Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-08 / 2. szám
V. év. Szatmär, 1901. január 8. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden.. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 2 frt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). , Mindennemű dijak Szaimáron, a kiadóhivatalban fizetendők. 7"XT HIRDETÉSEK: készpénz fizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ________Telefon 80. szám Uj esztendő, uj század. Az uj év küszöbét már átléptük. Nem csak röpk ; perczet, de már napokat éltünk le belőle. Az elválás rezg'ő könnyeivel szemünkben érzékeny búcsút vettünk a múlttól, mely örökre elrepült tőlünk örömeivel, bánatával és harczaival. Vájjon melyik volt több, erkölcsi téren a csatavesztés-e, vagy a győzelem . . . ? Ne keressük most ezt, miuián már bementünk az újévnek kapuin nagy hálaadással és dicsérettel. Hadd hangozzék újtól és újból az ének ajkainkon; ,,Jó az Ur, mindörökké vagyon az ő irgalmassága és nemzetség- ről-nemzetségre az Ő tökéletessége!“ De mi nemcsak egy újév küszöbét léptük most át, hanem egy uj század kezdő határpontján is állunk. Az elmúlt évben heves viták folytak a felett, hogy mikor is kezdődik tulajdonképen az uj század. Most már nem vitatkozunk e kérdés felett, mert tény, hogy benne vagyunk a XX-dik században. Korszakos időpont! Mi pedig kiváltságos egyének vagyunk, kik az idők változásainak e nagy fordulópontját elérhettük . . . ! Azt hiszem, nyájas olvasó, nem lesz czéltalan dolog, ha most már egy búcsúpillantást vetünk a letűnt század korszak- alkotó eseményeire, midőn annak kapuja végleg bezárult mögöttünk. Eseménydus század volt ez mindenesetre! Számtalanok és nagyok eredményei. Végetlenül sokat haladtunk földünk ismeretében. A négy világrész ismeretlen részeiből igen sok ismertté lön : a Nílus eredete, a nagy Kongó folyam folyása fel lettdeiitve. Livingstone és Stanley afrikai utazásainál és felfedezéseinél aligha volt még valaha a letűnt századok folyamán érdekesebb. Most meg épen az északi és déli sarkvidékeket kutatják. Tudományban és közművelődésben hatalmas haladást tettünk. Az első gőzhajó megtette az utat New-Yorkból Al- bányba 1807-ben. Az első gőzkocsi elkészül Angliában 1825-ben. Az utczákat gázzal kezdték világítani Londonban 1807- ben. A villámvilágitást alkalmazni kezdte a nagy amerikai felfedező Edison 1878- ban s ma már hova haladtunk e téren? Egy angol feltalálta az aratógépet 1834- ben. Egy másik a telegráfot 1837-ben. A fotográfia terén egy franczia tette az első kísérletet 1820-oan. A telefont 1876- ban, a fonográfot -1877-ben talállak fel. Az első tenger alatti kabelt 1857-ben kezdték lerakni. A villamvasutat is Edison készítette 1880-ban. Röntgen sugarairól csak 1896-ban fedezték fel, hogy áthatnak szilárd testeken is. 1848-ban Kaliforniában, 1851-ben Ausztráliában, 1887-ben Tráns- válban kimerithetetlennek látszó arany, 187ü-:;en Transválban gyémánt-bányákat fedeztek fel. Nagyszerű vasúti hálózatokat, csatornákat épített az emberi hangya szorgalom. Pasteur feltalálta a veszettség gyó - gyitását. Felfedeztél; -r. hieroglifek kulcsát. Mennyi találmány! Minő bámulatos felfedezések! És hová fejlesztették, tökéletesítették ezeket?! Az emberi elme békés müvei mellett ott találjuk a véres, gyilkoló háborúkat is, az emberiségnek emez örök szennyfoltját. Igaz, hogy ezek közt voltak olyanok is, melyek a népszabadság, a nemzet legszentebb jogaiért vivattak. Az 1827-ki hadjárat biztosította Görögország függetlenségét. Az 1848-ki magyar szabadság- harcz az emberi jogok nagy küzdelme volt, mely sok százezer szegény jobbágynak adta vissza emberi méltóságát. Garibaldi 1860-ban Olaszország egységéért küzdött. Az amerikai nagy polgárháború 1861—65 ben a rabszolgaság eltörlésével fejeződött be. Francziország 1870-ben köztársasággá lett. Nagy és bámulatos dolgok történtek társadalmi téren is. 1883-ban, hosszú és heves vita után az angol parlament kimondta a rabszolgaság eltörlését, melyet aztán a többi európai országok is elfogadtak. 