Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-08-19 / 34. szám

Szatmár, 1902.

SZATMAR-NEMETI.

Augusztus 19.

nyes magatartást tanúsít, hogy ha jegyzőnek nincs elég lelki ereje, csendes mosoly kíséretében tüntető reverentiával parierozni a „felebb- való“ (! ?) előtt, — de van kellő testi ereje hozzá, hát akkor okvetlen kifogja dobni irodájából . . .

Miéit kellett akkor megalkotni az 1900. XX. törv. czikket? miért végezzen valaki VIII. közép osztály? miért gyakórnokoskodik 1—2 évet? miért hallgassa még ellenfelül a közigazgatási tanfolyamot? ha mindezek után is csak „végrehajtó“ lehet!? Nincs physikai ideje arra, hogy a pálya megválasztásánál ambitionált szép és nemes hivatás betöltésével, tudását, községe, népe anyagi és szellemi jóléte érdekében érvényesíthesse ! ?

Ellenben óriási módja van :t fellebbvalók- ban válogatni és azoktól, különösei^ pedig a hatósági rendeletekkel rögtönzött felebbvalók- tól méltatlanságokat szenvedni. . . .

Tessék érdeméhez, állásához s hivatásához mérten megbecsülni a községi jegyzőt, tessék ennek egyik bizonyságául más közegekre, adószedőre, végrehajtóra, adótisztre stb. bízni az adókezelés és közig, végrehajtás funktióját: lesz kedve, lesz ambitiója s lesz mindenék felett ideje, hogy valódi hivatásának élhessen, hivatásának megfelelhessen. Elő példák mutatják, hogy ahol a jegyző hivatásának képes megfelelni, ott a népnek úgy erkölcsi mint anyagi viszonyai javulnak.

N—é M—s.

A testgyakorlás élettani jelentősége.

Mint halljuk városunk fiatalsága is ismét újból akarja szervezni a tornaegyletet, felvéve abba a vívás tanítását is. — Ez alkalomból talán nem lesz érdektelen, ha néhány szóval — az üdvös eszme megvalósítása érdekében — mi is hozzászólunk az ügyhöz s a testgyakorlással élettani jelentőségénél fogva bővebben foglalkozunk.

Régi és nagyon igaz közmondás az, hogy : „az élet mozgás, a mozgás erő, az erő egészség.“ — Ezen törvénye a természetnek visszatükröződik a világ nagy mindenségén, a föld legelső szerves lényén az emberen épp úgy, mint a legparányibb állaton.

Az emberi test mint egész nemcsak tagjai által végez mozgást, izmai nemcsak maguktól mozognak, hanem folytonos mozgásban van minden anyaga, — benne állandó anyagcsere van.

Hol ez az anyagcsere zavartalanul megy végbe, ott egészség van; de ha egyik vagy másik szervben a természetes anyagcsere akadályozva van, ott betegség észlelhető.

Ezen megdönthetetlen törvényen alapul az egészség fentartása szempontjából űzött testmozgásnak nagy- fontosságú jelentősége.

Minél mélyebben hatolunk az emberi Organismus természetébe és ismerkedünk meg azon természeti törvényekkel, melyeknek testünk alá van vetve, annál inkább tudjuk méltányolni a testgyakorlást egészségünk fentartása érdekében.

Az emberi testnek egész élete önanyagainak folytonos cseréitől függ, melyek állandóan oiyképen változnak és alakulnak át, miszerint maga a test is bizonyos idő múlva teljesen átalakul. — Ezen anyagcsere a táplálkozás, lélegzés és vérkeringés által állittatik elő.

A táplálkozási rendszernek központja a gyomor. Mindenki tapasztalhatta s jól tudja, hogy a testmozgás, főleg pedig a testgyakorlás után az éLvágy jobb és erősebb. Szellemi munkával foglalkozó, keveset mozgó embereknél az anyagmozgás igen gyakran meglassudik s étvágytalanság áll be.

Ennek pedig egyedüli orvossága a testgyakorlás, — mely az izomrostos bélcsatornára is határozott befolyással van s igy az emésztő-szei vek anyagcseréjének leghatásosabb előmozdító szere.

Óriási befolyással van a testgyakorlás a szívre s igy a vérkeringésre; — mutatja az, hogy erős testi mozgást végző embereknek erős izmu, nagy összehu- zódási képességgel biró szivök van, mig mások, kik ülő vagy kevés testmozgást igénylő életmódot folytatnak, gyenge izmu a szivök, — ezeknél aztán igen gyakori betegség a szivtágulás, minek oka az, hogy a szív a vérkeringésben beállott akadályok legyőzésére magát nagyon megerőlteti, ennek következtében aztán kitágul. Az erőtelen szív pedig a különböző oldalról jövő romboló hatásoknak nem képes sokáig ellenállani s igy az egész organismust a veszély lejtőjére todorja.

