Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-13 / 11. szám

Szatmár, 1900.

SZATMÁR-NÉMETI.

Márczius 1B.

1900 február hó 7-én 1840 sz. a. kelt levelében j meg is irta, e telepítéshez szükséges pénz beszer- : zése iránt a várossal közvetlenül tárgyalni kész.

De kijelentette az Országos Központi Hitel- j szőve kezet elnöke azt is, hogy hajlandó tárgyalni j oly alapon is, hogy a szükséges összeget ne a j /áros vegye föl, nehogy a város terhei bár csak papíron, ezzel is szaporodjanak, hanem vegye föl a telepesekből alakítandó gazdasági szövetke- j zet, mindenesetre a város kezessége mellett.

így a városra csak akkor származhatnék I veszély :

1) ha a telepesek az évi 400 koronát fö- dózni halasztások után sem bírnák.

2) ha a telepesek szövetkezete összes üzletrészjegyzéseit s addig szerzett összes vagyonát elvesztette;

3) ha a telepesek a fizetésképtelenség bekövetkeztéig semmit sem szereztek;

4) ha a telepeseknek a településkor kimutatott összes ingó és ingatlan vagyonok annyira megfogyott, hogy a fizetésképtelenség bekövetkeztekor még törleszthetetlen hitel maradvány fö- dözésére sem elegendő ;

5) ha a kész és részben törlesztett terhű tanyákba a régiek helyébe uj tanyások a régi terhek maradványaira sem akadnának;

6) ha addigra a fölvállalt terhek convertálá- sára s a terheknek ez utón csökkentésére s ekként a telepesek megtartására alkalom nem nyílnék :

7) ha az élet- és balesetbiztosítás egyátalán nem volna érvényesíthető.

Emberi számítás szerint ez esetek valame- nyijének együttes bekövetkezése teljeségel kizártnak tekinthető

A város tehát úgyszólván semmi terhet nem vállal akkor, ha a telepesek egyetemleges szövetkezetéért a kezességet elvállalná; pusztán csak is erkölcsi súlyú felelősséget vesz magára, a melynél olcsóbb, kedvezőbb, kevésbé koczká- zatos és kevesebb teherrel járó módja e telepítésnek tudtunkkal föl nem merült; miért is bízva bízunk abban, hogy a város ezt a kínálkozó alkalmat meg fogja ragadni, s a mikor most úgy szólván ingyen teheti, ezt a város iparára, kereskedelmére s egész lakosságára oly nagy fontosságú dolgot mielőbb dűlőre fogja juttatni.

iMi a magunk részéről alapszabályszerü közreműködésünket úgy mint eddig, ezentúl is rendelkezésére bocsátjuk s ha szabad javaslatot tennünk, úgy ez ügy előkészítését, megtárgyalását egv vegyes bizottsághoz javasolnék utasítani, a mely vegyes bizottságban a város szervezet-szerű kiküldöttein kívül tán a földművelésügyi m. kir. ministerium szakközegei, esetleg szövetkezetünknek 1—2 képviselője s a pénzt fölajánló Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldöttje vehetne részt.

Hogy az összes érdekelt hatóságok és intézetek képviselőiből alakult ilyen vegyes bizottság minden bürokratikus alakiság mellőzésével a kölcsönös megértés és megbeszélés utján mily gyorsan élhet el eredményeket, mutatják pl. a fővárosban a földalatti vasutat létesítő, vagy a a közúti vasút átalakítását vezető stb. vegyes bizottságok köztudomású sikerei.

Az előadottak alapján bízunk is a nemes város kedvező határozatában, melyről mielőbbi szives értesítést kérve, maradtunk

kiváló tisztelettel

Szatmár-Németi-i ipari hitelszövetkezet

mint az Orsz. Központi Hitelszövetkezet tagja Rózsa s. k. Bakó s. k

elnök. elnökhelyettes.

Márkus Emilia Szatmáron.

A drámai művészet tökéletességét szólaltatta meg Márkus Emilia színpadunkon a lefolyt héten.

Valóban, szinte önmagunktól kérdeztük a hatás, a bámulat perczeiben: hogy honnan veszi e nő azt a tökéletességet, azt a közvetlenséget és őszinte igazságot, melyet a színpadon kifejez, vagyis jobban és igazán szólva: a melylyel elragad bennünket?

