Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-22 / 21. szám

(V. év. Szatmár, 1900. május 23. 21. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. V ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 2 írt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. Az első esküdtbirósági tárgyalások. h Pelcsik Róza. „Szándékos emberölés“ vétségével vadulva, Az első esküdtbirósági tárgyalás, a helybeli kir. törvényszéknél hétfőn, f. hó 21 -én tartatott meg a törvényszéki palota e czélra szolgáló, a főbejárattal szembe levő I-ső emeleti termében. Ez első tárgyalás, mint az uj rend első bemutatója, bizonyos ünnepélyes formák között vette kezdetet. Meghivattak a tár­gyalásra a város és a megye, az ügyvédi kamara, stb. s a közönség részére pedig jegyek adattak ki. A tárgyaló terem igen díszesen, kellő kényelemmel van építve, kár, hogy nagyobb közönség befogadására szűk. Berendezése a következő : Az ajtó melletti falnál, az ajtó­tól balra ülnek az esküdtek, a másik falnál, az esküdtektől balra van a bíróság emel­o vénye. Az ajtóval szembe eső falnál a védő, tőle balra a vádló és jegyző asztala. A teremnek az ajtótój*jobbra eső része, ké­nyelmes padokkal ellátva, a közönség ré­szére szolgál. Középen nagy térség van a vádlottak, tanuk részére s egy pad az ügyész és vé­dői asztal előtt, jó erős tölgyfából, talán azért, hogy a vádlottak reá nehezedő bün- terhe alatt össze ne roskadjon, a vádlottak padja. A termet három felől karzat futja körül, melyet ez alkalommal kevés számú, nagyobbára hölgy közönség foglalt el. A földszinten levő két első padsor a hirlap- tudósitók számára, különösen a Papp Béla tárgyalása alkalmából van fenttartva. Fél 10 óra fele jött be a bíróság a terembe A tárgyalás, melyre megjelent a debreczeni m. kir. főügyész helyettes, Csiki László is, Gálba Lajos elnök megnyitó be­szédével vette kezdetét, melyben nagy tu­dással fejtegette és ismertetette az esküdtszéki bíráskodást. Reá mutatott arra, hogy nálunk azért lépett életbe csak most ezen, a kül­földön már rég elfogadott intézmény, mely a polgárokat az állam igazságosztó hatal­mának közvetlen részeseivé teszi, mert ál­lami önállóságunk, alkotmányunk csonka volt. De amint az alkotmányos korszak be­következett s állami életünk belső berendezé­sének munkáját megkezdhettük, az esküdt­széki intézmény, melynek az a czélja és az a fenséges gondolat az alapja, hogy a tár­sadalom élő lelkiismerete ítélkezzék a tár­sadalmat közvetlenül érintő és súlyosabb beszámítás alá eső bűnesetekben, nálunk is behozatott. Élteti végül a koronás ki­rályt, mint a kinek alkotmányos és bölcs uralma alatt hazánkban ezen nagy reform életbe léptethető volt. Beszédét lelkes él­jenzés követte. Utána Dénes Lajos kir. ügyész emelt szót. A fenti szempontokból ő is a legme­legebben üdvözli az uj intézményt. Isten ne­vével kezdé beszédét ő is, mint a hogy az elnök Isten segélyül hívásával vezette be az uj rendet. Hangsúlyozza, hogy érezze itt min­denki szivében, hogy ez a hely szent s itt mindig csak a tiszta igazság lakozzék. Lel­SZERKEÖZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „rvorona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. késén előadott szép beszédét a közönség megéljenezte. Végül ifj. dr. Farkas Antal, mint a je­lenlegi tárgyalás vádlottjának védője úgy is mint a beteg kamarai elnök megbízá­sából az ügyvédi kar képviselője tartott szépen átgondolt lendületes beszédet, üd­vözölte az esküdteket, a bíróságot, a vád­hatóságot s fejtegette a r’eform előnyeit. Nevezetesen, hogy ez szabadelvű és de­mokratikus intézmény. Szabadelvű, mert elejét veszi annak, hogy a bíráskodás te­rén a kaszt, szellem kialakulhasson, s de­mokratikus, mert a különböző társadalmi állású polgárok ítélkeznek. Humánus, mert mig a rideg paragrafusok a biró kezét sokszor megkötötték, ki kellett monda- niok sokszor lelkiösmeretök ellenére a bűnöst az ártatlanra s futni kellett hagyni az igazi bűnösöket, addig ez a reform lehetővé teszi, hogy a közérzület Ítélete nyilvánuljon, mert az esküdtek Ítéletük kimondásában csakis lelkiismeretük, józan eszük, igazságot kereső ösztönük szavára kötelesek csakis hallgat;íA A tehetséges iíju ügyvéd szépen átgondolt magvas be­szédét a közönség élénk éljenzéssel ho­norálta. Ezután kezdetét vette a tulajdonké- peni tárgyalás. Elnök figyelmeztette a kö­zönséget, hogy a rendzavarástól, tetszés és nem tetszés nyilatkozatoktól tartózkod­jék, mert az ez ellen vétők rendre utasit- tatnak, kivezettetnek, 8 napra el is zárha­tók, esetleg az egész terem kiürithető. Bevezetteti ezután a vádlott, Pelcsik Róza r. kath. 29 éves, n.-bányai születésű sz.-váraljai lakos cseléd-leány. Továbbá a tanuk, Markocsán György, Hirsch Emá- nuel, Rezedán György személyazonossá­guk konstatálása után kiküldetnek. Következett az esküdtszék megalakí­tása. Elnök felolvassa a névsort, konsta­tálja, hogy a 30 esküdt, Szőnyi Ferencz kivételével, aki fiának ma történő házas­sága miatt felmentést kért, jelen van. Kizárási ok (rokonság stb.) fent nem fo­rogván, a 29 esküdt neve egy urnába té­tetett. Elnök megjegyzi, hogy a kisorso­láskor a vádló 8, a vádlott 9 esküdtet visszavethet, a visszavetést azonban indo­kolni nem szabad. Kisorsoltatnak: 1. Gróf Teleki János, 2. Kuszkó Mihály, id. Isaák Dezső (védő visszaveti) Farkas Viktor (vádló visszautasítja), 3. Győri Károly, 4. ifj. Baranyi Miklós, 5 Gyulay Lajos, 6. Horváth István, 7. Sifpek Mátyás, 8. Pecz János, 9. Teltelbaum Herman, 10. Mada- rassy László, 11. Kállay József, S. Grósz Áron (vádló visszaveti) 12. Gróf Hessen­stein Károly. A bíróság tagjai: elnök Galba Lajos, bírók : Dr. Dezső Kálmán, Balogh József, jegyző Szabó József, törv.-széki aljegyző. Ezután a kisorsolt esküdtek le­telték az esküt, x A tárgyalás megkezdetvén, Pel­csik Róza vézna, középtermetű, épen nem szép leány előadja, hogy Markocsán György muzsikus-czigánynyal mintegy 10 éve folytat benső szerelmi viszonyt. Ráköltötte HIRDETÉSEK: Készpénz-fizetés mellett jutányos árban közöltetnek. bélyegdíj minden hirdetés után 30 kr. Kéziratok nbm adatnak vissza. Gyurkára minden pénzét, ha szükségben volt még szüleitől is kért pénzt számára, ruháit is kész volt érte zálogba tenni. A legény azzal hitegette, hogy feleségévé te­szi, daczára annak, hogy anyja ellenzi, hogy őt elvegye. Úgy látszik azonban, hogy ^ megbánta Ígéretét, szakiftmi akart vele és elszerződött egy bandához Turócz- Szentmártonba. O ekkor nagyon kétségbe­esett. A legényért feláldozta ifjúságát, be­csületét, pénzét, mindenét, nagyon is sze­rette s ezért annál jobban fájt neki, hogy most itt akarja őt hagyni végkép. Vett is egy revolvert, hogy ezzel magát agyonlövi. Midőn múlt év okt. 8-án reggel meglátta, hogy kedvese csakúgy, n megy ki a vasút­hoz, hogy uj állomáshelyére elutazhassák, megszólította: Hát Gyurka be sem jösz elbúcsúzni? Markocsán bement hozzá, behívta a belső szobába s itt elővette az ágyon fekvő revolvert, hogy magát ked­vese előtt főbe lövi. De a fegyver, lázasan rezkető kezében 2-szer is elsült s ekkor sebezhette meg Markocsánt előbb a bal lábán, aztán a baí vállár.. Markocsán ek­kor kifutott, s ő még egy harmadik lö­vést is tett az ablakon át, hogy a kintle- vők ne merjenek bejönni s aztán magát lőtte melybe. Tagadja tehát, hogy ő aka­rattal lőtt volna Markocsánra. Kapott se­béből Markocsán 7 nap múlva felgyógyult, ő pedig hónapokig feküdt kórházban. Markocsán György elég elegáns megjelenésű, jóképű czigányzenész, tagadja, hogy ő a leánynak házassági Ígéretet tett volna. Szembesítéskor is megmarad állítása mellett és különösen azt hangoztatja, hogy nem véletlenül, hanem igen is jól czélozva lőtt reám a leány. Szóval nagyon lovagia- san viselkedett a szegény leánynyal szem­ben, akinek ügyére azonban a czigány ezen viselkedése csak jó hatással volt. A tanuk lényegtelenül vallanak. A bizonyító eljárás ezzel befejeztetvén, a közvádló előterjeszti az esküdtek elé in­tézendő kérdést, melybe védő felvétetni kéri, vagy mellék kérdésként feladatni kéri a beszámithatóság kérdését is. A bíróság vissza vonulván, elhatározza, hogy a védő kérelmének helyt ad. így aztán az esküd­tek elé a következő két kérdés tétetik fel : 1- ső főkérdés: Bünös-e Pelesik R. ab­ban, hogy 1889. okt. 6-án, anélkül, hogy szerelmi csalódás, vagy öngyilkossági szán­dék által előidézett lelkirázkódtatás miatt öntudatlan állapotban lett volna, szándéko­san, de nem előre megfontolt szándékkal Markocsán Györgyöt kétszer meglőtte, a halál azonban, akaratán kivüli okból be nem következett? Igen, vagy nem? 2- ik kisegítő kérdés. Ha igen; vádlott ölési szándéka erős felindulásból keletkezett-e s rögtön végre hajtatott-e? Igen, vagy nem? Elnök felolvassa a kérdéseket s meg­kérdi vádlót és védőt, esküdteket kivánnak-e valamit felvétetni? Kijelentik, hogy nem. Elnök erre a kérdéseket végleg meg­állapítottnak jelenti ki s ennek hiteléül alá­írja. Ezután meg világosítja az esküdtek előtt

Next

/
Thumbnails
Contents