Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-09 / 28. szám
Szatmár, 1901. SZATMÁR-NÉMETI. Julius 9. választott tagok közül György Endre, Bakó Ignácz, Bihari Lajos, Diemand Lajos, Kocsis József, Kovácsi Miklós és Valkovics János titkár. Az intéző bizottság 1901. márcz. 20-án kelt felterjesztése és az „Országos központi hitelszövetkezet“ ide vonatkozó válaszának felolvasása «tán az intéző bizottság abban állapodott meg, hogy Máramaros vármegyét a szövetség kötelékéből kibocsájtja, illetve ilyen irányban javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. A szövetség titkárának megmaradása mellett revisort a központ fog alkalmazni, az intéző bizottság azonban erre az állásra a már általa korábban megválasztott egyént ajánlja. A szövetség irodai átalányát évi 1200 koronára kéri felemelni. A központ által kinevezendő revisor köteles vizsgálatát mindazon dolgokra kiterjeszteni, melyeket az intéző bizottság már régebben javaslatba hozott és minden vizsgálatról a szövetségnek is jelentést tenni tartozik. A titkár kiküldetésének esetén a központtal egyetértőig szabályozandók. — Értesítő. Vettük a róm. kath. fi-népiskola 1900/901. tanévi értesítőjét, közre bocsátja Jankovits János igazgató tanító. Elsőben is közli rövid, tömör vonásokban a tanév történetét. Kegyeletes szavakban emlékszik meg b. e. Keszler Ferencz haláláról, felsorolja az év közben, egyházi és hazafias ünnepek alkalmából rendezett iskolai ünnepélyeket és azok műsorait. A tananyag és tantestület kimutatása s az egyes tanulók érdemsorozatának feltüntetése után a statisztikai táblánál következik, mely szerint volt az iskolának az év végén 263 tanulója, kik közül rósz inaga- viseletü csak 3, elégtelen osztályzatú 54, kik közül javíthat 33. Az értesítő gondos, könyen áttekinthető, világos összeállításáért elismerés illeti az igazgatót. — Legutóbbi országos vásárunk, mely múlt kedden és szerdán tartatott meg, nem mondható valami népesnek. Az árak igen alacsonyak voltak. A marha vásárra felhajtatott 1345 db. ló, szarvasmarha 2397 db. és juh 168 db. Eladatott pedig: 329 ló, szarvasmarha 1411 és juh 102 db. — Felhívás. A szatmármegyei gazdasági egyesület a nm. töldmivelésügyi m. kir. Miniszter ur által adományozott pénzdíjakkal és a rendező egyesület által adandó oklevelekkel 1901. julius hó 29 én d e. 10 órakor Szinér- váralján — a vásártéren — szarvasmarha tenyész-dija- zást rendez, az alább felsorolt feltételek mellett. I. Kisgazdák tulajdonát képező kisborjas tehenek után: 1.80 korona államdij és dicsérő oklevél. 2. 60 korona államdij és elismerő oklevél. 3. 40 korona államdij és elismerő oklevél. 4. 30 korona államdij és elismerő oklevél. II Kisgazdák tulajdonát képező 2 éves üsző borjuk után: 1. 50 korona államdij , és dicsérő oklevél. 2. 30 korona államdij és elismerő oklevél. 3. 20 korona államdij. III. Kisgazdák tulajdonát képező 1 éves üsző botjuk után: 1. 40 korona államdíj és dicsérő oklevél. 2. 30 korona államdij és elismerő oklevél. 3. 20 korona államdij. IV. Közép- és nagybirtokosok tulajdonát képező kisborjas tehenek után: 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. 4. Elismerő oklevél. V. Közép- és nagybirtokosok tulajdonát képező 2 éves üszők Után: 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő okiévéi. 3. Elismerő oklevél. VI. Közép- és nagybirtokosok tulajdonát képező 1 éves üszők után: 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. VII Közép- és nagybirtokosok tulajdonát képező 1 éven felüli bika-borjuk után: 1. Arany oklevél 2. Dicsérő óklevél. 3. Elismerj oklevél. Általános szabályok : 1. Úgy a pénzdijak, mint oklevelek csak a vidéki viszonyokhoz mérten absolut becsű és olyan szarvas- marhák után fognak kiadatni, melyek Szatmárvármegye területén neveltettek. 2. Csakis magyar fajú marhák vezethetők elő. 3. Díjazva csak saját nevelésű marha lesz. 4. Saját nevelés, valamint a tulajdonos birtokviszonya kívánatra községi bizonyitványnyal igazolandó. 