Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-06-03 / 23. szám

Szatmár, 1902. SZAT MAR-NEMET I. Junius 3. Azért adott a jóságos Isten az embernek észt, hogy vé­dekezni tudjon az ellenségeivel szemben. Szőlőinket az üdén is fenyegeti a peronoszpora (szőlőpenészj, annál inkább, mert a tavaszi fagy, hi­degség fokozottabb mértékben érzékenynyé, fogékony- nyá tették a szőlő hajtását e veszedelmes betegség iránt. Azt ajánljuk tehát, hogy minden szőlősgazda a lehető legkorábban védekezzék a szölőpenész ellen. És ennek a módját el is mondjuk úgy, amint azt a kecskemétiek alkalmazzák, akik szőlőjükről és gyümöl­csükről messze földön híresek. Legtökéletesebb ellenszere a szőlőpenésznek a „kecskeméti por“, a melyből mész hozzáadásával vegy­tiszta azurin keletkezik. Ez a szer a legolcsóbb, a per­metezés munkája legkönnyebb, legtisztább és leggyor­sabb s a kecskeméti por a permetező gépeket sokkal kevésbé rontja, mint más anyagok. A „kecskeméti por“ oldatát a legegyszerűbb munkás is elkészítheti. A „kecskeméti por“ a csemegeszőlőt sem teszi undorí­tóvá, mint más permetező anyagok. A szeszélyes időjárás következtében kilátásunk van arra is, hogy ismét fellép az oidium (lisztharmat) szőlőinkben. Ez ellen is erőteljesen kell védekezni kénmájjal, amelynek sikere biztos s a védekezés vele sokkal könnyebb és olcsóbb, mint más anyagokkal, annál is inkább, mert a közönséges permetező gépek­kel alkalmazható. Nevezetes előnye a kénmájnak a kénpor fölött az, hogy mig a kénpor 25 C foknyi hőségnél kezdi kifejteni hatását, addig a kénmáj már egész alacsony hőfoknál is fejleszti a gombaölő gázokat, amire azért van szükség, mert az oidium is már alacsony, 5 C fok melegnél terjed. A kénmájat biztos eredménynyel lehet használni a drága Thanaton (dohánylug) helyett a gyümölcsfák, vetemények hernyói, ezek bábjai gombái stb. ellen, sőt gyógyítani lehet vele a fák ntézgafolyását is. Egy czikkely szűk keretében nem lehet részlete­sen írni e kitűnő szerek használati módjáról, de t. ol­vasóink kimerítő utasítást kapnak, ha akár egy leve­lező-lapon a „Homok“ czimü szaklap szerkesztő-kia­dótulajdonosához : Mayerfi Zoltánhoz Kecskemétre for­dulnak, ahol az említett hasznos szerek használati uta­sítással kaphatók és a honnan kívánatra készséggel megküldik a „Homok“ czimü havi szaklap mutató számait. HÍREK. — Tisztelgések a polgármesternél. Pap Géza, vá­rosunk uj polgármesterénél megválasztása alkalmából idáig a következő hivatalok és testületek tisztelegtek ; az ev. ref. felsőbb leányiskola, a kataszteri felm. fel­ügyelőség, m. kir. adóhivatal és az izraelita hitközség. — Megyebizottsági tagok választása ejtetett meg múlt hó 28-án Kismajtényban. Megválasztották dr. N. Szabó Albert ügyvédjelöltet és Lang János kálmándi bí­rót nagy szavazat többéggel. — Kinevezés. Lükő Géza doktort városunk szü­löttét, kinek múlt év junius havában történt promo- veálásáról annak idején hirt adtunk, — a belügyminisz­ter Pozsony sz. kir. város állami kórházához alorvossá haragszik! Nem, ez a dolog nem maradhat ennyi­ben ! . . . Meg kell neki magyaráznom ! . . Mikor a tábornok az utolsó folyamodóval is végzett és már belső termeibe akart visszavonulni, Cservjakov elébe lépett és alázatosan igy szólt hozzá: — Exczellencziás uram ! Bocsásson meg, hogy bátor vagyok alkalmatlankodni, de az, hogy itt va­gyok, őszinte megbánásom jele . .. Hiszen, mint ahogy ön is gondolhatja, véletlenségből történt az egész . . . Úgy látszik, uram, ön tréfát akar űzni ve­lem ! — szólt