Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-20 / 12. szám
Szatmár, 1900. SZATMAR-NEMETI Márczius 20. A gyűlés végeztével a miniszter megtekintette a gimnázium helyiségeit, egy pár helyen látogatást tett, városunk számos előkelő férfiaihoz pedig, az idő rövidsége miatt szélesebb körben látogatást nem tehetvén, névjegyét küldte el. Köz ebéd. Délután 2l/2 órakor a fen- tartó-testület 200 teritékü diszebédet rendezett elnöke tiszteletére a társaskör helyiségeiben. A Fentartó-testület által rendezett előkelő és népes társas ebéden ugy- szólván találkozót adott egymásnak a város és a megye előkelősége. Pont 2 és fél órakor, a honvédzenekar «Rákóczy-indulójá«-nak lelkes hangjai melllett, az egybegyűltek harsogó éljenzései között jelent meg Hegedűs Sándor miniszter kíséretével a társas-kör nagy termében. A kedélyes társalgás zaját az ünnepelt szakította meg elsőnek, poharát emelvén Ó Felségéért, melyet, a díszes közönség állva hallgatott és lelkesen meg- éljenzett. Nemkülönben állva hallgatta a miniszter pohárköszöntőjére felhangzó »Isten áld meg a magyart« is, mely nagyban emelte ez ünnepély fenköltségét. Erre megeredtek a hivatalos toasztok : Hegedűs Sándort éltették : Dr. Farkas Antal mint az ev. ref. főgimn. Fentartó- testületi Elnökét, Dr. Chor in Ferencz, a város orsz. gyűl. képviselője, a közpályán való kiváló szerepléséért. Nagy László a megye hódolatát tolmácsolta, F. Varga Lajos a megyebeli ref. papság nevében köszöntötte föl. Rácz István, a közművelődés nevében, Ralkovszky mint a munka emberét üdvözölték őt : Borsos Benő a haza, egyház és iskola nagy férfiát, Antal Dániel a kereskedelem, Kótai Lajos az iparosok nagy emberét köszöntötték föl a miniszterben. Galba Lajos, Hegedűs Sándor feleségéért emelt poharat. Dr. Hantz Jenő pedig a minszter kíséretét üdvözölte felköszöntőjében. Mindezen szép és kedves dikcziókért a miniszter szellemesen és igen kedélyesen emelvén poharát, a társas ebédről a helybeli ipar-telepek megtekintésére indult. Megtekintette a nevezetesebb ipartelepeket u. m. a városi villamtele- pet, a nagy-gőzmalmot, fürészgyárat stb. s elismeréssel nyilatkozott úgy az ipartelepekről, mint városunk fejlődéséről. S miután úgy a főispánnak, mint Papp Géza h. polgármesternek ismételten kijelentette, hogy nagyon megvolt a fogadtatással elégedve, kihajtatott a pályaudvarhoz és a közönség harsogó éljenzései között utazott haza. Márczius 15. 1848. örök emlékű márcz. 15-ét, mint a magyar szibadság hajnalhasadásának emlék ünnepet, a jelenben is hazafias kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége. Reggel 8 órakor a szatmári és németi ev. ref. temlombm ünnepi isteni tiszelet tartatott, melyen az ev. ref. tanintézetek növendékei is részt vettek- A hazafias közönség is szép számban volt jelen. Isteni tisztelet után az ev. ref. fő- gymnásium ifjúsági önkepző köre tartott diszgyülést a gimnázium rajztermében, melyet a közönség szorongásig megtöltött. Megnyitóul az ifjúsági énekkar énekelte a Kölcsey Hymnuszát. Ezután Szarka Lajos önk. köri alelnök tartott egy, az ünnep jelentőségét tárgyaló lelkes megnyitó beszédet. Az énekkar által előadott népdalok után Mátray Lajos «Julius Caesar» czimü költeményét szavalta nagy hatással Jakab Lajos VII. o. tanuló. Kolozsváry Mihály önk. köri titkár márczius 15-éről tartott egy, az 1848—49. eseményekre történeti visszapillantásokat vető felolvasást. Ezután Rudik József VII. tanuló Kun Béla »Márczius 15.