Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-08 / 19. szám
Szatmár, 1900. SZATMÁR-NÉMETI. ponti helyeken s azokban kell felhalmozni a helybeli és környék kisiparának termékeit, hogy igy a közönség könnyebben hozzáférhessen, láthassa, birálgathassa, al- kudozhassa a nagy választék különböző értékű darabjait. Ilyen árucsarnokok létesítésére kisiparos önállóan nem vállalkozhatik. Se pénze, se ereje, se ideje nincs hozzá. Bá- : torsága sincs. Bele is bukna a vállalkozásba mihamar, mert kitartás is kell hozzá. Az ilyen vállalatot csak egymással ke- zetfogva, vállvetve a társulás erejével lehet megindítani és fentartani. Erre való a szövetkezet, amely egész nagy testület munkabírásának termékenységét, anyagi és erkölcsi hitelét viszi a versenybe s megbízhatóságával, pontosságával, a becsület és tisztesség komolyságával lassankint a maga részére képes hódítani azt az elpártolt fogyasztó közönséget, mely kényelemszeretetből és hebehur- gyaságból a külföldi gyáriparnak nálunk gomba módra elszaporodott raktáraiból elégíti ki szükségleteit. Higyjük el, hogy a közönség egykedvűségét csak gyakorlati eszközökkel lehet legyőzni és ha kézzelfogható, szemmel- látható példákkal kioktatjuk a maga hasznára, hát okul, tapasztal és lassankint rászokik a jobbik utón való járásra. A szövetkezet persze nemcsak arra a czélra alakul, hogy a kisiparos készáruját megvegye, raktáron tartsa és értékesítse, hanem arra is, hogy azt az iparost nyers- anyaggal ellássa, lehető olcsó áron s amikor rászorul: nemcsak készpénz hzetés mellett, hanem a munkáskéz gyümölcsöző tőkéjének hitelére is. Lesz anyag: lehet miből előállítani az uj készárukat. Lesz piacz, mert a szövetkezet árucsarnoka átvesz és előbb-utóbb értékesít minden elfogadható jó munkát. Az egymástámogatásnak megszakit- hatlan, folyton erősödő lánczolata ez, melynek delejes árama megifjitja, felfrissíti a kisipar ernyedt idegeit s magához vonzza a fogyasztó közönséget, amely kénytelen lesz belátni, hogy az ezen lánczolattal körülvett helyről száműzve van minden «becsapási« szándék, minden tisztességtelen üzleti mohóság, mert az a hely a nyilt, egyenes, becsületes, tisztességes, megbízható munkás polgári elem közös találkozó helye. Az ilyen áruértékesítő és anyagbeszerző szövetkezet alapításához természetesen sok minden szükséges. Legelső sorban jókora alaptőke. Ennek egy részét összeadhatják maguk a kisiparosok, más részét pedig kölcsön kell venni arra a hitelképességre, amely az erők tömörítéséből alakult szövetkezetnek közül a rezedát kedvelette leginkábbb ; az volt neki, szegény lánynak való; Ráski Bandi pedig egyetlen dologban maradt el a világtól : a virágok ismeretében. Meg aztán adósa maradhatott volna az esztendő az emberiségnek május elsejével, akkor az egyszer. Május 1 ...! Jól emlékezem reá, hiszen em- bernyi-ember valék már öt év előtt, minő balzsamos volt a levegő azon a május elsején 1 Harmattól ittasuk köröskörül a föld. A harmat felcsókolta a virág illatát ; napsugár a harmatot vette fel szárnyára, s ahová csak eljutott, erdők sűrűjébe, völgyek mélyére, bérezek ormára,rónák síkjára, elvite magával. Azon a balzsamos május elsején találta meg ablakában a Ráski Bandi menyasszonya vőlegénye ajándékát: porczeláncserépben egy bokor árvacsalánt. Közötte volt elrejtve a Ráski Bandi névjegye, világos biznyságául, hogy senki más nem küldhette, csak ő. Nézte, nézegette; elgondolkozott felette : mit jelentsen? De hát hol van arra magyarázat, amit az ismeret hiánya szül ? Ráski Bandi rezedamagot vetett a cserépbe ; mit tehetett róla, ha az ültetéshez vett földben ott volt egyetlen szem árva csalánmag ; s ha az az egy szem kipattant, a rezedamag pedig mind, de mint elveszett ! ? Hiszen az irások-irása is mondja, hogy „ha a földbe vetett mag meg nem rothadand, mindjárt tulajdonává válik, mihelyest törvényesen megalakul s amelyet a