és eltűnt az ajtó mögött. — Hogyan ? . .. Tréfát űzni ? . . . — gondolta ma­gában CserVjakov. — Már hogy volna ez tréfa ! Ho­gyan lehet az, hogy ezt egy tábornok nem képes megérteni?! Tehát, ha nem tetszik ennek a henczegő firmának a bocsánatkérésem, vigye el őt az ördög. Ezután már csak levélben fogom neki a dolgot meg­magyarázni, de ide többé be nem teszem a lábom. Nincs rá eset, hogy még egyszer eljöjjek ide. így töprengett Cservjakov, mikor a tábornoktól hazafelé ballagott, de azért mégsem irt levelet a tá­bornoknak, mert bár sokáig gondolkozott rajta, hogy mit is írjon neki, mégsem birt kieszelni semmit és végre is abbahagyta az egész levélírást. Ezért aztán másnap mégis csaic el kellett neki mennie, hogy a dolgot alaposan megértesse vele s teljes bünbocsá- natot nyerhessen. — Már volt szerencsém tegnap elmondani, exczel­lencziás uram, — kezdte beszédét, mikor a tábornok kérdőleg tekintett reá, — hogy a világért sem enged­ném meg magamnak, hogy exczellencziás urammal nevezte ki. E sok reménnyel biztató ifjú doktornak pályája elején minden jót kívánunk. — Pap István felsőbányái kerületi esperest a sza- mosujvári püspök a nagybányai kerület esperesévé is kinevezte. Báró Vóc8ey József. Az őszinte részvét és bánattal vettük szerdán azon gyászhirt, hogy várme­gyénk legderakabb, legigazabb és minden szépért és minden jóért lelkesülni tudó főurát a halál kiragadta az élők sorából. Az elhunyt lőur már régebben bete­geskedett, erős asthmája gyötörte, mihez reumatikus baj is járult: hónapok óta kínozta mostanában a baj, mindinkább erősebb jelleget kezdett ölteni, mig v‘gre szerdán reggel a halál megváltotta a nemes lelkű fő­urat szenvedéseitől. Az elhunyt életrajza röviden a kö­vetkező : Báró Vécsey József született Sárközön 1829 ben A középiskolákat, mint magántanuló végezte s már 14 éves korában Becsben hallgatta az egyetemet. 1846-ban Pesten a magyar jogból vizsgázott s onnan Verőcze vármegye alispánja mellé került, mint patrarista. Az 1847-ik évben a kir. kúriánál jurátusnak esküdött fel, de később ezen pályát otthagyta és elindult Afrikába nagyobb utazásra: itt annyira megszeret'e a tengeri életet, hogy tengerész lett, mely pályán mint sorhajó­hadnagy, Miksa főherczeg mellett, mint hadsegéd sze­repelt. 1859-ben egészsége annyira megrongálódott, hogy kedvelt pályáját otthagyni kellett, mikor vissza tért Acsádra, Szabolcsmegyébe — birtokára. 1860-ban a vármegye alispánja lett, majd mint a Deák-párt hive, 1861. és 1865-ben országgyűlési képviselővé választot­ták meg, az aranyos medgyesi kerületben. 1867-ben Szabolcsvármegye főispánjává neveztetett ki, mint fő­rendiházi tag, különösen az utóbbi időkben gyakran részt vett a főrendiház ülésein. O Felsége a király nemrégiben nevezte ki valóságos belső titkos taná­csosnak. Házasságából hét gyermek származott. Több mint negyven éven át a legboldogabb házasságban élt hitvesével, Gróf Dessewffy Bjanka úrnővel. A holttestet csütörtökön reggel szállították haza Sárközre,'a teme­tés pedig pénteken ment végbe nagy és fényes szer­tartás mellett, melyet maga Meszlényi Gyula püspök tartott a káptalan kaoonokjai és a vidéki papság se­gédlete mellett. A temetésen képviselve voltak Szat- márvármegye és Szatmár város törvényhatósága, a fő­úri világ számos tagja, a »Szatmárvármegyei Gazda­sági Egyesület,» a »Széchenyi Társulat,« a »Kölcsey- j Kör,« nerr különben a vármegye igen nagy számú in- telligencziája. A családi sírbolt előtt Domabidy Sándor, a gazd. egyesület alelnöke búcsúzott