Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-23 / 25.szám
Szatmár, 1903. SZATMAR-NEMETI. Junius 23. ment az áliám is — a mit mi is bizonyára megkapnánk — és ma az intézmény a vidék legkiválóbb kereskedelmi akadémiája, mely anyagilag is briliánsul áll. Ne csak tervezgessünk, hanem: tényleg tegyünk is valamit. A szatmári kereskedelmi iskola létésitésének kérdése pedig: a helybeli kereskedők kezébe van letéve, melyhez az évi állami hozzájárulás biztos kieszközlését, hivatalos városunk bizonyára szívesen és gyorsan kieszközölné. HÍREK. — Személyi hírek. Tankóczy Gyula főkapitány tegnap kezdte meg hat hétre terjedő szabadság idejét. Ezen időt arra használja fel, hogy nagyobb városokat meglátogat s tanulmány tárgyává teszi a vidéki városok közrendészeti ügyét. Tanulmány útjában szeizendő tapasztalatait a mi saját rendészetünk fejlesztésénél kívánja érvényesíteni. — A főkapitányi teendőket Tankóczy Gyula távolléte alatt Péchy Antal tiszteletbeli főkapitány teljesiti. — Vasúti bizottsági ülés volt f. hó 19-ikén a városház tanácstermében Pap Géza polgármester elnöklete alatt. Az ülésen jelen volt a Grégersen G. és fia czég képviselője is. A tárgyalás a körül forgott, hogy a város a szatmár—mátészalkai h. é. vasút kiépítésére vonatkozó engedélyét a Grégersen czégre ruházza, a czég magára vállalja az építés technikai részét úgy, hogy a város csak erkölcsi támogatásban részesíti a vállalkozást. A czég köteles egy éven belül az építkezést megkezdeni, különben az engedély visszaszáll a városra. Most tehát a vasút építés ügye egy szakavatott és a vasútépítésben nagy gyakorlattal biró vállalat kezébe van letéve s a czég megbízottja kijelentette, hogy az előmunkálatokhoz már julius hó elején hozzáfog. A megállapodások egy szerződésben formuláztat- tak, melynek feltételeit a bizottság elfogadta s a közgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. — Tanári gyűlés. Az országos református gym- náziumi tanári egyesület f. hó 29 és 30-án Nagy-Enyeden tartja az idei évi rendes közgyűlését, melyben a Szat- már-Németi államilag segélyezett ev. ref. főgymnázi- um tanári kara részéről Dr. Hantz Jenő és Mátray Lajos rendes tanárok vesznek részt. — A tiszabecsi győzelem emlékünnepe. II. Rákóczy Ferencz szabadságharczának egyik kiemelkedő pontja a tizsabecsi diadal, melynek 200 éves évfordulóját Szatmár-, Bereg-, Ugocsa vármegyék és Szatmár város közönsége karöltve készülnek megünnepelni s a győzelem helyét emlékművel megjelölni. genda maradt fenn a csókról. A midőn Tróját, a nagy várost szétrombolta az ellenség, egy csapat férfi és nő menekült el a füstölgő romok közül, hogy uj hazát keressen. Viszontagságos utazás után. a Tiberis partján állapodtak meg. A férfiak az akkori szokás szerint megmentett szekerüket, házi eszközeiket halomra gyűjtve elégették és a földterület megszemlélésére akartak indulni. Az indulás előtt az asszonyok és a lányok valami uj, ismeretlen bucsuzási módon törték a fejüket. Hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy ajkaikat a férfiak ajkához illesztik. Ez elég újság volt abban az időben s ez a férfiaknak annyira megtetszett, hogy el se indultak az uj haza megszemlélésére, hanem letelepedtek ott és megalapították azt a nagy várost, a melyet ma Rómának neveznek. — Róma tehát a csóknak köszönheti létezését, vagyis inkább az asszonyoknak. A csók ez időtől kezdve divatba jött és innen indult ki világhódító útjára. Romulus császár uralkodásának idejében a római asszonyok nagyon szerették a szirakuzi bort. A bőiéi vezete kötelező volt és ahogy manapság a férjnek neje eltartásáról kell gondoskodnia, úgy kellett akkoriban azzal is törődni, hogy felesége a borban szükségét ne lássa. Ha a férj hazajött, első dolga az volt, hogy neje száján meggyőződjék, vájjon ivott-e az asz- szony elegendő bort. Az ilyen vizsgálatoknak rendesen csók lett a vége. Rómában a esókolódzás valóságos mánia lett, úgy, hogy ismerős, vagy ismeretlen, akivel csak összetalálkozott, nyilvánosan csókolódzofi. így történt aztán, hogy a rómaiak törvénynyel korlátozták a csókot és szigoiuan büntették a törvény megszegőit. Romanus császár szerint csak a házasfelek között volt illendő a csók. * Szívjon ön egészsége