Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-07-01 / 27. szám

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI ! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleníts; minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80. ===== A Kossuth-szobor ügye. Abból az alkalomból, hogy az ország f. évi szeptember 19-én nagy nemzeti ün­nepre készül: ünnepet szentel Kossuth Lajos születésének száz éves fordulójára, alkalomszerű­nek tartjuk, hogy a régen vajúdó Kossuth-szo­bor ügyről ez alkalommal néhány pontozatban megemlékezve, azt közönségünk b. figyelmébe ajánljuk. Lassacskán ebből a kérdésből is tengeri kigyó lesz. Állandóan napirenden van és még se beszélnek róla olyan.komolyan, hogy a meg­valósítást egyhamar remélhetnők. A dolog ép­pen kilenczedik esztendős. A szoborra mindjárt az első három hónap alatt annyi pénz gyűlt ö ze, hogy igazán nagyméretű, maradandó és r. .ívész. becsű szoborral róhattuk volna íe há­lánkat. És a bizottság még egy szót se szólt a szoborról. Boldogult királynőik négy és fél évvel ké­sőbb h.dt meg, mint Kossuth i^ajos. Az ő em­lőére állítandó szobor költsége lassabban gyűlt össze és immár hónapokkal ezelőtt eldőlt a művészi pályázat sorsa. Minden magyar hálás kegyelettel gondol arra a sokat szenvedett asz- szonyra, aki nem a mi vérünkből származott és mégis úgy szeretett minket. Annyit tett éret­tünk. Valódi Patrona Hungáriáé volt ő. Szere­tettel örvendeznénk, ha hálánkat legalább rész­ben egy olyan szoborral róhatnék le, amely ország-világ előtt ékesen szólva bizonyítaná, hogy hogyan tud szeretni az a szegény ma­«B—^—i gyár nemzet, mennyi kegyeletet őriz lelkében azok iránt, akik részvéttel voltak irányában. Hogy az Erzsébet királyné szobra minél előbb hirdesse szent érzelmeinket, az minden magyarnak hő vágya; de hogy a Kossuth La­jos szobra is minél előbb díszítse az ország szi­vét, azt talán minden magyarnak még nagyobb mértékben kell óhajtania. A Kossuth Lajos nevet minden igaz ma­gyar áhítattal veszi ajkaira. Mikor messze ide­genben jobb letre szenderült, az egész ország gyászolt, sirt a szó szoros értelmében. Nem­zeti szempontból soha fontosabb és jelentősebb polgára nem volt Magyarországnak, mint ő. Ha a modern Magyarországról beszélünk, azt csak a Kossuth Lajos nevével kapcsolatban te­hetjük. Amit ma nálunk a haladás szóval jelöl­hetünk, az mind az ő személyéhez, az ő műkö­déséhez fűződik. Kossuth Lajos egy rövid, de fontos részlet a magyar nemzet történetében. Olyan históriai alak, amelyhez foghatót egy nemzet sem tud felmutatni. Diadalmasan hor­dozta a magyar zászlót az egész világon. Még mint száműzött is, lépten-nyomon becsületet szerzett nemzetének. És mikor a nemzet kegyeletét akarja le­róni eme nagy alakja iránt, elsikkasztanák ezt a kegyeletet? Büntetlenül hamisitanák-e mega nemzet határozott szándékát ? Volna-e olyan ember, aki a nemzet leg­szentebb érzelmeivel még tovább is űzné az eddigi csúnya játékot? A bizottság szoborra gyűjtött, A nemzet szoborra ad kozott. Száz és százezer magyar adta oda az utolsó filléreit szoborra. Apróbb élvezeteit vonta meg magától s odaadta, amije volt, csakhogy annál dicsőbb legyen a Kossuth Lajos szobra. És ime, ez a nemes indító okból össze­gyűjtött pénz még eddig nincs rendeltetésének átadva! Értjük a' dolgot. A Kossuth Lajos neve még ma is hatalom. Úgy vannak e névvel az ellenségei, mint a rómaiak Hannibállal. Mikor hatalmas seregével Róma kapuihoz közeledett, rettegtek tőle. S szorongva lesték az Itália te­rületén működő carthagói vezér minden mozdu­latát. A rómaiak félelme akkor se csökkent, amikor Hannibal sereg nélküli hadvezér volt. Rettegtek tőle. Maga ez a név ijesztőbb volt reájuk, mint Pyrhus hatalmas serege. Mert a Hannibal neve hatalom volt, fogalommá lett. Rémképe a rómaiaknak. Ilyen hatalom a Kossuth Lajos neve is. És hova-tovább halad az idő, az ő neve hatal­mából nem fog veszteni — de nőni fog. — Küldöttség a miniszterhez. A »Szatmar-Németi-i Ipari Hitelszövetkezet« 9 tagja vasárnap utaztak fel Budapestre, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisz­ternél személyesen kérjék azt, hogy felvilágosítsa a minisztert arra nézve, mikép az építendő állami népis­kolák