el megható sza­vakban, mely után átadták a nemes és fennkölt szel­lemű főur holttestét a családi sírboltnak s immár ott pihen ős :i mellett. Az elhunyt főur városunknak igaz barátja volt, ennek közügyéit nem egyszer meleg sze­retettel karolta föl: társadalmunkban többször szívesen jelent meg. Áldás és béke lebegjen koporsója fölött. — A család által kiadott gyászjelentés a következő: »Hajnácskeöi és vécsei báró Vécsey Józsefné szül. cserneki és tarkeöi Dessewffy Blanka grófnő csillag- keresztes és palotahölgy saját, valamint gyermeki Esz­ter, — Mária, csillagkeresztes hölgy és Mária Valéria Valéria O cs. és kir Fensége udvarhölgye, — László, cs. és kir. kamarás és tartalékos százados a 9-ik hu­szárezredben, — Miklós, — Pauline, csillagkeresztes hölgy és férje: nagymihályi és sztárai gróf Sztáray Sándor cs. és kir. kamarás és tattalékos százados az 5-ik huszárezredben, valamint gyermekeik: Mária és Antal, — Magdolna özv. gróf Cebrian Istvánné csillag­keresztes hölgy — és Aurél; továbbá az elhunyt test­vérei: özv. kissennyey báró Sennyey Lajosné született hajnácskeöi és vécsei báró Vécsey Erzsébet csillagke­resztes hölgy, —- hajnácskeöi és vécsei bá' ó Vécsey Mikiós, a magyar főrendiház tagja, — és özv. göncz- ruszkai gróf Kornis Miklósné szül. hajnácskeöi és vé­csei Vécsey Mária bárónő csillagkeresztes és palota­hölgy nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett kedves férje, illetve atyjuk, ipja, nagyatyjuk és testvérük: nagyméltóságu hajnácskeöi és vécsei báró Vécsey József v. b. t. t., a ma­gyar főrendiház örökös tagja, cs. és kir. kamarás, a hadi érem tulajdonosa sat. sat. folyó hó 28-án, életé­nek 74-ik, boldog házasságának 41-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos telvétele után az Urban elhunyt. A megboldogult hült tetemei május hó 29-én délután fél 4 órakor Budapesten, a gyász­házban (Rökk Szilárd-utcza 24.) a rom. kath. anya- szentegyház szertartásai szerint beszenteltetvén, Sárkö­zön a családi sirkertben fognak május hó 30-án örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldo­zat ugyanott, a kegyúri templomban folyó hó 31 én fog a Mindenhatónak bemutattatni. Budapesten, 1902. május hó 28 án. — Az örök világosság fényeskedjék néki!« — Kölcsey Ferencz Szobra immár át van he­lyezve és szépen rendbe van hozva. Az ev. ref. egyház elétti téren a szobor is másképen mutat és a tér is egészen másként érvényesül. Egy kell még ahhoz, hogy a szobor valamint a szobor-tér érvényesüljön, az t. i. hogy az egész tér díszes vasrács-kerítéssel vétessék körű1. Hiszszük, hogy a szobor áthelyezésére kiküldött bizottságnak ez a fontos körülmény nem fogja figyel­mét elkerülni. — Kísérletezések. Egyébnek nem lehet nevezni azt az eljárást, a mi mostanában a kereskedelmi mi­nisztériumban történik, a mely már a legegyszerűbb embernek is nagyon feltűnő, a komolyan gondolkozó előtt pedig épen nagyon aggályos helyzetben tünte­tik fö a dolgokat. Hiszen a kereskedelmügyi minisztériumba kel­lene!; kiválképen a kipróbált, régi jó erők! Es ezek, az erők mennek most mind el? Most mikor épen a kiegyezés nehéz operácziói folynak? Az ország jól felfogott közédeke kívánja, hogy ezek a nagyon is drága kísérletezések szűnjenek meg a régi kipróbált erők folytassák tovább is munkás­ságukat mert abban senki sem kételkedik, hogy a kísérletezések tandiját az ország nagyon drágán fizeti meg, nekünk pedig fizetni valónk van úgy is elég! — Müvász-estély. Szilágyi Dezső színházunk volt művezető igazgatója, ma