helyben meglevő pénzintézetek bizonyára teljes megnyugvással el is fogadnának biztosítékul. Aztán kérni kell a kormányt, hogy nyújtson a vállalathoz állami segélyt. Erre is lehet számítani. Végül rá kell bírni a városok és vármegyék hivatalos és társadalmi életének előkelő, befolyásos, tekintélyes vezéregyéniségeit, hogy legalább erkölcsi támogatásban részesítsék a szövetkezeteket, mindjárt az első lépéseknél. Az »erkölcsi» támogatásnak itt pénzértéke van, mert a reklám erejével bir s azt jelenti, hogy vevő jön az uj boltba és hoz magával lassankint tizet, százat, újat. Csak a kezdet nehézségein kell túlesni. Ehhez pedig az kell, hogy maga az iparososztály ne idegenkedjék az eszmétől. Álljon sorompóba minden tagja, kicsinye, nagyja; főként a nagyja; a tehetősebbje, az ismertebb, tekintélyesebb, vagyonosabb mesteremberek csoportja, hogy igy tömörülve hitelt és meglüizJialóságot kölcsönözzön az uj fiatal vállalatnak mindjárt a kezdet kezdetén. Múljon el az apró irigykedés, a kicsinyes féltékenység, szűnjék meg a rátartós- ság, a gyanakvás, az önző kapzsiság, oldódjék meg a zárkózottság ; legyen bizalom, nyíltság, lelkesedés és szeretet az ügy iránt az iparosság minden tagjában. Akkor aztán meglesz a szövetkezet a legtöbb vidéki városban mihamar cs virágozni és tisztességes hasznot hajtóan gyümölcsözni is fog, minden szabad verseny" és kényszerhelyzetben lévő vámpolitika meg osztrák beözön- lés ellenére. Természetes, hogy a vállalat élére és vezetésére jártas ügyes és mindenkép megbízható iparosokat és az üzleti könyvek és levelezések vitelére képzett szakembereket kell alkalmazni, akik rendben tudják tartani a dolgokat, a kiszolgálás közben nem idegenítik el a közönséget, hanem inkább megnyerik és lekötik s az üzleti szellem és élelmesség minden megengedhető tisztességes eszközeivel férfias kitartásban tudnak harczolní az egészségtelen és túlhajtott kon- kurrenczia ellen. Ha ezek a szövetkezetek mentül előbb megalakulva virágzásnak indulnának; akkor pár évtized alatt ismét megváltoznék a kis városok társadalmának képe, újra elfoglalná abban méltó helyét a kivesző félben levő, igazi tősgyökeres magyar polgárság; kisiparosság, mely megerősödve és megszaporodva, öröklött józan Ítélőképességével és patriárkális tiszta erkölcseivel, tekintélyének súlyával, kedélyének üdeségével és hazafias érzésének befolyásolhatlan függetlenségével számot tevő tényezője lehetne a magyar csak maga marad, ha pedig inegrothadand, sok gyümölcsöt terem 1“ S kiben volt az oka, ha a sok-sok rezedamag között nem rothadott meg esak az az egy szem árvacsalánmag ? Rás' i Bandi csak tudatlan volt, amennyiben nem ismerte a virágokat. * Május 1 ... ! Megcsap a balzsamos levegő, mint akkor, mikor a Ráski Bandi cselédje érettem futott, hogy szaladjak ám, de hamar, mert a fiatal ur főbe lőtte magát, mivel a menyasszonya visszaküldötte a jegygyűrűjét. Futhattam már ahoz 1 O ugyan nem vethetett volna többé re- zedamagot. Kiterítettük, harmadnapra el is temettük. Azóta alszik a berenczi temetőben. Nem tudja, hogy minden május elsejére beülteti sirja halmát rezedákkal egy csendes őrült leány, a volt menyasszonya, Kökényes Erzsiké. * Május 1 . .. ! Ezernyi-ezer bimbó- és virágillatával mámoritó, épenúgy, mint öt év előtt. Bimbó, virg illatozásán eszembe jutott a Ráski Bandiék szomorú históriája ; s úgy el-elgondo- lom, mily végtelen jósága nyilatkozott az Istennek abbn, hogy nem teremtett egy szál árvacsalánt közém s közéd, édes feleségem ! Szilva István. Május 8. közélet demokratikus irányban való fejlesztésének. Ezért kívánatos a magyar kisipar fenni aradása és megerősödése; ami azonban máskép nem lehetséges, csak úgy, ha a kisipar a maga kifáradt, satnyulni kezdő izmait megaczélozza és felvillanyozza egy kevés — üzleti szellemmel. Józsa Antal, A városi óvoda ügy kérdéséhez. Szabad legyen véleményemnek, mint a