Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-07-15 / 29. szám

Szatmár, 1902.

SZATMAR-NEMET1.

Julius 15.

működésének megkezdhetését lehetővé tette; az 1882. évi szatmári műipari kiállításkor mint védnök, szintén 1000 frtos alapítványt tett, amelyet a város kezel s amelynek kamatait az iparos tanonczok munkáinak kiállításán dijakul adják ki.

Az elhunyt egyházfejedelem holttestét — végakaratához képest — Temesvárra vitték s ott temették el az általa emelt kápolna helyiségébe.

Legyen áldás soha nem feledhető emlékén !

, — Az uj állami iskolai tanitÓK és tanítónők. A

hivatalos lap szombati száma, a városunkban f. évi szeptember hó 1-ső napjával felállítandó állami népiskolákhoz a következőkben közli az illető tanító- és tanítónőket. Mihály Ferencz és Mihályné Horatius Gizella felső-vissói, Szócska József és Szocskáné Pet- ruska Mária beregszászi, Flóra Péter felső-rónai és Szeitel Ida apai állami elemi iskolai tanítókat, illetve tanítónőket jelen minőségben áthelyezve, nemkülönben Anderkó Bertalan, Nyisztor Endre, Papp János, Spiry Endre, Fekete Teréz, Paládiné Jcó Emma, Pa- ládi Lajos, Pályi Lajos, Sulyok Gizella, Saja Sándor, Cseh Lajos, Tar Károly, Varga Benő, Vladár Ferencz, Némethy Sándor, Veress Lajos, Kótai Lajos, Saja Viktor, Farkas Márton, Halász Mór, Barta Janka, Kövesdiné Danzinger Sarolta, Stern Judit, Törökné Ullmann Gizella, Popán László és Kovács József oki. tanítókat és tanitónőket rendes tanítókká nevezte ki.

— Áthelyezés. Schönpflug Viktor segéd-mérnököt a lugosi kír. állam-épitészeti hivatalból a nagy-károlyi kir. állam-épitészeti hivatalhoz helyezték át.

— Tanügyi kinevezések. A vallás és közokt. ügyi m. kir. miniszter Kelemen Viktor oklev. tanítót a Szat- márhegyről a szászlónai áll. el. iskolához rendes tanítónak, Szentiványi Erzsébet oklev. tanítónőt pedig az állami iskolához Apára kinevezte.

— Közgyűlés. Szatmármegye közönsége f. hó 11-én rendkívüli közgyűlést tartott, kevés számú bizottsági tag jelenlétében. Nem is volt valami sok érdekes tárgy napirendre tűzve, csak az alispánnak egy előzetes felszólalása keltett némi kis vihart. Nevezetesen az alispán a közgyűlés megnyitásakor rögtön felállott és bejelentette, hogy a „Magyarország“ czimü lap támadásával szemben kötelességévé teszi önmagára és a tisztikarra nézve, hogy a főispánt kérelmezzék az iránt, miszerint egy rendkívüli közgyűlést hívjon a főispán, melyben kérjék a belügyminisztériumtól, hogy a vármegyénél tartson beható vizsgálatot. Erre Luby Géza szólalt fel és meglehetősen csipős hangon vette a bejelentést tudomásul. Ezután a rövid tárgysorozathoz fogtak hozzá, melyben legjelentőségesebb volt azon tárgy, hogy a pénzkezelésnek állami kezelésbe való vételével előál- ván annak szüksége, hogy a házi pénztár mérlegének rendezésére 60 ezer korona költség kívántatik, a vármegye ezt törlesztéses kölcsönkép veszi fel. A közgyü lés ezen tárgyat hosszas vita után el is fogadta. Ezután több kisebb tárgy elintézése után véget ért a rendkívüli közgyűlés.

