Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-16 / 24.szám
VII. év. Szatmár, 1903. június 16. 24. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI ! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80. * 2 3 4 5 6 7 8 Városunk érdekeinek előmozdítása. Minden város, ha azt akarja, hogy a mai haladó korral lépést tarthasson is, hogy attól el ne maradjon, szükséges hogy előre megfontolt és reális politikát kövessen, mely távol érzelmi momentumoktól, nyomról-nyomra, az egyes városoknak, a jövőben bekövetkezendő fejlődését tekintve, következetesen járjon el minden erkölcsi vagy anyagi forrást illetőleg, melyből a városok, a jövő fejlődésre vonatkozólag, bármily erőt is meríthetnek. ; ■. A fentebbi czimen, időről-időre, hírlapírói tisztünkből kifolyólag, Szatmár-Németi szab. kir. városunk jövő fejlődhetésére vonatkozó- * lag, egy-egy czikket fogunk közölni, mely szerény felfogásunk szerint: városunknak úgy anyagi, mint szellemi előhaladását, megizmosodását fogja czélozni. Ez úttal, kitérve szánt-szándékkal a megyei központisdg nagyon fontos kérdése elől, mely e város érdekeit kiváltképen van hivatva emelni — de a mely ma megint mélyen a fenékre süllyesztett akta — egy olyan intézményről kívánunk szót emelni, amelynek megvalósítása mig egyrészt nem ütközik semmiféle nehezebb dologba, addig másrészt városunk fejlődésének életében is lendületet tanúsít. Ezen intézmény ma Nagykárolyban székel, neve „Szamos balparti ármentesitő egyesület igazgatósága“, másszóval: „Az ecsedi-láp lecsapoló társaság igazgatósága“. Hogy ezen intézmény vezetősége Nagykárolyban állitatott fel — Szatmár-Németi mellőzésével — ugyanakkor, midőn az ármentesi- tési költségekbe, úgyszólván hajunknál fogva beránczigáltattunk: nemcsak, hogy sok magyarázatra szorul, de egyáltalában indokolatlan, sőt egyenesen városunk természetes fejlődheté- sének megakadályozássra történt, melynek meg- gátlása illetőleg megszüntetésére eddig — tudomásunk szerint — a mi részünkről nem történt semmiféle beavatkozás. Kérdjük, hogy meddig fogja városunk hivatalos vezetősége szónélkül tűrni, hogy mi Szatmár-Németi sz. kir. város polgári és maga a hivatalos város is, midőn tetemes nagy összegekkel járulunk az Ecsedi-láp lecsapolási és fentartási műveletekhez, ezen intézmény mindennemű hivatalos akezióihoz át-át rándulgas- sunk Nagykárolyba, holott mi: Szatmár-Németi város inkább és jog szerint is illetékesebbek volnánk arra nézve, hogy ezen intézmény igazgatósága városunkban állítassák fel. Ha ezen intézmény szervezésénél elkövettetett azon hiba, hogy fennek igazgatósága Nagykárolyban állíttatott fel, évek múlva a magunk kárán tanulva, itt az ideje, hogy felocsúdjunk és a magunk igaz jogáért szót tegyünk, azt érvényre juttassuk. Az idők nagyot változtak! Valamikor, a nyolczvanas évek végén nagyon könnyen elbántak városunkkal, midőn a helybeli pénzügyigaz- galóságot Nagykárolyba helyezték s később egy- pár évvel, városunk érdekében a megye által a székhely kérdésben megindítóit nemes harczot, az Ígérgetésekkel, a távoli jövő bizonytalanságába sülyesztették: ma azonban már Nagykároly mágnese sem olyan nagy vonzerő és ha mi, a mi igazaink keresztülvitelére e város jólfelfogott érdekében összefogunk és kitartunk, fáradozásainkat bizonnyal siker fogja koronázni. Ne csak hangoztassuk, hogy „városunk anyagi és szellemi fejlődéséért tennünk kell“ stb. hanem tényleg tegyünk is. És tegyünk mi szatmári polgárok, a kik érdekelve vagyunk és ne várjuk másoktól, hogy a mi javunkra magukat kitegyék, mert ezt ma inkább ígérni, de teljesíteni nem igen szokták. Tegyünk mi meg mindent, a miket e város szellemi és anyagi ügyeinek fejlődésében megtenni jónak látunk. Közterheink annyira megnőttek és megsokasodtak, hogy ezek közepeit igazán keresnünk kell az egyes anyagi vagy szellemi tényezőket, melyeket városunkban