« czimü alkalmi költeményét szavalta. A szépen sikerült hazafias ünnepélyt az ifjúsági zenekar zárta be egy nemzeti induló előadásával. Délután a helybeli Kölcsey-kör rendezett a színházban a nagy közönség részére szépen sikerült hazafias ünnepélyt. A közönség a színházat zsuffoiásig meg- j töltötte. Különösen nagy számmal volt képviselve a tanuló ifjúság, mely lelkes tüntetést csinált és felvonás közben a zenekar után a Szózatot és Kossuih-nótát énekelte. Az ünnepély a dalárda énekével kezdődött. Petőfi »Sóhajtás« czimü hazafias dalát adta elő a dalárda Gál Ferencc letétjében. A megnyitó után Litteczky Margit szavalta mély érzéssel, lelkesen Fejes István »A magyar nőkhöz« czimü költeményét. Tarnay Leona, Szegedy Zelma, Érczkövy Károly a kuruczvilágból fent- maradt népdalokat énekeltek, melyeket a közönség lelkesen fogadott és megujrázott. Bagothay Sámuel ev. ref. főgimn. tanár rövid magvas beszédet tartott, fejtegetvén márc. 15-ének jelentőségét. Huber „Honfi- dalá“-nak eléneklése után, melyet a dalárda adott elő nagy hatással, Mátray Lajos »Szabadság ünnepén« czimü alkalmi allegorikus darabját adta elő a színtársulat. A rendezésen meglátszott Morvaynak a társulat kitűnő tagjának a keze, a ki fáradságot nem ismerő lelkes, hazafias nagy munkát végzett, midőn annyi fáradtságot szentelt az alkalmi darab sikerének úgy is mint rendező, úgy is mint szereplő. Különösen ki kell emelnünk a csoportok ügyes összevágó játékát, a »Szabadság» és »Zsarnokság« összecsapását. (Ardai és Gulyás) Az egyes képek közül különösen sikerültek a következők: midőn Petőfi (Simon) szavalja a »Talpra magyart.“ Kossuth beszéde' (Morv y) a néphez. A győztes honvédek megkoszorúzása, Ba- thyányi (Érczkövy) agyonlövetése Széchenyi F. alakja és a kiegyezés. A közönség az egyes szereplőket és a szerzőt tomboló lelkesedéssel hívta lámpák elé. Fogadják a lelkes szereplők ez úttal is a közönség hálás elismerését, hogy nehéz és sokoldalú napi foglalatosságaik közepett, fáradságot nem ismerve, kegyelettel áldoztak a nagy idők emlékeinek. Este 6 órakor a kir. kath. főgimn. tartott fényes hazafias ünnepélyt, hol a nagy számmal egybegyült díszes közönség soraiban ott volt Meszlényi Gyula rom. kath. püspök is. Az ünnepély első száma az ifjúsági énekkar összevágó éneke volt, a mely után Majos László nagy hatással és lelkesedéssel szavalta el a «Talpra magyart!“ A taps lecsillapulta után Rock Aladár a magyar szabadság egyik előhar- czosáról, nagy költőnkről, Petőfiről, mint a szabadságharcz dalnokáról magvas, de mégis érdekes felolvasást tartott. Majd Pitklcr Ernő szavalta el Fekete Antal VIII. o. t. ez alkalomra irt szép ódáját: »Márczius Idusán«-t. A közönség szívesen tapsolt és hívta «lámpák elé» a tehetséges költőt. Miután Szupka, Hronyecz és Böhm hazafias zenedarabot játszottak, Deutsch Győző érczes hangon adta elő szép ünnepi beszédjét. Majd Lengyel Endre szavalta Ábrányi egyik alkalmi ódáját és Merker Márton ifjúsági elnök zárszavai után a közönség a »Rákóczy-induló« hangjai mellet, kellemes benyomások között oszlott szét. Bankett. Este az iparos-olvasókör, hagyományos szokásához híven, saját helyiségeiben társas vacsorát rendezett, mely iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a jegyek már napokkal azelőtt elkeltek. A társas vacsorát a kör házilag rendezte. A házi asszonyi tisztet Kótai Lajosné és Lévay Józsefné, a felszolgálást e czélból felkért leányok teljesitettek. Felköszöntó- ket mondtak: Dr. Fejes István a királyra, Kótai Lajos a körre, Félegyházi Elek az öreg honvédekre, Felköszöntőket mnndtak még Osváth Elemér, Bagothay Sámuel stb. A kedélyes bankettet reggelig tartó táncz fejezte be. Színészet. Vasárnap, f. hó 11-én, »A baba«, Audran E. operettje bérletszünetben. A már rég hirdetett darab libbrettójában nem sok az eredetiség. Lancelot szerzetes növendékkel (Tarnay) a kolostorfőnök (Érczkövi) elvéteti a Hillárius mester (Kömiey) által szerkesztett járó, beszélő, éneklő