— Gyászhir. Nagy halottja volt vármegyénk közéletének a múlt héten; f. hó 11-ikére, péntekre virradóra meghalt uj falusi Ujfalussy Miklós Remetemezőn, életének 93 ik évében. Hosszú és változatos élet fejeződött be elhunytéval, amelynek sok fényes és sikerekben gazdag lapja is volt, de amely a közéletre nézve már több, mint 22 éve volt lezárva. Volt Szatmár- megye főispánja, az egykori Kővárvidék főkapitánya, Krassó-Szörény vármegye egykori királyi biztosa

Ujfalussy Miklós az 1811. évben született; sokat tanult tehetséges tagja volt az akkori kö .éposztálynak s igy nem csoda, hogy azon átmeneti korszaknak, amelyben a magyar élet halál harczát vívta a nemzeti, állami és főleg a társadalmi átalakulásért, tekintélyes bajnokává lett. A szatmári hires 12 pontnak, amely az 1848. évi 12 pont alapja volt; szerzője Kovács Lajos volt ugyan, de mellette nagy részt igényelhetett abból magának Ujfalussy Miklós is. Az elnyomatás korszaka alatt nagy úri háza menedéke volt a menekülteknek s akkor is vezére volt vármegyénknek a passiv renitenczia terén. A kiegyezés után a Deák-párt hívének vallotta magát s 1867-ben Szatmármegye főispánja lett; mint főispánra, reá bízták a volt Kővárvidék főkapitányi tisztjét is. Itt a román nemzetiségekkel, melyeket erős kezekkel fékezett meg, sok baja volt és azért kivitte, hogy Kővárvidéket törvényhozásilag feloszlatták Szatmár és Szolnok-Doboka vármegyék között. A fúzió létrejöttekor, 1875-ben az erős Deák-párti főispán beadta lemondását s helyére Domahidy Ferenczet nevezték ki Ekkor a nagybányai kerületben képviselő lett s mint ilyet, az 1876. évben Krassó-Szörény vármegye kir. biztosává nevezték ki. 1880 ban váratlanul megbuőkott is és a tehetséges férfiú teljesen letűnt a politikai életről. Azóta Remetemezőn élt, mint egy politikai repiete. Egy időben mint belügyministert is emlegették a Deák-párt korszakában. Mint ember, soha sem volt boldog, mert amennyire ki volt fejlődve benne az értelem világa, sziv-világa rideg, komor, mondhatni sötét volt; szeretni, gyöngéd lenni nem tudott soha. Ez rendesen az erős jellemek közös sorsa. Temetése vasárnap d. e. 11 órakor volt Remetemezőn. A temetésen ott voltak: gr. Hugonnai Béla főispán, Ilosvay Aladár főjegyző, dr. Schönpflug Richárd t. főügyész és dr. Péchy Pétéi főszolgabíró. A küldöttség koszorút helyezett a ravatalra a vármegye nevében s azonkívül Ilosvay Aladár főjegyző beszédet mondott. — Béke poraira!-- Változás a róm. kath lelkészi karban. Mesz- lényi Gyula püspök Takács Károly róm. kath. segédlelkészt hosszú minőségben Munkácsra helyezte át és helyébe Papp Alajost Munkácsról nevezte ki.

— Elemi iskoláink állampsitása f. évi szeptember hó 1-ső napjával életbe lép. Átmentek az állami szolgálatba a róm. kath. elemi népiskola tanítói karán ki- vül, az összes más felekezetű tanítók. A róm. kath. népiskolát tudvalevőleg a szatmári róm. kath. püspökség fogja ezentúl fönntartani, nemkülönben tanítóit megfelelő dotáczióval ellátni. Az állami iskolák helyiségéül ideiglenesen, mig az újak föl nem épülnek, a régiek lesznek.

— Tanítónői választás Nagy Károlyban az ottani ev. ref. leány-iskolában szervezett második tanítónői állásra nagy számú pályázók közül Halmos Ilona simái ev. ref. tanítónőt választották meg.

