Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-08-05 / 32. szám

SZ ATM AR-NEM ETI. Augusztus 5. Szatmár, 1902.____________________________ __ a bűn fertőjébe a tapasztalatlan ifju-nemzedéket. Azokat terheli tehát első sorban ezért az er­kölcsi felelősség, akikre a mi gyermekeink ne­velése van bízva. Mindenekelőtt pedig a családi tiszta élet ápolása a fő! Ez az a védőbástya, amely leg­jobban megóv minden erkölcsi elzüllés ellen. A ki, legyen az férfi vagy nő, kellőleg értékeli és meg tudja becsülni ezt a családi szentélyt ... az nem fog letérni az erkölcsi tiszta élet útjáról soha! Okány, 1902. aug. 2. Dr. Márk Ferencz. A közúti villamos vasúti elgá- zolások meggátlása. Ezen czim alatt kaptunk egy érdekes kis köny­vet, melyet rövid kivonatban a következőkben ismer­tetjük meg olvasó közönségünkkel. Az a sok megrendítő elgázolási eset, mely a vil­lamos vasutak meghonosítása óta a nagy városok­ban történik, a gondolkozó emberbarátokat üdvös tö­rekvésre bírta. Czéljuk volt olyan biztonsági intézke­déseket kitalálni, a melyek ezt az állandó veszedel­met elhárítanák. A villamos vasúti forgalom óvóintézkedéseinek hiányossága nemcsak testi épségünket veszélyezteti, hanem a vele járó izgalmaival és folytonos lelki ráz- kódtatásaival amúgy is gyönge idegrendszerünknek a megölője. Sok feltaláló és forgalmi szakember törte már a fejét alkalmas mentőkészülékeken és óvó rend­szabályokon. De hiába volt fáradozásuk, mert egyik szerkezet sem hárította el a veszedelem sokféle for­máit, mind valamennyit, semmiféle intézkedés nem szüntette meg a bajokat. Megmaradt állandónak a vil­lamos vasúti balesetek veszedelme, mely különösen a szülőknek okoz gyötrelmes perczeket. Hiszen alig merik már az utczara küldeni gyermekeiket, attól való féltükben, hogy akármilyen jól nevelték is őket, fiatal­ságukkal fokozottabb mértékben nyilvánuló emberi gyarlóságuk folytán kerülnek veszedelembe. A baj nemcsak technikai okokból származik, ha­nem voltaKéppen mélyen gyökeredzik az emberi ter­mészetben. Ezért jutott Vandory József fővárosi ta­nár arra a gondolatra, hogy ezen a bajon gyökeres módon csak megfelelő nevelési rendszerrel lehet segí­teni. Kutatta azokat a bennünk rejlő okokat, a melyek éppen állandóvá teszik a veszedelmet. Sok évi meg­figyelés és buzgón gyűjtött tapasztalatok föltártak ezeket az okokat, a melyek megszüntetése a baj egye­düli gyógymódja. Megfelelő neveléssel kell az em­beriséget folytonos védekezésre előkészíteni. E . neve­lést az iskolában kell kezdeni, hogy már az ifjúságba is beleneveljük az óvatosságot, ami nemcsak a nagy­városi forgalom veszedelmei ellen véd meg, de a mindennapi élet száz meg száz véletlenével és ve­szedelmével szemben is biztonságot nyújt. Arra a helyes elvre jutott rá, hogy a balesetek elkerülésé­nek a kérdése nem annyira alkalmas mentőkészülé­kek sikerétől, mint inkább attól függ, hogy helyes s nevelési elvek által sugalt forgalmi szabályzatot és megfelelő óvintézkedéseket léptessenek életbe. Kora ifjúságától kezdve helyesen neveit közönség és helyes forgalmi óvintézkedések küzdhetnek csak meg sike­resen a veszedelemmel. Amit pedig ily természetes utón elérni nem si­kerülne: a véletlen balsors és nagyfokú emberi gyar­lóságok előidézte szerencsétlenségek elkerülését, azt Vándory József éppen egyszerűségűknél fogva kitűnő technikai javaslatokkal éri el. Olyan változtatásokat ajánl a villamos kocsik alkotásán, melyek lehetővé — O, mind ilyenek a férfiak ! — szólt egy hölgy aki úgy látszik, jól