Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-08 / 36.szám
Szeptember 15. SZATMAR-NEMETI. 3. Szeptember 20-án délelőtt 8 óra 45 perczkor indulás a tiszaujlaki vasúti állomásról az emlékmű színhelyére a rendelkezésre álló, lassú lépésben hajtó kocsikkal, lovas bandériummal és gyalog. 4. 9 órakor megérkezés az emlékműhöz. II. Az emlékünnep sorrendje. 1 Szózat. Énekli a botpaládi énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Luby Géza. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Osváth Elemér ev. ref. főgimn. tanár. 4. A megjelenő függetlenségi képviselők beszéde. 5. Szalay Károly budapesti ev. ref. főgimn. tanár szavalja Rákóczi ez. költeményét 6. Kuruczdalok. Énekli a dalárda. 7. A képviselők beszédei. 8. Biki Károly esperes átadja az emlékművet a tiszabecsi egyháznak. 9. Kallós Péter lelkész átveszi egyháza nevében az emlékművet. 10. Himnusz. Énekli a dalárda. III. Közebéd. A közebéd Bartha József tiszabecsi birtokos udvarán és épületeiben fog megtartatni. Egy teríték ára 1 írtban állapíttatott meg. A közebédre való jelentkezések szeptember hó 16 ig Bay Ferencz községi bíróhoz bejelentendő!:, mert későbbi jelentkezézek figyelembe vétetni nem fognak. A közebéden fogja elszavalni Lénárd üde lelkész ur Rákóczi harangok ez. költeményét és kuruez dalokat ád elő az énekkar. IV. Bál. Az emlékmű alapja javára bál a Bartha József épületében. V. Visszautazás. A vasúton Szatmárnémeti útirányban utazó közönség a Tiszaujlakról szeptember 20-án delben 11 óra 50 perczkor, délután 3 óra 47 perczkor, este 7 óra 51 perczkor és 21-én reggel 6 óra 40 perczkor induló vonatoknál, a Beregszász útirányban utazó közönség pedig szeptember 20-án déli 12 óra 43 perczkor, délután 3 órak 47 perczkor, este 9 óra 09 perczkor és 21 én reggel 8 óra 32 perczkor utazha- tik vissza. A rendező bizottság nevében Luby Géza Városi közgyűlés. Szatmár, szept. 14 Polgármester az ülést megnyitván, felolvassa a havi jelentést, melyet egész terjedelmében itt közlünk : Tekintetes törvényhatósági bizottsági közgyűlés ! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedéseimre vonatkozólag az 1886. évi XXI. t. c. 72. §-ának n. pontja értelmében f. évi augusztus haváról szóló jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg intézteitek s az ügyek kezelésében nehézségek, akadályok nem merültek fel. A népiskolák államosításának nagy müve a teljes befejezéshez jutott. Épen a mai napnak egyik nevezetessége az, hogy a város területén épült összes iskolatelepek kapui megnyilkak, hogy befogadják kis növendékeit. Az iskolatelepek utófelülvizsgálata alkalmával a Kinizsy-utczai, háromutcaközi és Ves- selényi-utcai telepek teljesen kifogástalanoknak és átvehetőknek találtattak. A Rákócy-utcai úgynevezett első telepnél két helyiség nincs még eléggé kiszáradva s közegézségi szempontból azok hazsnálata vétele ellen kifogás merült fel, máskülönben ezen telep az említett két helyiség kivételével szintén kifogástalan s rendeltetésének átadatható állapotban van s a kifogásolt helyiségek is 14 napi mesterséges szárítás után használatba vehetők lesznek. A szatmárhegyi telepeknél még folyik az építkezés, de már rohamosan közeledik a befejezés fele, minthogy azonban nem volt kilátásunk arra, hogy ezen építkezések a folyó 1903—4 iskolai év kezdetére elkészüljenek, megfelelő helyiségekről kellett gondoskodni az állami iskolák ideiglenes elnelyezésére. Sokszor megfordult már a T. Törvényhatósági bizottság előtt az iskolák államosításának kérdése s igy felesleges dolgot végeznék ha ismételném a népoktatás államosításának előnyeit, különös tekintettel ami viszonyainkra. Ez a kérdés eléggé ki volt merítve, de mindinkább előtérbe nyomul annak lináncziális haszna, ha figyelembe vesszük városunk fokozatos emelkedését, mely szükségessé fogja tenni mielőbb uj iskolatelepek létesítését a város területén is, de különösen ti külterületen, ahol rövid idő óta nemcsak a majorok népessége emelkedett, hanem a tagosítás folytán számtalan tanya létesült. S bizonyos megkönnyebbüléssel gondolhatunk arra, hogy újabb iskolák kötelezettsége és terhe alól megszabadultunk egyszer s mindenkorra, mert népiskoláink állami kezelésbe átvételével ez állami feladattá vált. Meg kell említenem a szatmár—mátészalkai vasút ügyét, mely az elmúlt hónapDan ismét előre haladt egy lépéssel. A lejtmérés külső munkálatai e hó első napjaiban be lettek fejezve s a Grégersen G. és fiai vállalkozó cégtől nyert értesítés szerint a tervek október hó második léiéig a kereske- delmügyi m. kir. minisztériumhoz beadhatók lesznek s a tervbe vett pálya közigazgatási bejárása november hó első félében megejthető lesz. Tehát az előmunkálatom folynak és mi sem állana útjában a vasút kiépítésének, ha az érdekelt közönség részéről a megfelelő hozzájárulás biztositva lenne. Az építési vállalat kezébe vette a dolognak ezt a részét is, de a jegyzések, mint értesültem, a láp vidékén még eddig nem nagy eredménynyel folynak ami érthető is, mert azon vidék kis és nagybirtokosai egy aránt a lápi teher súlya alatt nyögnek. így a vállalat inkább Szatmárra és a lápi érdekeltségbe kisebb mértékben bevont vidékre támasz- kodhatik. Remélem is, hogy a vállalat sikere a hozzájárulás hiányán múlni nem fog. Végül Kiss Gedeon volt rendőrfőkapitány s a Kossuth-kert alapitója emlékének szenteljünk pár szót. Alig néhány nap választ el azon időtől, midőn nemesszivü adakozók filléreiből s a város adományából emelt emlékszoborról a lepel lehull, azon szoborról, mely hivatva van megörökíteni az eszme első felvetőjének s a Kossuth-kert létesítőjének emlékét. A hálás utókor, mely ezen tovább fejlesztett s most már valóban szép városi park áldásait élvezi, méltóbban le nem róhatja a dicső emlékű Kiss Gedeon főkapitány érdemei iránti elismerését és háláját, mint azzal, hogy azon helyet, melyen a Kossuth-kert létesült s melyet a boldog emlékű főkapitány posványból egészséges és kellemes üdölő és szórakozó helylyé varázsolt, emlékszoborral jelöli meg. A szobrot Horvai János budapesti művész mintázta, az agyagmintáról készült fénykép szerint a képmás hűnek és találónak látszik. A leleplezést az ünnepély fényének emelése czéljából folyó hó 27-ére terveztük, amikor a vasárnapra és a kertészeti kiállítás megnyitására való tekintettel az ünnepély fényesnek Ígérkezik. A szobor alapozási mukálatai már készen várják a talapzat felállítását, ami szintén kellő időben megtörténik, az öntvény is elkészül, mint értesültem s a szobor már szeptember 25-ikén teljesen kész és átadható állapotban lesz. * A havi jelentés tudomásul vétele után Dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tag szólásra emelkedett s a következő szavakban üdvözölte a törvényhatósági bizottság nevében Pap Géza polgármestert 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából : Tisztelt közgyűlés ! Azt hiszem, az egész törvényhatósági bizottság érzelmeivel találkozom, a midőn városunk polgármesterét azon alkalomból, hogy törvény- hatóságunknál, mint annak tisztviselője, egy negyed százada munkálkodik, szívből üdvözlöm. Huszönötéves évfordulója annak, t. közgyűlés, midőn az ifjú önnálló pályára lépett, nagy jelentőség az ember életében ; jelenti az a 25 év a fiatalságot, s az ezzel járó tetterőt és munkakedvet, jelenti az ambiczlót, az érvényesülni vágyást, az előtörést; az, a ki rövid életnek ezt a legszebb korszakát egy város érdekeinek szentelte, megérdemli, hogy megmondjuk, hogy elismeréssel vagyunk iránta, méltányoljuk működését. Alkalmas t. közgyűlés, az ily évforduló mindkétrészről az elmélkedésre; a polgárság felvetheti azt a kérdést, hogy mit nyújtott a tisztviselő a benne helyezett bizalomért, de bizonyára foglalkozhat a tisztviselő is azon gondolattal, hogy más pályára lépése nem lett volna- e jutalmazóbb ? Távol áll tőlem, hogy dicshymnuszokat zengjek a polgármesternek és rajzoljam, hogy a tisztviselői pálya legalsó fokán kezdve, mint küzdötte lel magát minden rokoni összeköttetés és egyéb protekczió nélkül fokozatosan a váró < első tisztviselőjévé; rövidesen magának a t. közgyűlésnek lesz módja ítélni a felett, méltó volt-e a polgármester a bizalomra. Ha pedig a polgármester ur kívánna feleletet élete és pályája e jelentősegteljes évfordulóján arra, hogy más pálya nem lett volna-e reá háládatosabb, — nem tudnám azt felelni, hogy tehetsége és szorgalmával más pályán nem vitte volna-e sokkal többre és azt a sokkal többel nem érte volna-e el sokkal kevesebb küzdelemmel és sokkal nagyobb nyugalommal. Mert szerintem a közigazgatási tisztviselő pályája korunkban a legrögösebb ; kitéve folytonosan a világ szemének s Így provokálva az állandó bírálatot, támadtatva sokszor — nagy munkát kell teljesíteni s amennyiben csekély ajutalom, az előhaladás nehéz, annak feltételei súlyosak. Ugyde kétségtelen, hogy mindőn az ember munkája jutalmát mérlegelni, nem szabad csak az anyagi eredményt vennie figyelembe; mert jutalma a munkának a polgártársak bizalma es szeretete is, és altruistikus jellemeknél, minőnek a polgármester urat ismerem, bizonyára nagyobb az anyagiaknál. Fogadja ennélfogva t. polgármester ur a törvényhatósági bizottag köszönetét azon negyedszázadért, melyen át érdekeinket annyi buzgó- sággal szolgálta, és találja jutalmát azon elismerésben, mely iránta egész müKödése alatt nyilvánult. Erre a polgármester körülbelül a következőkben válaszolt: Mélyen meghatva mondok köszönetét ezen nem várt és talán meg sem érdemelt figyelemért, melyben a törvényhatósági bizottság engem részesített. Nem vártam, mert sohasem kerestem, sőt bizonyos mértékben tartottam tőle és mindig kerültem a közpályán való működésem felett nyilvánuló eismeréseket. Különös érdemül pedig nem tekintem azt, hogy 25 éven át a törvényhatóságot legjobb tudásommal, ügyszeretetemmel s önzetlenséggel szolgáltam. Ez kötelességem s ambitióm volt. 25 évi működésemben mindenkor a városom és intézményeinek szeretete vezérelt s jövőben is az lesz a főtörekvésem, hogy városomat teljes odaadással s legjobb tudásommal párosult szeretetemmel szolgálhassam. Bár nem ígérhetem, hogy a város ügyeit ugyanoly erélylyel fogom kezelhetni, mint eddig tettein, mert tapasztalati tény, hogy az emberi kor előhaladásával az erő lankad s nem fokozódik, mindazonáltal a jóakaratnak és a lelkesedésnek ugyanazon foka fogja vezetni ezután is tevékenységemet mint eddig. Eddigi működésem jutalmát megtaláltam a törvényhatóság azon elismerésében, melyet 25 éven át ismételten előfordult választások alkalmával kifejezett azáltal, hogy érdemesnek tartott az általam elfoglalt állások betöltésére, s midőn ígérem, hogy legjobb tudásommal és tehetségemmel fogom ezután is a várost szolgálni, kérem a t. törvényhatósági bizottságot, hogy engem szives jóindulatában továbbra is tartson meg s fogadja ismételten őszinte köszönetem nyilvánítását. Ezen lelkes szavakat a bizottság kitörő éljenzése kisérte, azután pedig megkezdődött a napirend tárgyalása. Csomay Imre bizottsági tag indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a képviselőházhoz tiltakozó feliratot intéz a 3-ad évet szolgáló katonák visszatartása ellen. A közgyűlés további folyásából csak az érdemleges intézkedéseket és határozatokat emeljük ki. A dögtérről és gyepmesterségről szóló szabály- rendelet jóváhagyása tárgyában mai napig sem intézkedett, ennélfogva a közgyűlés a szabályrendeletet kihirdette s életbeléptetését elrendelte. A Zellerin-gyárnak a Pannonia-szállodánál végzett munkálataiért felszámított követelése leszámolásánál telmerült különbözet kiutalását ® a tanács megtagadta csak a jégverem és ólnál teljesített külön munkák diját javasolta kifizetni. A közgyűlés a tanács intézkedését jóváhagyta. Az utkaparókra vonatkozó szabályrendeletet URAK! Az őszi- és téli idényre érkezett — felhívja a m. t. úri újdonságaira közönség b. figyelmét Az egész kontinensen elismert nagynevű Martin Sons & Ltd. angol gyapjúszövet-gyárosnak egyedüli raktára. VS II A p°sztó' és gyapj« I ULn szövet-kereskedő SZAmÁR, Deáktér.