— Szín ügy i hir. Krémer Sándor szatmári színigazgató a múlt héten befejezte előadásait Munkácson; most Szolyva—Hársfaivára ment, hol egy — esetleg állami segély reményében — a felvidéki ruthén actió emeléséhez olyformán járuljon hozzá, hogy hetenkint a szegény nép-osztálynak kétszer ingyenes előadásokat rendezzen, amely bizonyára üdvös dolog lenne a magyarság eszméjének. Szolyváról Nagykárolyba fog menni a társulat, mely ez idő szerint 42 tagból áll.

— Makacs egyházi hatóság. Tudvalevőleg a helybeli összes felekezeti hatóságok átadják iskolaczélul egy évi tartamra a régi helyiségeket. A nagy-váradi gk. fönnhatóság, a mely alá a szatmárhegyi gk. egyház is tartozik, kereken megtagadta a helyiségek átadását, igy akarna ütni egyet az államon, azért, mert elvette a fönnhatóság keze alól az iskolát és ezzel Szatmár városát jókora összeg kiadásától kíméli majd meg. Ha már olyan makacs az a nagy-váradi fönnhatóság, hát miért nem nagylelkű is — és miért nem tett úgy, mint a szatmári püspökség, mely önköltségén tartja fenn továbbra is a rk. népiskolát.

— Dankó Pista haldoklik. A biharmegyei Tenké- ről igen szomorú hir érkezik. Dankó Pista, a híres és mindenfelé ünnepelt népdalköltő, ki városunkban oly sokszor megfordult, most talán utolsó napjait éh. —

' ürömlést kapott, mely ágyba döntötte s ő maga írja,

V kevés már a reménye arra nézve, hogy valamiké elépüljön. Bús nótája csendül a tornáczos csengődi házból:

Keresztet ne tegyetek Viseltem már eleget Életemben.

Hátha a végtelen rónaság Napsugara lassan-lassan Meggyógyítja és újból fog Még nekünk dalolni sok Szívhez szóló szép nótát,

A mely magyar szívből fakad És magyar szivekbe száll .. .

— Vízvezeték Nagy-bányán. Nagy-Bánya város lefőzte Szatmári; vízvezeték felállítását vette tervbe. Hát a miénkkel mi tesz ? Mikor épül, hisz ez a terv meg van — papiroson.

— A helybeli iparos dalegyiet a múlt vasárnap kirándulást rendezett a Szatmár-hegyre, mely daczára a bizonytalan időjárásnak, szépen sikerült és igen vig kedélyű volt.

— Pusztító zivatar. A múlt héten csütörtökön és pénteken országszerte nagy pusztító zivatarok vonultak végig, melyek tetemes károkat okoztak a vetésekben. Különösen a szomszédos Szilágyvármegye egyike volt azoknak, ahol a vihar nagy erővel vonult keresztül és egyes helyeken teljes pusztítást müveit. Megyénkben helyel-közel szinte vihar, jéggel vegyesen, de valami nagyobb kárt nem okozott, — de talán már nem is tud okozni, mivel ezelőtt a fagy és eső — meg az árvíz kivette a maga részét a pusztulás munkájából.

— Hírek a hegyről. Szatmárhegyünkről — sajnos — nem mondhatunk jót. Gyümölcs egyáltalában nincs. A szőlő is, a folytonos esős időben nem fejlődött, virágzásának pedig sokat ártott a rossz időjárás. A szőlőpenész (peronoszpora) általánosan kezd föllépni, tehát gondosan kell permetezni. Az a hir is el van terjedve a hegyen, hogy a lisztharmatnak nevezett félelmes csapás is szórványosan kezd föllépni, mely annyival is inkább veszedelmes, mert biztosan még nem igen lehet ellene védekeznünk. Legyünk hát résen és oltalmazzuk meg szőlőinket.

