Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-01 / 18. szám
IV. év. Szatmár, 1900. május I. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 2 frt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. Hegyi vasutunk közgazda- sági szempontból. A szatmár erdődi, nálunk általában «hegyi-»nek nevezett vasit megnyitásának közeledtével időszerű vizsgálódni abban az irányban is, hogy megéri-e ez a vasút a ráfordított áldozatokat s az a haszon, mit tőle várunk, nem lesz-e elenyésző csekély. Tudvalevőleg háromféle czélt kíván e vasút szolgálni, hírom irányban kellene neki hasznot hajtania. Az első a hegyre való járás megköny- nyitése. Ma 3—3’/2 frt; vagyis 6—7 korona a hegyre járás legkisebb költsége. Tíz db. menetjegy egyszerre váltva, körülbelül 2—3 korona lesz. No már most, ha egy szekeren öt utast számítunk, oda-vissza az 10; vagyis a 10 menetjegy árát vehetjük összehasonlításba egy kocsifuvar költségével. így tehát 4 korona megtakarítás mutatkozik minden útnál a legkedvezőtlenebb számítás mellett is. A hegyen 300 szőlőtulajdonost véve föl, mindenikbe csak tavaszkor 2 utat, őszszel kettőt s nyáron kettőt számítva, vagyis minden szőlősgazdánál 6 fuvart; '■—1 pedig a duplája is bizonyára megvan — ez 1800 fuvart tesz évente. Egy egy íuvarnál 4 korona megtakarítással e czimen már 7200 korona évi megtakarítás van pusztán a személyszállításnál, a minek a tőke értéke 144000 korona. Az áruszállítás dijai is a vasúton alig a felét teszik a mostani szekér-fuvarköltségeknek, minthogy azonban az áruszállítás, különösen az épitő-anyagok fogyasztási czik- kek, szőlőkaró és a trágya-anyagok szállítása bizonyára egészen nagyobb arányokat fog ölteni, mint a minő eddig volt tapasztalható, e tekintetben számításokat bajos tenni. Országos átlagokkal lehet ugyan dolgozni, a melyek azt mutatják, hogy a személyforgalmi eredmények az áruforgaloménak l/3-át szokták tenni; és pedig úgy a bevételekben, mint a tőlük lüggő fuvardij- megtakaritásokban és a forgalom számszerű mennyiségeiben is. Ez alapon az áruszállításnál mintegy 4800 szekér fuvar, vagyis 480 vasúti szállítmány volna számításba vehető a hegyről és oda, a mi bizonyára nem is mondható túlzottnak; adván ez naponta 11/3 fővasuti, 22/3, mondjuk 3 keskenyvágányu kocsit, a napi három vonat mindenikéhez egyet-egyet vagy ha úgy tetszik, naponta átlagban 13 szekérre rugó szállítmányt, a mennyi mindenesetre lesz. Az évi megtakarítás ugyancsak abban az arányban 21600 koronával jelentkezik, 432000 korona tőkeértékben. Ehhez járul azután a hegyi földbirtok értékének az em lkedése. — Hisz nemrég 80 frt.-jával kelt ott a szőlőterület holdja, a mely ma öt—hatszor annyit ér ; úgy hogy már egyedül a terület érteknövekedése cziMegjeleriil^ minden kedden. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „tvorona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénz-fizetés mellett jutányos árban közöltéinek. BÉLYEGDÍJ MINDEN HIRDETÉS UTÁN 30 KR. Kéziratok nem adatnak vissza. mén is a 3— 4000 katasztrális hold szőlő- terület, holdankint csak 2—300 korona értékszaporulatot véve, máris 600,000—1 millió, 200,000-nyi, vagy ezek középszámát véve átlag 90,000 koronányi közgazdasági hasznot kapunk. A hegyre járás megkönnyítésével azonkívül városunk közegészségi viszonyaiban is minden esetre javulás lesz észlelhető. S bizony szó a mi szó, ez is pénz! Pénz a városra, mint jogi személyre s nem is volna nehéz kiszámítani, ismervén a városi pótadóból egy-egy lélekre évente eső összeget, hogy a halálozási arány minden százaléknyi javulása hány életévet és mennyi adóösszeget jelent a városra s bizonyára tekintélyes szám jönne ki ebből is, noha ennek a számba vételét nálunk eddig nem igen gyakorolták. Az egyes emberek évi adója és évi kereseti összege közötti arány alapján meg. lehetne állapítani azt a hasznot is, a mely közegészségügyi viszonyok javultával a halálozási arány minden százaléknyi csökkenéséből és a betegségi napok számának leszállításából ered; s bizony még az eddig fölsoroltaknál is nagyobb összegek jönnének ki, ha