kedden és holnap szerdán este a Pannonia-szálló concert termében, művész-es­télyt rendez. A műsor minden egyes száma igen ügye­sen vannak összeállítva ; föllépnek R. Réthy Laura, Csókáné Julia és Fényes Mártha hegedü-müvésznő. Ajánljuk a közönség szives figyelmébe. — A megáldott „Pannonia“-szálloda. Űrnapján a köimenet alkalmával történt, hogy Meszlényi Gyula püspök, aki ezúttal először látta a fölépült díszes szál­lót, menetközben megállóit és pár perczig meglepetve szemlélte az impozáns épületet, majd a következőket mondotta: „Az Isten áldja meg ezt a házat és azt, aki emelte.“ mint ahogy ezt tegnap kifejezni inélióztatott, tréfát űz­zek. Én akkor mindjárt bocsánatot kértem azért, hogy a fejére tüsszentettem . . . eszem ágában sem volt rossz térfát csinálni. De hogyan is mertem volna ilyesmit megtenni. Ugyan micsoda tekintélyük volna a ma­gasabb állású tisztviselőknek, hogy ha mi ilyen tréfát engednénk meg magunknak ! — Ki innen ! Mars ki ! — dörgött a tábornok aki kékült, zöldült egyszerre és egész testében remegett. Tes . . . sék ? . . . — hebegett Cservjakov, ijedté­ben szinte kővé meredve, — Mars ki innen! — kiáltott rá megint a tá­bornok, miközben haragjában eszeveszetten dobogott a lábával. Cservjakov körül mórt elkezdett forogni az egész világ. Se látott, se hallott többé, odasompolygott az ajtóhoz, lebandukolt az utczára és úgy támolygott, dülöngött rettenetes nagy bujában, a nélkül, hogy halvány sejtelme is volna arról, hova megy. Végre is haza talált a lakására, ott aztán úgy, a hogy volt, a legszebb ruhájában lefeküdt a pamlagra és . . . meghalt. Csehov Antal. Vallomás. A világ egy végtelen hiúság, Végnélküli semmi, semmi más ; Es a7. élet egy örök nagy éjben Átczikkázó gyerge villanás. Meglá’.talak, szemed rám emelted A semmiből egy világ leve; Van világom, ezt te alkotád meg S ennnekte vagy, te légy Istene! — Te Deutnok. A helybeli összes népiskolákban szombaton reggel mentek végbe az évzáró isteni tiszte­letek és ezzel kapcsolatosan az iskolai bizonyítványok és értesítők kiosztása. — Alapítvány. Dr. Lengyel Márton, az elhunyt Géza fiának emlékére 500 korona alapítványt tett, mely­nek kamata a helybeli kir. kath. főgimnázium egy jó tanulójának karácsonyra kiadandó. —- Meghívó a „Szatmárvármegyei községi- és kör­jegyzők Egylete“ által holnap délelőtt 10 órakor Szat- máron, a „Károlyi-szálloda“ külön termében tartandó közgyűlésre. — Tárgyak: .1. Elnöki jelentés. 2. Az 1902. évi számadás tárgyalása. 3. A központi jegyzői egylet felhívása a jegyzői érdekeket támogató napi lap alapítása ügyében. 4. A folyó évi költségvetés megálla­pítása. 3. A központi jegyzői egylet közgyűlésére kép­viselők kiküldése. 6. Esetleges indítványok. 7. Tiszt- ujitás. — Tudomására hozom t. kartársaimnak, hogy nagyságos vármegyei alispán ur, a nyugdíj-tőke elhelyezése ügyében a nyugdij-választmány által tett intézkedés következtében, ezen ügynek az egyleti köz­gyűlés által leendő tárgyalása érdekéből jelen közgyűlé­sünkön részt fog venni. Kis-Majtény, 1902. május 24 Bodoky Béla, egyleti elnök. • — Az elmaradt gyorsvonatok. Mint biztos forrás­ból értesülünk a keresk. minisztériumban már végleg befejezték azon határozatot, hogy a május hó 1-ével megszüntetett reggeli és est éli gyorsvonatokat, daczára a varmegye és városunk törvényhatóságának ez ügy­ben tett lépéseire nem állítják újból vissza. — Halálozás. Jánossy József m. kir. adófőpénz­táros, életének 63-ik évében a napokban Nagybányán 1 elhunyt.

Next

/
Thumbnails
Contents