Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-06-24 / 26. szám
90217 D VI. ev. Szatmár, 1902. junius 24. 26. szám, / TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI ! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. Gazdáink helyzete. A magyar gazda-közönség eddig valahogyan még csak megállotta a helyét. Egyszer jólétben, máskor viszontagságok közölt, úgy ahogy tudta, folytatta a gazdálkodását az ősapáitól látott módszer szerint, keveset törőd\e a modern gazdálkodás elméletével. Ez mehetett is igy ezelőtt, de ma már a viszonyok alaposan megváltoztak. Manapság már a gazdának is számitó szakembernek kell lennie, ha azt akarja, hogy boldoguljon. A haladó korral együtt gyorsan változnak a viszonyok is minden téren s a gazdának is nagy körültekintésre van szüksége, ha tőkéjének és munkájának gyümölcsét akarja látni. A világforgalom fejlődése és gyorsasága következtében többé nem a mi gabonánk az, amely először érkezik a nyugateurópai államok piaczára. Az amerikai gabona erős versenyt folytat a miénkkel, úgy, hogy ezt a versenyt alig-alig vagyunk képesek már bírni? Az a helyzet, amikor a franczia és német kereskedők boldognak érezték magukat, ha megvehettek a magyar lisztet, elmúlt. India, Amerika és Ausztrália által óriási mennyiségben szállított termények a mi gabonánknak az árát az európai piaczokon lenyomják, azokat kelletlenné s úgyszólván verseny- képtelenné teszik. Mert a gabonaáruk gyakori SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. és tartós pangása ezekre az okokra vezethető vissza. Gazdasági viszonyaink kedvezőtlenségének másik oka az, hogy a magyar gazdák egy jó része nem akar haladni a korral. A magyar gazda konzervatív, nem barátja az újításoknak, lassan halad s előítéletes minden olyan dolog iránt, amelyet apáitól nem látott. Ez okozta azt, hogy jóval elmaradt az osztiák, a német, meg a franczia gazdák mellett, akik hálátlanabb talajon, sokkal kisebb területen, jóval nagyobb eredményt képesek produkálni. Ezen a bajon pedig csak a gazdasági szakoktatás fellendítése által lehet segíteni. Ameny- nyit az állam ezen a téren az ipar érdekében tett, ugyanannyit meg kell tenni a gazdaközönség érdekében is. Fel kell lendíteni népünk gazdásági nevelését. A magyar gazdáknak meg kell barátkozniok a változott viszonyokkal és ha nincsen alkalmasabb mód a siker biztosítására, legalább lássuk el gazdaközönségünket minden szellemi fegyverrel, hogy ebben a küz- de’emben ő legyen, de maradjon is a győztes. A gazdasági szakoktatás fellendítésének mun- kálása első sorban az állam feladata. Eléri pedig ezt a nagyon is szükséges eredményt majd az állam az által, ha az egyes vidéki gazdasági egyesületekkel vonzó szakelőadást, kiválóan tanító modorban fog tartatni, minél gyakrabban. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak viasza. ===== Telefon-szám 80. : .......—— Ig az, hogy a gazdasági egyesületek ilynemű előadása nem ismeretlen, a mi közönségünk előtt sem, mégis pl. hogy nagyobb legyen irántuk a figyelem, a lekötő érdeklődés, dijakat kellene az államnak kitűzni azon gazdák részére, a kik elméletileg vagy gyakorlatilag, a kívánt irányban, a legtöbb sikert tudják felmutatni. így mindjárt nagyobb volna az érdeklődés! Tanulmányutakkal, kirándulásokkal is, — a gazdaközönséget illetőleg — nem volna szabad fukarkodni. Ezt is egybe kellene kötni valamelyes anyagi érdekkel is, — a mely minden költségen felül — még némi haszonnal is kecsegtetné a gazdákat. Csak is igy mesterséges módon látnánk — kezdetben — sikerét annak, hogy gazdáinkat okszerűbb gazdálkodásra szoktassuk. Csak is igy, mint mondani szokás: tyúkkal, kalácscsal forgolódva, a maradi gondolko- zásu gazdaközönség körül, remélhetjük, hogy ez a légi rendszerrel felhagy és okul a tapasztaltakon és végre is megérti a