ismeri őket. Es mikor a báró orvosával beszélgetve meg­tudta, hogy a csontjában foszfor is van, annak a ra­vasz vegyésznek, aki véréből vasat már csinált, uj megbízást adott. „Ha majd halott leszek, — igy szólt a vegyész­hez — fel fognak bonczolni. A csontjaimat önnek hagyományozom, s ön a csontjaimból az ehez szüksé­ges vegyi műveletekkel kiveheti azt a foszfort, ami bennük van. S ezt a foszfort arra fogja felhasználni, hogy gyufát készít belőle. És azután ezt a gyufát el­juttatja majd az én imádott Hó-Gömböc/.kémnek.“ — Milyen bizar ötlet ! A báró azután igy szólt : „Életem utolsó éveiben egyedül Hó-Gömböcskét szerettem. O volt az, aki beragyogta életem alkonyát. Nos, most ezt vissza akarom fizetni neki; ha majd meghalok, a csontomból kivett foszforral készült gyu­fából valahányszor egyet meggyujt: én fogom őt be- ragyogni.“ Ezek voltak a báró utolsó szavai. Aztán a fal felé fordult és csöndesen kilehelte a lelkét. teszik, hogy a veszedelemben forgó ember akár ön­magát mentheti meg — szinte ösztönszerüen — akár pedig a Perronon levő egyik-másik utas vagy kocsi­vezető jöhet idejekerán segítségére; de még a leg­rosszabb esetben is meggátolják, hogy a balesett súlyos lefolyását vehessen. Módokat ajánl arra is, hogy maga a kocsi szerkezete akadályozza meg a közönséget ab­ban, hogy saját tudatlansága, ügyetlensége vagy gon­datlansága, szóval: gyarlósága folytán jusson veszede­lembe. így például, hogy egyet említsünk, elmés ajtó­szerkezetet ajánl, mely lehetetlenné teszi a menetköz­ben és a meg nem engedett oldalon való fel- és leszál­lást a kalauz akarata ellenére. Vándory József, kinek emberbaráti intentiói a budapesti burbarát-mozgalom szervezése idejéből is­meretesek, külföldi tanulmányútja alatt sokat érintke­zett e dologban a szakkörökkel és hatóságokkal. Javas­latait mindenütt figyelemmel és helyesléssel fogadták. Ez indította arra, hogy világosan megirt füzetben adja ki javaslatát. Munkájának czime: „A villamos vasúti elgázolások meggátlása. Javaslat a nagyközönség mihez­tartására.“ Vándory József ezt a javaslatot Európa több kor­mányának és nagyobb városainak előterjesztette, a hol az elismeréssel és érdeklődéssel találkozott. A porosz államminiszter köszönő levélben tudatta, hogy a javas­latot részletes tanulmány tárgyává téteti. Az aktuális javaslatot tartalmazó füzetet, melyhez magyarázó raj­zok is vannak csatolva s mely magyar és német ki­adásban minden könyvkereskedés utján Toldi Lajos könyvkereskedéséből (Budapest, II, Fő-utcza 2.) 1 ko­ronáért megszerezhető, a legmelegebben ajánljuk olvasó közönségünknek. HÍREK. — Főmunkatárs. Lapunk mai számával Ferencz Ágoston városi első aljegyző — mint főmunkatárs — szerkesztőségünk kötelékébe lépett. Kívánjuk, hogy a helyi hirlapirás kellemes tulajdonságaiban minél bő­vebben legyen része, esetleg kellemetlen sajátságai pe­dig távol legyenek tőle; ismeretes ügybuzgóságával pedig lapunk jó hírnevét növelje. Munkásságára kiváló súlyt helyezünk és czélunk vele a városi ügyeket a tényeknek megfelelő világí­tásban hozni a nagyközönség tudomására. — Személyi hir. Pap Géza polgármester folyó hó 2-án kezdte meg hat heti szabadságidejét, helyettesíté­sével Kőrösmezey Antal főjegyzőt bízta meg. — A városi gazdasági szakbizottság f. évi augusz­tus hó 1-én tartott ülésén elintézés alá vette a kapi­tányi hivatalnak a rendőr-legénység szaporítása iránt beadott előterjesztését. Bizottság az előterjesztést a ta­nácsnak visszaadta azzal, hogy a szervezeti szabályok értelmében adja