előre meg lehetne állapítani a közegészségi állapot javulásának a mértékét. Az e czimen előálló haszon számszerű megállapítását tehát akkorra kell hagynunk, a mikor tudni fogjuk, javult-e a hegyre járás megkönnyebbedésével polgárságunkegész- ségi állapota s ha igen, mennyivel. De a többi számadatok, azok megállapítottnak vehetők, t. i. a hegyre járás személyszállítási költségeinek csökkenéséből előálló 144000 korona; a teherszállítás hasznából 432000 korona, a szőlők értékének emelkedéséből 900,000 korona, összesen e három összegből magából 1 millió 676 ezer korona, kereken 13/4 millió korona. Nézzük, mit ér az erdődi vasút másik czéljának az elérése. Tudvalevőleg jórészt azért áldozott városunk annyit e vasútra, hogy visszacsatolja a somkuti vasútnak tőlünk másfelé pártolt közönségét. Mit ér ez pénzben a városnak? Erre megfelelhetünk, ha megmondhatjuk, hogy mennyivel több utast várhatunk e vidékről most, mint az előtt s kiszámítjuk, hogy ezek mennyi hasznot hajtanak. A haszon mértékét, mint a többi számításainknál is, vegyük a legcsekélyebbet. Ne mondjunk többet, csak 10 krt olyan haszonnak, a mit egy-egy ide bejövő vidéki ember itt hágy kövezet- és hidvám, vásárlásai után maradó nyereség és eladott holmijának megvásárolhatása révén. Az utasok számát az országos átlag 2'/., utazással veszi egy vasút vidékéről. — Mivel azonban a somkuti vasút vidéke meglehetős elmaradt lakosságú, szállítsuk le ez utazási átlag számot a felénél is kevesebbre, 2'/, helyett csak egyre. Az érdekelt vidék lakosságát a községek fölsorolása helyett a terület alapján vehetjük számításba. Az érdekelt területet ez esetben a vasúttól csak 20 km. széles szalagban vehetjük, mert a Szamos folyó az egyik oldalon úgyszólván egészen elzárja e vasút vidékét s igy nem vehetjük a 20 km.-t, mint szokás a vasút mindkét oldalára. így 1700 négyszögkilometert kapunk, négyszögkilometerenkint 40, összesen 70 ezer lakossal s mindenik után évente egy utazással. Vegyük, hogy ezek fele Gilvácson át eddig is ide járt, úgy hogy csak 35000 uj utat vennénk számításba. Hogy ez a valóságnak jóval mögötte marad, mutatja az a tény is, hogy ezekből magá i az egy Erdődön van tényleg 18000 fölszálló utas. A 35000 uj utas után 10 kr. hasznot számítva 3500 frt, 7000 korona az évi haszon, a minek tőkeértéke újból 140000 korona. A vasút harmadik czélja, a városi erdők kitermelésének lehetővé tétele s az erdőterület értékesítése volt. Az erdőterület eddigi haszna jórészt az erdő-előállitásában, fölnevelésében állott, a mely haszon az erdő eladásával folyóvá is tétetett; s be is szedetett. Az erdőterületek holdjáért ha csak 1 frt.-tal fog többet kapni a város most, mint a mennyit kapott vasút nélkül, pedig eny- nyivel mindig szivesen fizetnek többet a vasut-menti földekért; úgy a legalább 2500 hold hasznosítható terület után ez újabb 2500 frt koronákban 5000 koronányi évi haszon-szaporulat, s ennek a tőke értéke újból 100000 korona. Összegezve az elmondottakat lesz e vasúiból a város és polgárság haszna a hegyre járás könnyebbé váltából l3/4 millió, a somkuti vasút vidékének idecsatolásából s az erdőterület jobb értékesítéséből pedig 140000 és 100090 összesen 240000 korona, újabb y4 millió, úgy hogy vasutunk hasznát városunkra 2 millió koronával még akkor is fölvehetjük, ha olyan alacsonyan számítjuk is az egyes tételeket, ahogyan e fejtegetéseinkben tettük. A város által e vasútra adott 95000 frt, 190000 korona tehát legalább is tízszeresen meghozza gyümölcsét. Rózsa. Az 1848. törvények szentesítése. A helybeli ev. ref. főgimnáziumnak ápril 11-iki ünnepélyén felolvasta: BaflOthal Sámuel fögimnáziumi tanár. A magyar nemzet az 1848—49. események emlékének megünneplésére hosz- szu ideig két napot szentelt: márczius 15-ikét és október 6-ikát. Egyik az öröm, a más a gyász ünnepe. E kettő közé ékelődött ezelőtt páa évvel április 11, hogy örömünk ne legyen oly teljes s bánatunk ne oly leverő. Hogy elvegye azt, a mi abban az örömben a sziveket lángra gyulasztva, tettre ösztönözte; és hadd orvosolja ama keserű fáj-