Épen úgy legbiztosabb szer a túlvérmesség ellen. A lomha nyugalom megbénítja a szervek működését, mi által haszontalan zsírlerakódás képződik. A testgyakorlás — minthogy az a táplálék elhasznál sira s levezetésére — épp úgy az elhízás megakadályozására is nagy befolyással van.

A tornázásnál a kellő izomtevékenység mindig mély és gyors belégzéssel jár, miáltal nemcsak a közvetlenül közreműködő izmok fejlődnek hatalmasan, hanem a mellkas is tágas és a2 egészségnek megfelelőbb kitágulást és kidomborodást nyer.

Az emberi organizmusnak tehát tulajdonképeni szabályozója s egyszersmind egyedüli közvetítő a test és lélek között az idegrendszer. A tapasztalat bizonyítja, hogy azon emberek, kik sokat mozognak, vi- gabbak s kedélyesebbek, mint azok, kik életöket lomha nyugalomban töltik. „Ép testben lakhat ép lélek,“ — mondta báró Eötvös vallás és közoktatásügyi miniszter,

— tehát hogy a szellemi élet egész erejében és valójában nyilvánulhasson, az idegrendszer szerves munkásságának tisztának és zavartalannak kell lenni, — vagyis ez is folytonos anyagcserére szorul. — Az idegek élénk tevékenységéhez egészséges vér szükséges. Ha a vér gyorsabban ömlik az agy felé, akkor szellemi életünk is vidámabb, fogékonyabb lesz, mig ha a csekély mennyiségű vér jut az agyba, avagy nagy a vértolulás, úgy az idegrendszer rendszeres működése meggyengül, sőt igen gyakran megszűnik. — Ha tehát az anyagcsere természetes lefolyása meg van zavarva, ott a lelki állapotban is csakhamar zavar áll be.

Sok példával bizonyíthatnám, hogy a mi lelki állapotunk lényegesen függ testi állapotunktól és hogy azt csak előmozdítjuk és emeljük, ha testünk egészségéről gondoskodunk. Miután pedig a testiélet folyamata, mint láttuk vagy közvetve, vagy közvetlenül az izmok befolyásától függ, világos, hogy az izmokat fejleszteni, erősíteni, épségben tartani kell. Ne feledjük azonban azt sem, hogy nem elegendő az ha az izmoknak csak egy részével gyakorolunk, a többiről pedig megfeledkezünk, mert ez esetben a milyen arányban fejlődik az egyik, épp úgy gyengül a másik. Az izmok csakis akkor felelnek meg életműködésüknek, ha azokat egyenkint, összesen és összhangzato- sar. neveljük, erősbiljük.

De ne csak az egészséges emberek tornázzanak, hanem egyes szervi bajban szenvedők is. Hiszen azt tudjuk, hogy a svéd tornászat épen arra való, hogy beteg embereket meggyógyítson. Különösen a gyermekek tornászásánál kellene erre nagy figyelemmel lenni. Külön csoportokba kellene osztani a gyenge vagy görbehátuakat a vérszegényeket a tüdőbetegeket stb. s velők beteg testrészöknek megfelelő gyakorlatokat végeztetni. Legyen szabad Dr. Richternek a tuberkolosis ellen előirt gyakorlatait itt példaképen felsorolni:

1. Levezető gyakorlatok, kézzel, al és felkarral.

2. Lélegzést előmozdító gyakorlatok.

3. Mell tágító gyakorlatok

4. Feltesti gyakorlatok,

Nálunk az ilyenekre nem is gondolnak, hanem ha gyenge a gyermek, vagy valami szervi baja van, egyáltalában eltiltják a tornától — mi egyenesen bűn.

A testgyakorlásnak nagy fontosságát pedig már a görögök is belátták. — Bölcsei« tanítása folytán a test és szellem szerves egységének tudatára jővén, a nevelés egyforma tényezőjének tekintették mindkettőt, s hogy magukat az elkorcsosodás és elsatnyulástól megmentsék, sőt hogy annak üdeségét, épségét, alakjának szépségét, szilárd és biztos mozgását előmozdítsák, hogy ekként az ifjút egész emberré neveljék, majd minden városban remek oszlopfolyosókkal környezett, hideg és meleg fürdőkkel, öltöző és társalgó szobákkal ellátott díszes épületeket, úgynevezett »gym nasiumokal« állítottak. A tornászat iránti kedvet aztán nyilvános játékokkal, ünnepélyekkel, versenyekkel fokozták.

Hát a mai kor a görögök mögött akar maradni?

