Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-24 / 52. szám

Szat.már. 1901. SUTMAR-NEMETI, Deczember 24. megtette. A mint a rideg apa Andorról is bizonyságot szerzett, hogy hivatalnok és egyéb semmi, hidegen vetette oda nejének hogy: — Az egészből nem lesz semmi ! A leány kedves ismerősét bátorította, az apja azonban hidegen fogadta. Ilona szép szemei könnyekbe borultak és mikor távozott Andor, keserves zokogással borult anyja nya­kába s könnyek között nyögte : — Oh, be szomorú karácsony ! Szomorú idők következtek ezután. Ilona nap-nap után betegebb, halványabb lett, a fejlődő rózsa-bimbó csakhamar liliommá vált, rejtett betegség vett rajta erőt, s az orvosok rögtöni levegő változást ajánlottak. Kezeit tördelve kisirt szemekkel, mint az árnyék úgy járt Ilona, a még csak imént is viruló szép leány. * * * Az utazás napja ki volt tűzve, a bőröndök cso­magolva. Ilona könnyű kashemir pongyolában ott ült a hintaszékben, gondolataiban merülve, olyan volt mint az árnyék. Ábrándos szemei a távolt keresték. O reá gondolt — Andorra, egyetlen és utolsó szerelmére. Finom újai közt egy levélke volt, melyet már szászor elolvasott. Merengéséből halk kopogtatás ébresztette tel, de ő nem ügyelt semmire csak nézte a kedves sorokat. Néhány lépés, Andor, az imádott, kedves, pajzán jó kedvvel fogja be az álmodozó leány szemét. Ilona megérzi a delejes újak érintéséből, hogy ki van közelébe, édes sikoltással borul Andor karjaiban, a kit a leánya életét féltő és ezért nézeteitől eltérő apa, visszahozott Ilonának s kinek vele életét hozta vissza. * * * Megint karácsony van — egy forrón szerető fia­tal pár édes Karácsonya]. .. Dr. Bródy Kálmánné. ját sétára. Mikor a sétálók egy csendes, félreeső helyre értek, a férj előrántotta a revolvert s barátjának sze­gezve, átadta neki a levelet meg a fényképet e sza­vakkal : — Vagy megeszed ezt, vagy a halál fia vagy! Mit tehetet mást, nekifogott s a levelet nagy kí­nok között megette, de már a fényképet nem bírta, gyomra felfordult, ő vele pedig megfordult az egész világ. Az asszonyka végre már nem birta visszafojtani a nevetést s jóizüt kezdett kaczagni. A férj vele együtt. A megkínzott kolléga pedig nagyot néz. — Tréfa volt az egész, — szólt kaczagva a férj — nézd, hisz a revolver meg sincs töltve. Az egész város mulat most ezen a histórián, csak a szegény megtréfált kolléga fogja fel komolyan a dolgot s azzal fenyegetődzik mindig, ha előtte em­lítik a dolgot, hogy elégtételt keres a bíróságnál Eddig azonban még nem keresett. Karczolatok. A minapi földrengéstől úgy megijedt egyik fővárosi lap tudósítója, hogy a nőnővelde falain veszélyes repedéseket pillantott meg. Ugyanis káprázott a szeme ijedtében. Jó kogy az uj Vigadó falai meg nem reped­tek. így is sok a pótmunka. Hát még akkor mennyi lett volna A város jövedelmeinek fokozásaira, vagyis a pótadó apasztására kiküldött uj adónemekről gondoskodó bizottságnak köszönhetjük, hogy ha már erdőnk nincs is, de legalább van karácsony­fáink. Az ingatlanok átírása után fizetendő uj adó épen jő krisztkindlinek! —j A szóda- és ásványvíz adó, melyet a fő­ispán ur döntő szavazatának köszönhetünk, életbe lép újévkor. Hála Istennek elég bor termett, s most már csakugyan tiszta bort tölthetünk a pohárba! Kassán, Eperjesen--kiütött a tífusz. Az ottani kutak vizére azt mondták a szakértők, hogy még edény öblítésre sem alkalmas. Milyen sze­rencsések vagyunk, hogy itt a Szamos! Nem muszáj kutvizet inni! Már a szegény kofákat is fenyegeti az uj adó. Hiába! A tojás még mindig nagyon olcsó a ,,Knikebáj“-hoz! A virág rokona Temetőbe egy kis leányka Titkos árnyu fák alatt, Úgy elnézi álmadozva A borongó sírokat . . . Szelíd arczán rózsafény ül, Ifjú élet disz jele A halál a bus tanyája Mint ellenkezik vele. El-elmegy a sírok mellett S hol virágot lát megáll: Leszakítja mosolyogva . .. S benne oly gyönyört talál. Pedig talán nem is tudja, Hogy e virággal ő rokon ? S hogy az ő porából is majd Oly virág nő egykoron! . .. Mező Amália. Érdekes történet. A megyegyülésen nagy volt a kavarodás egy kis baklövés miatt. Pedig hát most van a vadászat ideje. A korcsolyázó egylet, tekintettel arra, hogy a jég elolvadt, beovadni készül a csó- nokázó egyletbe. Boldog karácsony ün'nepeket s adómentes boldog uj évet kivánok! s. k Furcsa kis história történt a minap egyik előkelő vidéki városban. A város egyik elsőrangú kereskedő­házában két testi-lelki jóbarát, mint segéd szolgálta ki a nagyérdemű közönséget. Az egyik kolléga agyába egyszer csak egy furcsa gondolat fészkelte magát s véfere a tettre is elhatározta magát. Eegyik nőismerő­sével gyönyörű szerelmes levelet iratot s ezt azután kollégája zsebébe lopta. A kóliéga azonban nem vette észre; haza ér­kezve, szép nyugodtan nyugvóra tért. Reggel azonban felesége rendes szokása szerint átkutatta férje szebeit s megtalálta a levelet. Családi jelenet — katasztrófa. A jámbor férj, a ki nagyon is szerette kis feleségét, hiába esküdözött, hogy ő ártatlan, a levélről, meg az írójáról nem tud semmit, az asszony nem hitt neki majd következtek az ájulások, s mikor ezek is elmúl­tak, az asszonyka összepakolt s haza ment a'mamához. A tréfálkozó kollégát, mikor ezt meghallotta — elővette a lelkiismerete s végre is elment az asszony­kához s megvallott neki mindent. Az asszonyka ter­mészetesen azonnal visszament férjéhez, az ő kedves ártatlan muezuskájához. De a tragédia epilógusaként most kezdődött a szatíra. A házaspár élhatározta, • hogy megbosszulja magát. Egyik szép vasárnap délután a férj magához vette az ominózus levelet, a mellékelt fényképet s egy revolvert meg a szép feleséget s elhívta a barát­Irodalom. — A rendőrség egy szerkesztőségben. Meglepő, szenzációs esetről értesülünk, a mely a fővárosi bir lapirói köröket nagy izgatottságban tartja. Arról van szó, hogy a budapesti államrendőrség egy fővárosi lap szerkesztőségben megjelent s a szerkesztőt arra szólította fel, hogy a lap czimszalagjait előadassa. A szerkesztő a sajtószabadság e megsértése ellen heve­sen tiltakozott és pedig annál inkább is, mert az egyik rendőrtiszt eláiulta, hogy a czimszalag utáni kutatás a Kecskeméthy ügyel összelüggésben van. A szer­kesztő igen erélyes föllépése következtében a rendőr- kapitány végül igv indokolta a rendőrség csodálatos eljárását: »Tisztelt szerkesztő ur! A fővárosi rendőr­ség az egész Budapestet, az egész országot Olaszor­szággal együtt átkutatta, de Kecskeméthyt, a ki 588 ezer koronát elsikkasztott, nem találta, a miből az következik, hogy ez a jómadár a tengerentúli orszá­gok egyikében menekült. Most már az a kérdés me­rült fel, hogy hová? Ám erre feleletet nem tudunk adni. Abban azonban az egész rendőrség megegyezett, hogy nincs olyan magyar ember, aki a »Mátyás Diák" olvasása nélkül meg tudna lenni. így hát nyilvánvaló hogy Kecskeméthy, bárhol húzta is, meg magát, a legjobb magyar élczlapra, a „Mátyás Diákra“ előfize­tett s az most jár neki. Ha tehát a rendőrség az elő­fizetők czimszalagját átnézi, Kecskeméthynek bizonyo san nyomára akad.« A szerkesztőt ez a kijelentés egy általában nem lepte meg, mert igen jól tudja, hogy a külföldre menő magyar apjától, anyjától, gyermekeitől megválhat ugyan, de a »Mátyás Diákot« nem nélkü­lözheti. A »Mátyás Diák« előfizetési ára különben negyedévre 1 frt 50 krajezár. A kiadóhivatala pedig (Budapest, Sarkantyus-utcza 3.) bárkinek is ingyen küld mutatványszámot. — Sorsjegyek és értékpapírok birtokosaira nél­külözhetetlen a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyv, amely as 1902. év. elején mint a »Pénzügyi Hírlap« mellék­lete jelenik meg Lendvay Sándor szerkesztésében. Az Évkönyv a különféle értékpapírok magyarázatán kívül tartalmazza mindazon haszno-. tudnivalókat, a melyek értékpapírok kezelésére, vásárlására, eladására stb., vonatkozik és ezenfelül