ki tiszti ügyésznek véleményezés vé­gett oly meghagyással, hogy javaslatát a költségvetés tárgyalásáig terjessze be. A szatmárvármegyei lóverseny-egyletnek a folyó évben tartandó lóverseny sikerének előmozdítása czél- jából kért 800 korona kiutalása iránti kérelmét a bi­zottság, miután a kért összeg úgy is föl van véve, a folyó évi költség-előirányzatba, pártolólag a közgyűlés elé terjeszteni javasolja. A németi ev. ref. egyháztanácsnak azon kérelmét, hogy az egyház ártéri költségei a városi pénztárból utaltassanak ki; szakbizottság teljesíthetőnek nem vé­leményezte, mert az egyházi javadalmazáshoz tartozó kérdéses ingatlanok, melyek ártéri költséggel terheltet­tek meg, bár azokat a város adományozta, ma már a telekkönyvben is az illető egyház tulajdonaiként van­nak bejegyezve s a vizszabályozás előnyeit is köz­vetlenül az egyház élvezi. Az ev. ref. lelsőbb leányiskola igazgató-tanácsá­nak 2400 korona évi segély iránt benyújtott kérelme tárgyában a bizottság kijelentette, hogy a kért segély megadása elől nem zárkózik el, azt elvben megadha­tnak tartja, azonban a kérelem érdemleges elintézése előtt folyamodót a múlt évi számadás és folyó évi költségvetés beterjesztésére s annak bejelentésére, hogy mily czélra kívánja a kért segélyt fordítani, felhivan- dónak véleményezte. Az állomás-parancsnokságnak a katonai gyakorló­téri barakkoknál levő illemhelyek szaporítására vonat­kozó kívánságát a bizottság teljesíthetőnek nem véle­ményezte, mert a folyó évi költségvetésben a kérdéses czélra fedezet nincs. Valkovics Sámuel Kossuth-kerti bérlőnek az uj gőzfürdő mosó-konyha és száritó-kamara helyiségei­nek masszázs és hidegvíz-gyógymódra való berende­zése iránt beadott kérvényét a bizottság oly javaslat­tal terjesztene a közgyűlés elé, hogy az átalakítás a mérnöki hivatal által készített terv és költségvetés sze­rint mielőbb hajtassák végre. Az előirányzott 1610 ko­rona 63 fillér költséget a bizottság a vágóhídi gép alapnak visszatérítendő, a bérlő pedig nagy megterhel- tetésére való tekintettel ezen befektetés után bér gya­nánt fizetendő 6 százalék kamat megtérítése alól men­tessék fel. — A középitési szakbizottság f. évi julius 31 én délután tartotta ülését. Tárgyalás alá vétetett először az Árpád-utczai nyílt csatorna betömése s részben fedett beton csa­tornával való helyettesítése, továbbá az ezzel kapcso­latos Csokonai- és Kisfaludi-utczai csatornák kiépítése. Erre vonatkozólag albizottság a mérnöki hiva­tal által bemutatott tervet a közgyűlés által elfoga­dott s a minisztérium által jóváhagyott költségvetés mellett kivitelre ajánlotta s javaslatba hozta, hogy bizza meg a városi tanács gazdasági tanácsost a mukálat végrehajtása czéljából szabályszerű zárt ajánlati ver­senytárgyalás tartásával. Azonban tekintettel arra, hogy a tervbe s költ­ségvetési előirányzatba a Kisfaludi-utcza egy részén, Bocskai-közön és Csokonai-utczán végig vonuló s az Árpád-utczai árokba vezető csatorna felvéve nincs s igy a múlt évi junius 10-én kelt közgyűlési határo­zatnak csak részben tett eleget a mérnöki hivatal, en­nélfogva a részletes tervek és költségvetés mielőbbi beterjesztésére utasittatott. A bizottsági ülés másik tárgyát a Pannonia-szál- lodánál észlelt építési hiányok pótlásának kérdése képezte. A városi tanács annak idején Márkusz Márton bérlő kérelme folytán egy bizottságot küldött ki, hogy tartson helyszíni szemlét s állapítsa meg a faburko­lat felduzzadásának s a falak egyes helyein mutatkozó nedvességnek okait. Ez a