kor intő szavát és maga is versenyképes gazdálkodást fog folytatni. Adja az Isten, hogy igy legyen. Rusticus. T Á R C Z A. Krónikás ének. — A nagy adókról. — Vetésinket jég elverte; Fagy, vész, ár dézsmálja. Hajh, ám azért országszerte Bősz adó-prés járja. Hegyen, völgyön bizottságok Adót szednek, vetnek; Húzzák, nyúzzák ez országot — A bécsi németnek. Fölemelik az adónaat Czudarúl, de nagyon ! S elemelik mind, amink csak Lesz és volt, vagy vagyon. Adó-kulcscsal zárja, tárja Fináncz ránk az ajtót. Fináncz nyomán járja párja: A t. végrehajtó. Baj és jaj kél a bús nyomon, Hol e dísz pár haladt. S erjed, terjed az éh-nyomor: Mert nem maradt falat .... Nincs maradás; menekvés sincs E pusztítás elől! — Magyarok Istene, tekints Fiát le ránk, egedből 11 Dr. Herman Lipót. A kőszívű ember és gyermeke. Ez a szomorkás történet Budapesten esett meg. Egy elegáns külsejű ur a váczi körúton sétálgatott, csinosan felöltöztetett gyermeket tartva karján. Egy nagyohb kétemeletes ház előtt megállott, a lehető legdurvább módon tette le -a gyermeket a ház lépcső jére és mogorván szólt hozzá : — Menj most magad fel a lépcsőn, én többé nem kínlódom veled! A gyermek szende könyörgő hangon felelte : — Kedves atyám, kérlek vigy feli Hisz tudod, mióta egy kocsi elgázolt és a lábamat kitörtem, nem tudok menni. Több kiváncsi ember csoportosult az esedező gyermek és a kegyetlen atya köré. Midőn hallották a gyermek bánatos hangját midőn látták, mint néz az ő kék szemeivel zsarnok atyjára, miként kulcsolta imára a reszkető kezeit , . . . az ellenszenv moraja hangzott végig a növekvő néptömegen De a kőszívű ember nem is ügyelt a nép mor- mogására. — Lári-fári ?.. . Az nem igaz, hogy nem tudsz menni l Ha nem mégy azonnal fel a lépcsőn, eldöngetlek mint egy kutyát!... . Nos 1... . Takarodjál ! — De atyám 1... Nem bírok menni!... Gyenge vagyok . . . lábam kitört. — Merő hazugság ! — és az atya teljes erejéből ütött a gyermekre, ki egy jajkiáltással elájnlt. — A nép türelme elfogyott... megbotránkozva nézte a kínos jelenetet. . . — Ez az ön gyermeke ? — kérdi egy ur. — Mi köze hozzá ? — volt a lakonikus felelet. — Igen bácsi, az az én atyám — én vagyok az ő gyermeke... anyámat is megölte.... most meg engem ákar meggyilkolni?... Segítsen rajtam... Ké rém, Az atya fogait vicsorgatta, szemei vad tűzben égtek... ökölre fogta kezeit és még egy ütést akart az ártatlan gyermekre mérni, de az ur, ki a gyermek pártját fogta, visszatartá a felemelt kart. — Ha nem hagy fel azonnal brutális, lázitó, alávaló modorával, akkor rendőrt hivatok és becsu- katom I Az atyát e szavak még nagyopb felindulásba hozták, irtózatos erőmefesziéssel szabadította ki karját az úréból . . . egy ügyes mozdulat, .. és — egy tőr van a kezében. — Jaj, elővette a tőrét .. . megöl .. . mint anyámat.. . meggyilkol mindenkit, kérem meneküljenek! vigyázzanak .. . A nép ijedve hátrált a vérengző tigris elől. Két ur maradt ott csak, hogy a tehetetlen gyermeket oltalmába vegye. — Nos ha becsukatnak legyen is oka, hogy miért teszik azt. És villámgyorsan — a nélkül, hogy megakadályozhatták volna. — legnagyobb erejéből markolatig döfte a tőrt a gyermek szivébe. Egy velőtrázó sikoltás hallatszott ... a gyermek még csak azt bírta mondani „Meggyilkolt* aztán élettelenül terült el a földön . .. meghalt. Az újonnan idecsődült nép eszeveszetten rohant a kegyetlen atyára ... ez pedig könnyedén, gúnyos mosolylyal az arczán, felveszi a holt gyermeket, leemeli kalapját és igy szól : — Uraim, hölgyeim ez itt egy fababa, én pedig hires hasbeszélő vagyok. És ha sikerült tréfámat egy kis ajándékkal akai'ják megjutalmazni, igen szívesen veszem . . . Tableau 11... Kolb Mór hat. sng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési díj mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol.
