Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-22 / 38.szám

■ íme: a többi között a kiállítás egyik na­gyon hasznos és közvetlen jó eredménye! Borok és egyéb e nembe vágó kiállított termesztmény tárgyak már gyérén vannak kép­viselve. A konyha kertészeti, a virág, a méhészeti és a dús kertész-gazdasági gép kiállítás, mind, mind igen tanulságosak és jól teszszük, erköl­csi kötelességünk is, hogy a saját jól felfogott érdekünkben, a Szatmárvármegyei gazdasági egylet ezen felette érdekes, tanulságos és tár­gyakban gazdag kiállítását, kiállítási rövid idő­tartam alatt, minél sűrűbben látogatjuk. Szatmár, 1903. _______________ HÍREK. — Szobor leleplezés. Vasarnap d. e. poniban 10 órakor leplezték le a Kossuth-kert főbejáratával szem­ben, az u. n. rózsatelep közepén, néhai rendőrfőkapi­tányunknak, Kiss Gedeonnak a Népkert illetőleg a mai Kossuth-kert megteremtőjeinek igen szépen sike­rült mellszobrát mely alatt a szobrot takaró lepel lehullott. Az ünnepi beszédet, Dr. Fejes István mon- dotta.Utána Uray Géza átadta a szobrot megőrzés és gon­dozás végeit a hivatalos városnak, melynek nevében Pap Géza polgármester a szobrot, a város nevében átvette. — A Gazdasági Egyesület lóversenye és bálja. Nagy ünnepségek és mozgalmak színtere volt vasárnap Szatmár városa. Szépen is sikerült minden, kivéve az ami épen a legérdekesebb lett volna, ami czime volt az egész mozgalmas napnak, amivel a közönség érdek­lődését és kíváncsiságát leginkább felcsigázták, maga a lóverseny. Nem is akarunk részletesen kitérni a lóver­seny programm egyes számaira külön, mert felesleges­nek tartjuk, csak láttuk, hogy rengetegen voltak ott a programm elején és rengetegen távoztak nem sokára. A számtalan sok nevezések mennyisége minden egyes versenynél 2-re apadt, s igy sem gyönyörűséget sem izgalmat az egyes mérkőzések nem keltettek. Este a Pannónia szálló összes termeiben tánczmulatság volt, a melyen előkelő és szép számú közönség volt jelen, kitörő jókedv, fesztelen hangulat jellemezte a hajnalig tartó nczmulatságot. Krómer Sándor Eperjesen. Tegnap fejezte be Krtn „r igazgató előadásainak sorozatát Nagykárolyban, ahonnan a már jól összeszervezelt társulat Eperjesre ment. Ott két hónapig maradnak s aztán nálunk fog­ják Thalia templomának kapuit megnyitni. — Halálos szerencsétlenség az országúton. Ta­kács Károlyt a jószefházai plébániára nevezte ki az egyház patronusa. Az uj plébános az elmúlt héten fog­lalta el plébániáját, a lehető legrosszabb ómennel A mint ugyanis bútorait Aranyosmedgyesről Józsefházára szállította, lovai elragadtak s bútorai a szekérről leesve mind összetörtek. Midőn nagy nehezen sikerült a lova kát megállítani, a makranczos állatok újra megijedtek a Kovács Gyula apai földbirtokos gigjétől s a zablát tartó kocsist kezdték magukkal ragadni. A kocsis erős kezével igyekezett megfékezni a lovakat, ám a rúd valamiképen felbillent s úgy ütötte a szerencsétlen embert homlokon, hogy koponyája ketté repedt. A szerencsétlen ember szörnyet halt. vágyat érez hosszú, magános sétákra, járatlan ösvénye­ken, és ha Rómeója kissé lanyhán veszi az udvarlást, siet bujában pár kilót fogyni. A szerelem mint minden erős érzés, erős indulat vagy szenvedély, visszahat a testre, elcsigázza az idegrendszert és meggyengiti a szervezetet. Legjobb idejekorán védekezni ellene és ha i mégis elhatalmaskodik fölöttünk, vigasztaljuk magun­kat azzal, hogy bölcs Salamon sem volt okosabb nálunknál. * * * Milyen más a szerelem a regényben és a regé­nyen kívül! A regény szerelmes jelenete — főkép a régibb Íróknál, — nem eshetik meg „könyzápor“ és „lehulló hajfürtök“ nélkül. Az életben nem sir a leány, ha imádója szerel­met vall neki s a jól megtűzdelt hajra semmi befo­lyással nincs a kedély