Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-19 / 8. szám

.öttetése, valamint folytatólag M.- .a és Beregszász összekapcsolása is. Fehér-Gyarmat és Máté-Szalka között összeköttetés városunkra, mint ezt föntebb is említettük, csak haszonnal jár, és ebből kifolyólag szükséges. A másik útvonal kiépítésénél azonban már megoszlanak a vélemények. A mi felfogásunk ez: a vasúti össze­köttetések azonnali hasznot nem igen szok­tak hozni. Ha vasutat építünk, csak évek múlva tudjuk igazán, hogy mit csináltunk : jót-e vagy roszszat? Meglehet, hogy a beregszászi össze köttetésre épen azért van szükség, hogy a lápi összeköttetés politikája gátié) körül­ményekbe ne ütközék. Csakis ezen politikából helyeselhető, hogy városunk anyagi és erkölcsi támo­gatásban részesíti a tervbe vett vasutat. Helyt adunk annak a felfogásnak is, hogy minél több vasut-Vonal fut össze egy város hálózatába, mint központba, an­nál erősebbek az illető város tényezői a haladást illetőleg. Magától értetődik, hogy a város úgy anyagi mint erkölcsi nagyobb hozzájáru­lását első sorban arra a vasút vonal kié­pítésére tartja főn, a mely rá nézve első rendű kérdés, mint pl. a lápi vasút. Csak Debreezent tekintsük. A ki ez­előtt húsz esztendővel látta és e várost jól ismerte, azutan ma látja és forgalmát összehasonlítja, bizony nagyon sokat fog e város emelkedésében vasúti összekötte­téseinek tulajdonítani. Tehát ha a város, azzal a józan va­súti politikával, melyet eddig folytatott j továbbra is résen lesz, Szatmár-Németi szab. kir. város, úgy közmüvelődésileg, valamint közgazdaságilag, iparra mint kereskedelemre, észak-keleti Magyarország legszámottevőbb és a nagy kontinens egyik legfontosabb városa leend. .ár, 1901. Az Ezres Finom Estélye. Az Ezredévi Asztaltársaság Finom Estélye elé ez idén is érdeklődéssel nézett a közönség. A jótékony és jókedvű egyesület még eddig min­den évben nyújtott valami ügyeset, változatosat, a mit jellegénél fogva inkább felvehet keretébe, mint más mulatságok és bálok. Természetesen a többi mulatságok közös sorsában — a látogatott­ság tekintetében — ez is osztozott, a mely kö­rülmény nv el a rendezőség számolt is akkor, a midőn a Finom Estélyt nem e sok kiadással járó Vigadóban rendezte, hanem a Polgári Társas-kör termeit kérte el, a mit meg is kapott s a mi je­lentékeny megtakarítás volt, úgy, hogy anyagi tekintetben a legjobbán sikerült mulatságok közé tartozik. Febr. hó 16-án este, mint a jelen volt magammal messze, messze, a honnan még a hí­redet sem hallják. Utánad jöttem, mert nem bír­tam keserűségemmel. — Jaj Istenem, kiált az uram ! — Ne menj, nem eresztelek édes galambom, hiszen olyan rég nem öleltelek, olyan rég nem csókoltalak. Édes lelkem, tubiczám, gyöngyvirá­gom, szeretlek . .. szeretlek. Te is szeretsz, ér­zem az ölelésedről, érzem a csókodról, hogy most is szeretsz. Magammal viszlek,— messze viszlek, édes kicsi gerlicze-madaram. — Eressz, eressz... kiált az uram. Aztán betámolygott, elszédülve megbabo­názva. Úgy égett, úgy reszketett. Úgy szorította a szivét valami, hogy majd meghasadt belé. Nem hallott, nem látott semmit, csak azt a katonát látta, annak az ölelését, — forró csókját érezte csupán. Aztán odafutott ahoz a beteg em­berhez, magához ölelte, oda szorította mint a szeretőjét. Szorította, ölelte, halálthozó görcsös ölelés­sel.. . Egyszer csak felsikoltott. . . megiszonyodva dobta el magától a meghidegült holttestet. ­Aztán kibontott hajjal, jajveszékelve, félőrül­ten kiszaladt a sötét éjszakába. — Futott... fu­tott . ..