Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-05-12 / 20. szám

Szatmár, 1902. SZATMAR-NEMETI. Május 13. lalta, elnöklő főispán igen szép és meleg sza­vakban üdvözölte és felhívta az uj polgármes­tert, hogy az esküt tegye le. Az eskü elhangzása után felzugó éljen közepette az uj polgármester köszönte meg a törvényhatósági bizottsági gyűlésnek azt a bi­zalmát, melynek következtében a polgármes­teri széket elfoglalja. Programmom — úgymond az uj polgár- mester, — 25 esztendős közigazgatási mun­kásságban eltöltött múltam, a melyet a mélyen tisztelt közgyűlés jól ismer. Legjobb törekvé­sem szerint sem tudnék többet tenni, mint azt a lelkes munkást ágot folytatni, a melyet eddig tanúsítottam a város iránt, a melyet hogy a jövőben is teljesítek, ünnepélyesen fogadom, Isten engem úgy segítsen. A polgármesteri választásnak lezajlása után a terem ugyancsak megürült, a milyen nagy volt az érdeklődés a közgyűlés elején, olyan ! nemtörődömség lett később, a többi ügyek iránt. A városi házi pénztár és ezek függelékeit képező alapok 1901. évi zárszámadásait, nem­különben az egyes mérleget egyhangúlag tu­domásul vették a bizoltsági tagok. A villam- világitási állás betöltésénél az uj polgármester állott fel és előadta, hogy a villamvilágitási igazgatói állásra a bizottság végtére kapott egy embert Markó Kálmán személyében, a ki ezen állását már el is foglalta. Közgyűlés egyhan­gúlag fogadta el az indítványt, nemkülönben a villamvilágitási üzerhnek házi kezelésénél fel­merült könyvelői teendők elvégzése iránt be­adott javaslatot. Következett ezután Arad szab. kir. váms átirata Budapest székes-fővároshoz a Kossuth- szobor felállítására nézve. A közgyűlés ez! is magáévá teszi és hasonlólag átir. Végül közgyűlés Erdélyi István városi fő­mérnöknek 5 heti szabadságidőt engedélyezett, mely után a közgyűlés a főispán és az uj pol­gármester éltetése között eloszlott. Jegyzői gyűlés városunkban. A vármegyei jegyzők a pünkösdi ünne­pek után városunkban közgyűlést fognak tar­tani, a melyen helyzetük megbeszélése, eset­leges javítása lesz a fő-czél illetőleg a főteendő. Tekintettel arra, l ogy a falusi jegyzők mily roppant sok és’ sokfele munkával van­nak megterhelve és hogy ezen megterhel!etés- sel szemben legtöbben mily csekély fizetést húznak, itt is volna már az ideje, hogy a fa­lusi jegyzők sorsa megfelelő módon javíttas­sák, illetve: irodai ügyvitelük és személyzetük valamint fizetési viszonyaik rendeztessenek. Ezen munka beosztási jobban mondva munka szétválasztási dolog, valamint a segéd­jegyzői és irodai napdijas vagy irnoki kérdés, a fizetés rendezéssel: az államosítástól remélhető. „Hah! hallod-e kedvesem, Emma mi ez f Fuss, fuss! szaporán.“ Fölkelt az apám. Künn a kapuzárban a kulcs nyikorog. „Hah! rossz siheder, Csak köss ki velem; — Tombolva kiáltja a bősz öreg úr. — E somfa botom Majd megmutatom, Mit tud, te ezudar lump!“ És rázza vadúl. Elhallgat a lant, Csend lészen alant. Szúrkolva az ifjú már messze robog. A lányka kinéz, Megszűnik a vész. „Óh, hála az égnek, „ő“ megszabadúlt!“ S ágyába dőlve, paplant, lepedőt Magára húzva, jóízüt aludt. Hát a fiatal úr ? Vágtatva vadúl, Korcsmában vonúlt meg És egyre ívott. Mig végre szegény —- Nem bírva fejét, — Édes megadással a földre rogyott. Régi dolog, megírta már koszorús nagy írónk, Báró Eötvös József, hogy az ország leg- elfoglaltabb s egyszermint a legtöbb legfelelős- séggel biró hivatala a falusi: jegyzőség. A megboldogult hires politikus, Tisza Kál­mán is azt vallotta, hogy egy falusi jegyző többet tehet, mint egy főispán. Mégis: elhangzottak az igaz, a szép mon­dások és a falusi jegyzőket ma még több munka gyötri, még több felelőség hárul reájuk az anyakönyvvezetés nehéz és lekötött mun­kájával is terheltettek, de anyagi javadalmazá­suk kérdése nem csak, hogy nem javult, sőt: viszszafelé fejlődött, miután munka körükből elvétettek oly dolgok melyek ezelőtt a jegyző­ség számbajövő me’lékjövedelmét képezték. Innen van aztán az, hogy ha a jegyző nem olyan felette lelkiismeretes