Fokozza a hatást még azon körülmény is, hogy a művésznő mind olyan darabokban lépett föl, mint pl. (kedden íolyó hó 7-én) Echegaraytól; „Folt, mely tiszai“, (szerdán f. hó 8-án) „Marianna,“ (csütörtökön f. hó 9-én) ifj. Dumas : „Gauthier Margit a kaméliás hölgy,“ (pénteken f. hó 10-én) „Francilion,“ mely drámai müvek hősnői, a zseniális szerzőknek nem csak hatalmas alkotásai, de egyszersmind annyi extravagantiával fölruházott egyénei is, hogy erő legyen, még pedig a javából,

a ki ezen alakok ábrázolásával, a színpadon meg akar birkózni, mert csak egy kis téves felfogás, egy parányi eltérés az élettől, az igazságtól és a legkomolyabb, a legküzdelmesebb pillanatok komikus hatásúak lehetnek.

Extravagansoknak neveztük a fentebb elsorolt darabok főhősnőit. És épen ezen extravagantizmus megelevenitésében remekelt leginkább Márkus Emifia. Azok a túlkapások, azok a jellem-sajátságok, a melyek akár Echegaray »Mathildéjét,« „Ma- rianná“-ját jellemzik, vagy akár azok, a melyek Dumas „Francillon“-jában vagy „Gauthier Margitjában“ jutnak kifejezésre, ha nem abban a bűvös világban játszanak, melyet a nagy művésznő' alkotott maga körül: bizony-bizony vagy u mindennapi élet egyszerű alakjai közé törpül- nek le, vagy épen karikatúra, torz-kép lesz belőlük.

Mert: lehet nekünk idealiter fogalmunk a becsület! ől, az önfeláldozó szerelemről, de ha az élet küzdelmei odakény- szeritenének, a milyen helyzetben nz Echegaray „Mathildéje“ van vetélytársá- val „Enriquetával“ bizony elejtenénk a más becsületének idealitását és a magunk megmentésére gondolnánk.

A „Mariana“ örökösen habozó lelke is csupa talány s midőn úrrá lesz felette a .szerelem és mégis a „tragikus“ fele fordítja a kifejletét, ez is csak magával ragadó, igaz művészet hatásának pillanataiban nyerhet igazolást, a melynek megjelenítésére pedig kevés tragikus hősnő született !

Még Dumas „Gauthier Margit“-jában, ennek romantikus szerelmében van a legtöbb közvetlenség és me.:1,győző igazság, mely művészi erő igazolására nem szorul. Ez alakításban Máikus Emilia annyi ele- gantiá*, annyi bájt tudott kifejteni, a változatosság annyi találó színében pompázott, hogy méltán tartható az ő «Kaméliás hölgye« az itteni vendégszereplése legsikerültebb alakításának.

Ha Dumas »Gathier Margitja« legkevésbé szorul az igazoló művészi erőre, úgy másik nagy alakja, »Francilion« ugyancsak megkívánja azt, sőt »Francil- lon,« ez az ideges, kiszámíthatatlan szeszélyéi nő, a tökéletes drámai művészet éltető eleme nélkül úgy szólván nem is drámai alak!

A hatás, melyet Márkus Emilia «Fran- cillon»-ja tett, igazolta a művésznő drámai erejének sokoldalúságát, mélységét, színgazdagságát es igazságát.

Az ő «Francillon»-ja, mint búcsú fellépte után, soká, nagyon soká üres lesz színpadunk a drámai igaz művészet alkotásait tekintve. Igazolva látjuk Márkus E. vendégszereplésében azt, hogy van a drámára közönség nálunk is, csak művész kell hozzá, hogy a színházba vonzzon bennünket!

Semmi sem igazolja Márkus E. itteni népszerűséget, mint azon körülmény, hogy ámbár felemelt helyárakkal volt minden fellépése, a mely nálunk szokatlan, mégis már napokkal előbb minden jegy elkelt sőt a karzaton is zsúfolt közönség volt.

Mind a mellett igaztalanok volnánk, ha a mi társulatunk tagjairól megfeledkeznénk, a kik mintegy lépcsőül szolgáltak ahhoz a nagysághoz, a hová Márkus E. fölemelkedett. így dicséret illeti Ardait «Enriqueta» és Morváit «Fernando» szerepében («Folt mely tisztil») »Mariana»- ban elismeréssel kell í dóznunk Simon (Dániel Montoiu) és Morvái (Don Pabló) iránt. A «Kaméliés hölgyben« megint Morváit emeijők ki, kinek «Armanda»-ja volt dicséretre mgltó.