-* * * Késő este, éjfél tájban csak ki-kipattan a temető alatt az ingoványból egy-egy kékes láng. Bolyong, bo'ycmg ide s tova czéltalan bolyon­gással. Majd eltűnik, majd felbukkan. Azt mondják a falusiak, hogy a László Bo- fis lelke jár vezekelni az ura sírjához. S Z A T M A R-N É M E T í. hölgyek alant közölt névsorából is kitűnik, szép számú előkelő közönség gyűlt össze, a mely ér­deklődéssel várta a tréfás meghívón jelzett meg­lepetéseket. Városunk notabilitásai közül ott lát­tuk Heheleín Károly székes-káptalani kano­nokot, Tschoffen György őrnagyot, Hérmán Mi­hály polgármestert, s a helyben állomátozó két j tisztikar, valamint a köz- és állami hivatalok szá- j mos ismert és kedves alakját. Az estélyt Dr. j F e c h t e 1 János, az Ezres elnöke nyitotta meg j humoros és ötletes beszéddel híva fel a közön- j ség figyelmét arra, hogy ma az Ezres jubilál. íme ez ötödik Finom estélye. A lefolyt öt év alatt sok mindent tett s működése nem csupán a jó­tékonyság, hanem a társadalmi együttélés tekin­tetében sok nevezetes eredményt hozott létre. A jókedvű beszéd jókedvet inaugurált az egész estélyre, a melyet csak fokozott az ezután követ- kező mulatságos vetített képek bemutatása. Ó c s- j vár Rezső, a helybeli kir. kath. főgymnasium I fiatal rajztanára s festőművésze üveglapokra raj- j zolt pompás képeit laterne magicán vetítette Dr. j Schober Emil s humoros magyarázatokkal j kisérte Dr. F o d o r Gyula. A képek az Ezres czimerét, egy üres nagy asztalát, a szatmári villamos hó alatt, s hó fe­letti téli fnglahiozását, a villamos’világitást, víz­vezetéket a németi vásártér s egyéb hasonló actuális és élezés dolgokat ábrázoltak, s derült séget keltettek. Nem külömben az is, mikor az »Ezres« nehány tagjának hü profilja vonult el a j fehér vászon előtt. Persze ezt a diszfelvonulást élő képe'c rögtönözték. Ezután kedves megle­petésül színtársulatunk két első rendű s ked- j veit tagja lépet tel, Markovits Margit és Cathry Fe- rencz. Almásinak „Két év múltán1' ez. vígjátékét ad­ták elő rutinnal s elegáns könnyedséggel. A kö­zönség sürü tapssal jutalmazta a szives közre­működőket. Markovits kisaszonyt az Ezres díszes csokorral tüntette ki úgy nagy tetszést aratott játékáért, mint a nagy fáradságért, a melyet nem ajnált az Ezres jótékonyezáljáért, bár kitűnő művészétét az idén nem először bo- csátotta báli közönség rendelkezésére. Ezután megkezdődött a táncz és pedig csárdással. Ne­hány tánezdarab után újabb meglepetés érte a közönséget. H e t é n y i Elemér, színtársulatunk páratlan komikusa adott elő pompás kuplékat Bihari Zoltán színházi karmester zongoraki- sérete mellett, a ki külömben a színtársulat egyes tagjait paródiázó kuplékhoz maga kom­ponálta az ügyes és kitűnő komikus zenét. A kuplé-potpouri. a gyorsan reczitált kupié s a paródia, Hetényi utolérhetetlen mimikái, gesz­tusai, tánczai jól megkaczagtatták a közönséget mely igy hangolva mulatott! mindvégig. Később a négyes alatt megint meglepetés volt. Csinos képes levelezőlapokat osztogattak ki a hölgyek között megezimezve, talpra esett s elmés meg­jegyzésekkel, a melyek persze nagyobrészt nem voltak személyre szólók, s inkább csak általá­nosak vagy véletlenül találtak vagy nem . talál­tak. Szupé alatt az Ezres elmaradhatatlan fűszere az „Ezres és Vidéke“, melyet csinos leányok árusí­tottak el, mulattatta a közönséget, meglehetősen megszaporitva a különben mérsékelt jövedelmet. A társaság Demkő jó bora s Oláh Feri vig mu­zsikája mellett kivilágos kivirradtig volt együtt s az utolsó táncz s a zene végső akkordjai már a város vasárnapi élénkségének zajába olvadtak. Az estély tiszta jövedelme hozzávetőleges számítás szerint meghaladja a 350 koronát. Az ezres bálon megjelentek névsora. Asszo­nyok : Tschofen Györgyné,Tombori Virgilné, György Béláné, Fogarassi Józsefné, Uray Kárclyné, Dr. Fejes Istvánné, Dr. Herman Lipótné, Hérmán Ist­vánná, Kóródi Mihályné, Dr. Orosz Sándorné, Dr. Grosz Henrikné, Germárz Tivadarné, Heinrich Viktorné, I-Iarasztkó Ilona, Jaskovits Ferenczné, Dr. Hantz Jenőné, Dr. Erdélyi Miksáné, Vajnai Báiintné, Hoffer Józsefné, özv. Hock Béláné, Dr. Farkas Antalné, Küszner Albertné, Hérmán Mi­hályné, Dr. Bródy Káhnánné, Roth Gyuláné, Ek- ker Jánosné, Hájtájer Pálné, Bossin Józsefné, özv. Láday Antalné, Dr. Biró Elemérné, Dr. Fodor Gyuláné, Hauschka Jánosné, Fogarassi Sándorné, Tóth Sándorné, Fiutha Lajosné, Palády Lajosné, Krassó Miksáné, Papp Gyuláné, Krémer Sándorné, Vajda Mihályné, Kemény Lajosné, Cathry Fe­renczné. Leányok: Uray Olga, Tombori Emma, Hérmán Margit, Meindl Margit, Farkas Ilonka, Wodiáner Olga, Bossin Gizi, Fodor Julia, Kóbor Adi, Pa­lády Erzsiké, Homola Elvira, Papp Margit, Mar­kovié? Margit, Krémer Gizella. Felülfizettek: Domahidy Sándor 10 kor., Radó Bertalan 1 kor., Antal József 2 kor., Kóródi Mihály 2 kor., Dr. Böszörményi Emil 3 kor., Steinberger Elemér 1 kor., Hérmán Mihály 8 kor., Ekker János 1 kor., Bossin József 2 kor., Dr. Rácz Endre 2 kor., Dr. Biró Elemér 4 kor, Dr. Kelemen Samu 3 kor., Fogarassy Sándor 3 kor., Dr. Fon Antal 3 kor., Mayer Sándor 3 kor, Fried Samu 2 kor., Papp Gyula 2 kor., Lengyel József 1 kor., Reiter Móricz ! kor., Hehelein Károly 8 kor., Szeőke Sándor 1 kor., Mátray Február 19. Lajos 1 kor., Hirsch Sándor I kor., Royko Alfréd 1 kor., Morvay János 2 kor., Vajda Mi­hály 1 kor. Dr. Fodor Gyula. Karczolatok a hétről. Az »Ezres« ez. helybeli jótékony egyesület febr. 16-iki al kalmi tréfás lapjából. Uj adónemek. »Ki kell valahogy rántani Szatinárvárosát a sálból« gondolák a magistratus vezető férfiai s megszavaztatták az ásvány és szódavizek adóját, minek is az ?! Puszta luxus egy ilyen városban, a hol dühöng az egészség, kitűnő a kutak vize s koldusbotra jutott minden epidémia, ásvány vagy vegyileg tisztított szódavizet inni. A ki pedig szereti a luxust, hát fizessen. Az „Ezres és Vidéke“ pályázatot hirdetett az uj adónemek kiaknázására s én azt hiszem, elnyerem az első dijat, mert a város kezelő férfiai kapni fognak rajta, ha becses figyelmüket a még eddig ki nem aknázott adótárgyakra felhívom, mert ez uj adónemek révén eltűnnek a sok czi- men előállott deficitek s lejebb száll a községi pótadó %-a. íme javaslataim. 