munkás em­ber, vagy azután néz, hogy egy kis gazdálko­dással, hogy lehetne magát inkább fentartani, s igy hivatalos dolgait, községe ügyeit kell el­hanyagolnia, vagy tiltott uton-módon van kény­szerítve az anyagiak után látni, mert megélni nem képes és ezzel olyan útra tér, a melyen előbb-utóbb becsületét veszti — szégyenére a jegyzői karoknak — a mint ezt, sajnos, hogy a napi krónikák följegyzései elégszer igazolják. A midőn tehát a szatmármegyei jegyzők, a közelben nálunk gyülésezni fognak, a sab­lonszerű külsőségek köréből nyíltan lépjenek ki, ne resteljék bajaikat őszintén feltárni, fára- dalmas munkáik mellé tegyék oda az anyagi javadalmazás kicsinségét és kérjék, sőt köve­teljék — hathatós közbenjáróik utján a kor­mányt, hogy régen vajúdó ügyeiket, sérelmei­ket volahára orvosolja. Úgyis: a jegyzőt tulajdonképen az állam foglalja el munkával, holott a jegyző a község lakóinak kellene, hogy hivatalnoka, tanácsadója legyen és a mai viszonyok mellett a községi jegyző, az állami sok túlterhelés mellett, épen községének tud kevéssé hasznára lehetni. Ha az állam annyira igénybe kívánja venni a községi jegyzőket lássa el azokat korszerű fizetéssel, lássa el őket segédekkel és a köz­igazgatási teendőktől az adóbehajtást s több eféle funkeziót válasszon el. Ne csak prédikáljuk a humanizmust, de gondolkozzunk, cselekedjünk is humánusan és ekkor a jegyzők sorsában a szatmári közgyű­lés kiváló emléket hagy maga után. H I R E K. — Személyi hir. Gróf Hugonnay Béla, városunk főispánja tegnap városunkban időzött; délelőtt részt vett a közig, bizottsági ülésen, délután pedig a köz­gyűlésen, hol az elnöki tisztet töltötte be. — Emléktábla-leleplezés. F. hó 24-én fogják váro­sunkban az Eötvös-utcza 6. számú házat emléktáblával megjelölni, melyben annak idején Petőfi Sándor olyan sokat tartózkodott, mint vőlegény és ahol annyi szép költeményt irt szeretett menyasszonyához : Szendrey Júliához. Az emléktábla-leleplezés, melyet a „Kölcsey- Kör“ rendez, nagy ünnepélyességgel fog végbemenni. Az ünnepélyen a Petőfi-társaságot Bartók Lajos fogja képviselni. A programúiban résztvesz Torday Grail Erzsi kisasszony, az országos hirü szavalónő is, ki egy, ez alkalomra írott ódát fog elszavalni. Az emléktáblán, mely fekete márványból készül, a következő felírás lesz arany betűkkel kimetszve: E házban gyakran időzött Petőfi Sándor, mint költő társának, Pap Endrének vendége, midőn 1847-ben menyasszonyát, Szendrey Júliát Erdődön, a fővárosból le-lerándulva meglátogatta. A leleplezési ünnepély teljes műsorát a jövő szá­munk hozza. — Uj adminisztrátor. F. hó 7-én kelt püspöki le­irat alapján Meszlényi Gyula püspök Hehelein Károly prépost-kanonokot a szatmári r. k. plébánia adminisztrá- í torává nevezte ki, egyben pedig Tóth József h. lelkészt az adminisztrátori teendők alól fölmentette, legnagyobb elismerésének adván kifejezést. — Főigazgató-helyettes. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a helybeli kir. kath. főgymnasiumhoz Schnábel Róbertét, a budapesti V. kér. igazgatóját ne­vezte ki. — AZ uj elnök. A szatmár-németi-i kir. törvény­szék elnöke Dr. Róth Ferencz budapesti kir. ítélőtáb­lái biró lett. Az uj elnök vármegyénk szülötte, jelen­leg 41 éves, nőtlen ember, Nagy-Károlyban született, hol atyja tekintélyes ember volt. Mint aljegyző törvény­székünknél is működött, honnan szülővárosába a nagy­károlyi kir. jbirósághoz nevezték ki albirónak, nemso­kára azután a budapesti kir. váltó tszékhez nevezték ki bírónak, majdnem sokkal ezelőtt a budapesti kir. Ítélőtáblához bírónak. Eme állásból kifolyólag be volt rendelve az igazságügyminiszteriumba, hol a polgári törvénykezési rendtartás kidolgozásában nagy munkát végzett. Nem tartozunk azok közzé kik minden uj nagyság előtt kalapot emelünk, éppen azért mivel az uj elnököt mivel kitűnő szaktudását, humánus bánás­módját az igazságszereteteit ösmerjük, méltán adha­tunk kifejezést annak, hogy törvényszékünknek csak méltó dísze mint elnök Dr. Róth Ferencz, kinek ezen uj álláshoz sok