Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-25 / 26. szám
Szatmár, 1901. SZ ATM AR-NÉMETI Junius 25. a párt neve Kossuth nevével legyen egybekapcsolva. Erre Uray Géza elnök megpróbálta a kérdést egy pár közömbös szóval és néhány hangzatos kijelentéssel elütni, de nem lehetett, mert nyomban felállott Csomaylmre és igy szólt: „T. uraim ! Én függetlenségi 48-as Ugron-párti vagyok. De mert arról értesültem, hogy ellenzéki polgárságunk azt kívánja, hogy az itteni Ugrón és Kossuth párt egybeolvadjon, — egy értekezleten bele mentem abba, hogy „függetlenségi és 48-as párt“ czim alatt egyesüljünk. Az egyesülés ily irányban volt czélba véve s ily irányban voltak az értekezések megtéve. Most azonban az elnöklő Uray Géza ur szavaiból azt látom, hogy ő nem ily a'akban akarja az egyesülést és párt alakulást, hanem „48-as függetlenségi Kossuth-pärt“ czim alatt. Hinni szeretném, hogy ez nyelvbotlás volt. Uraim 1 az egyesüléssel mi volt a czélunk ? Az, hogy a két pártot összeolvasszuk s az elvről, az eszméről nevezzük el magunkat s nem halandó emberek nevéről. Mikor az elvről, az eszméről nevezzük el a pártot, éppen eleget teszünk és kellően kifejezzük politikai pártállásunkat. Ez a szó „48-as“ azt teszi, hogy mi az 1848 alapján állunk ; 1848 azt teszi : legyen a hazánk önálló, független, szabad haza, bírjon az államiság minden követelményeivel, külügyi, hadügyi, pénzügyi s gazdasági téren, ez a szó „függetlenségi“ azt jelenti, hogy törekvésünk -az. hogy hazánk sem jogilag, sem vagyonilag, igy gazdaságilag ne legyen más országhoz kapcsolva, annak alávetve. Szemben áll ezzel a közösügyes 67-ik év alkotásaival ; eszerint közös a hadügyünk, külügyünk. erre vonatkozó pénzügyünk s gazdaságilag le vagyunk kötve, igázva s nem vagyunk önállók s a 67-iki kiegyezés folytán vagyonilag károsodunk. Ha a „függetlenségi és 48-as párt“ czimet vesszük fel, az eszme, az elv szolgálatában állunk s mert ez két pártárnyalatnak alapelve, az elv, az eszme sértése nélkül járunk el, ha pártunkat függet.enségi 48-asnak nevezzük s le tesszük az árnyalatok kifejezésére szolgáló »Kossuth« és »Ugrón« neveket. Nem cselekszünk rosszul, ha az eszme és elv hangoztatásával alakulunk s nem kötjük magunkat halandók nevéhez. Ezért én az egyesülés reményeben belementem abba, hogy tegyük le az Ugrón és Kossuth neveket s legyünk egy esül tten „Függetlenségi és 48 as párt“ s mivel a munkálatok ily irányban végeztettek, alakítsuk meg hát közös akarattal az egyesült pártot, köztünk ezzel az egyetértés helyre áll, s felfele a központnak jó példát mutatunk, mert reánk mu.atva igy szólhatnak mind a Kossuth, mind az Ugrón párti képviselők : íme a szatmári nép politikai eszélyességgel járt el, egyesült, egybe olvadt, az eszmét az elvet tartva szem előtt. Tegyünk hasonlóan, egyesüljünk, olvadjunk össze mi is. Ezért uraim én azt mondom, hogy az egyesülést úgy mondjuk ki, hogy a pártunk ezutánra „függetlenségi 48-as« párt lesz minden más toldalék nélkül. Megjegyzem, Mezey Béla helyes észrevételt tett s akarom hinni, hogy Uray Géza elnök ur csak tévedésből hasznába a „Kossuth párt“ toldalékot s lesz szives a kijelentését helyreigazítani.