bizottság meg is tartotta a szemlét, melyen az építési vállalat megbízottja is je­len volt. Azonban az erről beterjesztett mérnöki jelen­tés nem ad kimerítő és határozott felvilágosítást a baj okairól, valamint azt sem mondja meg, hogy miképen lehessen a dolgon segiteni. A bizottság tehát egyrészt, hogy a baj eredeti oká­nak kiderítése által a hiányokon mielőbb segíthessen s ezzel még nagyobb károknak elejét vegye, másrészt, hogy megállapíthassa, kit terhel a felelőség, elhatá­rozta, hogy felhasználva azon alkalmat, midőn Pün- kösdy, kerületi középitési felügyelő legközelebb vá­rosunkba jön, szemlét tart az épület felett, arra a mű­vezető tervező czéget meghívja, hogy a kerületi köz­épitési felügyelő jelenlétében adjon szakértői véleményt a baj okairól és elhárításának módjáról. — A huszárlaktanya ügyében felolvastatott a VI hadtest-parancsnokságnak átirata, valamint a honvé­delmi minisztériumnak ugyanezen ügyre vonatkozó leirata. Mindkettő azon világos kijelentést tartalmazza, hogy a katonai kincstár a bérszabásszerü térítési di­jakon túl menni nem hajlandó, ami 7224 korona évi bérösszegnek felel meg, ez az összeg pedig az építési tőkének 3—5 százalékát sem teszi ki. Hozzá véve az egy százalékot meghaladó évi fenntartási költséget, kitűnik, hogy a kaszárnya építése tetemes áldozatába kerülne a városnak. A bizottság azonban nem akarván végkép elej­teni a kaszárnya építés kérdését, megbízta a polgár- mestert, hogy kisértse meg a vegyes bizottsággal tar­tandó újabb tárgyalás, esetleg magának a honvédelmi miniszternek teendő felterjesztés utján a dolognak ked­vezőbb fordulatot adni, mivel más városokban is for­dult elő hasonló eset, hogy a katonai kormány az építési költségek 6 százalékát biztosította s talán ná­lunk is elérhető lesz, hogy az építési költség reduká­lásával legalább az e czélra felveendő kölcsön tör- lesztéses kamatai megtéríttessenek. — Gyászhir. Özv. mándi Beke Károlyné szül, tasnádi és királydaróczi Fekete Zsuzsánna a maga és nevelő fia Kádas Beke József, úgy testvérei, sógorai és rokonai nevében is mélyen szomorodott szívvel jelenti a legjobb férj, a gyöngéden szerető nevelő atya, sógor és rokon mándi Beke Károly, m. kir- pénzügyigazgatónak, 1902. évi augusztus hó 2-án, éjjeli 1 órakor, munkás életének 51-ik s boldog házasságá­nak 2S-ik évében, a Mindenható rendelkezéséhez ké­pest történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai augusztus hó 3-án, d. u. 5 órakor fognak az Andrássy-téri pénzügyi-palotából az ev. ref. hitvallás szertartásai szerint tartandó ima után a felső temető­ben örök nyugalomra tétetni. Arad, 1902. augusztus 2-án. Legyen a hant könnyű kiszenvedett porai felett! — Az iparos-ifjak körének vasárnap estére hir­detett nyári tánczmulatságát megzavarta az eső. Az esti órákban kitört zápor igen sokakat visszatartott, azonban annak daczára elég szép számú közönség gyűlt egybe s bár a csinosan diszitett kerthelyiségből a b'első termekbe szoiult, a reggeli órákig fesztelen jó keovvel mulatott. A. A. tartalék-alapjából javasolta előlegeztetni, mely a jövő évi költségvetésbe felvétetvén, a vágóhídi gép tartalék­XColb Mór hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2 ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési díj mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe es meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös isme­retsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérlotro vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents