Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-02-25 / 9. szám

Szatmár, 1902. SZAT MAR-NÉMET I. A kamat? Az is jó magas! A pénzpiacz olcsósága daczára a helybeli pénzintézetek — tisztelet a kivételeknek — 8—9 százalékot is számítanak. Követendő példát mutat a tisztes múltú „Takarékpénztár", midőn az 1000 koro­nás és ezen felüli váltókat 6°/0 mellett számí­tolja le. Sajnos, hogy ezt az üdvös határozatát a kisebb váltókra is ki nem terjeszti, hogy igy a kis embereken, az apróbb váltók benyújtóin is segítve lenne. Mert gazdag pénzintézeteink­kel szemben méltányos kívánsága lehet a ki­sebb hitelt élvező közönségnek is, hogy a mai viszonyoknak megfelelő olcsó pénzt használ­hasson. Ne csak az osztalék nagysága s a tar­talékok minél nagyobb mérvben gyarapítása lebegjen a tisztelt bankigazgatóságok szeme előtt, hanem a közönség érdeke is, mely oly szép czélul van kitűzve az — alapszabályokban. * * * Aki a néppel nem érintkezik, nem is lát­hatja annak bajait, szükségeit. Már pedig a mi uraink csak képviselő választáskor szoktak le­ereszkedni a néphez. Azután nem sokat törőd­nek vele. Pár nap előtt ismeretlen kézből „Egy pol­gárnő“ aláírással kaptam a következő levelet: Tekintetes Városi Képviselő Ur! Bocsánatot kérek, hogy nehány soraim­mal alkalmatlankodom, de ezen kérésemet már négy úrhoz intéztem és semmi eredménye nem lett. Ezért bátorkodom most a képviselő úrhoz fordulni. De szeretném, ha levelem szélesebb körben lenne felolvasva. Már évekkel ezelőtt is nagy szüksége lett volna Szatmárnak, nem mulató, hanem munkaadó házra. Mert már ré­gen hiányzik Szatmáron a tisztességes kenyér- kereset. Nem magamért, hanem a hálámnál szegényebb sorsuakért, mint pl. öregek, özve­gyek, iskolából kikerült leánykák számára kel­lene munkaházat állítani. Nem lenne a város kénytelen annyi szegényt tartani; mert ha egy jó kérvénye van, hát kap segélyt. De az is na­gyon szép, hogy ennyire segítik a városi sze­gényeket, mert különben miből élnének ? Nagyon szép a város haladása sok rész­ben. Mint a hitelszövetkezet s más intézetek részvényeken alakultak, úgy lehetne egy tisz­tességes kenyérkereset forrást pl. szivar, papír, vagy más gyár felállítását létrehozni. Sok házi szegény van, akik szívesen dolgoznának, csak hogy keresethez jussanak. A nagy uraknak fo­galmuk sincs a nagy szükségről, mely a vá­rosban uralkodik. Maholnap elmondhatja a mes­kocsi. Elől még girland szerűen odaillesztette azt a függönyt, amelyet minden előadáson az ablak felé szokott póczolni. Azután befogta a csacsit s miután a társaság tagjai felültek a világot jelentő kocsira, ő maga a csacsi mellett haladva, nógatta, buzdította a most leg­nehezebb szerepét játszó állatot. így mentek aztán csi­galassúsággal hóban, esőben, sárban vagy mint a ter­mészetnek tetszett, tikkasztó hőségben, egyik faluból a másikba. Csordás ur egykedvűen ballagott a csacsi mellett. A színjátszó társaság férfi tagjai durákot ját­szottak a kocsin, a naiva a legújabb szerepét tanulta s úgy gesztikulált, hogy majd ki verte a szekér olda­lát, a primadonna pedig torka szakadtából csicseregte'. „Ha már enyém a szived“ . . . Amint jó darabot haladtak, egyszerre Csordás ur elkiáltotta magát: — Direktor ur 1 A csacsi! És a szekéren felugráltak Thália papjai. Tudták, hogy mit jelent ez a kiáltás. A csacsi nem bírja a ter­het, kimerült. Mind a hatan leugráltak s a munka meg­osztás elvénél fogva gyorsan kifogták és szekérre tet­ték a csacsit, ők pedig maguk neki kapaszkodtak a szekérrudnak s fütyöölve, dalolva vonszolták tovább az édes terhet. Jha 1 Borostyán társasága csupa méltányos erők­ből áll. Ha a csacsi megosztja velük a munkát, ők megosztják velük a terhet. Drusza. terember is; nem lehet magamat fenntartani! Nagyon kérem tehát a szegény emberek sor­sát figyelembe venni, hogy lenne miből kivál­tani a zálogházba berakott holmiját. Vannak szegény emberek, kiknek nincs módjukban le­ánygyermeküket taníttatni még varrásra sem. Tehát kénytelen a nagyvilágba barangolni s más városban keresni kenyeret. Ismételve kérem, stb. Szorul- szóra közöljük e