“ Csomay Imre világos és meggyőző fejtegetésére Uray Géza elnök válaszolt a ki érdemleges czáfolat híján, mert ez nem állott és nem állhatott rendelkezésére, a nagy Kossuth nevére, örök érdemeire, sírjára stb. hivatkozott frázist-frázisra rakott, egy szóval: hatást vadászott. ugye nem ! A férfi nem olyan ! Inkább hiszek a maga férfijának. S most maga mondja meg, hisz-e az én nőmben ?! Mi szeretjük a csalfa férfiakat. Mi arra vágyunk, hogy azt a csél-csap legényt egyszer örök hymen lánccal fogva tartsuk. S maguk férfiak, nem-e arra vágynak, hogy egy szeszélyes asszonyt meghódítsanak? Nos. vájjon? — tegye a szivére a kezét s úgy mondja meg: felveszi-e maga az első kínálkozó kökörcsint az utszélről? — Elmennek mellette, ha beléakadnak, letépik, meg is szagolják, talán a bokrétájukba is belefüzik, de a hídnál, amikor közel vannak a városhoz, kiválogatják a giz-gazt s a kökörcsint kidobják. Hanem, ha vízi liliomot találnak, ha pipacsot látnak, nem ügyelnek a tilalom fára s a hamar hervadó pipacsért mélységes árkot, töltést ugranak. Hány férfit láttam feiszakitott tenyérrel, amint a napraforgót tépte. Jajj de mulatságos volt Pedig az nem sokat érő, csalfa virág. Az csak a nap felé fordul, ha száll az alkony, ha a fény, a pompa mu- lóban, a kincs apadóban van ; elfordul, ismét az uj- hodó nap, az uj arany sugár, az uj pompa felé fordul. És maguk ezt annyira szeretik. Miért? Hát miért kínoznak minket, leányokat úgy 1 Miért kell nekünk a világvárosi kokott leányt adni, a századvégi sporthölgyet hazudni ; szaladni, futni, úszni, labdázni ; krokét rúgni és karikázni ; amikor ez mind csak hazugság, amikor ezt mind csak hazugságért tesszük, amikor, — ezt maguk tudják leg- ! jobban — ezzel magunkat hazudtoljuk meg. Miért ki- I Majd Mátray Lajos lapunk felelős szerkesztője szólalt föl, és kijelentette, hogy amily örömmel látta a két ellenzéki párt egyesülését a czélzó törekvéseket, a melyek ébren tartására folyton közre munkálkodott, ar.nál fájóbb érzések közt tapasztalja, hogy most, mikor már a törekvések czélt érnének, Uray Géza sajátságos magatartása miatt, semmivé lesz megint minden. Jól tudja azt Uray Géza, úgymond, hogy a szervező bizottság, melynek ő elnöke volt, soha egy nevet sem említett az uj pártot illetőleg, tisztán és félre magyarázás nélkül kimondta azt, hogy az uj párt neve: „Szatmár- Nérneti független 48-as párt“ leszen; hogy tehet hát az elnök olyan kijelentést, mely a szervező bizottság egyhangú megállapodásával homlokegyenest ellen késik ? Ez kijátszása a két párt megbízatásának és vissza élés ezeknek bizalmával! Felszólítom tehat az elnököt — úgymond Mátray Lajos —- hogy a párt elnevezésére tett kijelentését vonja vissza és jelentse ki e helyen nyomban a két párt szervező bizottságának egyhangú megállapodásához hűen, hogy ennek az itt megalakuló politikai pártnak a neve se nem Kossuth-párt, se nem Ugrón-part, erről köztünk mióta az egyesülésről beszéltünk, nem is volt szó soha hanem, a mint ebben mindnyájan megállapodtunk: független 48-as párt. Ez a való tény, melylyel tartozik az elnök az igazságnak, és tartozik a mai közgyűlést egybehívó szervező bizottságnak! Erre telállott Uray Géza elnök és azt mondta hogy az ilyen kijelentés ellenkezik az ő felfogásával, ezt nem teszi, inkább fe\oszlafa a gyűlést. És tényleg feloszlatta a gyűlést. Ezt a merényletet, mert egyébnek csak enyhén szólván, nem nevezhetjük, jónak látta Uray Géza a helybeli függetlenségi párt ellen elkövetni! Erre a párttagok össze kavarodlak, egyik a másikat kapaczitálta, néhány szenvedélyesebb szavazó hevesen kifakadt »Kijátszás!