hullámzása. Talán az iró megfeledkezik ilyenkor a „saját tapasztalatairól, vagy nem találja azokat elég költői­eknek. A férfiak elfogultabbak szoktak lenni, mikor a végzetes perez elérkezik, mint a nők, kik többnyire sej­tik már mi fog bekövetkezni. Sok esetben a szerelmi vallomást maga a leány insezenálja s ilyenkor bájos pirulások alá rejti a diadalmas mosolyt. O a győző, a lérfi a legyőzött, aki azonban más privát nézeten van. Látszólag a férfiaké a választás joga, de feledjük el azt az ezer apró fogást, melylyel a nők a helyzet uraivá lesznek. Előkerülnek aztán a könnyek is, de már a házasság felvonásai között. A siró feleség tipikus alakja a regénynek és valónak egyaránt. Néha a férj szolgál­tatja rá az okot ; néha a szabó, a divatárusnő, a báli meghívó. Ezek a hatásra számított könnyek s ilyenkor jaj neked — és tárczádnak, — teremtés hatalmas ura! Fizetsz és menekülsz, hogy legtöbbször ugyancsak hasonló ostromnak légy kitéve hasonló szép szemektől. Sz. Gizella. — Esküvő. Dr. Lénárd István városi közgyám szombaton d. e. fél 11 órakor kelt egybe Litteczky Erzsiké kisasszonynyal, Litteczky Endre leányával. — Az anyakönyvi hivatalban Kőrösmezei Antal főjegyző adta essze az uj párt s egyházilag Lénárd Ede számos- dobi lelkész áldotta meg a frigyet. A vőlegény tanúja Regéczi Sándor tanár, a menyasszonyé pedig Tankóczi Gyula Lkapttány volt. — Nyugdíjazás. A vall. es közoktatásügyi minisz­ter Hatvani Péter községi óvót 1903. október hó 1-től nyugdíjazta; részére 1480 kor. évi nyugdijat utalványo­zott s 40 évet meghaladó hűséges és eredményes szol­gálatáért elismerését nyilvánította. Á miniszteri elisme­réshez a magunk részéről is örömmel csatlakozunk s szívből kívánjuk, hogy a mi városunk óvó-bácsija a megérdemelt nyugalmat megelégedésben és jó egész­ségben sokáig élvezhesse. — Katonai szemlék. A közös hadseregbelieknek október 17. és 19-én a Ferencz József laktanyában, a honvédségnek a József főherczeg laktanyában október 23. és 24-én fog az ellenőrzési szemle mzgtartatni. — A népfelkelői szemle október 14. és 15-én a városháza udvarán fog megtartatni. A szemlék reggeli 8 órakor veszik kezdetüket. Bővebb felvilágosítás a városháza hirdetési tábláján olvasható. — A nöegylet hangversenye. A nőegyesületnek semmi fáradságot nem ismerő buzgalma és igyekezete, bizonyosan megfogják hozni a maguk gyümölcsét Az érdeklődés úgy a városban, mint a vidéken igen nagy. A páholy és földszinti jegyek már nagyobb részt előjegyzésben vannak. A hangversenynek Fedák Sárin és az operett előadáson kívül még egy száma Esz. Heltai Jenő és Makai Emil bájos kis vigjátékát „A királyné apród“-ját fogják kiváló műkedvelőink előadni. Játszani fognak benne, Lengyel Angela, Berta Piroska, Csomay Imre és ifj. Szentiványi Sándor. Az énekszámokhoz a zenét a 12-ik gyalogezred teljes ze­nekara fogja szolgáltatni. Az operettet Dr. Vajay Imre fogja dirigálni. A hangverseny után a Pannóniában lesz tánczmulatság. Jegyek meg előj egyezheíők Lőwy Miksa könyvkereskedesében. — Szerencsétlenség. A debreczeni pályaudvaron tegnap délelőtt egy mozdony négy teherkocsit lökött ki a siuek közül A négy kocsi nekiesett a terrasznak s annak négy oszlopát kitörte. Az óriási robaj borzasztó riadalmat keltett a népes állomáson, de emberéletben szerencsére kár nem esett. Nehányan könnyen meg­sebesültek. — intéző bizottsági ülés. Az északkeleti vármegyék szövetkezetének szövetsége Szatmáron, a városháza kis tanácstermében f. évi október 14-én d. e. 10 órakor ülést tart. — Uj ügyvéd. Dr. Havas Miklós a napokban tette le az ügyvédi vizsgát a maros-vásárhelyi ügyvéd-vizs- gáló-bizottság előtt kitűnő sikerrel. Az uj ügyvéd váro­sunkban nyitja meg irodáját. — Ismét tűz. Vasárnap este rémes harangszó verte fel ünneplő