Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-12 / 11. szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Mejgjelemig minden kedden. Szatmár, 1901. márczius 12. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 2 frt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. Városi közgyűlés. 1901. márcz. 11. A törvényhatóság márcz. havi közgyűlése tegnap tartatott meg a főispán elnöklete alatt, a bizottsági tagok igen szép számú jelenléte mellett. u A hitelesítésre vonatkozó intézkedések megtétele után a polgármester olvasta fel havi jelentését a törvényhatóság múlt havi állapotáról, az előfordult nevezetesebb mozzanatokról és a tett intézkedésekről. Kiemeljük a jelentésből a következőket. A vigadó terveit a belügyminiszter jóváhagyta. A huszár-laktanya telkének kiszemelése végett egy vegyes bizottság megtekintette az alkalmasnak látszó helyeket s abban állapodott meg, hogy legalkalmasabb volna a kaszárnya elhelyezésére a németi határ azon része, mely németiből a vasút állomáshoz vezető uj országút mellett terül el. A tulajdonosokkal a tárgyalás megkezdetett s folyamatban van. A kassai hadtest parancsnokság megkereste a várost a múlt hó folyamán az iránt is, nem volna-e hajlandó egy tüzér üteg részére szükséges laktanya építéséről s ez által az üteg elhelyezéséről gondoskodni. Végül a lefolyt árvizveszcdelemrő! emlékezett meg a jelentés, felsorolván az annak meggátlására, elhárítására tett intézkedéseket. A jelentés ide vonatkozó adatait lapunk hir rovatában közöljük. Dr. Kelemen Samu indítványára a közgyűlés úgy a polgármesternek, mint az árvíz védelmi bizottság tagjainak a kifejtett buzgó munkálkodásért jegyzőkönyvi köszönetét mondott. Ezután Kováts Leó biz. tag interpel- lácziói tárgyaltattak. TÁR CZ Au Márczius tizenötödikén. „Helleluja I“ lm újra zeng az ének, A fetámadás ünnepe van itt ; Születésnapja népek Istenének, Mely aggot, ifjat szent hitre tanit . . . Mit is beszélek I — megifjul az agg ma, Ifjak elméje észlelődre lát . . . Százezrek ajka éltet, hangoztatja. Imádott neved, drága szabadság ! A kik bölcsődnél látták ébredésed, Annyi Simeon, mind ősz bajnokok ; Üdvözöltek, ha meghalhattak érted, S hogyha még élnek, százszor boldogok ! Dicső halálnak élet a magzajta : All hazánk, a fa, rajta lombos ág . . Százezrek ajka éltet, hangoztatja. Imádott neved, drága szabadság ! A kard és bilincs haláltusát vívtak, Virág boritá a csalamezöt . . És mert azok ott pazarul nyíltak, Leve a jelen szebb, gyümölcsözőbb. Kicsiny foszlányig szent a zászló rongya, Szentek a kezek, melyek hordozák! SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáren, a kiadóhivatalban fizetendők. Az első interpelláczió a Deák-tér be- fásitásáról szólott. Kiemeli, hogy a milleniumkor közlel- kesültséggel hátát ózta el a közgyűlés épen a polgármester indítványára a Deák-tér parkírozását, szóló ezt az eszmét örömmel üdvözölte. De közbe jött sokak magán érdeke és a parkírozást összekötötték a csatornázással. Azon biztos tudatban, hogy mivel a csatornázásra nem lesz pénz, ezzel együtt elesik a parkírozás is. A hibát most azzal akarják betetőzni, hogy a tornyosház törmelékét a Deák-téren akarják szétteríteni. Ha ez megtörténik, akkor be lesz vágva az útja annak, hogy az a tér valaha befásitható legyen. Vagy legalább is nagy költséggel, mert akkor a törmelékeket ismét fel kell szedni. Ha a parkírozás végrehajtatik, a házak bére emelkedni fog, a kereskedők pedig kárt nem szenvednek, mert a tér központi hely lesz akkor is. Előteijeszti azért interpelláczióját, igaz-e, hogy a tornyos ház törmeléke a Deák-téren szár.dékoltatik szétterittetni s ha igen, szándékszik-e azt a tanács megakadályozni? Polgármester válaszában ismerteti a dolog előzményeit. A város határozatát a kormány jóváhagyta, azon csak újabb határozattal lehet segíteni. Hogy a törmelékek hova helyeztessenek cl, erről még a tanács hivatalosan nem intézkedett. Ha intézkedés történik, ez a közgyűlésnek be fog jelentetni. S ekkor interpelláló a kérdéshez ismét hozzászólhat. A választ a közgyűlés tudomásul