5. Bejelentések a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Szatmár, Rákóczy-utcza 30. sz.) szóval vagy írásban eszközlendők, vagy a díjazást megelőzőleg 1 órával a helyszínén 6. A bíráló-bizottság a helyszínén fog megalakittatni. Szatmár, 1901. junius 26. Szerdahelyi Ágoston, mint az állattenyésztési szakosztály elnöke. Pethö György, az állattenyésztési szakosztály előadója. Domahidy Sándor, mint a Szatmármegyei G. E. I. alelnöke. Poszvék Nándor, a Szatmármegyei G. E. titkára. — Megszűnt járvány. Ombodon a rübkór teljesen megszűnt és a zárlat feloldatott. — Hirdetmény. A 349—1880. kgy. szám alatt alkotott és 54904—1880. belügyminiszteri szám alatt megerősített és érvényben levő szabályrendelet intézkedései szerint minden háztulajdonos köteles az uiczai vízvezetékbe — közfolyárba — a saját költségén kövezett csatornát építtetni, melyen az udvarról kijövő viz lefolyhassék. — Az olyan házdulajdonos pedig kikövezett csatornát nem készittel, az udvaráról semmiféle vizet ki nem bocsáthat. A szabályrendelet ezen indézkedési folytán azon háztulajdonosokat, kiknek kövezett vizvezető-csatornájuk nincs, udvari vizöknek az utczára való kieresztésétől, a hivatolt szabályrendeletben meghatározott 4 kor.-tól 100 koronáig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt mindaddig eltiltom, mig megfelelő kövezett vizvezető csatornát nem készíttetnek. Szatmárnémeti, 1901. junius hó 19. Dr. Korbay Károly, főkapitány. — Midőn a rendőrfőkapitány fentebbi hirdetményének helyet adunk, megütközve kérdjük, hogy mi adott arra neki okot, hogy ezt a 21. évvel ezelőtt hozott, de soha be nem tartott rendeletet, most kiadja? És hogy kötelezhető arra a közönség, hogy kivezető csatornákat építtessen ? Bizony nagyon jól fogja tenni a törv. hatóság, ha ezt az absurdum renyeletet beszünteti, több oknál fogva, melyekre most, helyszűke miatt nem térhetünk ki. — Dr. Barta Gábor, gyakorló orvos, Budapest, Vili., Főherczeg Sándor utcza 19: „Kristályvizüket ismerőseim és betegeim körében kellemes ize és igen jó hatása miatt szívesen ajánlottam eddig is és minden esetben a jó eredményt örömmel tapasztaltam.“ — Felhívás a magyar állami tisztviselőkhöz! Hiába minden küzdelem — széthúzó erőkkel. Hiú erőlködés az csupán, mely czélra nem vezet. Egy emberként kell öszzetartanunk, hogyha azt akarjuk, hogy szavainknak súlya, küzdelmeinknek sikere legyen. Ne helyenkint és egyenkint, vagy csoportonkint, hanem az egész országból egyetlen tömegbe összeállva egy emberként kérjük nyílt szívvel, egyenes lélekkel, őszinte szavakkal tisztességes megélhetésünk biztosítása vegett fizetésünk és lakpénzünk mielőbbi jelentékeny fölemelését, a tisztviselők gyermekeinek az állami tanintézetekben való tandíjmentességét, a szolgálati pragmatikát és a nyugdíjtörvénynek (1885: XI. t.-cz.) különösen a szolgáin ti időre, az özvegyi nyugdíjra és a gyermeknevelési pótlékra való tekintettel leendő megváltoztatását. Tartsunk országos kongresz- szust. Ez az egy ut vezet csak a sikerhez. Mi szegedi állami tisztviselők mai napon tartott értekezletünkön már kimondottuk, hogy egy országos tisztviselő kongresszusnak egybehivását és annak a folyó év őszén akár Budapesten, akár Szegeden való megtartását szükségesnek tartjuk. E czélból az előmunkálatok megtételével megbíztuk azt a 100 tagból álló intéző bizottságot, a melyet — az állami tisztviselők érdekében a Tordán alakult intéző bizottság példájára — mai napon mi is megválasztottunk. Ennek az intéző bizottságnak feladata: 1. Az. ország ö,sszes állami hatóságainál és hivatalainál alkalmazott tisztviselőket az iránt való nyilatkozatra felhívni, hogy részükről is szükségesnek tartják-e egy országos tisztviselő kongresszusnak egybehivását és annak Budapesten vagy Szegeden való megtartását? Továbbá, hogy kivánnnk-e azon resztvenni és hogy kik által akarják magukat képviseltetni? 