Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-07-29 / 31. szám

SZATM AR-NEMETL

Julius 29.

négy folyam ölén a nemzet minden egyes tagja. Töltse, be szivünket az erő érzete s a fölötti büszke örömünk, hogy nemzetünkben van élethivatás, népünkben teremtő erő, mely a haza és trón legbiztosabb támasza.

Tegyük maradandó emlékűvé e napot s kegyelettel boruljunk le nemzeti nagyságunk legdicsőbbjének emlékezete előtt.

Szükségünk van erre az ünnepre, hogy öntudatunkat felébreszszük s nemzetünk dicsőséges történeti múltjából a jövőre erőt és bizodalmát meríthessünk.

Ha ápoljuk ezt az érzést s fejlesztjük az erőt és bizodalmát, úgy nem lehet kétség, hogy nemzetünk élni s országunk állni fog örökké!

Dr. Horváth Gyula.

Szatmár, 1902. _____________

_

HÍ

REK.

— Rendkívüli közgyűlés. Szat.nárvármegye közönsége f. hó 23-án rendkívüli közgyűlést tartott, mely nem valami népes volt, mivel a legnagyobb mezei munka, az aratás idején lett összehíva. A főispáni megnyitó után Domahidy István indokolta meg az állandó választmány által elfogadott abbeli indítványt, hogy a közgyűlés az ismeretes hírlapi czikkekben foglalt vádakkal szemben kérjen a kormánytól szigorú és lelkiismeretes vizsgálatot, amely hivatva lesz kideríteni, hogy a hírlapi czikkekben foglalt vádak részben minden alapot nélkülöznek, részben erős kiszine- zésen alapulnak.

Nagy László alispán szólalt fel ezutáp és kéri a közgyűlést, hogy a beadott indítványt fogadják el, egyben kérelmezi, hogy ő és tisztviselő társai hagyják el az indítvány tárgyalásakor a termet, mely többek felszólalásai után meg is történt. Ezután kezdetét vette a beadott indítvány fölött való tárgyalás, enné! Böszörményi Sándor orsz. képviselő és biz. tag indítványt terjesztett elő, melynek értelmében a közgyűlés a »Magyarország« és a »Független Magyarországában emelt támadásokat a legnagyobb indignáczióval visszautasitja s az alispánnak és az összes tisztviselői karnak a legnagyobb bizalmat szavazza meg s ezt úgy a belügyminiszterrel, mint az ország összes törvényhatóságaival közlik. Többen szólaltak még-az indítvány mellett s a közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavazott a meghurczolt tisztviselői karnak, mire a közgyűlés lelkesen megéljenezte úgy az alispánt, mint az egész tisztikart. A közgyűlés ezután több kisebb tárgy elintézéáe után véget ért.

— Pénzügyi kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Kiss Gábor s.-a.-újhelyi kir. pénzügyi fogalmazót, városunk szülöttét, a nyíregyházai kir. pénzügyigazgatósághoz segéd-titkárnak nevezte ki.

— Áthelyezés. Dr. ifj. Indre László, kir. jbiró- sági aljegyzőt, kit az igazságügyminiszter Fogarasra nemrégiben nevezett ki, a múlt héten hasonminőség- ben a gyulai kir. törvszékkez helyezte át. Az áthelyezésnek különös oka van; Dr. ifj. Indre László, ki eredetileg román származású, de azért a magyar állameszmének rendithetlen hive, nemrégiben lerántotta a leplet agyes román túlzók manipulácziójáról, különösen annak egyik főemberéről, Podoba Vazulról, ki az „Economul“ román banknak volt igazgatója és ezen a jogczimen a bank jövedelméből rengeteg pénzt igazított a maga zsebébe. Az oláh túlzók nem tudták neki megbocsájtani, hogy egyik főemberüket igy csúffá tette s azért mik«r Fogarasra került, ablakán belőttek, köveket dobáltak lakásába, szóval élete mindig veszélyben forgott úgy annyira, hogy lakásából ki sem mert jönni. Kérvényt nyújtott tehát be az igazságügyminiszterhez, hogy őt valamely magyar bírósághoz helyezze át; az igazságügyminiszter méltányolva az alapos indokokat, Indrét azonnal a gyulai kir. törvszékhez helyezte át.