— Oh nem. — Az országnak nehány százra menő sportegyesülete van már, csak városunknak nincsen csak kettő, a »kerékpár-egylet« s az »evezős egylet.« Remélhetőleg nemsokára lesz egy harmadik s legfontosabb is s az egész város közönsége siet majd pótolni a mulasztottakat, igy aztán az ember physikai ápolásának és nevelésének szüksége nálunk is elismerésre talál. — Itt eddig is akarták a „czélt,“ de nem találták el az »eszközöket,« pedig ezek nélkül, hogy legyen azzá, a mivé lennie kell.

Nagyon helyes, ha a tornaegylet vivóegyletté is alakul, mert »a mint a táncz a női test mozgásának költészete: úgy a vívás a férfié.« Ne azért tanuljuk és gyakoroljuk a vívást, mert szükségünk lehet reá — korántsem; a főszempont a »testgyakorlás* legyen, másodsorban gondoljunk csak a párbajra. — A ki a párbajért tanul vívni, abból soha se is lesz jó vívó.

A vívás művészetének az előbb kifejtett élettani hatása mellett nagy a jellemképző ereje s nagy a hatása a lelki képességekre. A vívás a félénkből bátrat nevel, ki a veszélyben hidegvérű s nyugodt lesz. — Az igazi vívó, ki a párbaj kimenetelét ismeri, nem lesz sohasem krakéler, tartózkodik is attól, de ha kénytelen lesz rregverekedni, úgy megállja helyét.

A vívás férfit s ifjút egyaránt a gyors elhatáro- zásta, a számítási képességre, találékonyságra serkenti, s bennök e kiváló tulajdonságokat fejleszti, nemesíti.

Egyetlen sportág sem fejleszti ki az ifjú testét annyira, mint a vívás, melynél a bal kéz kivételével az összes testrészek mozgásban vannak. Hogy pedig ez az amúgy is elhanyagolt testrészünk még jobban el ne satnyuljon, a mai modern vivóiskolákbati már arra is gondolnak s kargyakorlatok által erősítik; sőt vannak már igen sokan olyanok is, a kik bal kézzel is i^en szépen vívnak.

Tudjuk, hogy a természet nem egyaránt nyújtja ajándékait, bőkezű itt, szűkmarkú ott; itt a testi tulajdonok kiosztásában pazar, amott fukar; egyiket gazdagsággal áldja, másikat szegénységgel sújtja. De miért a gazdagság, az arany, a jólét, ha egészség nincs? Nemde hiábavaló minden. Ha tehát szegények, de egészségesek vagyunk, úgy adjunk hálát Istenünknek jóságáért s legyünk azon, hogy az egészség fentartá- sára szolgáló követelményeknek megfeleljünk. Ha pedig valakinek némi testi fogyatkozása van, úgy igyekezzen azt helyre hozni. Gyermekeink nevelésénél pedig a mi gondunk legyen testűknek szép tökéletes formát adni. Ha igy teszünk, úgy saját mint gyermekeink tagjait s érzékeinket, mint értelmünk eszközeit tőlünk telhetőleg tökéletesítettük s igy nem tehetünk önmagunknak szemrehányást.

Ha pedig az egyesület megalakult, a vezetőség igyekezzen tagjaival megkedvelteim e két nemes sportot; később aztán, ha majd az előmenetelben szépen haladnak, rendezzenek házi versenyeket s a közönség előtt nyiiváros ünnepélyeket, hogy bebizonyítsák a

»maradiak« előtt, milyen más ember az, aki rendszeresen tornász és viv, — mint a ki a boros vagy a kártya asztal mellett tölti szabad idejét.

Természetesen elengedhetetlen feltétel, hogy már az újra alakításkor minél számosabb (legalább 40) tagja legyen az egyesületnek, hogy igy a tandíj is mérsékelt legyen.

A tagok aztán szorgalmasan járjanak az órákra, mert eredményt csakis igy lehet felmutatni. — A kezdet nehézségein s a tornalázon túlesve, értelmes és ügyes vezetés mellett bizonyára szépen fog fejlődni az egyesület.

Fel tehát előre! Sportsmann.

HÍREK.

— Ö Felsége születése napján, augusztus 18-án a város zászló-diszt öltött. A róin. kath. székesegyházban reggel 9 órakor volt ünnepi nagy mise, melyen az összes városi hatóságok képviselve voltak. Az isteni tiszteletre honvéd helyőrségünk is kivonult zenével s a szokásos katonai pompával járult az egyházi szertartás ünnepi fényének emeléséhez.

10 órakor az István-téri görög szertartásu kath. templomban tartott Melles Emil esperes ünnepi isteni tiszteletet, melyen a városi honoratiorok szintén megjelentek.

Az ünnep előestéjén a honvéd helyőrség zenés takaródét rendezett lampionokkal, az ünnep reggelén pedig zenés ébresztővel járták végig a várost.

A helybeli „Status quo Ante“ izr. hitközség templomában is volt hálaadó Isteni tisztelet.