levelet. Hátha az abban foglalt panaszok s óhajtások eljutnak az illetékes körök füléhez és szivéhez. S lesz­nek talán, akik egy kissé gondolkozni fognak rajta, hogy a szegény népért is kellene már tenni valamit. D. Tűzoltói őrtorony. Lapunk volt az, a mely ismételten szót emelt a városi tűzoltó-őrtorony felállításának kérdésében, sürgette e kérdés elintézését, • mint olyant, a mely mindnyájunk vagyonának első sorban való biztonsági kérdése. Ezúttal az alábbiakban adjuk a hivatalos javaslatot, már előre jelezzük azonban, hogy ismét felvesszük és tárgyaljuk e fontos ügyet. Az őrtorony csinos kiállítású tervét Dittler Ferencz építész-mérnök elkészítvén, városi ta­nács a kiépítés és torony elhelyezés kérdésé­ben a tűzoltó parancsnokságot véleményezésre hívta fel. Parancsnokság egy alternatívát terjesztett elő, amely szerint kéri, hogy az őrtorony kér­désével a laktanya eldöntésre váró kérdése is oldassák meg. Ebből kifolyólag arra kéri a vá­rost a parancsnokság, hogy a tűzoltói czélra jelenleg szolgáló telket egyszersmindenkorra bocsássa a tűzoltóság rendelkezésére, annyival is inkább, mert a parancsnokság tudomása sze­rint a tűzoltói telken az uj szállodához egy utat kell nyitni, mely megdönti a város azon régi tervét, hogy a tűzoltói telek valamely köz- épitkezésre használtassák fel. A telek a tűzoltóságnak átengedtetvén, az utczai vonalban építtessék fel az uj laktanya s abba illesztessék be az őrtorony. A fölme­rülő 18,000 forint kötség kamata évenként vé­tessék fel a költségelőirányzatba, vagy valamely alapból egyszerre fizettessék ki. A másik alternativa szerint, ha a város őrtanyát nem akarna építeni, — mely szintén elodázhatatlan — az őrtorony a Deák-ter kö­zepén állíttatnék fel, mely annak díszére válnék s a torony árucsarnokokkal körülépittetnék, melylyel mig az utczai kofálkodás régen meg­oldatlan ügye is elintézést nyerne, másrészről az árucsarnokok bére fedezné a torony költ­ségeinek kamatát, melynek a hátránya az volna, hogy az őrtorony a laktanyától külön választatnék. Színészet. Kedden, febr hó 18 án Rédey István, társula­tunk ügyes tenoristája vette jutalomjátékát, »Orpheus a pokolban« czimü kitűnő operettében. A közönség elég szép számba i jelent meg ez este a színházban s meleg óvácziókban részesítette a jutalmazottat, ki gyűjtés folytán egy szép babérkoszorút kapott, hatal­mas nemzeti szinü szalaggal. A jutalmazott adta Or- pheust, igazán elismerő szorgalom és tehetséggel. Ez este meglepően szépen dalolt és játéka minden tekin­tetben kifogástalan volt. A férfiak közűi úgy Szilágyi, (Jupiter) mint Csáky Ferencz (Aristeus) kitűnő hangu­latban voltak és folytonos derültséget keltettek. Mik- lóssy Gyula (Stix John) a bárgyú és esetlen királyt igen találóan adta, sok derültséget keltett ő is. A nők közűi első sorban H. Lévay Berta (Euridike) érdemel feltétlen dicséretet, —• ki remek játékával és szebb- nél-szebb énekszámaival igen sok tapsot aratott. A többi szereplők is mind dicséretre méltóan állották meg helyöket. Csütörtökön, 20 án Miklóssy Gyula komikus vette jutalomjátékát az „Aranylakodalom“ czimü látványos történeti színműben. Elég szép számú közönség jelent meg ez este és sokat nevetett a jutalmazott mókáin és egészséges humorán. Ő adta Krausz Somát, a nagy hazafias érzelmű zsidót. Koltay Jenő szerepében Mar­gittay kitűnő volt és nagy hatással játszott. Méltó partnere volt Raskó Erna, (Katalin) ki mindvégig igaz bensőség és érzéssel játszotta végig nehéz és fárasztó szerepét. Győré Alajos a kormányzó, nemkülönben Kupranov szerepében hatalmas alakítást nyújtott. Mi- hulák Janót, a tót honvédet Rédey adta, igen hűen, találóan és sok igazsággal. A többi szereplők közűi Mészáros Alajos, Csáky, Vihary és Tarján méltók a fölemlitésre. Általában az egész előadás semmi kívánni valót sem hagyott fenn, a rendezés jó volt. A díszle­tek igen szépek voltak. Szombaton, f. hó 22 én Halmay Cornéliának, a társulat komikájának volt jutalomjátéka, mely alka­lommal egy érzelgős német darab, „Fokról-fokra“ ke­rült színre. A darab egy leánynak álmát tárja elénk, melyben