hangulatából a város lakosságát. A Keresztes András-féle ház padlásán, ahol Reizer Jánosné papirraktára van, tűz ütött ki, mely már veszedelem­mel fenyegette az egész épületet. A tűzoltók a lehető leggyorsabban vonultak ki s megfeszített erővel tud­ták a tüzet lokalizálni. — Egy véres családi dráma utolsó felvonása. Egy rég húzódó családi dráma utolsó felvonása ját­szódott le pénteken délelőtt a városházán. Ezelőtt nyolez évvel vette feleségül Báthy Sándor városi szám- tiszt Lépes Ödön honvéd százados leányát, akivel egy darabig boldog családi életet élt. Azonban boldog­ságuk ragyogó egét szomoiu felhők borították be nem­sokára s ettől fogva örökös boldogtalanság, egyenet­lenség és perpatvar mérgesítették napról-napra s a házastársak feszült viszonyát. Elváltak egymástól. Az elválás törvényes utján a napokban tették az első lépést a helybeli kir. törvényszéknél. Tárgyalásra került a ; szomorú ügy s az egykor boldog házasfelek keserű vádakkal igyekeztek egymást eltűnt boldogságuk szép napjainak okozójául feltüntetni. Heves szemrehányások, gyanúsító vádak hangzottak el a tárgyalás során. Báthy Sándor tette aztán azt a nyilatkozatot, mely feleségét becsületében mélyen megbántotta, lealázta, meggya^á- zottá tette mindenki előtt, s szolgáltatta az okot a véres családi dráma megvalósításához. A megtört, boldogtalan, becsületében meggyatázolt hitves kétség­beesve sietett édes atyjához Lépess Ödön honvédszá­zadoshoz Nagykárolyba, kinek sirva mondta el a férje által reá kiáltott becstelen vádat. Az apa azonnal sürgö- nyözött fiának, Lépess Győzőnek, ki Debreczenben a 39-ik gyalogezrednél mint főhadnagy van beosztva, hogy siessen azonnal hozzá, mert leánya, illetve test­vére becsülete a gyalázat piaczára van kitéve. A fin Nagykárolyba sietett édes atyjához s együtt érkeztek meg pénteken reggel 9 órakor Szatmárra, hogy elég­tételt vegyenek és bosszút álljanak a megsértett nő becsületéért. Egyenesen a városházára jöttek s felkeres­ték Bátliyt, aki nem volt épen hivatalos helyiségében s Papp Mihály városi írnok hívta be, hogy 3 katona­tiszt óhajt vele beszélni Útközben ugyanis Nagy Árpád helybeli honvédszázadost tanuui felkérték. Báthy rög­tön tudta, kik keresik és miért. Bementek a hivatalos helyiségbe, ahol Lépess Ödön honvéd-százados e kér­dést intézte hozzá: — Fönntartja azt, amit tegnap a törvényszéknél leányomról állított? Báthyt nem lepte S Z A T M A R-N E M E T I. i meg a kérdés, mert erre el volt készülve s kévés gon­dolkozás után határozott hangon jelentette ki: — Igen, fönntartom. Erre következett aztán az a megrázó jele­net, melynek iszonyatát tollal leírni alig lehet. Apa és fia e vad kiáltással: „Akkor ön nyomorult, gyalázatos ember!“ borotva-élesre köszörült kardjukat kirántva, a teljesen védtelen emberre rohantak és rettenetes mó­don össze-vissza kaszabolták. Az egész jelenet alig egy pár pillanatig tartott. Mikor Nagy Árpád látta, hogy Lépess Ödön kardot ránt, azonnal kirohant a szobából, hogy segítségért kiáltson. Ezalatt lépett be Papp Mihály Írnok, aki látta, amikor Lépess Győző főhadnagy az utolsó, hatalmas csapást mérte a roskadozó s vérbe borult tisztviselőre. A két tiszt ujjával letörülte a csörgő vért a kardjáról s ezekkel a szavakkal, hogy bosszút állottunk leányunk becsületéért, elcsörtettek. És mindez oly hamar történt, hogy a rémületéből csak most fel­ocsúdó Papp Mihály nem tudott hirtelen mibe fogni. Báthyhoz rohant s őt támogatta. Ezalatt már hire ment a városházán a vérengzésnek s a hivatalos szobából előjöttek a rémülettől sápadt arezok a borzalmas mészár­lás szinterére. A mentők gyorsan előjöttek s Tanódi Mártou dr. segítségével bekötözték a sebesültet, aki a kínos fájdalmakat emberfeletti megadással és hidegvér- rel, egy