— Szent-lstván napján reggel 7 órakor a plébániai misét a róm. kath. székesegyházban Tóth József h. lelkész mondja. Reggel 9 órakor az ünnepi nagy misét Hehelein Károly prépost-kanonok végzi s ezután Wolkenberg Alajos székesegyházi hitszónok tart beszédet. Ez a nap a székesegyháznak egyúttal bucsunapja.

— Kinevezés. A debreczeni ítélőtábla elnöke Szarka Imre végzett joghallgató, szatmár-németi lakost a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségű díjtalan joggyakornokká kinevezte.

— Kossuth Lajos születésének száz éves évfordulója alkalmából Halmos János Budapest székes főváros polgármestere meghívta Szatmár város közönségét a Kossuth Lajos emlékére Budapesten a kere- pesi temetőben építendő mauzóleum alapkövének letételére, mely f. évi szeptember 19.-én nagy ünnepélyességgel lesz megtartva.

A meghívás a főváros törvényhatóságának közgyűléséből kelt, azonban annyira kerüli a hivatalos színezetet, hogy még hivatalos számmal sincs ellátva, jóllehet a hivatalos városhoz intéztetett. Jellemző az a tartózkodás a székes főváros képviseletére, mely még a Kossuth mauzóleum alapkőletételét is ily óvatosan rendezi. Nem is csoda, hogy a. Kossuth-szobor ügye ezen képviselet előtt megbukott.

— A szatmár-németi-i ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Táby Elek Nagy-Karoly székhelylyel bejegyezve volt ügyvédet, a budapesti ügyvédi kamara területere történi elköltözése okából, a k«mara névjegyzékéből törölte, továbbá Nagy-Károly székhelylyel Dr. Szabó Albert nagykárolyi lakos ügyvédet a kamara névjegyzékébe folytatólag felvette.

— Cholera nostras. Folyó hó 14-én a Szatmár- hegyen Ferenczi József földműves cholera nostras tünetei közt súlyosan megbetegedett. A beteg elkülönítéséről és a fertőtlenítésről Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos, ki a helyszínén azonnal megjelent, tüstént intézkedett. A hatóság részéről is minden óvintézkedés megtörtént a betegség epidemikus fellépésének meggátlására.

Különben aSzatmárhegyen elég gyakori a gyomot- hurut, ami annak tulajdonítható, hogy a gyenge tél miatt nagyobbára esővízzel teltek meg a vízgyűjtők. Ezek tele vannak baktériumokkal s állandóan veszélyeztetik a közegészséget. Szükségesnek látjuk e helyen is felhívni a Szatmárhegyen nyaraló közönséget, hogy a vízgyűjtők vizét csak lölforralás után élvezze amennyire lehet, inkább a fúrt kutak vizét használja.

— Uj igazgató. A patóházi állami iskola igazgatójává az előbbi igazgató lemondásával Marosán János, lapunk ismert munkatársa neveztetett ki.

— Hivatalvesztés. Lüervald János városi számtiszt ügyében a belügyminiszter értesítette a főispánt, hogy nevezett az államszámviteltani vizsgálat letételét ismételten nyert időhaladék daczára sem igazolta, nincs észrevétele az ellen, hogy a nevezett ideiglenes alkalmaztatásának megszüntetése iránt a város közönségét felhívja. A főispán a leiratot további eljárás végett megküldötte.

— Adóelengedés szélviharok miatt. A közigazgatási bíróság olyan határozatot hozott, mely a gazdakörökben bizonyara örömet fog kelteni. Kimondotta ugyanis, hogy a szélvihar által okozott kárt elemi csapásnak kell minősíteni, melyért a károsultnak joga van adóelengedést kérni. Ez a határozat azért nagyon fontos a gazdákra nézve, meri eddig valahányszor a vihar okozta károkat bejelentették, a pénzügyi hatóságok mindannyiszor elutasítottak kérvényeiket

— Átmenet az állami iskolákhoz. Pár hét még s megnyílnak államosított iskoláink kapui. Bár az uj állami iskolák telepein csak egy év múlva lesznek a tantermek rendeltetésüknek átadva, addig azonban, mint átmeneti időszakon, az állami iskolai oktatás csak a régi felekezeti iskolákban s talán pár bérelt helyiségben fogja kezdetét venni. Az átmenetet az uj rendszerű állami iskolákhoz megkönnyíti eme beálló tanév, miután úgy a tanítók, mint a volt felekezeti tanítványok ismét ta- lálálkoznak a megszokott tantermekben. így az átmenet sokban könnyíti meg az uj helyzetet úgy felekezeti, mint oktatási szempontból. Az egyházat szívesen adták át állami iskolai oktatás czéljából díjmentesen s egész felszereléseivel együtt iskoláikat, csakhogy abba még e tanéven át láthassák gyermekeiket s volt tanítóikat. Az a féltékenykedés és az állami iskola iránt itt-ott