— Kinevezés. Szabolcsvármegye főispánja Dr. Keresztes Árpádot, városunk fiát, a nyíregyházai Erzsébet kórházhoz alorvosnak nevezte ki.

— Az uj vasúti vashid építkezése, a vas-szerkezetet illetőleg teljesen befejezve vannak. A régi vasúti hid is mindenütt alá van fűrészelve, sőt az uj hid egyik ive- zet festése is készen van; színe az uj hídnak gyöngy- szinü lesz. Az eltolás a jövő hó első napjaiban — körülbelül 4-én vagy 5-én történik meg, még pedig délutáni időben 3 és 7 óra között, úgy hogy a 7 órai budapesti vonat már az uj hídon fog keresztül robogni.

— Változás a nagy-károlyi piarista tanári karban. a rendkormány közelebbi határozata folytán a nagykárolyi főgymnasium tanári karától Holczinger Imre és Majoros Bélát Debreczenbe, Tietz Sándort Tren- csénbe, Csóti Márkot Nagy-Kanizsára, Rózsa Istvánt Kolozsvárra és Krummergruber Emilt Váczra helyezte át; helyöket pedig Jakab Gyulával, Czimmerman János Kosa István lévai, Varjas Endre kolozsvári, Kont- raszti Dezső magyar-óvári, Gärtner József szegedi tanárokkal tölti be:

— Kinevezés. A főispán Bubrech Béla nagy- károlyi lakost, közig, gyakornokká nevezte ki.

— Népünnepély. A helybeli önk. tüzoltó-egyesü- let a Kossuth-kertben f. évi szeptember hó 7-én nagy népünnepélyt rendez, melyre az előkészületek már kéz- | detüket vették; lesz minden kigondolható mulatság, azonkívül virágkorzó is.

— Esküvő. Kereskedő László helybeli kir. kath. főgymn. tanár f. hó 27-én esküdött örök hűséget Haller Bella kisasszonynak, Haller Ottó bájos és müveit leányának.

— Telefon-hálózatunknak Budapesttel való összekapcsolása, mint értesülünk f. évi szeptember hó l-ével teljesen kész lesz, úgy hogy a fenti napon átadható lesz a nagyközönség használatának. A munkálatok már majdnem teljesen készen vannak az egész vonalon.

— Kinevezések. Az igazságügyminiszter Merza Dezső helybeli kir. betétszerkesztő szakdijnokot a nagy- somkuti, — Csipkés Jenő tasnádi kir. jbirósági telekkönyvi átalakító dijnokot pedig a nagy-károlyi kir. jbirósághoz Írnokká nevezte ki.

— Választás. Az ecsedi-láp lecsapoló társulat választmánya az elhalt Bernáth István helyébe társulati pénztárosnak Fogarassy Károly mérnököt választotta meg.

— Eljegyzések. Veres Gusztáv ilki ev. ref. lelkész folyó hó 20-án tartotta eljegyzését Szobonya Mariskával, Szobonya Antal nagy-károlyi építész kedves leányával. — Goldberger János helybeli fiatal iparos folyó hó 27-én eljegyezte Lichtman Ida kisasszonyt Csengerből.

— Esküvő. Ifjú Dr. Indre László gyulai kir. tszéki aljegyző f. évi augusztus hó 3-án esküszik örök hűséget Gyergyó-Szt-Miklóson Cziffra Janka kisasszonynak, az ottani örmény szertartásu templomban.

— Érdekes lelet. Szatmár városnak az avasi bérezi erdőjében a múlt héten a vihar egy több, mint száz éves hatalmas bükkfát tört ki, mely egy másik mellette levő fát döntött le, melynek kidőlt törzséből egy régi fegyver vége látszott ki, egy része pedig a fa törzsébe volt benőve. A fegyvert, mely mintegy 101 centiméter hosszú, ezüst veretű légygyei van ellátva, az illető munkások a városi főerdésznek, Léber Antalnak adták át, ki azt a szatmári Kölcsey-muzeumnak ajándékozta.

