecske nyáj.

A pásztorok furulyája busán sirt fel koronként szászor visszhangozva a hegyek között.

Elmélázva hallgattam az édes, bus hangokat.

A bus nótát felváltotta egyszerre egy áltulunk jól ismert, sokat üldözött nóta dallama: „Mégis hunczut a német.“ Bámulva ocsúdtam fel merengésemből. Hol veszi magát itt e dal ? A havasok között. A románok tilinkóján.

— A Lorántffy Zsuzsánna egyesület megnyitó estélyét a közönség meleg és nagy érdeklődése mellett szombaton tartotta meg, mely első estély a reformáczió emlékünnepével is össze volt kötve. — A megnyitó beszédet Domahidy István elnök helyett Biky Károly esperes tartotta meg. Osváth Elemér felolvasást tartott a reformáczió hatalmas átalakító hatásáról, és nagy jelentőségéről. A felolvasást, mely mindvégig lekötötte a közönség figyelmét, megtapsolták. — Ezdtán Hérmán Margit szavalt egy alkalmi ódát, sok szívvel és bensőséggel. Az estélyt a női énnekkar által gyönyörűen előadott ének számok zárták be, melyet Veres Lajos dirigált.

—■ Kitüntetés. Borbély Ferencz inilotai gazdasági cselédnek az 1898. évi augusztus 18-án kelt legfelsőbb kézirattal alapított negyven évi hü szolgálatokért járó diszéremre való igényjogosultsága megállapittatván a diszérem kézbesítés czéljából a főispánhoz megktilde tett. — A diszérem vörös szalagon függ, egyik oldalán a Felség arczképe, — másik oldalán a következő felirat van: Signum laboris fideliter peracti XXXX. annorum

= Uj ügyvéd. Dr. Szepesi Károly ügyvédjelölt városunk fia, közelebb az ügyvédi vizsgálatot Budapesten szép sikerrel letette. Az uj ügyvéd Mátészalkán szándékozik irodát nyitni.

— Eljegyzés Kovács Károly hajduhadházi ev. ref. segédlelkész szombaton jegyezte el Debreczeni Iduskát, Debreczeni Lajos németi-i birtokos kedves leányát.

— Halottak napja. Mint minden évben, minden őszszel, úgy ez idén is koszorúba fontuk a haldokló természet utolsó nyíló rózsáit, kedves virágait, hogy elköltözött szeretteink sírját ékesítsük velük és felgyújtsuk az örök világosságot jelképező mécseket, — gyászpompával áldozzunk az év egyetlen napján azoknak, akik mig éltek, oly közel állottak szivünkhöz s mióta azok a néma hanlok alá kerültek, emléküket talán csak az általános kegyelet napja juttatja eszünkbe. Tegnap este a temetők fénytengerben úsztak s a sírok virágtengerrel voltak borítva mindenütt s ezerszámra menő közönség kereste fel a temetőt, hogy gyönyörködjék e lélekemelő emlékünnepély gyászpompájában. A kápolnában gyász-vesernye volt, melyet

tartott fényes segédlettel.

— Gyászhir. Nagykárolyban e hó 24-én elhunyt Hájtájer Ignácz közbecsülésben álló polgár 67 éves korában. Az elhunytban Hájtájer Pál édes apját és Heinrich Viktor apósát gyászolja. Temetése folyó hó 25 én volt nagy részvét mellett.

— Jegyző választás. Kereskényi János aranyos- megyesi körjegyző elhalálozásával megüresedett körjegyző állásra október hó 27-én Nagy Imre avas- újvárosi körjegyző választatott meg nagy szótöbbséggel. Ugyanaz nap lett megválasztva aljegyzőnek Aranyos-Megyesen Nagy József eddigi h. aljegyző.

— Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter vármegyénkben a krasznabélteki anyakönyvi kerületbe Soltész József községi jegyzőt anyakönyvvezetővé, továbbá ugyancsak ebbe Fugel István magánzót, a mátészalkaiba Elsztner Rezső szolgabirói Írnokot, a király- darócziba Hoitsy Jenő segédjegyzőt s végül a szaka- sziba Bolkis Gyula jegyzői írnokot anyakönyvvezető- helyettesekké nevezte ki; egyszersmind Nagy Béla tyu- kodi s. jegyzőt anyakönyvvezetővé s őt az összes teendők ellátásával is megbízta.

— Tagositási hitelesítés. A szatmári déli határrész tagosításának hitelesítése f. hó 16-án kezdődik.

Megkérdeztem házi gazdámat, ki igy felelt: „ A furulyás király mulatja magát — Jancu Ábrahám.“

Hogy került ő ide? kérdeztem.

Hogy ám!

Isten keze, a boszuló nemezis sújtotta őt.

Megőrült s most itt bolyong, fújja furulyáját.

Mi tartjuk őt, itteni magyar birtokosok, kiknek családjait hajdan az ő népe ölé, pusztitá, gyilkolá,

A szó teljes értelmében koldul szegény,

Ha kap valamit, bármi csekélységet is köszönettel fogadja.

Beszédét mindig ezen mondással szokta befejezni : „Nu cread neamtulni.“ Mi magyarul annyit tesz, hogy nem hiszek a németnek.

Az arczképe alá, mit pár évvel előbb is még boldognak, boldogtalannak szokott osztogatni, ezt szokta írni: „Népem a német bolondja, én meg a népemé“ fejezé be bajtársam felvilágosítását.

Eddig tartott a honvéd bácsi elbeszélése.

De jó is, hogy véget ért, mert ‘nagyon nehezen kezdett forogni a nyelve.

Kezdett meghasználni neki a sok jó rizling.

*

Többé én aztán nem is találkoztam öregünkkel Ki tudja, hova hányta-vetette a sors keze. Tán valamely kórházban ért végett viszontagság teljes élete.