meglátja mindazokat a fertelmeket és erköl­csi sűiyedéseket, a melyek elérték volna, ha a bűn útjára lép, melytől bizony már nem volt sok hátra. A jutalmazott — őszintén megvallva — más darabot is választhatott volna, nem ilyen szomorú színművet, melyben egyénisége teljesen nem felelt meg a.szere­pének, ő operette komikánénak kitűnő, de drámai sze­repben bizony nem tud kellő hatást elérni. Ma este Raskó Erna igazán brillírozott, kellő felfogás, igaz ben­sőség hangján adta vissza szerepét. H. Lévay Berta (Lisette) kitűnő hangulatban volt. Ráthonyi Stefiké a spanyol tánczot nagy ügyességgel adta elő, melyért a tapsból bőven kijutott. Miklóssy Brunner György kocsis, nemkülönben Margittay Gyula (Emészt), Mé­száros Alajos (Stark Károly) szerepeikben igen ügye­sek voltak. Tetszett még Szalay Vilma (népénekesnő) is, ki egy nehány magyar dalt csinosan adott elő. Vasárnap, folyó hó 23-án kevés közönség előtt a „Czigány“ került színre igen összevágó előadásban. A szereplők egytől-egyig teljességgel jól vo'tak dispo- nálva. HÍREK. — Személyi hir. Dóczy Imr«, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület középiskolai felügyelője, a múlt héten az ev ref. főgymnázium és a prot. felsőbb leányiskola látogatása végett városunkban időzött. — Kinevezés. Ő felsége a király Dr. Ujfalussy Dezső, debreczeni kir. ítélő táblai tanácsjegyző-albirót, a ináramaros-szigeti kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. — Megbízatás. A távozó elnök, immár kir. fő­ügyész Galba Lajos helyett az elnöki teendők végzé­sével, az igazságügyminiszter — az uj elnök kineve­zéséig Dr. Papolczy Gyula kir. Ítélőtáblái bírót bízta meg. Szivünkből óhajtjuk, hogy e megbízatás annak idején kinevezéssé váljék. — A fóispáni lakás, mely jelenleg a Gyene-féle házban van, f. évi május első napjától a Deák-térén épült uj „Pannónia“ szállóban lesz. — BÚCSÚ az elnöktől. Galba Lajo^ kir. törvény­székünk volt elnökétől, kit a királyi kegy pécsi fő- ügyészszé emelt, vasárnap búcsúzott el úgy a bírói, valamint a kezelő tisztviselői kai. a volt elnök mind­két kartól a legszivélyesebben vett búcsút és meg­hatva mondott köszönetét azért az odaadó buzgó te­vékenységért, amelyet oldala mellett kifejtettek és ez­zel a törvényszék jó hitét nagyban fokozták. Végül minden egyes, tisztviselővel kezet szorított és kérte hogy tartsák meg jó emlékezetükben. — Köszönő levél. Abból az alkalomból, hogy Báró Vécsey Józsefet a király belső titkos tanácsossá nevezte ki, Pap Géza h. polgármester üdvözölte a nép­szerű főurat, a ki a következő levélben köszönte meg a szíves figyelmet: „Nagyon meg vagyok hatva a ne­mes városnak rólam való megemlékezéseért és kérem a h. polgármestert, hogy szíves köszönetemet fogadni és tolmácsolni méltóztassék. A nemes városnak, mint kegyednek szíves szolgájuk Br. Vécsey József.“ — Meghívás. A szatmárvármegyei Lorántffy Zsu- zsánna-egyesület f. hó 26*ikán, szerdán d. u. 5 óra­kor az ev. ref. egyház tanácstermében választmányi ülést tart, melyre az egyleti választmányi tagokat tisz­telettel meghívja az elnökség. — Bankett. Galba Lajos kir. főügyész tiszteletéie f. hó 27-én délben a társaskör helyiségében banket fog tartatni. — Társas vacsora. A helybeli ev. ref. főgimná­zium tanári kara, abból az alkalomból, hogy Dóczy Imre egyházkerületi felügyelő iskolai hivatalos látoga­tását befejezte, f. hó 21-én, este a Sörcsarnok külön helyiségében társas vacsorára gyűltek össze, mely mindvégig igen kedélyes és szellemes toasztokkal fű­szerezett volt. Toasztoztak: Borsos Benő igazgató, Mátray Lajos, Dr. Hantz Jenő, Bőd Sándor, Osváth Elemér főgimn. tanárok, melyekre az ünnepelt ismé­telten válaszolt. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bi ssroHfi míirs* M vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bi hat. eng. Ház- és birtok eladási,«J^ztéses jelzálogkölcsön vagy aZQkat eladnj akftrja> e czéggel lépjen érintkezésbe es , Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. retsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bériéire vág

Next

/
Thumbnails
Contents