— Zászlószeg beverós. Az Amerikában élő magyar honfi-társaink tudvalevőleg f. évi szeptember hó

1. napján az országos Nemzeti Szövetség által készített és megküldött zászlójukat nagy ünnepélyességgel szentelik fel. A városi tanács ezen alkalommal a zászlószeg beverésénél Zseni József orsz. Nemzeti Szövetségi alelnököt bízta meg.

— A Szamos áldozata. A melegebb idő beálltával, mint azt előre tudni lehetett, a Szamos folyó újból kezdi áldozatát szedni. Vasárnap d. u. 3 órakor Kovács Demeter 15 éves borbély-tanuló többed magával a Szamos folyónak a Homoród-csatorna beöm- lésénél fürödni ment s alig hogy a folyóba lépett, a sebes ár hirtelen elkapta, a különben úszni tudó fiú sokáig küzdött a sebes árral, de végre is segítséget nem kapván, odaveszett. Hulláját ez ideig sem találták meg. A rendőrség részéről furcsának találjuk, hogy daczára a beállott meleg napoknak, a Szamos folyón a szabad fürdőző helyet idáig sem czövekeltette ki. Az ilyen vétkes hanyagság aztán szülő oka annak, hogy a Szamos túlsó oldalát keresik fel mindazok, kiknek pénzük nincsen arra, hogy uszodába menjenek; a város felőli oldalon tilos a fürdés és a rendőr-őrszem ügyel fel, mig a túloldalon rendőri felügyelet hiányában szabad a fürdés és — szabad a vizbefulás. Az ingyenes uszoda eszméje, mint tengeri kígyó nehezedik a városi hatóságra a fürdői idény beálltával, de sajnos, ezt illetékes körök nem veszik kellő figyelembe; hiába, a mire szükség lenne, az emberi élet védelmére nincs pénzünk ! Ez idényben az igaz, csak ez a második áldozata a Szamosnak, — de lenne jóval több — ha az időjárás nem lett volna olyan hűvös, mely.a fürdőzésre kedvező nem volt. Remélhetőleg a melegebb időjárás kipótolja az áldozatok számát.

— Honvódeink hazaérkezése. A Nyir-vidéken való ezred-összpontositások a napokban véget érnek s hon- védeink f. évi augusztus hó 2-án jönnek meg. Baranyai Imre dandárparancsnok már a mai napon érkezik haza.

— Házvétel. Néhai özv. Ömbölyi Elekné Rákóczy- utczai házastelkét Kovács József helybeli pékmester vásárolta meg 13000 korona összegért.

Azt hisz, a maga hatszáz forintos fizetéséből telt az a vadpecsenye, meg az a sok jó féle f Telt bizony abból, a mit a fiatal báróné küldött viszontszolgálat fejében azért a kézi munkáért, a mit a két leány ajándékozott neki 1 Oszt még igy a torkukra veri!

— No no ! hisz azért nem kell az embernek mindjárt a feje tetejére ülni. Nem tudtam. Berta . . . Mariska . . . gyertek be csak.

A két lány bejött.

— Jó volt a vacsora, apa?

— De még

— Jól esett?

— Mintha csak mannát ettem volna.

— Iszik rá egy kis bort?

— Honnan vennétek ti bort! Ne tegyétek bolonddá apátokat, — adta Tenkeiné.

— Küldött a báróné azt is.

Eleibe tettek egy kis üveg bort s magára hagyták. Csak akkor tértek vissza, midőn a bor már végit járta. Az öregnek már akkor ragyogott a szeme.

Tenkeiné megsimogatta homlokát.

—■ Lássa csak atyus, ezek a lányok mind azon törik a fejüket, mint tölthetnék magának kedvit. Maga is szerezhetne már nekik valami örömet.

— Nem elég öröm vagyok én nekik?

— Persze, hogy maga a legnagyobb.

— Hát még mi kívánni valójuk van.

— Hallotta, hogy a jogász ifjúság bált rendez ?

— Nem hallottam semmiféle bálról.

— Ott van a meghívó az asztalon, — szólt közbe Berta . . .

