Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-01-28 / 5. szám
Szatmár, 1902. SZATMAR-NEMETI. Január 28. és a mellen. A bőr messziről tekintve halvány rózsaszíntől a málna-vörösig, sőt bibor-pirosig kipirul és ha közelről megtekintjük, a pirosság okául igen apró piros foltokocskákat látunk, melyek oly sűrűén állanak, hogy összefolynak és fehér bőrt maguk közt nem hagynak. A kiütés még az nap az egész törzset, harmadnapra a végtagokat lepi meg. A foltok nem emelkednek ki a bőr felületéről, mégis a bőr egészben véve vastagabb tapintatu. A torokfájás e közben fokozódik, eleinte csak pirosságot veszünk észre a torokban, de már a betegség II. napjától kezdve a mandulák csúnya szürkés-sárgás lepedékektől ellepvék. Az áll alatti mirigyek e változások súlyosságához mérten megdagadnak. A nyelv eleinte erősen bevont, de a S-ik napon a lepedék rohamosan leválik. A 4-ik napon a nyelv egészen tiszta, de duzzadt és szemölcsei úgy állanak ki, mint az eper vagy málna szemei. A skárlát a 6—8 nap körül szokott megfordulni, de a javulás lassú, úgy hogy a láz 10 napig szokott tartani. A hőmérőzés igen fontos, mert ha a betegség engedett is, komplikáczíók léphetnek fel és ezek mindig lázzal mutatkoznak. Ez első komplikáczió a torok felől fejlődik. Az a csúnya folyamat, mely a skárlát által keletkezik, lánczos coccusok bevándorlása által fokozódik és ennek folytán az áll alatti mirigyekben genynyedések keletkeznek; a genynyedés tovább terjedhet a nyak mélyébe, a melihártya felé, sőt valóságos vérmérgezés léphet fel. A betegség a hámlás befejeztéig rendkívül fertőz és mivel a hámlás főleg a tenyeren és a talpon nehezen halad, a fertőző-képesség a betegség életétől számított 5—6 hétig is eltart. Ha mindezek elmúltak, még újabb veszély fenyegeti a beteget. A betegség 3—4 hetében ugyanis veselob következhetik. Ez abban fog nyilvánulni, hogy az arcz megpuffadt, sőt megdagadhat az egész test is. Számos beteg, aki kikerülte az eddigi veszélyeket, az veselobb áldozatává lesz. Azért mindenkinek félnie is kell e komplikácziótól és be kell tartani az orvosnak azt a rendeletét, hogy a beteg a tejdiétát megtartsa és legalább 4 hétig nyugodtan az ágyban fekédjék; mert leginkább azoknál látjuk a kom- plikácziót fellépni, kik korábban kelnek fel és nem ügyelnek az étkezésre. A legrettegettebb gyermek-betegség azonban mégis a difteria. A skárlát halálozási százaléka többnyire a 13 és 18 közt ingadozik és ritkán éri el a negyvenet. Difteriában szenvedőknek körülbelül a fele szokott elpusztulni, sőt ha torokgyíkkal komphkálódik, sokszor 70 százaléka hal meg. E csúnya és veszedelmes bántalom szintén napokig (2—26 napig) lappang a betegben. Kezdete egyszer rohamos, máskor lassú. Az első napon bágyadtság, fejfájás, fázás, láz, esetleg hányás lép fel, kisebb gyermekeket a frász éri, de a tünetek oly enyhék lehetnek, hogy a gyermek még fenn van és csak a torokvizsgálat deríti ki, hogy milyen súlyos betegségben szenved. A betegségnek egyik fontos tünete a torokfájás, csak később lép fel és idősebb gyermekek eleinte nem is pénaszkodnak miatta. A torokban már órákkal a megbetegedés után, a mandulákon lencsényi és nagyobb, tejfehér vagy faggyuszerü foltokat fogunk látni, melyek csaküamar összefolynak, úgy, hogy