« »Rásze- dés!« hangzott a teremben és egyszeresak Uray Géza megint gondol egyet, a mert nem elnök és azt mondja : Megint megnyitom a gyűlést, a kik nem akarnak Kossuth-púrttá alakulni, azok menjenek hi a telemből. — Hát nem komikus helyzet ez? Igazán operettébe való jelenség! Ezután ismét Csomay Imre szólalt fel úgymond: „Sajnálom, hogy a gyűlés feloszlatva lett, mielőtt a kérdés megoldva, tisztázva lett volna. Rendetlenvannak maguk tőlünk olyat, ami undorral tölti el a szivünket, ami megmételyezi a lelkünket, ami annyinak bukása, ami mindannyiunk kínos kényszetüségt ? Károly 1 Ne kívánja, hogy hazudjam magának. Maga mentsen meg engem ettől. Hidje el, hogy ép oly édes szív dobog egy falusi „liófehérke“ kebelében, mint a kokott leány gyöngysora alatt. Maga ne kívánja, hogy tovább is csak áltassam, hogy tovább is csak hazudjam magának. Elég volt belőle, megismert, elhiszi, hogy a „szende lányka“ is ilyen teremtéssé fajulhat ilyen égisz alatt, ilyen légkörben. Mert ha a férfiak nem kívánnák a nőktől a szecessziót, s nem azok segítenék elő az emancipációt, hidje el a nők lennének az utolsók, akik jogot, életet követelnének, ha a férfi meg tudná békiteni] a nőt, ha megtudná éd jsiteni a családi tűzhelyet; épen az asszonyok lennének azok, akik szórakozásukat a házukban találnák fel ; ha a férfi nem hagyná soká egyedül feleségét : annak nem maradna ideje összehasonlítást tenni más nő urával, mert itt kezdődik az elégedetlenség, a hidegség. Maguk persze ép megfordítva mondják. Édesitse meg a férfi életét a nő s a hivatalban átfőtt fejéi puha, lágy ölében szerelemmel ringassa el s vonzza magához megujhodva, ámde ez szofizma marad, mert air.ig egy nő lesz a világon, az utolsó szó azé marad. íme szerelmes kedvesem, ilyen a bohó kis Cla- riss első szerelmes levele. Okuljon belőle. Egyebekben stb. Gödöllőn ez év, e hó Antal napján. ség volt a mozgalom kezdetén husvétkor, az is rendetlenség volt a mi eddig történt, most meg teljesen szabály és rendellenesen történik, hogy az ösz- szehivott gyűlés feloszlatása után, a Kossuth-párt tagjai visszakiáltatnak, külön gyűlés tartására. A történtek után, miután az egyesülés lehetetlenné tétetik, mert erőszakolva az van, hogy „Kossuth párt“ legyen az uj párt neve, — kijelentem, hogy az Ugrón pártot feloszlatottnak tekinteni én nem fogom s annak összehívását alkalmilag eszközöltetem, hogy az a párt a történtek felett nyilatkozhasson. Sajnálom, de az ezután végzendőknél jelsn lenni nem kívánok, szabálytalan rendetlenségekhez nem járulok s távozom.