2. Az országos tisztviselő kongresszusaié terjesztendő memorandumot szerkeszteni, a melyben kifejtessék, hogy kongresszusra miért van szükség és hogy mit akar kérni a kongresszus a kormánytól ? Ezt a memorandumot azután a kongresz- szus által megválasztandó küldöttség átnyujtá Ő Felségének a magyar királynak, továbbá a miniszterelnöknek, az összes minis-tereknek, a főrendiház és kép- viselöház elnökeinek. A kongresszus által megválasztandó központi állandó bizottság pedig megküldené az összes országgyűlési képviselőknek. Mozgalmunk és föllépésünk nem a kormány ellen irányul. Távol áll tőlünk ennek még csak a gondolata is. Ellenkezőleg épen azért mozgolódunk most és épen azért lépünk fel most, mert ügyünkre nézve teljes bizalommal vagyunk a kormány-, különösen annak elnöke iránt, minthogy meg vagyunk győződve a kormánynak s különösen elnökének irányú ikban való legteljesebb jóindulatáról és legőszintébb jóakaratáról. Ha valaha, úgy most időszerű mozgalmunk és fellépésünk, mert azok jóindulata és őszinte jóakarata reményt támaszt bennünk a siker iránt. Magyaros nyíltsággal és férfias önérzettel akarjuk azért egy országos tisztviselői kongresszuson elmondani szóval és kifejteni memorendum- ban bajainkat és kérelmeinket s meggyőzni a kormányt és a sorsunkat intéző férfiakat arról, hogy a mi érdekünk egyszersmind az ország érdeke is, a melyet sürgősen orvosolni immár elodázhatatlanul szükséges. Jelen felhívásunkkal bizalommal fordulunk az ország összes állami hatóságaihoz és hivatalaihoz, kérve azok főnökeit és vezetőit: tartsanak székhelyükön mielőbb értekezletet s nyilatkozzanak az iránt, hogy részükről is szükségesnek tartják-e egy országos tisztviselői kongresszusnak egybehivását és annak Budapesten vagy Szegeden való megtartását? továbbá, hogy kivánnak-e azon résztvenni? és végre, hogy kik által akarják magukat a kongresszuson képviseltetni? Értekezletükről vegyenek fel jegyzőkönyvet és küldjék el azt, a memorandum kidolgozásához velünk közölni netalán szükségesnek vélt adatokkal együtt 1901. évi augusztus hó 1-ig Szegedre, az itteni intéző-bizottság igazgatósága czimére, hogy ez alapon az itteni intéző-bizottság az előmunkálatokat megtehesse. A szegedi állami tisztviselőknek 1901 évi junius hó 16-án tartott értekezletének határozatából. — Káplány Géza, kir. táblai bíró, az intéző-bizottság elnöke. Kalner Elek, kir. tan., pénzügy- igazgató, az intéző-bizottság igazgatója. Perjéssy László, felső keresk. isk. igazgató, az intéző-bizottság igazgatója. Pálffy Zsigmondi, kir. posta-távirda főtiszt, az intéző-bizottság jegyzője. — Közelegnek a választások, országszerte teljes erővel megindultak a választási mozgalmak, melyek ez alkalommal különösen felébresztik a közönség figyelmét. A gazdasági önállóságért küzd három évtized óta az Egyetértés s ma, mikor ez az igazság diadalmasan utat tör magának mindenütt, kétszeres értékkel bírnak az Egyetértés hiteles és részletes tudósításai. Iparunknak és kereskedelmünknek s általában gazdasági életünknek évek óta tartó pangása is kiváló gondját képezi az Egyetértésnek, mely évtizedes hagyományai alapján, most különösen figyelmet szentel ennek a kérdésnek s a bajok orvoslása érdekében figyelemre méltó czikksorozatot kezdett. Az Egyetértés nagynevű vezére : Eötvös Károly most közli e lapban »Gróf Károlyi Gábor följegyzései« czimü szenzácziós művét az ő ismert remek stílusában. Nemcsak az egész magyar, de a külföldi sajtó is páratlan lelkesedéssel fogadja Eötvös Károly műveit és olyan elragadtatással foglalkoznak munkáival, hogy ezeket már ma a kötetek megjelenése előtt megismerni, a legnagyobb mértékben ajánlható. Ugyancsak Eötvös Károlytól még e negyedév folyamán újabb, remek szépségű müvek közlése várható. Az Egyetértés egyéb tartalma is méltó marad a lap régi hagyományaihoz. Tudósításai gyorsak, megbízhatók és részletesek. Tartalma élvezetes és változatos és kiterjed mindenre, a mi az olvasóra nézve csak érdekkel bírhat. A ki igazán jó lapot akar olvasni, az fizessen elő az Égyetértésre, melynek előfizetési ára negyedévre 10 kor. Mutatványszámmal szívesen szolgál a kiadóhivatal Budapesten, IV, Papnövelde-utcza 8. Jó magaviseletig fiú tanulóul felvétetik Weinberger Testvérek könyvnyomdájában Szatmáron. Felelős szerkesztő: Mátray Lajos. Veszek eső- és sásmentes «F* réti szénát Szatmár- és Ugocsa-megyékben bármilyen meny- nyiségben. Ajánlatokat kérek alanti czimre : Hagymás! Soma Szatmár, Attila-utcza 7.