még az enyhébb esetekben is a mandulák egész felülete fehér lepedőkkel van bevonva. De vannak torokgyulladások, melyek ehhez hasonló változásokat idéznek elő. Ezeknél azonban lepedék csak e mandulákon van. Ha azonban azt fogják látni, hogy már a nyelvcsapon, a garat szélein is vannak hártyák, akkor Önök, mint laikusok is, biztosra vehetik, hogy difteriá- val van dolguk. A torok difteriájához az orrnak hasonló j megbetegedése is járul. Az orrból hig, szennyes szinü váladék ömlik, az orrban levő hártyák az orr üregét részben vagy egészen eldugaszolják. E mellett az áll alatti nyirkmirigyek erősen megdagadnak. A mirigyek duzzanata igen fontos jel, különösen eleinte. Ha a torokban csak kevés lepedék látszik és a mirigyek mégis erősen megdagatak, az az esetet gyanússá teszi difteriára. A láz nem mutat jellegzőt. A szívműködés mindig feltűnően gyenge. A súlyosabb esetekben, mikor a torok fényes, szürkés lepedékeket mutat, az áll, sőt a mell megdagad, épen a szív az, mely erősen meg van támadva és a beteg a szivgyengülés tünetei közt pusztul el. A gyermek halotthalványan, tátott szájjal, hortyogva légzík, öntudatnál van, néha még játszik is és egy lél óra múlva már halott. A difteria befolyása mindig 1—2 hétre terjed. A javulás lassú és a torokbeli hártyák leválásával kezdődik. A fertőzési képesség azonban átlag 3—4 hétig megmarad, mert a torokban még fertőző baczilusok vannak. A difteria mérge is csak lassan távozik a testből. E közben, igy már a második héten, hüdések léphetnek fel, a beszéd dunyogó, a folyadék az orron ömlik ki, a látás nem jó, a járás nem biztos, de különösen súlyosan megbetegszik a szív, a gyermek esetleg már felkél, már játszik és egyszerre csak holtan összerogy. A szamárhurut a lassabban fejlődő betegségek közzé tartozik. A fertőzés legtöbbször direkte történik az iskolákban, óvodákban, játszótereken, indirecte fertőz a felvert por, melylyel a szamárhurut csirái az orrba, torokba, gégébe jutva, ott eleinte minden jel nélkül lappangva, elszaporodnak, mig 5—8 nap múlva csekély hurutot okoznak az orrban és a gégében. A gyermek köhögni kezd, eleinte úgy, mintha meg vofna hülve. De hová tovább, 5—12 nap múlva feltűnik, hogy a köhögés görcsös, hogy az arcz kipirul, hogy a nyelv kiöltődik, hogy a köhögés a gyermeket mindinkább meglepetésszerüleg éri és nemsokára a köhögés oly jelleget ölt, hogy pár lökésszerű kiköhögés után eleinte egy kis szünet áll be, melyben a beteg belégzelhet, vagy élesen felhúz, mivel gégéje ekkor is még összehúzod va maradt. Ezért hívják e betegséget népiesen szamárhurutnak. Ezek után idézzük még az 1894-iki miniszteri rendeletet, mely szerint: ez a miniszteri rendelet megparancsolja, hogy ily megbetegedések esetén a rendőrkapitány a városi orvossal még az nap kiszálljon, hogy ott óvintézkedéseiket megtegyék. Első sorban a piros czédulác kiragasztják, melynek ott kell maradni a fertőtlenítésig. Az ilyen házba az oda tartozó egyéneken kívül csak orvosoknak és betegápolókr :-k szabad bejönni. Ha a betegség a város több pontján fellépne, kerületi utczai biztosok alkalmazandók, kik felügyelnek arra, hogy a beteggel a mondottakon kívül más ne érintkezzék. A ki ez ellen vét, 5—20 frt birsággal büntetendő; s ha ez nem használ, állandó