Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-15 / 29. szám
Szatmár, 1902. SZATMAR -NEMETI. Julius 15. indult s junius 19-én Deésről ismét nagyobb áradás jeleztetett, mely 20-án reggel 7 órakor 432 cmre emelkedett. A nagy méltóságú föld- mivelésügyi minister ur ezen napon sürgős intézkedésre hivott fel s bár Deésről ugyanekkor nagy mérvű apadást jeleztek, minden intézkedést azonnal megtettem a közelgő veszély elhárítására. E közben junius hó 21-cn a vármegyei alispánnak azon távirati jelentése folytán, hogy a darai töltés veszélyeztetve van, fölhívott földmivelésügyi m. kir. minister ur Őnagyméltósága, hogy az átszakadás ellen feltétlenül biztosítandó töltésnek megfelelő munkaerő vagy közerő alkalmazásával való kellő védekezéséről felelősség terhe alatt intézkedjem, s ezen rendelet mellett nem késett Szatmárvár- megye alispánja sem táviratilag megkeresni, hogy a kérdéses védtöltés gyengesége folytán a vármegye nagy vidéke veszélylyel lévén fenyegetve, a védtöltés átszakitását kirendelendő közerővel akadályozzam meg. A vett ministeri rendelet következtében a katonai hatóságot 150 katona kirendelése végett megkerestem s a szives készséggel rendelkezésre bocsátott munkaerő 5 m. vízállás mellett három helyre osztatott fel, de mint előrelátható volt, védekezésre nem volt szükség, mert az árvíz igen lassan emelkedett s midőn junius 22-én délután 1 óra 30 perczkor 523 m. magasságot ért el s esti 6 óráig egy állapotban maradva, apadásnak indult és 23-án reggel a katonai munkaerő is bevonult s ugyanezen nap este 7 órakor már 360 cm.-re szállt a viz a mederben. Midőn a fentiekben előadtam a Szamos folyó junius havi áradásának és a tett hatósági intézkedéseknek rövid történetét, nem mulaszthatom el, hogy vissza ne térjek a jelen alkalommal oly sokat emlegetett s még nem végleges magassággal biró városi alsó védtöltés szakasz állítólagos gyönge voltára, mely ről még a vármegyé alispánja is szükségesnek tartotta megemlékezni. A ki nem épített védtöltések, miként már jelentésem elején említettem volt, — általában véve nagyobb korona szélességgel bírnak, mint az alább fekvő érdekeltségi töltések, főleg pedig az 5420 folyóméterből 4120 fméter hosszú úgynevezett egyenes darai védtöltés-szakasz, az 1885-ik évben 3000 forintnyi állami segélyezéssel egészen szabványos alakra épült ki és pedig 3400 fméter hosszúságban 4 méter és 720 fm. hosszban, 3 méter korona szélességgel az eddig észlelt legmagasabb árviz-szin felett 60 cm.-rel sa munka: ministeri rendelet folytán a vásáros-namér.yi m. kir. folyammérnöki hivatal akkori főnöke, Némethy János kir. tőmérnök által vizsgáltatott felül, a mely adatok azt igazolják, hogy az állítólagos gyengeség-hangoztatás ellenkezik a tényekkel s az át- szakitás veszélye inkább ki van zárva, mint a lejebb következő töltéseknél. Mind ennek daczára nem lehet azt állítani, hogy régibb véd- töltéseink teljes biztonságot nyújthatnak az árvizek ellen s azon véleményben vagyok, hogy ezeket is ki kell építenünk a véglegesen megállapított magasságra, a mikor nyugodtak lehetünk a felől, hogy a hitem szerint jövőben többször jelentkezhető árvizek a hullámtérre szorítkoznak s nem kell azokon kívül is rettegnünk a veszélytől. Tiszte'ettel javasolom, hogy tétessék felterjesztés a földmivelésügyi m. kir. minister ur O nagyméltóságához az iránt, hogy a végleges magassággal nem biró alsó töltésszakasznak megfelelő tervezetét a szatmári m. kir. folyammérnöki hivatallal elkészíttetni s azt a város közönségének rendelkezésre bocsátani méltóztatnék. Megemlíteni kívánom e helyen még, hogy az árvíz által sújtott hullámtárbeli birtokosok adóleirás czéljából a kár felvetele iránt folyamodtak, — minek következtében az árviz-kár felvételére a megfelelő intézkedéseket azonnal megtettem s a nagy-károlyi m. kir. pénzügy- igazgatóság kiküldöttjének közbenjöttével az árvizokozta károk f. évi julius 7., 8. és 9-ik , napjain fel is vétettek. Végül fájdalommal jelentem, hogy Loson- czy József bizottsági tag, — ki városi törvény- hatóságunknál hosszú éveken át a közügyeknek buzgó munkása s városunk haladásának mindenkor lelkes támogatója volt múlt hó 13-án váratlanul elhunyt. Schlauch Lőrincz bíboros püspök pedig f. hó 10-én szintén elhalálozott. Benne városunk egykori nagy nevű püspökét díszpolgárát vesztette el. — A nagy halott elhunyta alkalmából az egyházat, a hazát és közelebbről városunkat ért nagy veszteség felett érzett őszinte részvétemet a nagy-váradi főtisztelendő káptalannak táviratban kifejeztem, a város közönsége nevében; az elhunyt koporsójára koszorút helyeztettem, a temetésen való képviseltetés iránt azonban — tekintettel a mai napra kitűzött közgyűlésre — nem intézkedhettem. Inditványozom, hogy elhunyt jeleseink emléke jegyzőkönyvünkben örökittessék meg, s úgy a nagyváradi székes káptalannak, mint Losonczi József családjának fejezze ki a város közönségé igaz részvétét a megboldogultak elhalálozása által városunkat is ért súlyos veszteség felett. * * * Po'.gármesteri havi jelentésre, az árviz-veszélyre vonatkozólag Csomay Imre bizottsági tag elösmeri, hogy a bizottság megtette a maga kötelességét, azonban kéri a közgyűlést, hogy ha jövőben esetleg veszély jeleztetik, az egész város közönsége jobban — nyilvánosabban legyen értesítve es indítványozza, hogy Németiben táblán legyen kifüggesztve a viz magassága. Egyben kéri a Battbyányi-utczai zsilipet meg- javittatni. Hasonló szellemben szólaltak föl Dr. Tanódy Márton és Heinrich Viktor biz. tagok. Pap Géza polgármester a felszólalóknak mindenben megadja a választ, mire Csomay indítványát vissza vonja. A polgármesteri havi jelentés után, melyet köz gyűlés egyhangúlag vett tudomásul, közgyűlés előtt felolvastatott a közig, bíróságnak Ítélete, mely Dr. Törseök Károly ismeretes felebbezését elutasítja és a pnlgármesteri választást végérvényesnek nyilvánítja. Ezután a főjegyzői állásra és az ezzel kapcsolatosan megüresedő állások fokozatos betöllése ejtetett meg. A kandidáló-bizottság a főjegyzői állásra az egyedül pályázó Kőrösmezey Antalt jelölte, kit közgyűlés egyhangúlag választott meg, nemkülönben a közigazgatási tanácsosi állásra Tankóczy Gyula és a tanácsjegyzőire Váry Antal s végül az I. oszt. aljegyzőire Ferenczy Ágoston lett egyhangúlag és közfelkiáltással megválasztva. A választás megejfése után az 1902. évi költség- í vetés egyes tételeinél a belügyministeri leirat tudomásul vétetvén, majd az áprilisi és májusi adó elő- és leitás ügyében tett tanácsi előterjesztések vétettek minden észrevétel nélkül tudomásul. A Szatmár-erdődi h. é. vasút részv.-társasággal a kötendő szerződést az ut átengedésére minden nagyobb vita nélkül fogadták el. A bábaképző intézet elhelyezésénél tanács javasolja, hogy a mennyiben egy internátus és ezzel kapcsolatos kórház lenne építendő és a mennyiben az épületek felépítése 40,000 korona költségbe kerül és tekintettel arra, hogy a város jelenleg nincsen olyan helyzetbe, hogy ilyen nagy összeget áldozzon, kéri levétetni az ügyet a napi rendről. Dr. Kölcsey Ferencz védelmébe veszi a bábaképzés ügyét s a közgyűlést aira kéri, hogy tárgyal jón még ezen ügyben. Pap Géza polgármester ellenzi a további tárgyalásokat, mert semmi alapos kilátás nincsen reá, hogy a kérdéses 40,000 korona költség némiképen megtérülhetne a városnak és pártolja a tanácsi javaslatot. Dr. Vajay Károly és Dr. Tanódi Márton felszólalása u'án a javaslat úgy lett formulázva, hogy úgy a miniszter, mint a vármegye közönsége kerestessék meg az iránt, hogy a közgyűlés ilyen magas költségbe bele menni nem óhajt, de ha erre egyáltalán mód lesz adva, illetve a költségek fedezve lesznek, úgy bele megy az intézet felállításába. A németi részi birtokosságnak a vadászati bérletből kifolyólag beadott felebbezését a gazdasági bizottság elutasítani kéri, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. . Tárgyaltatott a vámdij tételeinek mérséklésénél a helybeli kereskedelmi társaság kérvénye, melynek értelmében Dr. Vajay Károly tiszti löügyész, kéii a kérvénynek kedvező elintézését, melyet a közgyűlés mégis adott. A telekkönyvi átírásokért szedhető dijak tárgyában alkotott szabályrendelett életbe léptetése iránt, gazdasági szakbizottság javasolja, hogy annak kezelé- | sénél egy szakdijnokot, főszámvevő pedig ezen kívül egy számtisztet is óhajtana felvétetni illetve megvá- í lasztatni. Dr. Farkas Antal semmit sem szándékozik addig megszavazni mig a közgyűlés nem fog arról meggyőződni, hogy tényleg szükséges e személy szaporítás. A főszámvevő felszólalása után polgármester azt javasolja, hogy a teendők teljesítésére egy kisegítő na- pidijas vétessék föl ez év végéig. Dr. Kelemen Samu ez utóbbi éllen szólal fel és abban van, hogy az újabb munka az átiratások körül nem fog semmi nagyobb megterheléssel járni. A közgyűlés több pro és contra hozzá szólás után a javaslatot nem fogadta el. A vágóhíd gép berendezésnél teljesített pótmim- kálatok dijainak kiutalvány*zását rendelte el a közgyűlés, mely után Pap Géza polgármester és Péchy Antal t. b. főkapitány tí—6 heti szabadság idő iránti kérvényét intézte el a közgyűlés. HÍREK. — Személyi hirek. Gróf Hugonnai Béla főispán tegnap reggel városunkban időzött, részt vett délelőtt a közig, bizottsági ülésen, délután pedig a közgyűlésen, mindkét helyen az elnöki tisztet töltvén be. Visky Károly, Unger Gusztáv és Jeney György debreczeni kir. Ítélőtáblái bitákjelenleg — szabadságidejüket élvezve — Szatmárhegyen időznek. — Előléptetések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter legújabban Fásztusz Elek és Lehoczky József helybeli kir. kath. tanárokat a VIII. fizetési osztály 2 ik fokozatába léptette elő. — Kinevezés. A főispán Kovács Bálint m. kir. állatorvost ki jelenleg Nagy-Somkuton van állomásozva, városunkba közvágóhidi állatorvosnak nevezte ki. — Uj doktor juris. Dobossy Endre ügyvédjelölt, a budapesti tudom, egyetemen a jogtudományokból a doktorátust sikeresen letette. — Választás. Lengyel Endre tanárjelöltet, ki a szatmári ev. ref. főgimnáziumban tett érettségit, Hajdu- Nánásra egyhangúlag helyettes tanárnak választották. — Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter Szat- márvármegyében a simái anyakönyvi kerületbe Hirsch Ernő helyettes körjegyzőt, az oláh-meddesi anyakönyvi kerületbe pedig Tarczy Gyula segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki és őket a házassági anyakönyv vezetésével és a házasság kötésnél való közreműködéssel is megbízta. Nagy veszteség érte az ország katholikus klérusát; meghalt egyik legkiválóbb tudós főpapja, dr. Schlauch Lőrincz előbb szatmári, majd nagyváradi r. k. latin szertartásu bibornok-püspök. Hosszas, hetekig tartó súlyos betegség ölte meg a magyar katholikus egyház e kiváló jeles főpásztorát, ki annak életében, mozgalmaiban és nagy kérdéseiben mindig vezető alakja volt. Majdnem négy évtizedre nyúlik vissza az elhunyt bibornok-püspök szereplése, amelyet egyéniségének kiválósága, nagy vallás-bölcseleti, egybázjogi és történeti j tudása, elméjének nagy átható ereje és beszédének, Írásának elokvencziája történelmi jelentőségűvé tették. Az első katholikus kongresszus, tehát még a hetvenes évek óta ott áll dr. Schlauch Lőrincz minden esemény vezető szereplői között az első sorban. A katholikus egyház autonómiájáért folyt vitába szava és tolla nagy erővel és hatással szólalt bele, döntő szerepet juttatva neki már fiatalon a nagy és nehéz kérdésben. Az egyház- politikai harczok idejében egyike volt a liberális egyház- politika legerősebb ellenfelének. Politikai és egyházi szereplése jelentőségén kivül kiemelkedik alakja a társadalmi és az irodalmi élet terén is. Minden jótékony- sági intézmény, mint Poliklinika, Vörös Kereszt, minden irodalmi és művészeti társulat egyik legerősebb előmozdítóját, czélj ínak és hivatásának eszmékben gazdag és ékesszavu szószólóját tisztelte benne. A legnagyobb magyar egyházi méltóságot — a herczegpriinási széket elérni nem adatott neki, de megkapta a bibot- noki kalapot és mindazt a kitüntetést, melyet egyéniségének nagy kvalitásával közéleti egész szerep'ésével bőven kiérdemelt. A bibornok-püspök halála f. hó 10-én este fél 10 órakor következett be. Eleinte gyomorbélhurutja volt, majd tüdőgyuladást kapott erős lázzal, legutóbb vesebajt, végre a tüdővizenyő lépett föl s ekkor lemondottak a nagy beteg főpásztor megmentéséről. Az elhunyt főpap Uj-Aradon született 1824-ben, márczius 27-én, pappá szentelték az 1847. év április 3-án. 1863-ban gyarmati plébános, 1872-ben csanád- egyházmegyei kanonok, majd reá következő év már- czius 17-én szatmári püspökké neveztetett ki 18S0 ban valóságos belső titkos tanácsos, 1884-ben a vaskorona- rend I. oszt. lovagja, 1886-ban római gróf és pápai trónálló főpap, 1887-ben nagyváradi püspök, 1893-ban pedig bibornok lett. 1897-ben május 2-án ülte meg áldozó-papságának ötven éves jubileumát, mely alkalommal ő felsége a Szent István-rend nagy keresztjét adományozta neki. Úgy szatmári, mint nagyváradi püspök korában áldozatkészsége nem ismert határt. Szat- máron nagy anyagi áldozatokkal rendbe hozatta az inter- nátussal egybekötött tanítóképzőt, megszerezte a hires Török-féle nagy könyvtárt s ezt az egyházmegyéjének adományozta, melyből a „Laurentiana“-könyvtár létesült. Uttörős része van szatmári püspök korából a Széchenyi-Társulatnak, nemkülönben a Szent-László- Társulatnak is, mint annak elnöke, igen sokat tett és annak felvirágoztatása körül sokat fáradt. Városunk törvényhatósága díszpolgárul választotta meg egykori püspökét, kinek ravatalára most koszorút küldött eme felirattal: „Szatmár-Németi sz. kir. város közönsége nagynevű volt püspökének és díszpolgárának.“ A koszorút Dr. Steinberger Ferencz nagyváradi kanonok helyezte a ravatalra. A jótékony és áldozatkész főpap a többek között 1000 forintos alapítványt tett a Szatmármegyei Széche- nyi-Társufátnak mint diszelnök, amelylyel a Társulat Dr. Schlauch Lőrincz. f Kolb Mór hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. Aki házat birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azökat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe es meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ’ ismeretsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérleire vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol.