stb. szóval élő lánynak látszó babát, hogy igy a szerzet részére megkaparithassa a nagbátya vagyonát, ki öcscsétől erővel házasságot kíván. A baba azonban már előzőleg összetört s hogy a mester azt meg ne tudja s öngyikossá ne legyen leánya, (Feledi) a kinek hasonmására alkotta különben is a babát, adja ki magát babának. A szemérmes Lancelot igy valóságos feleséghez jut, azt beviszi a zárdába, persze mint babát, de egy pikáns jelenésben megtudja, hogy felesége nem báb, hanem valóságos elő^leány. Beleszeret, sutba dobja a reverendát s a szerzet is belenyugszik a történtekbe a fél örökségért. A mese tehát nagyon emlékeztet a Hoffman meséire, maga a zene elég szép és dallamos. Szép az első felvonásban a szerzetesek kara. A 2-ikban szépek a baba énekszámai. Az est sikerén Feledi, Tárnái, Tábori, Kömlei osztoztak. Kiválóan kedvesek és természetesek voltak Feledi »Baba jelenetei«, valamint énekszámai melyeket a közönség zajosan megtapsolt és megujrázott. Hétfőn, f. hó 12-én ugyancsak »A baba« adatott ismét bérletszünetben telt ház előtt. Kedden, f. hó 13-án, zónaelőadásban. „Napoleon öcsém“ harmadszor került színre. A darabot ezúttal nem nagy közönség nézte végig, Szerdán, í. hó 14-én, Géczi J. jeles népszin- müveb n, a „Gyimesi vadvirágában vette jutalomjátékát a társulat komikája Latabárné. A darab előadásán nagyon meglátszott, hogy úgy hirtelenében került elő, rossz volt az összhatás, az egyes szereplők kő ül nagyon kitűnt Feledi Boriska, a ki a czimszerepet a nála megszokott kedves otthonaiassággal, találó drámai erővel és édes csengésű daliáival tette vonzóvá, a miért sok rokonszenvvel és tüntető tapssal találkozott. Latabárné ez úttal is tulságokban kereste a hatást. Az est sikerében osztoztak még : Tábori, Kömiey, Érczkövi és Morvay. Csütörtökön, i. hó !5én, márczius 15. alkalmából Egervári-Rudnyánszky »Petőfi« czimü alkalmi darabja adatott. A közönség, mely ez estén a különböző összejöveteleken nagyon igénybe volt véve, a színházat félig töltötte meg. Az egyes szereplők a nagy nap emlékéhez illő lelkesedéssel játszottak. Kiemeljük Simont, a czimszerep- ben, alakja nagyon találó Petőfi ábrázolására. Szavalatai is szépen sikerültek. Pénteken, f. hó 16 án a „Görög rabszolga« zónában telt ház előtt, a mely Feledi és Tárnái szép énekét s tánczait, Érczkövy rabszolga dalát többször megismételtette. ■< Szombaton, folyó hó 17-én a »Baba« czimü uj nagy operette harmadszori előadása volt, ez úttal igen szép és előkelő közönség jelenlétében, mely a sikerült előadás egy-egy kedves jelenete alatt igen jól mulatott és elismeiő tapsaival jutalmazta a kedves eleven Babát, Feledi Boriskát és partneristáját Tárnái Leonát. Vasárnap, f. hó 18-án. »A szökött katona« czimü régi jó népszínművet elevenítette föl a társulat, a főszerepekben Érczkövy és Feledi Boriskával, a kiket minden jelenősök alkal- val élénk tapssal fogadott a közönség. Különösen tűntető tetszéssel találkozott Feledi Boriska, a ki a közönség kívánatéra, minden énekszámot megismételt. Nagy hatást tett a siralomházbani jelenet, illetve: az a duett, melyet a két elitéit katona (Érczkövi és Nagy) ott énekeltek. A »Szatmár-Rlémeti-i Ipari HiteJszövetkezet < közleményei. Szövetkezetünk a kereskedelmi miniszternél. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur kijártakor szövetkezetünk igazgatósága is küldöttséggel járult a miniszter elé, kérve fiatal intézetünk támogatását s törekvéseink elősegítését. A miniszter igen szívélyes szavakkal nem GALLÉROK és NVA KKIJNDÖK a tavaszi és nyári idényre megérkeztek s Szatmáron sehol nem található választékban és rendkivül olcsó árban eladatnak VAJDA MIHÁLY divatáru üzletében Szatmár, Deák-tér 10. szám.