őr állítandó háza elé. A beteg, a mennyire lehet, teljesen elkülönítendő. A hol több gyermek van és hol az elkülönítés végre nem hajtható, vagy nem hajtatik végre, a beteget a járványkórházba kell szállítani, ha kell, kényszereszközökkel is, mire csendőri segédlet, sőt katonai karhatalom is igénybe vehető. Ha az elkülönítés a házból való elküldés által történt, ezeket a beteg körül maradt szülők csak bizonyos óvatosság mellett látogathatják meg. Szegény sorsú beteg ingyen látandó el a község által. Difteriás beteget, közhasználatra szánt járműben szállítani nem szabad. A fiakker, ha mégis szállított difteriás beteget, a fertőtlenítésig kivonandó a forgalomból. Difteriás beteg egyik házból a másikba sem szállítható hatósági engedély nélkül, annál kevésbé más községbe. Difteriás hulla a hullaházba szállítandó, magánházba csak elkülönítés mellett tartható. A koporsót kézben vinni nem szabad. Gyermeknek a temetésen nem szabad jelen lennie. Az iskolákra nézve elrendeli, hogy a betegnek hozzátartozói, a vele egy házban lakók az iskolától távol tartandók; az iskolába ismét csak fertőző képességük elvesztése és a dezintekezió megtörténte után bocsáthatók. Ha úgy látszik*, hogy a fertőzés az iskolából indul ki, vagy számos beteg van, az iskola bezárandó. Színészet. Az első a keddi, a második a csütörtöki és a harmadik a szombati előadások azok, a miről egyáltalán érdemes megemlékezni Kedden, Réthy Linával ment a kellemes zenéjü ,Görög rabszolga« Operette. Réthy ma este is igazolta azt, hogy egy minden izében énekmüvésznő; a legmagasabb regiszterekben is bámulatos könnyedséggel énekelt, tisztán és kellemes csengő hanggal. A férfi szereplők közül Csáky, ki a czimszerepet adta, remekelt, különösen a szabadság daliával ért el nagy ha tást. A többi szereplők is jók voltak. Csütörtökön Raskó Ernának volt a jutalomjátéka, amikor szinrekerült Ohnet György nagyhatású színmüve a »Vasgyáros“. A jutalmazott elég szép számú közönséget vonzott ez este a színházba, ki tisztelőitől két szép csokrot, azonkívül pedig gyűjtés utján czinos kis összeget kapott egy öt pecsétes levélben. A jutalmazott Cleir-et adta, sok poetikus hangulattal és megannyi szorgalommal. Finom diserét játéka nagy hatást ért eh Margiltav Gyula Derble Fiilöp szerepében igaz bensőség és mély átérzéssel játszott, ő is a hatás dolgában partnerével együtt miben sem marad hátra. A többi szereplők közül Mészáros Alajos és Győré az, kit érdemes felemlítenünk. Szilágyi ez a kitűnő szalonkomikus a herczeg szerepében sehogy se illett bele; egy bonviván szerepet bizony szalonkomikusnak nem is lehet megjátszani. Szombaton Moldován Gergely kolozsvári egyetemi tanárnak »Flórika szerelme“ czimü oláh népéletéből vett színmüvét adták itt először, nagy és intelligens közönség előtt. A szinlapon jelezve volt, hogy a szerző személyesen is itt lesz, de biz az nem jött el, mivel az egyetemen a vizsgákat kell tartania. Mit is szóljunk a »Flórika szerelméről« ? Azt hogy igen gyönge alkotás; a szerző látszik nincs tisztába se a színpaddal, sem pedig ennek titkaival, igy a hatás sehol sem tud kellőleg a szereplőknél érvényesülni. Meséje vékony és rövid, cselekmény alig van benne, itt e darabnál a szerző nem is akart másra törekedni, mint arra, hogy