sikert füzünk. — Győzelem. A mint a közhangulatból kivehető, Pap Géza polgármesterre választása jó benyomást kelt a közönség körében, mint természetes következ­ménye annak a hosszú hivataloskodásnak, munkás közszereplésnek melyet a város közszolgálatában be­csülettel eltöltött. Ennek a választásnak igy kellett bekövetkeznie, a mint ezt mi különben kezdettől fogva hirdettük, mert erős volt a hitünk és bizalmunk ab­ban, hogy beszélni sok mindenfélét lehet, az igazsá­got lehet rejtegetni, de elvégre is kitör az és ha­lomra dönt minden misztifikácziót, minden félrevezetést. így történt ez az utóbbi közgyűlésen is, egy igazságos, méltó és szükséges győzelem jutott ér­vényre, melyet a páratatlan közvélemény várt és szí­vesen fogadott. — Müvósz-estély. A »Kölcsey-Kör« a Kölcsey- szobor kerítésének fedezésére e hó 17-én a »Pannónia« szálló dísztermében müvész-estélyt rendez, melyre már jó eleve roppant nagy az érdeklődés egész város és megyeszerte. Az érdekes müvész-estélyen jelen lesznek Hieronymi Károly orsz. képviselőnk, továbbá Dr. Chorin Ferencz és családja. A múlt számunkban már közzétett programmon változás történik, mely csak előnyére szolgál az estélynek. Az estelyre előjegy­zéseket Lőwy Miksa könyvkereskedő fogad el; hely­árak a következők: Páholy (10—12 személyre) 16 K., támlásszék 8 K., körszék 2 K., zártszék 1 K. 60 fill., állóhely 1 K. A közönség jól teszi, ha menlől- hamarabb váltja meg jegyét, mert idáig már sok az előjegyzés. Hangverseny után tánczmulatság lesz. — Hivatal-elfoglalás. Markó Kálmán, városunk nemrég megválasztott villamos-igazgatója, ki tanulmá­nyait kitűnő sikerrel végezte el a zürichi egyetemen, csütörtökön fogja állását városunkban elfoglalni. Őszin­tén kívánjuk az uj igazgatónak, hogy állásában szeren­csésebb ember legyen, mint voltak elődei. — Állatorvosok kinevezése A földmivelésügyi mi­niszter Kaufmann Jenő nagybányai járási és városi kir. állatorvost Budapestre helyezte át s helyére Lászió Endrét rendelte ki. Pécs sz. kir. város főispánja Ko­vács Bálint nagysomkuti kir. állatorvost Pécsre a vá­rosi közvágóhíd igazgatójává nevezte ki. — Válasz. Napirendre tértünk a választási izgal­mak szülte vehemens czikkek fölött, melyek éle ele- nünk volt irányítva, mert a bekövetkezett tény ketté­vágott mindent. Nem térhetünk azonban még sem napirendre a „Szatmár és Vidéke“ laptársunk 19. számban közlött tárczaczikkét illetőleg, mely szerkesztőnket mint iro­dalmi egyént szándékozott lerántani, beállván fogadat- lan prókátornak a Veréczy pártba. Hogy a fenti lap collega olyan hebehurgyasá- gokkal delektálja olvasóit, mint a kérdéses tárcza, ez az ő dolga, de hogy még annyit sem tud, hogy a szépirodalmi dolgok és az ilyes izgatott hangulat szülte alkalmi czikkek nagyon is különböző kategóriába tar­toznak ezt már igazán rovására kell Írnunk szellemi képességüknek. Lapunk szerkesztője különben jól ismeri a tár­cza Író „szép maszkot“ kinek néhány éve, nagyon ki­találta porozni a kabátját, úgy látszik, az illető me­gint egy kis porolást óhajtott, de hát ezúttal még csak erre sem érdemesítjük, mindössze a fogadatlan pró- kátorságért járni szokott honoráriumban részesítjük. — Az állami elemi iskola-telkek vételárát a vá­rosi pénztári hivatal már a múlt napokban ki is fizette. A kifizetett vételárak a következők: a szatmári ev. ref. egyház telkéért 16.000 K, a Kinizsy-utczai 3 telekért 15.000 K, a Három utcza-közi telekért 16.000 K, a Ma­gos-féle telekért 14.800 K. A németi-i ev. ref. egyház telkére vonatkozólag csak később log a kifizetésre nézve intézkedni. — Adomány. A tűzoltó-zenekar részére Meszlényi Gyula püspök 4§ koronát adományozott. gmr* Folytatása a mellékleten. Fűzfapoéta. Kolb Mór Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési díj mellett) óhajt, ugyszinte birtoki hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön házra olcsó förlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös isme­retsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol.

Next

/
Thumbnails
Contents