Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-22 / 21. szám

(V. év. Szatmár, 1900. május 23. 21. szám.

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjeleni^ minden kedden.

V ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész évre 2 írt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr.

Egyes szám ára 10 kr.

Az első esküdtbirósági tárgyalások.

h Pelcsik Róza. „Szándékos emberölés“ vétségével vadulva,

Az első esküdtbirósági tárgyalás, a helybeli kir. törvényszéknél hétfőn, f. hó 21 -én tartatott meg a törvényszéki palota e czélra szolgáló, a főbejárattal szembe levő

I-ső emeleti termében.

Ez első tárgyalás, mint az uj rend első bemutatója, bizonyos ünnepélyes formák között vette kezdetet. Meghivattak a tárgyalásra a város és a megye, az ügyvédi kamara, stb. s a közönség részére pedig jegyek adattak ki.

A tárgyaló terem igen díszesen, kellő kényelemmel van építve, kár, hogy nagyobb közönség befogadására szűk. Berendezése a következő : Az ajtó melletti falnál, az ajtótól balra ülnek az esküdtek, a másik falnál, az esküdtektől balra van a bíróság emelo

vénye. Az ajtóval szembe eső falnál a védő, tőle balra a vádló és jegyző asztala. A teremnek az ajtótój*jobbra eső része, kényelmes padokkal ellátva, a közönség részére szolgál.

Középen nagy térség van a vádlottak, tanuk részére s egy pad az ügyész és védői asztal előtt, jó erős tölgyfából, talán azért, hogy a vádlottak reá nehezedő bün- terhe alatt össze ne roskadjon, a vádlottak padja. A termet három felől karzat futja körül, melyet ez alkalommal kevés számú, nagyobbára hölgy közönség foglalt el. A földszinten levő két első padsor a hirlap- tudósitók számára, különösen a Papp Béla tárgyalása alkalmából van fenttartva.

Fél 10 óra fele jött be a bíróság a terembe A tárgyalás, melyre megjelent a debreczeni m. kir. főügyész helyettes, Csiki László is, Gálba Lajos elnök megnyitó beszédével vette kezdetét, melyben nagy tudással fejtegette és ismertetette az esküdtszéki bíráskodást. Reá mutatott arra, hogy nálunk azért lépett életbe csak most ezen, a külföldön már rég elfogadott intézmény, mely a polgárokat az állam igazságosztó hatalmának közvetlen részeseivé teszi, mert állami önállóságunk, alkotmányunk csonka volt. De amint az alkotmányos korszak bekövetkezett s állami életünk belső berendezésének munkáját megkezdhettük, az esküdtszéki intézmény, melynek az a czélja és az a fenséges gondolat az alapja, hogy a társadalom élő lelkiismerete ítélkezzék a társadalmat közvetlenül érintő és súlyosabb beszámítás alá eső bűnesetekben, nálunk is behozatott. Élteti végül a koronás királyt, mint a kinek alkotmányos és bölcs uralma alatt hazánkban ezen nagy reform életbe léptethető volt. Beszédét lelkes éljenzés követte.

Utána Dénes Lajos kir. ügyész emelt szót. A fenti szempontokból ő is a legmelegebben üdvözli az uj intézményt. Isten nevével kezdé beszédét ő is, mint a hogy az elnök Isten segélyül hívásával vezette be az uj rendet. Hangsúlyozza, hogy érezze itt mindenki szivében, hogy ez a hely szent s itt mindig csak a tiszta igazság lakozzék. LelSZERKEÖZTÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

Eötvös-utcza, a „rvorona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők.

késén előadott szép beszédét a közönség megéljenezte.

Végül ifj. dr. Farkas Antal, mint a jelenlegi tárgyalás vádlottjának védője úgy is mint a beteg kamarai elnök megbízásából az ügyvédi kar képviselője tartott szépen átgondolt lendületes beszédet, üdvözölte az esküdteket, a bíróságot, a vádhatóságot s fejtegette a r’eform előnyeit. Nevezetesen, hogy ez szabadelvű és demokratikus intézmény. Szabadelvű, mert elejét veszi annak, hogy a bíráskodás terén a kaszt, szellem kialakulhasson, s demokratikus, mert a különböző társadalmi állású polgárok ítélkeznek. Humánus, mert mig a rideg paragrafusok a biró kezét sokszor megkötötték, ki kellett monda- niok sokszor lelkiösmeretök ellenére a bűnöst az ártatlanra s futni kellett hagyni az igazi bűnösöket, addig ez a reform lehetővé teszi, hogy a közérzület Ítélete nyilvánuljon, mert az esküdtek Ítéletük kimondásában csakis lelkiismeretük, józan eszük, igazságot kereső ösztönük szavára kötelesek csakis hallgat;íA A tehetséges iíju ügyvéd szépen átgondolt magvas beszédét a közönség élénk éljenzéssel honorálta.

Ezután kezdetét vette a tulajdonké- peni tárgyalás. Elnök figyelmeztette a közönséget, hogy a rendzavarástól, tetszés és nem tetszés nyilatkozatoktól tartózkodjék, mert az ez ellen vétők rendre utasit- tatnak, kivezettetnek, 8 napra el is zárhatók, esetleg az egész terem kiürithető.

