Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-01-21 / 4. szám

VI. óv. Szatmár, 1902. január 21. MATMAR­TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Mcájeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon-szám 80. Elemi iskoláink államositása. Hosszú ideig húzódott elemi iskoláink ál­lamosításának kérdése, más városok már el is felejtették az e íajta mozgalmakat és minálunk még mindig csak a szerződés körül jár a do­log de épen ez a körülmény igazolja azt is, hogy ez a dolog keresztül vitele kemény dió volt nagyon, melynek tudatában hálás elisme­rés illett mind azokat, a kik a nehéz kérdés megoldásában kitartottak és az ügyet a város érdekében keresztül is vitték. Tehát rendben van a dolog, elemi isko­láink államosításának kérdése bevégzett tény. Mi ugyan tulajdonképen csak évek múlva fogjuk igazában méltányolni ezt a fontos ügyet, majd ha látni tapasztalni fogjuk azokat az elő­nyös külömbségeket, melyeket államosított is­koláink a maiakkal szemben fel fognak tün­tetni, a mely körülmények bizonyára meg fog­ják győzni azokat is, a kik az iskolák álla­mosításának kérdésétől féltek, vagy az elé kellő bizalommal nem tekintettek. Nem lehet eléggé sajnálni, hogy elemi is­koláink államosításának egészéből hiányzik va­lami, hiányzik a róm. kath. fiú iskola a melyet a felekezeti szükkörü Ítélő képesség és szőr- szálhasogatás most ugyan kivett a rendezés ezen általánosságából, de biztosra vehető, hogy az idő majd azoknak fog igazat adni, a kik az államosítás eszméjét felvetve, a mellett ki­tartottak és az elemi iskolák államosításával beállott félre ismerhetetlen előnyök azt fogják majd eredményezni, hogy a mi most nem tör­ténhetett meg, meg fog történni akkor, midőn T Á R C Z A. Mulatozás. Szerettem valaha, Nem szeretem ma már, Ha a gyönyörűség Muzsikaszóval jár. Ügy vágyik a szivem Csak a boldogságra, Hogyha édességét Zajtalan kínálja. Mégis, hogy ne mondják Rósz nyelvek felölem, Milyen egy szivtelen Ember lett belőlem. Hogyha olykor-olykor Mulatókat látok, Nem nézek én soha Gyülölséggel rájok. Közéjök vegyülök Vigadó kedvemmel, De nem a szivemmel, De nem a lelkemmel. Szilva István. mindnyájan megelégedéssel fogjuk tudomásul venni az uj iskolák felállításával, az egész vo­nalon mutatkozó, megnyugtató eredményt. És mig ez egy részről szorosan az isko­lai életre fog kellemes eredményeket szolgál­tatni, addig másrészről városunk gazdasági ál­lapotára illetőleg a közpénztárra nézve is jó hatású lesz, mert: államosítás híján, elemi is­koláinkat bővítenie, tanerőkkel szaporítania kel­lett volna a városnak, olyaténképen, hogy azok a korszerű követelményeknek mindenben meg­feleljenek és ezen állapotban a folytonos fejlő­dés közepeit tartassanak fen. Az évi 28—30000 frt. a melybe ma elemi iskoláink kerülnek a városnak, bizony édes ke­vés lett volna mind azon követelésekkel szem­ben, a melyeket a mai közoktatásügy követel, s a melyek elől városunknak kitérnie nem lehetett. Nagy előny tehát a városra, hogy jövő­ben magasabb terheket az elemi közoktatás ügyét illetőleg, r.em fogunk viselni, az isko­lák fejlesztéséről, felruházásáról továbl nem kell gondoskodnunk, hogy a mai szegéryes és nagyon kifogásolt iskoláink helyett lesznek egész­séges, szép palotaszerü iskoláink a melyek dí­szére lesznek a városnak és igy fejlődését, ha­ladását külsőleg is nagyban fogják emelni. Az idő és a tapasztalat elfogják oszlatni azokat a képzelt ellenvetéseket, a melyek, val­lási szempontból, az államosítás eszméjének keresztül vitele ellen némelyek felhoztak és látni tapasztalni fogja mindenki, hogy vallás­ügyi, illetve vallástanitási szempontból ezen iskolák megnyugtatók lesznek, úgy annyira, A kis hadnagy. A kis hadnagy csillogó szép uniformisában na­ponkint betévedt a Rozmaring-utczába, mely voltaké- pen csak bitorolta az utcza nevezetet, mert egy hit­vány köznél nem volt egyéb. Alig néhény házból ál­lott, de minden háznak ablaka szinültik volt virággal. — Virító, üde hónapos rózsák kandikáltak ki az arra menőkre, a rózsáktól rejtve egy-egy selymes hajú le­ányfej, tűzben égő fekete, meg kökény szem. A kis szőke hadnagyot ez utóbbiak csábították a Rozma­ring-utczába. Történetje is van a dolognak, élűiről kezdhetjük. II. A kis szőke hadnagy egyszer fütyörészve jött ki a kaszárnyából. Jó kedve volt, a múlt éjjel duhrj mu­latozás nam ütött azon csorbát. Czéltalanul kóborolt a városban, s mikor egyik utczába befordult volna, szemtül-szembe egy kis leánynyal találkozott. Könnye­dén, kecsesen lépegetett az utcza rossz kövezetén a kis leány ; nem ügyelt a mellette elmenőkre, csak az útja elé nézett. A kis szőke hadnagy nyomon követte: gyönyörű ibolyaszin szemei voltak a kis leánynak. Sze­rette volna, ha egy sugár rája téved azokból. A kis leány nem nézett hátra ; a Rozmaring utczának tartott s ott abban a virágos ablaku utczában csak eltűnt hogy nálunk is közohajjá lesz az, hogy bár csak a közoktatás ügye, minden vonalon, ál­lamosítva volna. Mert: egyöntetűség, a megkivántató siker úgy a nevelést mint a tanítást illetőleg, csak is olyan berendezkedés és tanítás ellátás mel­lett van lehetőleg biztosítva, mint az állam iskolák berendezése, iskola ügyi ellátása és vezetése. — Azért: midőn üdvözöljük a derék vív­mányért azokat, a kik ezen fontos ügy harczo- sai voltak, bizalommal fogadjuk elemi iskolá­ink rendezésének, illetőleg államosításának kér­dését és hittel párosult reménynyel tekintünk áldásos működése elé, kívánván, hogy sokáig üdvös munkásságot teljesítsen városunk társa­dalmi életében. A mi az uj iskolák elhelyezésére vonatko­zik, hogy t. i. egy lesz a Kinizsy-utcza végén, egy Németiben a jelenlegi iskola helyén, egy a Szamos felső részéhez közel a Batthyány- utczában, a negyedik pedig a Rákóczy-utczá- ban, a püspöki kert szomszédosságában: álta­lánosságban az iskolai viszonyok közszükseg“-' leti kérdésének eléggé megfelelnek. De ha arra is figyelne a szervező-bizott­ság, hogy egy uj iskolát a város természetes fejlődésének, terjedésének vonalába is építsen a mely e mellett hivatva lenne, mint mintaszerű épület a közfigyelmet is magára vonni, úgy nem volna szabad mellőznie a város tulajdo­nát képező, Attila és Árpád-utczai sarok-telket, amely helyre épített arányos és szépen tago­zott állami népiskola, kedves hatást gyakorolna az egész környezetre és jó benyomást tenne egyszer a kis szőke hadnagy — szemei elől, de a kis szőke hadnagy látta, hogy az egyik ház ablakából, a hónapos rózsáktól rejtve, — reá tekintetnek azok a gyönyörű szép ibolyaszin szemek. A szivéhez kapott, lázasan, hevesen dobogott az ; kezeivel végig simította az arczát s érezte, hogy — elpirul. III. A kis szőke hadnagy másnap megint találko­zott a leánynyal, s a hónapos rózsák árnyékából is­mét rátekintettek azok az ibolyaszin szemek. Másnap is, harmadnap is megint. De a kis szőke hadnagy úgy vette észre, hogy az ibolyaszin szemeken kívül, fekete szemek meg szürke szemek is tegintgetnek reá. —• Ugyanabból az ablakból, ugyancsak a hónapos rózsák árnyékából ; de egynek a sugara sem volt oly égető, mint az ibolya szemüeké. Egyszer aztán összetalálkoztak. — Kisasszony I — mondta a hadnagy. — Uram I — felelt vissza a leány. Egyiküknek sen tűnt fel ez a hirtelen ismerettség. Régóta keresték egymást — álmaikban s, — e talál­kozás az álmok teljesülése volt csak. A kis szőke hadnagy a kapuig kisérte a leányt. Érzékenyen búcsúzott s ismét látta ez ablakból — a hónapos rózsáktól rejtve — utána tekinteni a gyönyörű ibolyaszin szemeket, — de már a feketéket, meg a szürkéket — nem. Báli idényre legjobbnak bizonyait minden létező kivitelben a legnagyobb választékban . weisz cnruiiA posztó és gyapjúszövet üzletében (Szatmár, Deák-tér 2l.!asz«) szerezhetjük meg. Valamint a legújabb l>áli mellények»

Next

/
Thumbnails
Contents