jajszó kiáltás nélkül tűrte. Báthy különben igen szívós, — erős ember s csak úgy lehetett elhinni azt, hogy ilyen óriási vágásoktól elborítva a maga lábán ment a mentő kocsiba, s a mentők a közkórházba szállították. Ez az esetnek igazi, objectiv leírása. Távol tartjuk magunkat minden kritikától, melyet e borzasztó drámáról mondanunk lehetne, de nem teszszűk azért, mert egyrészt nem akarunk a családi szentély belső életébe olyan durván belemarkolni, a mely a már úgy is nagyon fájó és vérző sebeket még égetőbbé tenné, de meg nem is tartjuk magunkat erre differenseknek. Azonban azt mégsem hallgathatjuk ti most, amikor szivünk és lelkünk hnrja fájdalmasan rezeg a még sze­münk előtt élénken és megrettentően elvonuló dráma szomorú hatásától, hogy a forma és a hely, melyei vérig megsértett és fájdalmában elkeseredett apa és testvér választottak, nem csak helytelen, de a leghatá­rozottabban elitélendő. Katona tisztek cselekedtél«:. Katona tisztek, akiknek a szolgálati szabályzat szigorú szavakkal és súlyos következményekkel tiltja meg, hogy védtelen embert ez esetnél még orozva megtámadjanak s halálra kaszaboljanak. Tudjuk és érezzük azt a ret­tentő fájdalmat, önérzet megsértését, vadul háborgó lelki indulatot, melyet egy apának leánya becsületének meggyalázása okoz, de após és sógor is voltak a táma­dók, unokájuk édes apját tették szerencsétlenné, s talán árvává, azt az ártatlan gyöngéd lelkű kis gyermeket, s útját szegték örökre annak, hátha talán még apa és anya ha másért nem a gyermekeikért megtalálták volna a kibékülés útját. Nagyon elítélendő az, hogy ezt a helyet választották a véres dráma utolsó felvonásának lebonyolítására. Megsértették mélyen egy törvényható­ság tekintélyét és önérzetét, amikor a városháza hiva­talos helyiségében hajtották végre tettüket. Ezt nem gondolták meg. Legvégül pedig szerencsétlenné tették önmagukai, mert lehetetlen, hogy ilyen kiszámított, előre megfontolt és ilyen körülmények között végbe vitt véres cselekedetüket a hadi törvény a legsúlyosab­ban nem büntetné. Fáj ezeket elmondanunk, amikor beleképzeljük magunkat az édes apa és testvér rette­netes helyzetébe. De lehetetlen szigorú kritikát nem gyakorolni a történtek felett, mikor a szereplők a müveit ember elnevezésére állásuknál fogva méltán igényt tart­hatnának. A sebesült állapotában némi javulás állott be s ha komplíkácziók nem állnak be, talán életben j marad. — A „Szegény isk. Gyermekeket felruházó Egye­| sülét“ tanitónő tagjai még e hó folyamán, a hideg idő beállta előtt, a szükségletek fedezésére gyűjtést fognak rendezni. Ez alkalommal is a város nemesen érző, ál­dozatkész lakosaihoz fordulnak, kérve a nemes czd megvalósithatását. — Szüreti mulatság. A szatmári kath. Legény- Egyesület okt. 4 én, a „Vigadó“ összes termeiben, a régi jó hírnévhez méltóan, szüreii mulatságot rendez. A meghívók a napokban lesznek szétküldve. — A dalegyesület választmánya a zeneiskola he­lyiségében szeptember 22-én ülést tartott, melyen meg­jelentek dr. Vajay Imre elnök, Méder Mihály és Veres Lajos karmesterek, Sándor Venczel titkár, Markos Imre, dr. Kenedy Márton, dr. Vajay Károly, Hajdú Károly, Lipeczky Elek választmányi tagok és Pataky Lajos zeneiskolai igazgató. I. A választmány örömmel vette tudomásul, hogy a zeneiskolába az igazgatói je­lentés szerint 109 növendék iratkozott be. II. Az igaz­gató tanács előterjesztésére a válatszmány négy növen­déknek teljes és négynek féltandijmentességet adott. III. Megállapította végül a választmány a költségvetést, a mely igen kedvező. — A tánczfaniíás az ev. ref. felsőbb leányisko­lában október elején kezdődik és hat hétig tart. Je­lentkezéseket elfogad az igazgatóság. ____________________________Szeptember 29.

Next

/
Thumbnails
Contents