Bevezetteti ezután a vádlott, Pelcsik Róza r. kath. 29 éves, n.-bányai születésű sz.-váraljai lakos cseléd-leány. Továbbá a tanuk, Markocsán György, Hirsch Emá- nuel, Rezedán György személyazonosságuk konstatálása után kiküldetnek.

Következett az esküdtszék megalakítása. Elnök felolvassa a névsort, konstatálja, hogy a 30 esküdt, Szőnyi Ferencz kivételével, aki fiának ma történő házassága miatt felmentést kért, jelen van. Kizárási ok (rokonság stb.) fent nem forogván, a 29 esküdt neve egy urnába tétetett. Elnök megjegyzi, hogy a kisorsoláskor a vádló 8, a vádlott 9 esküdtet visszavethet, a visszavetést azonban indokolni nem szabad. Kisorsoltatnak: 1. Gróf Teleki János, 2. Kuszkó Mihály, id. Isaák Dezső (védő visszaveti) Farkas Viktor (vádló visszautasítja), 3. Győri Károly, 4. ifj. Baranyi Miklós, 5 Gyulay Lajos, 6. Horváth István, 7. Sifpek Mátyás, 8. Pecz János, 9. Teltelbaum Herman, 10. Mada- rassy László, 11. Kállay József, S. Grósz Áron (vádló visszaveti) 12. Gróf Hessenstein Károly. A bíróság tagjai: elnök Galba Lajos, bírók : Dr. Dezső Kálmán, Balogh József, jegyző Szabó József, törv.-széki aljegyző. Ezután a kisorsolt esküdtek letelték az esküt, x

A tárgyalás megkezdetvén, Pelcsik Róza vézna, középtermetű, épen nem szép leány előadja, hogy Markocsán György muzsikus-czigánynyal mintegy 10 éve folytat benső szerelmi viszonyt. Ráköltötte

HIRDETÉSEK:

Készpénz-fizetés mellett jutányos árban közöltetnek.

bélyegdíj minden hirdetés után 30 kr.

Kéziratok nbm adatnak vissza.

Gyurkára minden pénzét, ha szükségben volt még szüleitől is kért pénzt számára, ruháit is kész volt érte zálogba tenni. A legény azzal hitegette, hogy feleségévé teszi, daczára annak, hogy anyja ellenzi, hogy őt elvegye. Úgy látszik azonban, hogy ^ megbánta Ígéretét, szakiftmi akart vele és elszerződött egy bandához Turócz- Szentmártonba. O ekkor nagyon kétségbeesett. A legényért feláldozta ifjúságát, becsületét, pénzét, mindenét, nagyon is szerette s ezért annál jobban fájt neki, hogy most itt akarja őt hagyni végkép. Vett is egy revolvert, hogy ezzel magát agyonlövi. Midőn múlt év okt. 8-án reggel meglátta, hogy kedvese csakúgy, n megy ki a vasúthoz, hogy uj állomáshelyére elutazhassák, megszólította: Hát Gyurka be sem jösz elbúcsúzni? Markocsán bement hozzá, behívta a belső szobába s itt elővette az ágyon fekvő revolvert, hogy magát kedvese előtt főbe lövi. De a fegyver, lázasan rezkető kezében 2-szer is elsült s ekkor sebezhette meg Markocsánt előbb a bal lábán, aztán a baí vállár.. Markocsán ekkor kifutott, s ő még egy harmadik lövést is tett az ablakon át, hogy a kintle- vők ne merjenek bejönni s aztán magát lőtte melybe. Tagadja tehát, hogy ő akarattal lőtt volna Markocsánra. Kapott sebéből Markocsán 7 nap múlva felgyógyult, ő pedig hónapokig feküdt kórházban.

Markocsán György elég elegáns megjelenésű, jóképű czigányzenész, tagadja, hogy ő a leánynak házassági Ígéretet tett volna. Szembesítéskor is megmarad állítása mellett és különösen azt hangoztatja, hogy nem véletlenül, hanem igen is jól czélozva lőtt reám a leány. Szóval nagyon lovagia- san viselkedett a szegény leánynyal szemben, akinek ügyére azonban a czigány ezen viselkedése csak jó hatással volt. A tanuk lényegtelenül vallanak.

A bizonyító eljárás ezzel befejeztetvén, a közvádló előterjeszti az esküdtek elé intézendő kérdést, melybe védő felvétetni kéri, vagy mellék kérdésként feladatni kéri a beszámithatóság kérdését is. A bíróság vissza vonulván, elhatározza, hogy a védő kérelmének helyt ad. így aztán az esküdtek elé a következő két kérdés tétetik fel :

1- ső főkérdés: Bünös-e Pelesik R. abban, hogy 1889. okt. 6-án, anélkül, hogy szerelmi csalódás, vagy öngyilkossági szándék által előidézett lelkirázkódtatás miatt öntudatlan állapotban lett volna, szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal Markocsán Györgyöt kétszer meglőtte, a halál azonban, akaratán kivüli okból be nem következett? Igen, vagy nem?

2- ik kisegítő kérdés. Ha igen; vádlott ölési szándéka erős felindulásból keletkezett-e s rögtön végre hajtatott-e? Igen, vagy nem?

Elnök felolvassa a kérdéseket s megkérdi vádlót és védőt, esküdteket kivánnak-e valamit felvétetni? Kijelentik, hogy nem.

Elnök erre a kérdéseket végleg megállapítottnak jelenti ki s ennek hiteléül aláírja.

Ezután meg világosítja az esküdtek előtt