vette, valamint az interpelláló is, azon kijelentéssel, hogy előre is és újból tiltakozik az ellen, hogy a törmelék a Deák-téren téríttessék el. Százezrek ajka éltet s hangoztatja Imádott neved, drága szabadság! Tátra ormától egész Orsováig Dévény fokától,. távol Szigetig — A hon ma fényes szentegyházzá válik, S buzgó hívőkkel színig megtelik; ... Oltáron lobog keblűnk áldozatja, Örömkönyeket sir egész ország :. . Milliók ajka éltet,, hangoztatja Imádott neved, drága szabadság! ; : Borsodi László. Szabadságharcz idejéből. Egy dicső zászlószalag. Pergett a dob. Ropogott az osztrák puska. Bömbölt az ágyú, Fojtó füstfelhő borult a hegy,- kúpra, a hol a tót honvédeket Erdősi, a piarista tábori pap, egyik kezében a feszületet tartva, a másikban pedig kardját villogtatva, vezette előre. Az a hősies pap, a ki még a keresztet is közédobta az osztrák katonacsapatnak. Mondván tót honvédéinek: — Fiaim! Talán csak nem akarjátok a keresztet e pogányok kezéb;n hagyni? ! A tót szabadságharezosok fanatizált erővel és vad tűzzel nyomták vissza az osztrákot, a HIRDETÉSEK: készpénzfizetés ésjutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. __________-g» Telefon-szám 80. _________ A 2-ik interpelláczió arra vonatkozott, hogy mért nincs végrehajtva a közgyűlés azon határozata, hogy a Széchenyi-utcza két oldalára még egy-egy sor fa ültettessék el. A gazdasági tanácsos a gödröket meg is ásatta, a fákat megrendelte, ki tiltotta be a fák elültetését? Polgármester válaszolta, hogy a kérdéses határozat azért nem hajtatott végre, mert időközben felmerült a piacz elhelyezésének kérdése s mig a kérdés megoldva nincs, addig a piaczba torkoló szélesebb utczák, melyekre a vásár kihelyezése czél- jából esetleg szükség lehet, sűrűn be nem fásithatók. Közgyűlés a választ tudomásul vette, interpelláló azonban nem, mert szerinte a fák a vásárt nem akadályozzák. És tekintettel kellene lenni a püspükre mint a város első polgárára, hogy az ő háza előtt szekér vásár ne legyen. A 3-ik interpeláczió az Atilla-utczai déli oldali kocsi-ut meg- bővitése tárgyában intéztetett a polgármesterhez. Interpelláló az ezen oldalon levő fák kivágását javasolja. Polgármester elismeri hogy a kocsi-ut szűk, de azon a fák kivágásával, vagy beljebb helyezésével segíteni nem lehet. Megteszi azonban, hogy a költségvetést elkészítteti s akkor a közgyűlés mérlegelheti, hogy vájjon a czél megérdemli-e a ráfordítandó költségeket. A 4-ik interpelláczió a rendőrség túlkapásaira vonatkozott. A tanács elrendelte, hogy Atilla-ut- czán teher kocsiknak menni nem szabad. Van az utczán 2 kovács műhely, azok előtt állandóan kint állanak a javulásra váró szekerek, a kovácsok kint dolgoznak kint patkóinak. Hasonló állapotok vannak más utczákon is, de rendőrséget nem látni. A múltkor látott azonban a sörcsarnok mellett 3 rendőrt. Miért állanak itt, kérdek tőlök? Uj kaszirnő érkezett, volt a váróiként a csongrádi zászlóalj is kézitusába elegyedve küzdött az osztrák zsoldosokkal. A szuronyt, a puskatusát használták egyedül mint fegyvert. rémséges öldöklés a magyar fegyverek győzelmével végződött.. A csongrádi zászlóalj ködmönös katonái Branyikónál hősökhöz illőleg kiköszörülték a szélaknai csorbát. Golyótépett zászlójukra Görgei tábornoknak a felesége maga ajándékozott egy selyem-szalagot. — Aranyfonállal a branyiczkói nap egész dicsőségét reáhimeztétí erre a szalagra. Görgeiné hímezte ki reá: Branyicz'kó: 1849. február 5. Kaland a Kondor ősi csárdából. A muszkák Vastagh János hadnagynak, élelmező tisztnek, aki szegedi fiú volt, a fogságban,is meghagyták a kocsiját és két lovát. A szabadulás után erre pakolóztak fel a szegedi tisztek kilenczen. Kossuth-bankó bőven volt a bugyellárisban, de. annak már a papirbecse sem volt meg. A muszka rubeleket azonban még Nagyváradon elferb.lizte a társaság. Most már felderült a kedve is a fiatalságnak, mióta tudták, hogy nem Szibéria lesz a »menetirány«. Tréfálkozva, de éhesen, falat eleség nélkül érkeztek el az Orosháza és Vásárhely között fekvő kondorosi pusztára, ahol csárda is