kérdéses ügyben egyik gyakorlati egyénnek, becses lapjában, mint a melyben e tárgygyal már ismételten találkoztam, nekem is kifejezést adnom. Városunkban aktuálissá lett a kisdednevelés fontos kérdése, mely első sorban abban nyer kifejezést, hogy erre a czélra alkalmas hajlékot iparkodnak keresni Hogy a társadalomra, mint egyesekre nézve mily fontos tényező a kisdednevelésügye, azt ma már nem kell bővebben fejtegetni. Minden józan gondolkozásu ember elismeri, hogy legdrágább kincsének, apró gyermekeinek megóvása, már a zsenge korban helyes és czél- szerii nevelés következtében, az ember egész életére befolyással van Áldás ezen intézmény minden szülőre, de leginkább arra a szegény munkás népre, aki, mig maga az életfentartás eszközeiért küzd, addig elhagyatott gyermekének biztos menhelye van, a hol minden testi és lelki veszélytől róla gondoskodva van. Szerintem az óvoda czélja legfőképen a szegényebb néposztályon ságit: a napestig különben magára hagyatott gyermeknek hajléka és nevelő-intézete ez. Épen ezért; hozzáférhetővé kell tenni a város különböző részeiben elszórtan lakó kereskedő, gazdá.kodó és munkás-osztály gyermekeinek az óvodát. De, mint több oldalról hangzik, kettős, illetőleg egy nagyobb szabású óvoda létrehozataláról beszélnek. Ez az eszme, hogy megvalósuljon, attól őrizzen az Isten, megmondom, hogy miért, ha azon számtalan ok közül, melyek a kettős óvodák ellen felhozhatók, csak egy ne- ! hányat is felsorolok. Természetesen egy ilyen kettős óvoda nagy terület részére szól; igy annak a piczi, 3—6 éves gyermeknek 5—6 hat utczán, szekerek, kocsik, állatok között kell végig bandukolnia, naponta 4-szer s legtöbbször egyedül, mert annak a szegény asszonynak nincs módjában, hogy gyermekét az óvodába vezetgesse. Tehát vagy ki van a gyermek számtalan veszélynek téve, vagy a távolság folytán megfosztva az óvoda látogathatásától. Hát még rossz időben! Mily csuronvizesen, átázva, sárosán érkeznek szegénykéi* * ? fjáqy gyermeknek lesz óvodánk ily módón akaratlanul is ellensége, terjesztője a ragályos betegségeknek, holott az lenne kötelessége, bogy ez ellen minden tehetsége szerint megvédje! Egyik fontos ok az is, fiogy ha valarpejy óvodában, melyben a törvényes létszám (80 gyermek) meg van, ragályos betegség üt ki s a bejáró gyermekek J0% ezt megkapta, a tiszti főorvosnak kötelessége az intézetet bezáratni, Mily nagy tömeg gyermek marad gondozatlanul akkor, ha a kettős óvodában 160—200 gyermek jár? ! Igaz, hogy takarékossági szempontból némi előnye van a kettős óvodának, de ha a törvényben megkövetelt helyiségekkel, valamint 2 óvó? női lakással, 2 dajka lakással s hozzá megfelelő mellékhelyiségekkel, játszóteimekkel akaijuk ellátni, mégis csak arra az eredményre jutunk, hogy a megtakarított összeg nagysága nem áll arányban azon hátrányokkal, melyek egy kettős óvodánál tapasztaltattak. De az ily nagy arányú óvodaépület kezelése és rendben tartása is igen bajos dolog, tudja azt minden óvónő, kinek 2 dadával kell vesződnie. Már az óvónők helyzete sem igen kellemes a kettős óvodában s itt is betelik annak a közmondásnak az igazsága, hogy: „Nem fér meg két dudás egy csárdában.“ Még ez azonban csak hagyján lenne, hanem a dada-ügy még a legtürelmesebbeket is kihozza a sodrából, A melyiknek lakása van az óvodában, irigyli a másikat, akinek több a szabad ideje, az viszont a lakásért áskálódik a másikra és annyi közöttük a baj, hogy. igazságot tenni bölcs Salamon sem tudna nekik! A kettős óvodák szerencsétlen eszméje legelőször a fővárosban nyert kivitelt, de a szakkörök csakhamar belátták ennek helytelenségét. Egy óvónőkből alakult küldöttség járult nemrég a főváros tanácsához, azon kéréssel, hogy többé kellős óvodát ne építsen. Pedig a fővárosban még némileg van értelme a kettős óvodának, hiszen egy bérpalotából jár 30—50 gyerek s egy utcza óvoda Folytatása a mellékleten.
