Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-10-28 / 44. szám

Vf. év. Szaimár, 1902. október 28. 44. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMARVÁRN1EGYEI KÖZSÉGI ES KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. Egész ELŐFIZETÉSI ÁR: évié 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80. • . Efíyről-másról. i. A Rákóczy-utcza-vonal és a püspöki palota kerítése. A központi állami elemi iskolának a Komka és Kolozsvári-telekre leendő felépítésével a Rá- kóczy-utcza régi mivolta már-már eltűnik. Szomszédságában hatalmas palota diszeleg, közelében csinos magán-épületek, a Magoss-fele és a volt ev. ref. egyház telkén pedig — mint értesülünk — a püspök fog díszes középületet emelni. Haladás és szépülés az egész utczavonalban! Aki ezt az utczát ezelőtt 15 évvel látta, ma nem ismerne rá. Helyes is, szükséges is, hogy a város bel­területe a lehető módon szépüljön, az egész város pedig fejlődjék. Ezzel kapcsolatosan azután: az is nagyon szükséges, hogy a városnak különösen belterü­letéről letűnjenek, vagy átformáltassanak az olyas dolgok, melyek a város haladása, szépü­lése útjában állanak. Ilyen szembeötlő szépség-hiba pl. a Rákó- czy-utkzán a püspöki kertet határoló dísztelen, régi kőfal-kerités, mely nemcsak az utczavona- lát teszi tönkre, hanem ártalmára van magának a diszes püspöki palotának, kertjének. Nem hisszük, hogy a püspök ur ne gon­dolt volna a felmerült állapotok közepett arra, hogy ezt a dísztelen, régi módi korhadt kőfal- keritést elhányatja és helyette diszes vasrács- kerítést fog létesittetni. Egy ilyen szép vasráes-kerités pompásan adná vissza az egész hatalmas püspöki fundus arányait, magát a kertet- és amellett hogy a Rákóczy-utcza disze is volna, mint kerités is jobban megtelelne czéljának. A püspök, aki pl. a róm. kath. főtemplom diszes körülkerittetésére annyit áldozott, most, midőn a szinházköz rendezésével módjában fog állani rezidentiájának századokra kiható impo­záns külsőt szerezni, a felemlített szépség-hiá­nyok előtt bizonyára nem fog szemet hunyni. És még az esetben is, ha az általa a püs­pöki fundushoz újabban vásárolt telek szintén a kerthez csatoltatnék, ez esetben is a fentebb említett diszes vasráes-kerités csak díszére, ér­tékére válnék úgy a püspöki rezidentiának, mint a Rákóczy-utczának, illetőleg: a városnak. II. Az Árpád-utcza rendezése. A napokban egy polgártársunk, aki pár hónapot távol töltött, hazajövet, amint a vas­úttól jött be az Árpád-utczába, megállóit és azt kérdezte: — Miféle szép, uj utcza ez? Pedig az Árpád-utczával még egyéb nem történt, mint: ki vannak vágva azok a görbe akáczfák, melyek ennek a széles, nagy utczá- nak igazi falusi külsőt adtak és most tüntetik el közepéről azt a csúnya, széles, nagy árkot, mely az egész utczán végig haladva, ugyszólva tönkre telte a városnak ezen úgy fekvésénél, mint hivatottságánál fogva egyik elsőrendű köz­helyét. Most tehát íendezik ezt az utczát. Épen T Á R C Z A. Üzenet. Biró uram, mondja meg már A fiának: Hogy hagyjon csak békét nekem, Szegény leánynak! Nem vágyom én, nem is vágytam Gazdaságra, Maradok, mi eddig voltam : Szegény, árva! Nem is esne nekem már jól A nagy módi, Nem is tudnám henne magam Jól találni! A jó módban eddig se volt Semmi részem: Jobb is lesz csak éldegélni Szegénységben... Keressen ő, — hiszen talál — Mást magának ; Fáj utánna szive úgy is Sok leánynak! (Csenger.) Baka Elek. Egyetlen asszony. i. Soha asszonynak még nem könyörögtek úgy, mint Petőcs Dénes könyörgött a feleségének. A nagy ember gombolyaggá görnyedve hevert az asszony lábánál, fejét belé temette a ruhája szé­lébe s lángoló, felcserepesedett