1. ) Nőtlenségi és agglegény adó ; 25—35 évek között fejenkint s rang szerint 20, 10. és 5 K. 35 éven túl 100, 50. és 25 korona, kath. pa­pok püspöktől lefelé kétszeres adót fizetnek. 2. ) Gyermektelen házaspárok adója: páron- kint rapghoz mérve 100—50—25 K. Előbbi há­zasságból származott vagy felfogadott gyermek nem számit. 3. )Bál és mulatság adó : a belépő dij 20 0/°-a. Nem tánezoló urak 15—45 éves korban dupláját fizetik, nem tánezoló hölgyek — ugyanazon kor­ban — adómentesek. 4. ) Meleg szobaadó: szobánkint, illetve fütött helyiségenkint s 12 Celsius fokonkint egész évre 20 fillér, csak nyárra 10 fillér. 5. ) Czipő, csizma, czilinder, kemény kalap keztyii és nyakkendő adó évenkint egyenlőm 2—2 korona. Hölgyek dupláját fizetik. Mezítlá­basok és bocskorosok adómentesek. Nyakkendő adó évenkint 2—2 korona. Hölgyek dupláját fi­zetik. Mezítlábasok és bocskorosok adómente­sek. Nyakkendő-adó kutyákra nézve az »eb-adó<- ban befoglalva. 6. ) Bpt és sétapáleza adó: 20 éves koron alul 4 K., azonfelül 2 K. Gyöngélkedők, nyomo­rékok, sánták, bénák — orvosi bizonylatra — fél-, hadmentesség beigazolása esetén teljes men­tességben részesülnek. 7. ) Borotválkozási adó: 16 éves korig 2 K., azon felül 4 K. Természetes kopaszok és szőr- telenek kellő igazQlás mellett felmentve, hölgyek­kel szemben teljes diseretió. 8. ) Tornázok, vivők és lovaglók adója 5—5 K. Kintornázók, párbajvivók és iparlovagok dup­láját fizetik; halállal vívódók végkép felmentve s a Sz.-Mihály lova is adómentes. 9. ) Czvikker és monokli adó 5, illetve 50 K. Azok kik távol-, vagy rövidlátást orvosi bi­zonylattal igazolnak, az előbbitől felmenthetők, hasonló igazolás mellett az utóbbitól is mente­sek a félszemüek. 10. ) Mű és tömött fogak adója zápfogtól darabonkint 1 K., első fogtól 2 K., egész gebiss általányban 20 K., hölgyek és titkolódzók dup­lán fizetnek. 11. ) Racscsolás adó: mágnásoknak 20 K., dzsentriknek 50 K., polgárembernek 100 K. Da­dogok, hebegők és racscsolók tanfolyamát siker­rel végzők felmentést nyernek. 12. )‘Később meghatározandó menynyiségü adót vethetnek az ékszerekre, milyenek a gyű­rűk, fülbevalók, karpereczek, drága tiik és for­gók: azonban adómentesek: a jegy-gyűrűk zseb - bevalók, válipereczek és sóspereczek, kötő és varrótűk, valamint a napraforgók. 13. ) Adó alá vonhatók: az álhaj, rizspor, szépítő és illatszerek (kivétetnek naftalin, cárból és jodoform); duplán adó alá eső a Kölni víz, mert hát az viz is. 14. ) Megadóztatandók: a selymek, csipkék, fátylak, természetes és művirágok is. Az »Ezres« elnöke és diszszónoka átalányban kiegyezhetnek. 15. ) Fő pedig, hogy a pénzintézetek, melyek­nél sikkasztás nem esik, vagy legalább a mérté­ket meg nem üti, az évi zárszámadásban kitün­tetett nyeremény 50 százalékát sikkasztási há­nyad czimén tartoznak beszolgáltatni. No de ne többet adókról, mert megtalálja sokallani valami hangadó s indítványára a mérv* adó körök megadóztatják a viczczeket is. HIRE k. — Személyihir Dóczy Imre, a tiszántúli eV. ref. egyházkerület középiskoláinak felügyelője tegnap este a gyorsvonattal városunkba érke­zett, hogy az itteni ev, ref. főgimnásiumot és a

Next

/
Thumbnails
Contents