— Nem is akarok hallani, — folytatta az öreg.

— A lányok épen ma találkoztak Sándor bíróval. Nagyon hívta őket.

— Tehette. Nem fáj az neki egy árva fitying- jébe sem.

— Oda elvihetnék a lányokat.

— Persze, hogy el? Hát az udvari bálba nem vinnők el őket!

— Azért nincs mit haragudni. Nem mondtam vele semmi rosszat, lelkem.

— Hogy mondtál volna: Az nektek semmi, hogy hogy élünk, hanem egyik bálból ki, a másikba be, oszt mindig uj ruha, uj czipő, meg a jó Isten tudná mi, ez nektek a beszéd 1 . . . Hogy honnan futja; ... az nektek semmi .. . Ma-holnap elliczitálják az örökös urhat- námságotok miatt a párnát is a fejünk alól! . . .

— De ki tudja milyen nagy szeiencse érheti a lányokat. Sándor biró a bálon valamit akar mondani Bertának.

— Szerencse ide szerencse oda, itthon maradtok. Megértettétek ? Na ! Azzal punktum.

Tenkeiné a lányokhoz fordult.

— Titeket is kergethet a szerencse, mig utolér. Ti ugyan nem fogjátok meg, mint Csajkos Irma.

— Talán bizony az a bálba fogta meg? — dör- mögé az öreg, alábbhagyva a hanggal.

— Ugy-e nem is tudja ? Ott bizony. A múlt bálon gabalyodott bele valami orvos. Mondtam akkor is: vigyük el a lányokat, de, hogy vitte volna el ? Pedig olyan szegény, mint a pápista péntek. Hozzá nem is olyan szép. A mi lányainkat hozzá képest akár kirakatba lehetne tenni.

Az öreg Tenkei elgondolkozott . . .

— Hát csakugyan menyasszony a Csajkos lány.

Ráhagyták.

— És csakugyan mondani akar valamit Sándor biró Bertának.

— Mondani.

— Jól van hát, nem bánom, ha elmentek is. Hanem én tőlem egy veres krajezárt se kérjetek.

— Na apja ezéit megérdemled, hogy még egy üveg bort adjanak a lányaim. Hozzad csak Mariska.

—- Ühm! Vörös bor, — szólt az öreg ragyogó szemmel is ivott belőle. — Nem is olyan rossz. Mondjátok csak rendbe van a báli ruhátok ?

—- Bizony nincs a, — felelt a két lány.

— Mi a baja ?

— Vagy három bált kitánczoltunk benne s annyit volt igazítva, alakítva, hogy most már nem lehet felvenni.

— Hm, hm 1 — és ivott egy pohárral.

— Hát csakugyan nem lehet felvenni.

— Nem, nem! — mondák egyszerre.

Hát a kettőből nem lehetne egyet csinálni? Például neked Mariska ?

— Aligha.

— Akkor, hiába akarnék, nem segíthetek. Még egyikőtöknek csak csináltattam volna ruhát, hanem kettőtöknek? Koldusbotra juttatna.

Tenkeiné épen rá akart szólani a lányokra, hogy hogy ne lehetne a kettőjük ruhájából egyet csinálni, mikor az egyik fehér, a másik kék, de félbe kellett szakítani beszédét, mert Sándor biró jött.

— Ejnye, ejnye! Hogy nem jött előbb uram öcsém. Elquaterkázgattunk volna itt kettesbe. Most már ép fogytán van.

— Dehogy van, dehogy! — tiltakozék Tenkeiné. Csak tessék leülni biró ur. Mariska! adjál csak vagy két üveggel abból k vörösből. Te meg, Berta, hozd elő csak a szivarat.

Az öreg Tenkei nézegette a szivarat.

— Brittanika ?! . .. így van az biró url Ilyenekkel traktálják az embert a lányai.

— Igen, mert neszit vették bizonyosan, hogy jön a biró ur, — szólt Tenkeiné olyan hangon, melyből kiérzett, hogy ő hívta meg Sándor bírót,

— No mindegy. Töltsétek lányok.

Kolb Mór

hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája

Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2 ik szám.

Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési díj mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe es meg 'fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol.