Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-13 / 33. szám
V, év. Szatmár, 1901. augusztus 13. 33. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MegjeJenil^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre 1 kor. Egyes szára ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közölte tnek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon-szám 80. r-gCsalódott gazdák. Keserves csalódás érte a magyar gazdaközönséget. Rossz a termés. Egy kiválóképen földmivelő ország számára mennyi rosszat jelent ez a sivár valóság! Menryi rózsás remény ment tönkre! A gazdaközönség, mely kora tavasztól kezdve a földbe veti bizalmát, hitét és minden várakozását s nap-nap után lesve-lesi, hogy miképen válnak be reményei, miket a terméshez fűzött: az idén egyre-másra érezte az időjárás kegyetlen szeszélyeit, melyek egyre jobban meg- tépdesték bizalmát. Minden jóhiszemű jóslás ellenére is előre láttuk, hogy a magyar gazdaközönség az idén keserves csalódás gyötrelmeit fogja átszenvedni. A földmivelésügyi minisztérium által a mező- gazdasági állapotról kiadott legutóbbi hivatalos jelentés igazolja is ezt. A jelentés a beérkezett tudósítások alapján • Konstatálja, hogy az idei termés csakugyan rossz. A búzatermés körülbelül három millió métermázsával lesz kevesebb a tavalyinál s e mellett a búzatermés minősége sem üti meg a kívánatos mértéket. A termés mennyiségének csekélységét tehát nem kárpótolja a minőség jósága sem. Három millió métermázsa búzával lesz tehát kevesebb, mint volt a múlt esztendőben. Pedig tavaly sem volt valami kitűnő termésünk. Három millió métermázsa búza árával szegényebb a magyar gazdaközönség, mint volt. És ehhez még hozzá kell vennünk azt is, hogy az idei csekély termés számos vidéken nagyobb kiadásokkal járt, mint a tavalyi sokkal jobb eredmény, mert számos vidékén roppant mértékben volt érezhető a munkáshiány, a minek természetes következése volt a munkabérek emelkedése. Legérzékenyebb veszteségek a gazdaközönségnek ép azt a rétegét érik, mely különben is a legsanyarubb helyzetben gyötrődik. Mert a kisebb gazdaságok terméshozama általában a leggyöngébb, mig a nagyobb, több tőkével rendelkező, az előhaladott mezőgazdasági technika vívmányait alkalmazni képes gazdaságok tűrhető eredményt mutathatnak föl. Sőt itt-ott az ily nagyobb gazdaságok még a tavalyinál is jobb terméshozammal dicsekedhetnek. Ez a körülmény azt jelenti, hogy a károk túlnyomóan a tulajdonképen való népet sújtják. A nemzetnek azt a rétegét, mely tisztán a föld- mivelésből él s ha a termése rossz, ha a terméshez fűzött várakozásai nem teljesülnek sehol, semmiféle irányban, semmiféle tevékenységi téren nem kárpótolhatja a mezőgazdaságban szenvedett veszteségeit. Mindenki tisztában lehet, hogy mit jelent nálunk Magyarországon a rossz termés. Nem csupán a mezőgazdaság kárát, nem csnpán a gazdaosztály elszegényedését, hanem a magyar társadalom minden rétegének szerfölött érzékeny baját, veszedelmét. Ép a mily mértékben a jó termés hatásai lendületet támaszának úgyszólván az egész nemzeti életben: úgy a rossz termés hatásai rásulyosodnak a nemzet egész gazdasági állapotára s a társadalom összes rétegeit bebéklyózza a nemzeti vagyonban támadt csökkenés révén bekövetkező álta'ános erőhanyatlás. A mezőgazdaságot közvetettedül ért roppant kárt megérzi az ipar, megérzi a kereskedelem, megérezzük mi s megérzi a munkásvilág is. Megérzi valamennyi annyival inkább, mert nálunk se a kereskedelem, se az ipar nincsen olyan helyzetben, hogy föltétlenül rátámaszkodhatnék a maga erejére. És ilyenkor, a rossz termés idején, mikor az általános panasz végigsir az egész országon, értheti meg mindenki azt az igazságot, hogy a világszerte uralkodó viszonyok mellett milyen nagy baj az, ha egy ország egyoldalú gazdasági tevékenységre van kárhoztatva. Micsoda nagy baj, micsoda végzetessé válható veszedelmekkel jár az, hogy nálunk Magyarországon az egész gazdasági élet lendülete vagy silánysága össze- füződik a termés jóságával vagy hitványságával. Ha lenne erős, kifejlett, a maga erejére biztossággal rátámaszkodható iparunk: ilyenkor az ipar terén kifejlett nemzeti tevékenység mellett kevésbbé volnának érezhetők azok a károk és veszedelmek, melyeket úgyszólván egyes- egyedül a természet szeszélyei idéznek elő. De a közös vámterület mellett, mikor a nemzet nem fejtheti ki erejét az ipar kifejlesztésére, egy erős és hatalmas magyar ipar megteremtésére : beszélni sem lehet arról, hogy a magyar gazdasági élet egyoldalúságát fölváltsa egészségesebb közállapot. T Á R C Z A. Az ur. „Eredj fiam az iskolába, Tanuld a bölcsek könyveit, A tudomány majd megsegít,, Gazdagság nő annak nyomába. Dicsőség, hir lesz majd jutalmad, Boldogság fog rád szállani ; Az embereknek jobbjai Haló porodban is megáldanak 1“ így szólt apa a fiához. Az útra kelt, szót fogada, Gazdaság, jólét csillaga Felkisérték a királyhoz, Nagy ur leve nagy hatalommal . . . Hanem egyszer ugyan megjára: A falunak egy szép leánya Meglátta őt egy alkalommal. A nagy tudós, hatalmas urnák Elkezdect fogyni a tudom:' nya. Az ur s a falu szép leánya Egy mulatságon össze súgnak . . . Az lett a vége, hogy az ur Búcsút mondott a jó kirá’ynak, Urává lett a szép leánynak, S a falun élnek boldogul. bat. eng. ház* és birtok tladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési Irodája Szatmár, Kossuth Lajos utcza 2-ik szám. A gabonaszem. Irta : gróf Tolstoi Leo. Egy árok pátiján gyermekek jálszadoztak. Az egyik közülök észrevett valamit, buzaszemhez hasonlót, de majd oly nagy volt, mint egy tyúktojás. A gyermekek élénk csodálattal szemlélték a szokatlan dolgot. Egy arra menő ember néhány képért megvette és bevitte, mint .ritkaságot a czárnak. A czár összehivatts a tudósokat: vizsgálnák meg, gabona szeme vagy tojás? Hiába vizsgálták nagyitokkal, mindenféle műszerekkel, mikroszkóppal — nem tudták megmondani. Kitelték az ablak pár kányára. A tyúkok köréje seieglettek, csőreikkel felhasogatták — és ekkor lett csak nyilvánvalóvá, hogy tényleg buzaszem. A czár elcsodálkozott és kérdést intézett a tudósokhoz e buzaszem rendkívüli nagysága és szépsége tárgyában. A tudósok nem tudták megmagyarázni. — Kegyelmes czár — csak a földmivelő parasztnép tudna tán felvilágosítással szolgálni. Egy mankón járó, öreg fehérszakálas parasztot hoztak a czár elé. Nagyot hallott, szemei gyengék, fogai rég kiesvék. Megtapogatta a buzaszemet és kezeiben méregette. — Atyuskám, láttál-e már ilyen buzaszemet? Emlékszel arra, hogy' ily szemeket vetettek volna valaha és hogy ily buzaszemeket termelt volna a kalász. Az öreg alig értette a czárt — oly süket volt már szegény. — Ily buzaszemet még sohasem láttam, nem is igen arattak olyant — atyám Ián többet tudna mondani. A czár magához rendelte apját! Ez már csak egy mankón járt, szakála sem volt olyan ősz, szemei sem a legrosszabbak. Figyelmesen megtekintette a buzaszemet. — Láttál-e már valaha ily buzaszemet? Mezőtökön tennett csak egyszer is ilyen? Vagy vetettél olyant tán ? — Nem — mondá az öreg — nem láttam, de nem is vethettem soha ily buzaszemeket. Az én időm- b :n még egyáltalán nem ismerték a pénzt sem. Mindenki saját terméséből táplálta magát, — akinek nem volt termése, annak adtunk. De akkor se voltak ily óriási buzaszemek. Atyám beszélt ugyan nekem olyasmiről — őt kéne tán megkérdezni. Elhivatták az apját, Mankó nékül járt, egyenesen és délczegen, szeme fénylett, hangja érczes volt, szakála meg éppen nem ősz. A czár megmutatta neki a buzaszemet. Az öreg kezébe vette és sokáig viszgálta. — Mennyi ideje annak, hogy nem láttál ilyent? Az öreg még mindig behatóan vizsgálta a buzaszemet. majd szájához vitte és egy keveset leharapva belőle, megizlelte. — Igen ez az, reá ismerek — szólt. — Tehát ismered e termést? Hol terem és mely időszakban? — Midőn még ifjú valók, nem is volt már gabonánk, mint ilyen. Ebből készítettük mindennapi kenyerünket. Pótor Elemér. Kolb Mór Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó tÖrle8ztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége vagy azokat eladni akarja, velem lépjen érintkezésbe és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretségem folytán hivatásomnak megtelelek Vidéki megkeresésekre azonnal válaszolok. Kolb MÓI*>