az erdélyi oláh néptletet színpadon teljes hűséggel bemutassa ; az igazság kedvéért kijelentjük, hogy ez a szerzőnek sikerült, egyéb azonban csöpet sem. A darab meséje mindössze annyiból áll, hogy Flórika egy oláh szénégető leányát megszereti Boko- tán Illés gazdag juhász embernek a fogadott fia Jón, ki szinte belegabalyodik a szép oláh fátába. Az öreg Bokotán hallani sem akar ilyenről, daczára hogy fia már előzőleg megszöktette a leányt; sőt a leány atyjának pénzt dob oda, hogy Flórika szerelmét kifizesse. A leány sértődve dobja oda a pénzt, mire Juon nevelő apjának visszaad mindent és elhagyja a házat. Szereti, — de nem nagyon Flórikát egy a katona sortól hazakerült legény Anucz, ki a leány kedvesével Juonnal késre is megy, a midőn az atyja Be- kotán mindeneseek megjelenik és véget vet a paraszt párbajnak. Onucz ekkor bosszút lihegve elmegy. Később a 3-ik felvonásban ő is kiábrándul Fló- rikából, mert különben is látja, hogy az mást, Jont szereti. A templom előtt megismerkedik Máriával, a Jón volt jegyesé/el és csakhamar belészeret. A leány sem idegenkedik a legénytől, igy tehát ügyük hamarosan rendbe jön. Az öreg Bokotán később a fiatalok után jő és Áron pópa segítségét kéri ki a fiatalok szétválasztására: ámde az öreg pópa kenetteljes hangjai alatt megtörik és beleegyezik a fiatalok házasságába, nemkülönben Onucz és Mária közötti házaáságot sem ellenzi. Az előadásról nem a legjobban nyilatkozhatunk: H. Lévay Berta és Csáky meg Rédey kivételével senki sem volt disponálva; az első két felvonás nagyon vontatottan ment. Általában valami különös és megmagyarázhatlan hangulat uralkodott a színpadon neve talán az általános lehangultság. A tömjénfüstött máskor elengedjük, színházba szaggal nem szükséges hatást elérni. Az előadott táncz a kalugyer — igen jól sikerült. HÍREK. — Küldöttség a minisztereknél. A helybeli ev. ref. főgimnázium pótépitkezési ügyében az államsegély felemelése tárgyában pénteken járt fönn a vallás és közoktatásügyi valamint a kereskedelemügyi miniszternél Kölcsey János ig. tanácsos elnök, továbbá Borsos Benő igazgató Bakcsy Gergely tanár és Dr. Kor- bay Károly főkapitány mint a gimnázium küldöttei ; a miniszter a segélyre kedvezően nyilatkozott, és kilátásba helyezte, hogy az építkezés még ez évben megtörténhetik. — Sub auspiciis regis. Ma kedden f. hó 28-án fogják a budapesti tudomány-egyetemen „Sub auspiciis regis“ jogtudorrá avatni ifjú Chorin Ferenczet, Cho- rin Ferencz vámsunk volt nagyérdemű orsz. képviselőjének fiát. Ad Multos Annos. — FÖÍspáni kinevezés. Gróf Hugonnay Béla főispán közelebb kinevezte Gallasz Ödön várni, alszám- vevőt t. b. főszámvevővé, nemkülönben ifj. Andrássy Jenő gyakornokot t. b. alszámvevővé. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Fehér Endre szatmári 2-ik sz. felni, mérnök segédet mérnökké, továbbá Darabánt János felm. növendéket segéd-mérnökké nevezte ki.-- Uj dalegyesületi elnök. A szatmár-németi-i dalegyesület tagjai elhatározták, hogy elnökül Dr. Vajai Imrét, alelnökül pedig Dr. Fechtel Jánost választják meg : mindkét fétfiu megválasztása csak nagy sikerrel járna az egyesület életéhez. — Uj végrehajtó. A m. kir. igazságügyminiszter Farkas Sándort az erdődi kir. jbirósághoz végrehajtóvá nevezte kj.