teljes kimutatását közli mind­azon sorsjegyeknek, részvényeknek, kötvényeknek, zálogleveleknek, a melyek 1901. végéig kisorsoltattak, de kifizetésre még bemutatva nem lettek. Sok millió korona nyeremény hever gazdátlanul a pénztárakban, mert jogos birtokosuknak nincsen tudomása arról, hogy sorsjegyük ki van huzva. Ebből az évkönyvből mindenki megtudhatja, vájjon sorsjegyei vagy más értékpapírja ki van-e huzva. Az évkönyvet ingyen kapja mindenki, a ki a „Pénzügyi Hírlapra« előfizet. A »Pénzügyi Hírlap" előfizetési ára 5 korona. Előfi­zethetni legczélszerübben postautalványnyal a kiadó- hivatalban (VII. Kerepesi ut. 44.) — Egyetértés. Harminczhatodik évfolyamát kezdi e lap az 1902-lk évcen. E nagy idő bizonyítja, hogy fennállása a nemzet érdekében áll Legnagyobb, legtartalmasabb s igazán nemzeti lapnak ismerte el a müveit magyar olvasóközönség Iránya a jövőre is vál­tozatlan marad. Független minden párttól Nem egyik vagy másik pártnak, hanem az egész nemzetnek gondolkozását tolmácsolja. Sza­badelvű, erős magyar s az ország függetlenségére törekvő. Ausztriá­val szemben az önálló és történelmi nagy Magyarországot törekszik visszavivní. Osztáyérdeket nem ismer s a felekezetességet üldözi. A gazdaközönség érdekeit s a nemzeti ipart és kereskedelmet egy­aránt védelmezi. Tisztviselőink jóllétének s függetlenségének nagy érdekeiért első sorban száll síkra. Tanáraink s tanítóink nemes munkálkodásában a nemzet jövendőjének biztosítását látja. Tör­ténelmi egyházaink minden igaz érdekét szivén viseli. A kül­földről beszivárgott klerikális és gyűlölködő szellemet kiirtani törekszik. Ellenzéki lap. A kormányt szigorúan ellenőrzi és bí­rálja, de nem személyeskedik. A pártok és kormányférfiak be­csületét nem támadja. Tárgyilagos és igazságos, De. mást, mint magyar érdeket nem ismer. Egyetlen lap, amely az országgyű­lés tárgyalásait igazán és kimerítően közli. A közgazdasági kér­déseket bővenés elfogulatlanal tárgyalja. A hírszolgálatban pon­tos, gazdag és tisztességes, zSépirodalmi tartalma páratlan. Itt jelenik meg a tiszta magyarság legnagyobb írójának Eötvös Károlynak remek müvei Most kezdi meg a »Nazarénusok« ez. nagy müvét. A múlt század negyvenes éveinek korrajza lesz ez. Oly mü, mely gyönyörrel és bámulattal tölt el mindenkit, mely­nek párját a külföldi irodalom se ismeri. Azután jön a Balaton körüli utazás folytatása, továbbá Gróf Károlyi Gábor titkos föl­jegyzései s a Bakony erdeje. Korszakos müvek mind. Az uj év- alkalmából jobb lapot nem ajánlhatunk a közönségnek, mint az Egyetértést, melynek kiadóhivatala (Budapest, IV. kér., Papnö- velde-uteza H.) szívesen küld mutatványszámot mindenkinek, aki ily kérelemmel hozzá fordul. Az Egyetértés előfizetési ára egy hónapra 3 korona 60 fillér., .negyedévre 10 kor. Hirdetések. •••emNiMt © • • • •••••••••••••••••• zovetneze elárusító és minta-csarnoka. A hazai ipar támogatásának, ország­szerte megindult mozgalma létre hozta Szatmár, Deák-tér 5. sz. a. a volt Kerekes­féle üzlethelyiségébe a szatmári iparosok 1 I f $ i 1 ©o< úgy den sége. Bármiféle bevásárlási és megbízást készséggel teljesít a ELARÜSITO ES IINTA-C3ARI E csarnokban csakis hazai, sőt csakis szatmári iparosok készítményei találhatók. Asztalos, lakatos, bádogos, ka­lapos, czipész, csizmadia, bognár, kosaras, kocsigyártó, szíjgyártó, késes és sok más derék magyar megye­beli iparosaink boldogulását mozdítja elő ki ottan vásárol. Bármiféle más szatmári iparos szá­mára is elfogadnak ott megrendeléseket. Egy látogatás az iparosok ezen közös boltjában, hol még a legszegényebb iparos is bead­hatja áruit, mindenkit meggyőz arról, hogy a csarnokban az áru magyar készítmény, csodálatos olcsó, meglepően ízléses, dús választékú, hogy a csarnokkal megismerkedni, min- megyebeli embernek hazafias köteles­megrendelési • Szatmár-Németi i ipari hitelszövetkezet elárusító és minta-csarnoka. 1

Next

/
Thumbnails
Contents