— A nagybánya-felsöbányai vasút erősen köze ledik a megvalósulás stádiuma felé, f. hó 8-án volt a közigazgatási bejárás, mely alkalommal megjelentek Papp Árpád keresk. miniszter osztály-tanácsos, Tolnay Kornél üzletvezető, Szigmeth Károly h. üzletvezető. Debreczenből Hollós Jakab a Szatmár-nagybányai vasút igazgatója, vasúti főfelügyelő, Mándy Bertalan forgalmi főnök, a közös hadügyminiszter képviseletében egy mérnökkari százados, Kovács Sándor szolga- biró, Kacsó Károly államépitészeti főmérnök, Cserdeli kultúrmérnök, Kiss Béla osztály mérnök, Harácsek Imre dr, a Szatmár—nagybányai vasút, Gellért Endre nagy bányai polgármester stb. d. e. Nagybányán, d. u. Felsőbányán tárgyaltak s minden jel oda mutat, hogy a vasút építése csakugyan megnyílik.

— KÖraktár. A keramit munkálatok folytán a Deák-téren a templom előtt régóta ott tanyázó kőmaradék nemcsak, hogy nem díszes, de a piaczi vásárt is nagyon akadályozza. Kérjük az illetékes hatóságot, hogy tessék intézkedni ennek a kőhalmaznak eltakarítása iránt, a minek 24 óráig sem volna szabad ott lenni.

(Beküldetett.)

— Csőd. A szatmári kir törvényszék Blau Sámuel és Weisz Jenő nagy-károlyi lakosok kereskedők, mint az ottani Melinda mügőzmalom czég tagjai ellen, a csődöt elrendelte. Csődbiztos Dr. Dezső Kálmán kir. törvszéki biró, tömeggondnok Baudisz Jenő ügyvéd, helyettessé Dr. Hadady Lajos ügyvéd.

— Szatmár-mátészalkai vasút ügyében, törv. hatósági vasut-ügyi bizottságunk f. hó 10-én gyűlést tartott, melyen Pap Géza polgármester elnökölt. Elnöklő polgármester, mint a törv. hatósági vasut-ügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy a városunk vagyoni viszonyaira olyan nagy fontossággal biró szatmár-má- tészalkai vasut-vonal létesítése tárgyában, illetékes helyen egyetértőén városunk nagy beíolyásu orsz. gyűlési képviselőjével, Hieronymi Károlylyal, minden lehetőt megtett.

Vasut-ügyi bizottság hosszasan tanácskozott a vasút létesithetésének kérdésében és fontos megállapodásokra jutott, melyeket a jövő szerdán d. e. 11 órára a városháza tanácstermébe egybehívott érdekeltségi gyűlésen fog elő terjeszteni.

Egyszóval: vasut-ügyi bizottságunk mindent megtesz, hogy városunk piaczára nézve, ezen nagy fontosságú kérdés a mi javunkra érvényesüljön.

— Villám-Ütés. Szombaton f. hó 12-én délután 3 óra után nagy vihar vonult el városunk fölött, mely alkalommal a város-majornak istállójába ütött bele a villám, mely azt föl is gyújtotta. A gyorsan kivonult tüzoltóságaak egy fél órai munka után sikerült a tűz tova terjedését megakadályozni és a szomszédos épületeket megmenteni.

— Elmaradt lembergi ut. A szatmári férfi dalegyesületnek Lembergbe való utazása elmaradt, oka ennek az volt, hogy az ismeretes munkás-sztrájk, nemkülönben a gazdasági válságos állapotok ez idő szerint nem kedveznek annak, hogy ottan hangversenyt lehessen tartani; a legutóbbi jelentések erről győzték meg a dalegyesület vezetőségét, mely jobbnak látta ezek után, daczára a fáradságos előkészületeknek, az egész dolgot egyelőre abban hagyni.

— Születtek Szatmár-Nómetiben: Spiegel László izr., Tegze Ilona róm. kath., Farkas Margit róm. kath., Schvarcz Berta izr., Tóth Gizella ev. ref., Grósz Irma izr., Grünfeld Sándor izr, Horvai Ilona ev. ref.