“ Ekkor Csomay, Mátray s Czégényi Sámuel a jelenlevők közül a teremből eltávoztak, jeléül, hogy az ott alakult párttal együtt nem értenek, ahhoz tartozni, abban részt venni nem hajlandók. Erre aztán azok, a kik magukat a szabályos megállapodáshoz hűen, a tények valódiságához tartották, a teremből eltávoztak, Uray Géza pedig boldogan elkezdte uralni a helyzet magaslatát, nem törődve azzal, hogy mit cselekedett, nem törődve cselekedetének következményeivel mint értesülünk mindjárt meg is alkottatta a „szatmári uj Kossuth-pártot“ és ennek tisztikarát. Levél a szerkesztőhöz. Kedves barátom ! Sajnálattal párosult megütközéssel értesülök, hogy t. hó 23 án Vigadóban tartott pártgyülésen, melyen én ügyvédi fontos dolgaim miatt ineg nem jelenhettem, Uray Géza ur, az általunk újjá szervezett politikai pártnak olyan czimet adott, a mely sem az én egyéni feljogásó innak sem az igazságnak meg nem felel. En csakis azért fáradtam abban, hogy a helybeli Ugron-párt, valamint a helybeli Kossuth-párt szűnjék meg és helyette alkossunk „Szatmár-Nénieti független 48-as párt“-ot, hogy egygyé és erőssé tegyük az ellenzéket. Ezt mondta ki a f. é. húsvéti értekezletünk, melyen Dr. Farkas Antal elnökölt, ezen az alapon tartottuk azóta minden, a párt szervezésére egybehívott értekezleteinket, ezek szerint : Uray Géza urnák, mint a f. hó 23-ki pártgyülés elnökének azon kijelen lését, hogy a szatmári Ugrón és Kossuth-párt „szatmári független 48-as Kossuth pári‘'-tá alakult, magamévá nem teszem és értesülésem szerint, a nekem ezen pártban kijelölt egyik alelnöki állást el nem fogadom, illetve: azt visszautasítom. Szatmár, 1901. jun. 24. Tisztelettel Dr. Törseök Károly. HI REK. ! — Előfizetőinkhez az uj évnegyed beálltával azzal a szives kéressél járulunk, hogy előfizetéseiket meguji- tani szíveskedjenek. Nemkülönben a hátralékos előfizetőinket is kérjük, hogy a lejárt előfizetéseket beküldeni méltóztassanak. — Személyi hírek. Kiss Áron tiszántúli ev. ref. püspök f. hó 23-án este városunkba érkezett, hogy az ev. ref. főgymn. éretségi vizsgálatain, mint egyházmegyei kiküldött részt vegyen. Kenesey Sándor a helybeli ev, ref. gytnn. éretségi biztosa f. hó 23-an este városunkba érkezett. — Bernálh Elemér a debrcczeni k r. tábla elnöke szerdán este városunkba érkezett s a kir. törvényszéknél a szokásos vizsgálatot megtartotta. — Dr. Öreg Béla kir. íörv.-széki albirót az igazság - ügyminiszter a IX ik fizetési osztály 2 ik fokozatába (2400 K.) léptette elő. — Lencz G3 Ő2Ő honvéd-ezredes Bruckba utazott, hogy ott az ezredesek részére rendezett lőiskolai tanfolyamon résztvegyen. — Dr. Nén.e h József kir. alügyész szabadságáról a napokban haza érkezik, s utána Zsiga Miklós kir. alügyész kezdi meg szabadságát. — Kinevezés. Juhász Endre helybeli kir. törvény- széki joggyakornokot az ig. miniszter az ipolysági kir. törvényszékhez aljegyzővé kinevezte — Uj Ügyvéd. Dr. Dómján János, városunk fia az üggvédi vizsgát közelebb Budapesten letette s ügyvédi irodáját megnyitotta. — Pászkán Mihály városunk szülötte a napokban mérnöki oklevelet nyert a budapesti József műegyetemen. — Miniszteri vizsgálatot tarlóit a n.-károlyi pénz- ügyigazgatóságnál a pénzügyminisztérium részéről Kö- csön Lajos miniszteri titkár az ügy kezelést, némi jjcsekélyebb szabálytalanságoktól eltekintve, rendben italába. Megvizsgálta a pénzügyigazgató ellen Orel Géza