érdekében A mozgalmat Szatmármegye közönsége indította meg, amelyhez városunk közönt égé is készséggel csatlakozott. A városi tanács elhatározta, hogy a város mint erkölcsi testület által is megszavaztat az emlékoszlopra bizonyos összeget s azonkívül társadalmi utón is gyűjtést rendez. A gyűjtéssel Tankóczi Gyula főkapitányt Ferencz Ágoston tanácsjegyzőt és Dr. Lénárd István közgyámot bízta meg, akik az alábbi felhívást bocsátják ki. Felhívás Szatmár-Németi szab. kir. város hazafias közönségéhez. Két század hanyatlott a múlandóság örvényébe, amióta II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának viharai végigvonultak hazánkon. Minden magyar ember szivét megdobogtatja a magyar géniusz dicsősége, mely nemcsak a harczme- zőn aratott babért s vívott ki hírnevet a magyar fegyvernek, hanem egyszersmind századokra kiható eszmék diadalát is hirdeti. Ennek a magyar géniusznak dicsősége lengi át II. Rákóczi Ferencz szabadságharczát, az ő legendás alakját pedig a legnagyobb nemzeti hősök dicsfényével veszi körül. O volt az éltető lelke, vezére a nemzet jogaiért és szabadságáért vívott küzdelemnek, ő volt a nemzeti törekvéseknek eszményi megszemélyesítője. Népe rajongó szeretettel vette körül s még ellenei is tisztelettel s nagyrabecsüléssel viseltettek iránta. Méltó tehát, hogy az utókor ezen korszakos események emlékének ünnepet szenteljen s maradandó emlékkel jelölje meg azon helyet, mely a szabadságharc/. kiinduló pontját képezte. A magyar faj ősi erénye nagyjainak tisztelete. Ez mutatja történelmi hivatottságát. Mutassuk meg tehát mi is, hogy ez az erény az unokákból sem halt ki. Minket különösen kötelez erre a hála és a kegyelet. Mert a gigások harczaiban kiontott vér termékenyítette meg azt a talajt, melyből századok múlva a szabadság, béke s ennek nyomán a művelődés fakadt, azonkívül városunk ama kor mozgalmainak egyik kiváló központja volt s nagyrészt Szatmár, Bereg- és Ugocsavármegyék szolgáltak a nagy esemény szinteréül. Szatmárvármegye kezdeményezésére városunk közönsége karöltve Szatmár, Bereg- és Ugocsavármegyék közönségével meg akarja ünnepelni II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának 200 éves évfordulóját s a tiszabecsi győzelem emlékére egy emlékjelt akar felállítani. Evégből fordulunk a város hazafias közönségéhez, kérve, hogy mindenki tehetségéhez képest járuljon hozzá az emlékmű felállításához. Az adományok gyűjtésével a városi tanács részéről alulírottak bízatván meg, értesítjük a nemes szivü adakozókat, hogy adományaikat dr. Lénárd István köz gyámhoz juttatni szíveskedjenek, aki azok nyilvános nyugtázásáról gondoskodni fog. Szatmár, 1903. junius 20. Tankóczi Gyula dr. Lénárd István főkapitány. közgyám. Ferencz Ágoston tanácsjegyző, A keresztényseg elterjedésével a csóknak vallási jelentősége lett. Jelképezte a szűziességet, erkölcsöt és ártatlanságot. A vallásban nagy szerepet játszott. így ha két keresztény a „béke csókjával“ köszöntötte egymást, az annyit jelentett, hogy tisztelik a hitet. A mise után általános esókolódzás volt a templomban. Minthogy a csókot a vallás ily magasztosan értelmezte, több tudós komolyan foglalkozott vele s kutatta azt a mélységes okot, amely a hit szent értelmét rejtette magában. Chrysostanus, az aranyszáju konstantinápolyi püspök rajongó hive volt a csóknak, Tertullián püspök azonban gyűlölte és úgy vélekedett a csókról, hogy nem emberhez illő. A korral a csók is változott. Különféle jelentőséggel birt, ámde lényegében az maradt, ami a kezdetben volt. * A bölcsészek szerint a csók a legmegbízhatóbb megnyilatkozása a józan állapotban levők érzelmeinek. A filozófus azt tartja, hogy a csókolódzó oly természetbúvár, ki a külszínnel be nem érve, a realizmus fenekére igyekszik. A szerelmesek és a költők máskép fogják fel a csók jelentőségét. A szerelmesektől hiába kérdjük, mi a csók, nem tudnak rá felelni, csak azt mondhatják legföljebb, hogy édes, mámoritó . . . Darwin, a nagy angol tudós azt állítja, hogy mi, európaiak úgy hozzászoktunk a csókhoz, hogy az emberrel született tulajdonságnak mondhatjuk. E tulajdonság az ember kedélyállapotától függ, amint az illető szeretett személylyel közelebbről éri ítkezik. A világ minden részében