összpontosítva, ezekkel városunk jelen viszonyait javíthatjuk, jövő fejlődését pedig előmozdithajtuk. Veridicus. A szerbiai események. Szatmár, junius 15. A belgrádi véres dráma méltó megdöbbenést keltett az egész országban, sőt egész Európában. Még ma is arról beszélnek mindenütt, tárgyalják a tragédia várható következményeit s találgatják az eshetőségeket. Számtalan verzió kering a megrázó esemény részleteiről, az az egy bizonyos csupán, hogy a szerb királyi párt borzalmas módon kivégezték, a gyilkosság már előre elő volt készítve s a 16-ik ezred tisztjei hajtották végre. Már évek óta gyengén állottak Szerbia financziáT Á R C Z A. Fűzek között. Szainosmenti füzek között Elmerengve járok . . . Bólintgatnak, köszöntgetnek A fák s a virágok .. . Régi,. . . kedves barátaim . . . S nem láttak már régen . . . . .. Hogy utolszor köztük jártam, Ma egy éve épen . . .! S ahogy köztük elmerengve, Andalogva járok . . . Kíváncsian néznek íeáirr A fák s a virágok . . . Összesúgnak . . . összebúgnak . . . Valamit beszélnek . . . S Iám . .. azonnal meg is mondják A csacsogó szélnek . . . S az .. . mellettem elsuhanva, A fülembe súgja . . . Mit az előbb mondtak neki, Nagy titkosan, búgva . . . . . . Azt kérdik a suttogó fák, Hol maradt a lányka ... ?! Az, akivel egyet láttak Tavaly . . . köztük járva . . . ? ? S azt kérdik a kis virágok: .. . Hová lett a kedved . . . ? ? Lám ! közűlök leszakitál Tavaly egyet . . . egyet S mosolyogva, boldogsággal Adtad át a lánynak . .. Mi az oka, hogy most ilyen Bánatosnak látnak . . . ? ? Csacska szellő, mondd meg, mondd meg A suttogó fáknak, Hogy ezután köztük járva, Csak egyedül látnak .. . Mással jár már az a kis lány . . . Más, idegen tájon . . . S talán .. . hogy itt jártunk ketten . . . Az sem volt . . . csak álom ... 1 Csacska szellő, mondd meg, mondd meg Minden kis virágnak, Ezután már engem mindig Bánatosnak látnak. Mondd meg nekik ... én már őket Többé le nem tépem .. . Ha csak más nem .. . nemsokára . . . Koszorúnak . . . nékem II _________ Lengyel Béla. Ny ári káté. 1. §. Mindenáron fennmaradni nem szükséges. A kávéház igen czéiszerü intézmény; de aki egy éjjel harmincz kávéházat végig jár, utóbb még a kedves és lélek- viditó szórakozás iránt is blazirttá lesz. 2. §. A knikebájnok dolgában az okos emberek rég behozták a numerus klauzust. Húsz knikebájnál többet inni egy éjjel: már fölösleges buzgalom. 3. §. Azért, hogy a kávéház helyiségében a szende női-nem is esetleg képviselve van, a pezsgőhozatás még nem föltétlenül kötelező. Pezsgőt akkor igyék az ember, ha pezsgőre szomjazik. 4. §. Annál kevésbbé ajánlatos, hogy a szalmaözvegy, aki a szeszes italok iránt nem viseltetik rokoa- szenvvel, limonádéra egyetlen éjjelen át ötödfél forintot eiköltsön. 5. §. A férfiú szabad volta nem éppen abban csúcsosodik ki, hogy az ember a korcsmabeli étlap minden különlegességét megrendeli. Az élvezetekben való duskálkodás már igen sok késő és hasztalan bánatot okozott. A szalma özvegység mézesheteiben agyomor- katarus nem tartozik a legkellemesebb mulatságok közé. 6. §. Ha az ember orfeumba, vagy egyéb hasonló helyre megy: fölösleges hangos füttyszóval, vagy énekkel kisérni a primadonna előadásait. Hasonlóképp fölösleges, hogy az ügyeletes rendőrtisztviselővel zajosabb természetű konfliktusba keveredjünk. Sőt bizonyos jóakarattal még arról is lemondhatunk, hogy az orfeum hallgatóit kidobjuk. 7. §. A primadonnát nyílt színpadon nem szokás pezsgővel megkínálni. 8. §. Ugyancsak nem czéiszerü cselekedet, ha a jókedvű szalmaözvegy nyitott fiakkeren kocsikázik végig a primadonnával az Andrássy-uton. Szívjon ön egészsége érdekében SAHA mely a VERGE glycerinmentes szivarkahüvely. ^ ^ legjobb -..— Dohányzás közben nem lesz sem zsiros, sem fekete. Mi nden jobb üzletben kapható. Kitüntetve Párisban arany éremmel 1902. Értéktelen utánzatoktól óvakodjunk!