ajánlata, mit a hitelszövetkezet tett, korántsem magánérdek, hanem ez az összes szatmári iparosok közérdeke. A küldöttséget különben az országos közp. hitelszövetkezet igazgatója Seidl Ambrus min tanácsos fogja vezetni. A magunk részéről a legjobb sikert kí­vánjuk a felutazott deputácziónak s hisszük is, hogy a miniszter kellőleg mérlegelvén a dolgot, a szövetkezet javára fog dönteni. T Á R C Z A, Itt vagy az ölembe’... Itt vagy az ölembe’ Karjaimmal véd lek; Aranyos kis fiam, Te harmatos lélek . . . Itt vagy az ölembe’, Ne félj a vihartól: Ameddig csak élek, Védlek bútól, bajtól . .. Te vagy az én éltem, Te vagy boldogságom: Érted élek, küzdők Folyton a világon! .... Baka Elek. A pénz. — .Minthogy a pénz az egyetlen hatalom és egyet­len mozgató eszköze mindennek, — kiáltott fel Dar moise, — lehet-e csodálkozni, hogy az emberek töme­gének a pénzben gyökeredzik a hite, öröme, reménye? minden ereje és minden gyengesége? Van-e csak egy is az embermilliók között, aki ez alól kivétel volna, Mi a történelem? Mi a szerelem? Nem-e ezen fordult meg, ezáltal győzött, vagy bukott el az ideál, az erény, egész czivilizácziónk ?... Az én öreg barátom S... azok közé a ritka em­berek közé tartozott, akik kevésbbé állottak a pénz hatalma alatt. Finoman érző lélek, mélyen gondolkozó és megfigyelő volt, akit nem vakított el a szerencse ; ha nagy vagyont gyűjtött is, azt a fiának jövőjéért tette. Azt hiszem, ha magányos ember lett volna, in­kább tékozlóvá vált volna, semmint takarékos: sohasem szerette a pénzt. Szerencsétlenségére a fia, Georges S . . . megnősült. Feleségül vette egyikét azoknak ba jós mosolygásu nőknek, akiknek szeszélyes lelkében semmi sem állandó, akik egész létüket a külsősé­gekbe fektetik, imádják a hiúságot, a tetszést és a hízelgésedet. Nem is nyert benne Gerorges igazi hit­vest, aki boldogságot áraszt az otthonban. De Georges nem is értette meg soha ezt az asszonyt: mint derek, törekvő mérnök, sőt jeles ka- paczitás a hidépitészetben, egyáltalában nem értett a házassághoz. Esküvőjük napján a vőlegénynek nyolcz- százezer frankot adott atyja a családi vagyonból: en­nek mintegy kétharmadát. És ez a nagy összeg, ez a nagy halom pénz megrészegítette a jó fiút. Az elő évben többet költöttek el keltán százezer franknál és három évi házasság után már anyagi zavarokkal ál­lottak szemközt. A mérnöki praxis még kevés jöve­delmet hajtott s akkor, amikor egy vállalkozása balul sikerült, elvesztette felét a még maradt vagyonná^. Ekkor megrettentek. Hirtelen leszállították kiadásaikat a felére. Az asszonyt kétségbeejtette a lemondás meg­szokott pompájáról, a férj homlokát pedig redőkkel borította a gond; igy jutottak el aztan abba a han­gulatba, amelyből a lelki fájdalmak csíráznak. * * * Az én öreg barátom rettegéssel látta a fokról- fokra sülyedő romlást, amely fia házát fenyegette. Eléírtén közbe akart lépni, de finom pszichológiája megértette, hogy ez amúgy is hasztalan volna. E helyett mást gondolt. Látva a feltartóztatha­tatlan katasztrófa közeledését, meglevő vagyonának tekintélyes jövedelméből kezdett takarékoskodni. Ti­zenötezer franknyi bevételeiből alig költött három ez­ret ; nagy lakásából felköltözött a hetedik emeletre, cselédség helyett csak egy takarító asszonyt tartott s a félretett ezrekkel gyümölcsöző vállalkozásokban tett kísérletet. Négy év lefolyása alatt százezer frank­kal növelte meg a vagyonát. Amikor ezt a számadást tette, az öreg lelkét bol­dogság árasztotta el. Most már nem rettegett a fia tönkiemenésétől, sőt szabadjára engedte őt: ám té- kozoljon, tombolja ki magát, amig az ifjúság mámora tart. Az az idő már úgy sem lehet távol, mikor George bünbánattól meggörnyedve, térdre borul majd öreg atyja előtt, Igen és ő akkor meg is fogja menteni a fiút, lábra állítja újra, — és akkor majd a „gyerek" körültekintőbb tesz, óvatosabb a pénzzel . . . ÉEn ■ férfi-szabó-mühelyéből kerülnek ki a legelegánsabb férfi-öltönyök, melyekhez ugyanott a legjobb • • • minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. — Üzlethelyiség: Deák«tér 2* susg«9 a városháza kötelében. * ® » JL gjobb ^ Elismert pontos = ===== és előnyös í kiszolgálás!!

Next

/
Thumbnails
Contents