— Meghaltak: Fejes Irén 14 napos, Tölcsváry Ilona 17 éves, Molnár László 15 hónapos, Pándi Ferencz 12 hónapos, Risth Róza 26 napos, Gencsán László 4 éves, Rácz Lajos 49 éves iogházőr, Mezei Erzsébet 18 hónapos, Gáli Klára 23 hónapos.

— Jégverés. A múlt szombati vihar közepeit, a hegyen, ennek nagy és kis-lippai részén, valamint az erdődi oldalon jég volt, de ez nem tett nagyobb kárt miután nagy esővel esett.

— Dr. Fischer Lajos, egyl. orvos, Budapest, VIII., Teleky-tér 7. „ A Szent Lukácsfürdői „Kristály“-vizet legszívesebben rendelem az emésztő szervek hurutos bántalmainál, annyival is inkább, mert kellő sikert mindig elértem vele.“

— Rohitschi „Tempelforrás“ borral nagyon üdítő

és egészséges.

Magyaroszági főraktár: Hoffmann Józsefnél, Budapesten, Báthory-utcza 8.

—At. hölgyközönségnek. Csak egyszer próbaképen rendeljék meg a csodahatásu valódi angol szépítő szert, ugorkatejet és megfognak róla győződni, hogy ezen csodaszer azonnal eltávolít szeplőt, májfoltot és mindenféle tisztátlanságot az arczról és a bőrt üdévé fiatallá varázsolja. A párisi és bécsi kiállításokon aranyéremmel kitüntetve. Ára 2 korona hozzá való valódi angol ugorkaszappan 1 kor. Pouder 1 kor. 20 fill. Valódi angol minőségben kapható Balassa Kornél gyógyszertárában Temes- vár, a hová minden postai rendelés czimzendő. Kapható minden gyógyszertárban.

— Elismerő nyilatkozat. Kávay János és társai „Marmatia“ gyári czégnek M.-Sziget. Az 1900. évi január hó 17-én 191107/899. sz. a. kelt iratunk kapcsán értesítjük, hogy az általa gyártott „Marmatia“ házigomba irtószer általunk kipróbáltatott és hogy mint olyan kielégítően bevált. Ennek folytán ezen szert mindazon esetekben, midőn a házigomba egyes épületekben mutatkozik, általános használatba kívánjuk venni. Minthogy tehát ezen készítménynek nagyobb mértékben való fogyasztására kilátás van, felhívjuk Czimet stb. stb. Budapest, 1902. évi május hó 1-én. Ludvigh s. k. miniszteri tanácsos, elnök.

Sepsi-Szt-György, 1902. jun. 20. Miután a „Marmatia“ nálam egyik épületemben kitünően bevált, kérek postafordultával azonal 5 kilót utánvétellel küldeni. Báró Bánffy Farkas.

• — Jeles képzettségű ifjú javitó-vizsgák előkészítésére ajánlkozik I—III. oszt. gimnázisták mellé; úgyszintén elemi osztályosok tanítását is elfogadja. Czim a kiadóhivatalban.

— Felhívjuk a birtokos-osztály figyelmét Neu- schlosz Testvérek szatmári czégnek lapunk mai számában közölt hirdetésére. A czég megbízhatósága folytán ajánljuk gazdáinknak, hogy ezen kedvezményes kölcsönt vegyék igénybe.

— Kihez vigyük az órát javítani? A színházzal szemben levő mű-óráshoz, aki 80 krajczárért javít minden órát lelkiismeretesen, 1 évi jótállás mellett. 1 zsebóra-üveget vagy mutatót csak 5 krajczárért csinál, és minden faj órákat tart raktáron bámulatos ol- scó árakban.

Felelős szerkesztő: Mátray Lajos.

A/. Iparos Olvasókör saját helyiségébe

vendéglőst, vagy házfelügyelőt,

esetleg szolgát keres; az állás f. évi augusztus hó I. napján elfoglalandó. Jelentkezni lehet Lévny József és Kerekes Dániel uraknál, kik bővebb felvilágosítást nyújtanak.