más-más a csók formája. Ahányféle nemzetiség van, annyiféle a csók is. Az uj- zélandiakná! és a lappoknál például a csók abban nyilvánul, hogy az orrukat dörzsölik egymáséhoz. A finnek — Az államilag segélyezett ev. ref. fögymnázl- umban a szóbeli érettségi vizsgálatokat tegnap fejezték, be. Jelentkezett összesen 20 ifjú. Jelesen érett: Thury Zsigmond, Weisz Izráel. Jól érettek: Borgida József, Klein Alfréd, Nyíri Kálmán. Érettek: Jakab Viktor, Jeremiás Bertalan, Jéger Károly, Jósits Miklós, Keéky István, Kiss József, Madarassy László, Pálffy Jenő, Tukacs Dezső. Két hóra egy-egy tárgyból javító vizsgálatra utasittattak hatan. — Az északkeleti vármegyei szövetkezeteknek szövetsége junius 18-án tartotta évi rendes közgyűlését Zilahon. Mintegy 60-an jelentek meg a gyűlésen, a felsőbányái hitelszövetkezetet Ember Péter és Imre Károly képviselték. Gyűlés után a tagok a nagy Wesselényi szobrát megkoszorúzták Dimand Lajos esperes beszéde mellett. Délben a Tigris-Szállóban a szilágymegyei szövetkezetek látták vendégül a tagokat. Városunkat Pethő György gazdasági tanácsos képviselte az értekezleten. — A szatmári ev. ref. egyház estélye. Vasárnap este fényes tánczestélyt rendezett a szatmári ev. ref. egyház orgona-alapja javára, mely anyagilag és erkölcsileg egyaránt jól sikerült. A Kossuth-kerti kioszk nagy terme vidám mulató közönség zajától visszhangzott. A jótékonyczél a mi kis társadalmunk legkülönbözőbb elemeit hozta össze s a legnemesebb harmóniába olvasztotta egybe. A mulatság a legfesztelenebb hangulatban folyt kivilágos kivirradtig. A talp alá valót Fejér Jancsi és kitűnő zenekara húzta. — Hock János felolvasása. Pénteken este tartotta Hock János orsz. gyűlési képviselő egyetlen felolvasását a városi színházban. A felolvasást az „Uránia“ pesti tudományos színház rendezte, illetve adta hozzá a technikai készülékeket. A megváltás nagy történetét vonzó és érdekes alakban dolgozta ki és személyesen olvasta fel a szerző. A vallás és tudományos összeegyeztetése képezte a remek felolvasás kiinduló pontját s az egészen át olyan hang vonul, mely senkinek vallásos meggyőződésébe nem ütközött s azt nem sértette. A közönség mind végig feszült figyelemmel hallgatta a felolvasást. — Nyomdászok mulatsága. A czivilizáczió terjedésének egyik leghatalmasabb faktora kétségkívül a sajtó. Midőn nap-nap után olvassuk a sok nyomtatott betűt hírlapokban, könyvekben, nem gondolunk azokra a csendben munkálkodó emberekre, kik a költő és újságíró gondolatjának megadják a külsü formát. — A művelt ember mindennapi szórakozását, a hírlap- olvasást egyrészt a nyomdász-iparnak köszönheti. Igen tiszteletre méltó egyesülés tehát az, mely városunkban a nyomdászok közt létrejött. Csak örülünk rajta, hogy a testületi szellem ezen intelligens körben kifejlődött. háttal közelítenek egymáshoz s ez náluk csókot jelent. A négereknél pedig az arcznak kézzel való simogatása jelzi a csókot. A statisztika árgus szemei elől mi sem rejtőzhe- tik el. Mi mindent nem gyűjtöttek már össze, szép áttekinthető rendben ! íme ama felkiáltások, amelyeket a hölgyek hallatnak az első csók elcsattanása után: Egyesek igy szólnak: — Istenem, mit tett ön?! Mások: — Jaj, ennyire nem kellett volna elmennünk! A többi felkiáltás a legnagyobb változatosságban a következő: — Soha sem akarom látni, menjen innét! — Hagyjon magamra kérem, egyedül akarok maradni! — Nohát ezt nem hittem volna öntőll — Óh, én nagyon szerencsétlen vagyok! (Ezt könyekkel, vagy anélkül mondják). — Na megálljon! (Ezt különösen a vidéken kedvelik). — Uram, ha ezt a férjem tudná, lelőné! (Nagyon gyakori kijelentés). A kis óvatosak: — Szent Isten, ha megláttak volna bennünket! Sokan meg semmit se szólnak. — Ez talán a legokosabb. A csókot a statisztikusok 65 rideg számmal különböztetik meg. A csók lehet többek között hideg, meleg, jeges, lángoló, boldogító, mámoritó, csábitó lopott, átkos, emésztő, forró, remegő, hűtlen, kínos édes és isteni, mely utóbbinak mindenki bolondja. mely a VERGE glycerinmentes szivarkahüvely. ~\J y lesriobb ——————— Dohányzás közben nem lesz sem zsíros, sem fekete. legjobb Minden jobb üzletben kapható. Kitüntetve Parisban arany éremmel 1902. Értéktelen utánzatoktól óvakodjunk!