Annyival is inkább szívesen adózunk a társulat fentebb emlitett tagjai iránt az elismeréssel, mert ők ugyszólva: napról- napra mindig más és más darabban lépnek föl, igen sokat kell tanulniok kevés idő alatt s igy ha mégis megállják helyűket, kétszeresen megérdemlik a közönség elismerését.

Városi közgyűlés.

1900. márcz. 12.

A városi törvényhatóság márczius havi közgyűlése a főispán elnöklete alatt, a város atyák nagyszámú jelenléte mellett tartatott.

A hitelesítésre vonatkozó intézkedések megtétele után Papp Géza h. polgármester olvasta fel havi jelentését, a közigazgatás állapotáról, a várost közelebb érintő mozzanatokról. Érdekes részlete volt a jelentésnek az, hogy a hegyi vasútnak a városi belterületen építendő része, ha az idő ked- vezend, még a jövő hóban kezdetét veszi. A kijelentés általános örömet keltett, csak azután legyen úgy, mert e vasút ügyében annyi terminust hallottunk már, hogy nem csoda, ha kételkedünk.

A jelentéshez Csomay Imre szólott hozzá, azt hozván fel, hogy a régi megyeházról a kiküldött miniszteri biztos ő előtte igaz, hogy magánbeszélgetésben, nem nyilatkozott úgy, hogy az a kijavítási költségeket meg nem érdemelné. Kérdi továbbá, hogy igaz-e az, hogy Márkus Márton a vigadó bérletétől vissza lépett. Ez esetben kéri ezen körülménynek is a miniszter elé terjesztését, hogy a miniszter tájékozva legyen az iránt, hogy a város már most elesett attól, hogy a telken foganatosítandó építkezésre a bérösszegből fedezete legyen. Főispán kijelentette, hogy Csomay Imre előadását, amely interpelláczió jellegű, mivel az a szabályrendelet szerint előre bejelentve nem volt, tárgyalás alá nem bocsáthatja.

Papp Géza h. polgármester kijelenti, hogy a ministeri kiküldött azt a bírálatot mondta, a mely a hivatalos jelentésbe felvétetett. Márkus Márton visszalépése a tanács előtt tárgyalás alatt áll, meg fog fordulni a közgyűlés előtt s jogában és alkalmában lesz a közgyűlésnek Márkus Mártont a kötelezettség alól felmenteni vagy nem.

A keresked. miniszternek a Kossuth- kerthez szükséges területek kisajátithatására engedélyt adó rendeletét tárgyalta ezután a közgyűlés és tudomásul vette, mielőtt azonban a kisajátítást megindítaná, megkísérli a békés megyezést.

A plebánosi állás betöltése ügyében a vall. ügyi miniszter leirata alapján a város megkeresi a püspököt, hogy a pályázatot mielőbb hirdesse meg s az összes pályázók okmányait a választás megejthetése czéljá- ból a városhoz, mint kegyurhoz tegye át.

A németi g. cath. lelkészi földek kisajátítási árából befolyt 663 k. a hitközségnek a papi lakon foganatosítandó építkezés czélja- ira kiadatott, ugyazonban, Böszörmányi Károly indítványára, hogy az összeg felhasználháfásához szerezze be a hitközség az egyházi főhatóság beleegyezését. Papp Géza különben megjegyzi, hogy a kérdéses összeg nem a város törzsvagyona, mert az a g. c. hitközség nevén állott földek árából folyt be.

A bordély-ügyi szabályrendeletnél több módosítás vált szükségessé, amelyek megtétettek s a közgyűlés által elfogadtattak. A szabályrendelet életbe is léptettetett, minthogy az ellen a miniszternek elvi kifogása nem volt, hanem csak annyi, hogy az kor. érték szerint állíttassák ki. Farkas Bélának, lemondása alkalmából, a közig, bíróság 3000 kor. végkielégítést Ítélt meg, melyet a tanács ki is fizetett, nehogy Farkas a várost beperelje. Decz. hóról 12754 k. áll. egyenes adó s ennek megfelelő közs. pótadó, mint bevehetetlen töröltetett. Szomorú jele az időknek.

Elfogadtatott az építkezési szabályrendelet, mely alkalmas módon közhírré tété- tik. Dr. Jéger Kálmán 1600 k. fizetését és 200 k. lakbérét felemeltetni kéri azon alapon,- hogy hivatalos kötelességei annyira el-