1851 ben rendezték az első világ- kiállítást Londonban. 1899-ben történt a század egyik legnagyobb eseménye, az orosz ezár felhívására a hatalmak nemzetközi békekongresszusát tartották meg Hágában. A legnagyobb és legmesszekihatóbb események mégis egyházi téren történtek. A pogányok közötti hi Ltéri tés e század elején indult meg legnagyobb mértékben. Az angol és külföldi bibliaterjesztő társulat megalakult 1804-ben s ma már 300- nál több nyelven forog közkézen a biblia. Az elmúlt században alakultak a legáldá- sosabb és legjótékonyabb közhasznú intézmények, az emberszeretetnek bámulatos és megbecsülhetetlen müvei. Nagy és nevezetes dolgokat mutathat fel minden téren a lehanyatlott XIX-dik század! S látva az emberi szellem bámulatos tevékenységét, mi teljes bizalommal és reménynyel nézünk e század forgása elé. Ha a múlt ennyi eredményt mutat fel, mit nem' tesz meg a XX-tíik században a kutató elme? E század igazi jelszava bizonyára ez lesz : Semper avanti ! Okány, 1901. jan. 7. dr. Márk Ferencz. Színészet. Csütörtökön, jan. 3. Markovits Margitnak, színtársulatunk ezen kiváló tehetségű és szorgalmas tagjának volt jutalomjátéka, mely alkalommal Shakespeáre remek vigjátéka, „A makranezos hölgy“ került szinte. Ez a darabot vidéken, feT Á R C Z A. Egy szív története. Valahol messze, réges-rég Magány ölében egy ember élt. Az erdőt bújta, senkit se látott, Kerülte félve a nagy világot. Boldog volt egykor, de boldogsága H ilottként volt mar szivébe zárva/ Akibe’ bízott rászedte mind S zárt életére tengernyi kint. Szerelme égi fény gyanánt lángolt, De kiért lángolt, ledér, hitvány volt. S hogy eltűnőnek csalfa reményi, Oda ment árván éltét leélni. A nagy világtól örökre váltva, Ott a magányban sírját megásta. Teste elporladt földbe temetve, Szivét az isten magához vette. II. Hosszú évek múltán egykor Rossz kedve volt az Istennek, Haragudott, ki tudja, mért? S engem aznap teremtett meg. így esett meg, hogy szivemmel Bíbelődni nem volt kedve S uj szív helyett azt a régit Ültette be kebelembe. S a mi abban szenvedés volt, Megtört remény reges-régen : Azt a sok, sok égő sebet Most én hordom, most én érzem. Szabados Ede. A női kedvességről. A női kedvességnek millió kutforrása van, melyek éppen oly kimeriihetlenek, mint a költészet kutforrásai. A nőnek hivatása, hogy kedves legyen s a terméssel sajátszérüen gondoskodott arról, hogy még azokban a nőkben is legyenek kedves vonások, akik vagy testi, vagy lelki fogyatkozásokban szenvednek. Ha tehát azt keressük, hogy mi által lesz. ez vagy az a nő kedvessé, a kéidést egészen meg kell fordítani és úgy tenni fel, hogy melyek azok a hibák és ferdeségek, a melyek egy szép nőt is képesek nem kedvező, sőt kiállhatatlanná tenni. íme: Ha czifrán öltözködik és eltorzítja természetes szépségeit. Ha kaczér vagy álltok. Ha többet beszél, mint a mennyit tud. Ha tulkövetelő, akár szüleivel, akár férjével, akár a világgal szemben. Ha gőgös, vagy ha nagyon demokratikus. Ha haragjában vázákat vagdos a földhöz. Ha barátnői szépségét vagy jó tulajdonságait kisebiti. Ha sokat jár egyleti gyűlésekre. Ha a házat nem tartja rendben és tisztán. Ha többet költ, mint amennyit családja jövedelmi viszonyai meg engednek. Ha nem műveli ki szellemét anyira, mint amenyire társadalmi állása megköveteli. Ha férjnél lévén, egy sereg udvariét tart magának. (Még inkább ha csak egyet.) Ha gyermekeit egészen a cselédekre bízza. Ha sokat járkál az utczán. Ha a rábízott diskrét titkot kifecsegi. Ha ferde- sarkú czipőben jár. Mindenesetre óvakodjék minden nő attól, hogy külső hatásokkal szerezze meg magának a „kedves“ nevet. A szép kalapot elmoshatja egy zápor. A szép ruhákat meg eheti a moly, vagy elvihetik a hitelezők. A kacérságok a korral elvesztik vonzóerejüket még a higabb velejű emberekre nézve is. Az igazi női kellem : a természetes finomság, a müveit fej és müveit lélek, a természetes egyszerűség, a szív nemessége fiatalít még akkor is, amikor már a »kortársaknak« sem a rizspor, sem