ajkával csókolgatta a czipője hegyét és beszélt hozzá a tébolyodott elme deliriumával. — Gyűlöllek! Undorodom tőled. — Én meg imádlak, — suttogta lázasan — meg halok érted. — Hát halj meg! — kaczagott az asszony, — ez sokkal inkább méltó egy férfihoz, mint nyomorult féregként koldulni a porban. — Szerelmedet koldulom. — A más vagyonából nem ajándékozhatok. — Az az én kincsem. — Volt! — Jogom van hozzá. — Nincs. Nyilt kártyákkal játszom. Nem szeret­lek. Megcsaltalak. Itt hagylak. — Senki sem fog úgy szeretni, mint a hogy én szeretlek. — Nem is akarom. A nagy szerelmedért gyűlöl­telek meg. Te nem férfi vagy, hanem vakondok, pi- ócza, vagy mit tudom én micsoda undoritó puhaság. Félek tőled, torkig jóllaktam veled. Nékem nem kell, hogy a férfi akarata méz, szirup legyen a szerelem­ezért volna nehány szavunk, melynek — ha a város érdekében a városi főmérnök felfogásával találkoznának — felette örvendenénk. Mint értesülünk, az utcza közepén egy 8 méter széles kövezet fog végig vonulni, két ol­dalt pedig fasor. Engedelmet kérünk, ez a tervben levő 8 méteres kövezet ezen a roppant széles utczán elenyésző csekély. Ezzel megint csak ott leszünk, hogy a a közlekedés száraz, poros időben nem a kö­vezeten fog történni, hanem a kövezet mellett. Ide kell legalább 12 méteres kövezet, két oldalt pedig fákkal szegélyezett, kavicsozott gya­log sétány. Ha már költ a város erre az utcza-vonal rendezésére, rendezze most, midőn munkálatban van, úgy, ahogyan a mai kor igénye megkívánja, rendezze úgy, hogy az a munkálat évtizedekre szóljon. Ne hogy itt is az álljon elő, hogy most sajnálunk neki ilyen, meg ilyen arányú köve­zetét adni, de két év múlva feltöretjük és vál­toztatunk rajta stb. Ez igen gazdaságtalan volna. Ha az idegen városunkba jön, ennél az útvonalnál fognak szemébe tűnni városunk fek­vésének, milyenségének arányai: szóval egy meglepő, kedves bevezetés ezen utczának ren­dezése a városba jövő idegenre, nekünk pedig, e város polgárainak közgazdasági és közegész­ségi fontos kérdésünk. Ennek az utczának a végében fog épülni a magyar államvasuti inlernátus hatalmas palo­tája. Epen azért ismételten hangoztatjuk, hogy ben, nékem nem kell ez az émelyítő édesség, ez az akaratnélkűli vágy, ez az alázatos imádás nekem férfi kell! Férfi, a ki akarni és nem kérni, férfi, a ki pa­rancsolni és nem meghunyászkodni, férfi, a ki bün­tetni és ölni tud. Ez kell nekem! Téged gyűlöllek, té­ged megvetlek. A férfi összerázkódott, aztán halál sápadtan emel­kedett fel. Szemközt állt meg az asszonynyal. Szép férfi volt. Különösen a szemei olyan bolonditóan szépek voltak, akár egy fiatal leány bársonyos nézésű, tiszta, ábrándos szemei! Ezekben a szemekben most, a hogy ott állt a felesége előtt, könyek csillogtak. Az asszony türelmet­lenül toporzékolt. A férfi szomorúan, halkan megszólalt. . . — Tehát el akarsz hagyni ? — El. — Kivánod a törvényes válást? — Akarom. — Meglesz. Az asszony kissé kíváncsian futott át tekinteté­vel az urán s egy pillanatig elgondolkozott. — Most pedig — szólt Petőcs Dénes — ura vagy akaratodnak. A melyik pillanatban akarod, elhagyha­tod hazádat és értsd meg jól Flóra, hogy a melyik pillanatban akarod, vissza is jöhetsz ajtaján. Várni fog­lak mindig, mindig. Nem feledlek el soha és szeretlek örökké. Ha te gyűlölsz én imádlak; ha szenvedsz, én férfi-szabó-mühelyéböl kerülnek ki a legelegánsabb ® ® • á Elismert pontos fés*fü■=©Stösí^ök, mezekhez ugyanott a legjobb «l* == és előnyös • ® ® minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. t= ===== kiszolgálás!! ^ Üzlethelyiség: Deák-tér !£• sä?., a városháza kötelében. t

Next

/
Thumbnails
Contents