Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-13 / 11. szám

Szatmár, 1900. SZATMÁR-NÉMETI. Márczius 1B. 1900 február hó 7-én 1840 sz. a. kelt levelében j meg is irta, e telepítéshez szükséges pénz beszer- : zése iránt a várossal közvetlenül tárgyalni kész. De kijelentette az Országos Központi Hitel- j szőve kezet elnöke azt is, hogy hajlandó tárgyalni j oly alapon is, hogy a szükséges összeget ne a j /áros vegye föl, nehogy a város terhei bár csak papíron, ezzel is szaporodjanak, hanem vegye föl a telepesekből alakítandó gazdasági szövetke- j zet, mindenesetre a város kezessége mellett. így a városra csak akkor származhatnék I veszély : 1) ha a telepesek az évi 400 koronát fö- dózni halasztások után sem bírnák. 2) ha a telepesek szövetkezete összes üzlet­részjegyzéseit s addig szerzett összes vagyonát elvesztette; 3) ha a telepesek a fizetésképtelenség bekö­vetkeztéig semmit sem szereztek; 4) ha a telepeseknek a településkor kimu­tatott összes ingó és ingatlan vagyonok annyira megfogyott, hogy a fizetésképtelenség bekövet­keztekor még törleszthetetlen hitel maradvány fö- dözésére sem elegendő ; 5) ha a kész és részben törlesztett terhű ta­nyákba a régiek helyébe uj tanyások a régi ter­hek maradványaira sem akadnának; 6) ha addigra a fölvállalt terhek convertálá- sára s a terheknek ez utón csökkentésére s ek­ként a telepesek megtartására alkalom nem nyílnék : 7) ha az élet- és balesetbiztosítás egyátalán nem volna érvényesíthető. Emberi számítás szerint ez esetek valame- nyijének együttes bekövetkezése teljeségel kizárt­nak tekinthető A város tehát úgyszólván semmi terhet nem vállal akkor, ha a telepesek egyetemleges szö­vetkezetéért a kezességet elvállalná; pusztán csak is erkölcsi súlyú felelősséget vesz magára, a melynél olcsóbb, kedvezőbb, kevésbé koczká- zatos és kevesebb teherrel járó módja e telepí­tésnek tudtunkkal föl nem merült; miért is bízva bízunk abban, hogy a város ezt a kínálkozó al­kalmat meg fogja ragadni, s a mikor most úgy szólván ingyen teheti, ezt a város iparára, kereske­delmére s egész lakosságára oly nagy fontosságú dolgot mielőbb dűlőre fogja juttatni. iMi a magunk részéről alapszabályszerü köz­reműködésünket úgy mint eddig, ezentúl is ren­delkezésére bocsátjuk s ha szabad javaslatot ten­nünk, úgy ez ügy előkészítését, megtárgyalását egv vegyes bizottsághoz javasolnék utasítani, a mely vegyes bizottságban a város szervezet-szerű ki­küldöttein kívül tán a földművelésügyi m. kir. ministerium szakközegei, esetleg szövetkezetünk­nek 1—2 képviselője s a pénzt fölajánló Or­szágos Központi Hitelszövetkezet kiküldöttje ve­hetne részt. Hogy az összes érdekelt hatóságok és inté­zetek képviselőiből alakult ilyen vegyes bizott­ság minden bürokratikus alakiság mellőzésével a kölcsönös megértés és megbeszélés utján mily gyorsan élhet el eredményeket, mutatják pl. a fővárosban a földalatti vasutat létesítő, vagy a a közúti vasút átalakítását vezető stb. vegyes bizottságok köztudomású sikerei. Az előadottak alapján bízunk is a nemes város kedvező határozatában, melyről mielőbbi szives értesítést kérve, maradtunk kiváló tisztelettel Szatmár-Németi-i ipari hitelszövetkezet mint az Orsz. Központi Hitelszövetkezet tagja Rózsa s. k. Bakó s. k elnök. elnökhelyettes. Márkus Emilia Szatmáron. A drámai művészet tökéletességét szó­laltatta meg Márkus Emilia színpadunkon a lefolyt héten. Valóban, szinte önmagunktól kérdez­tük a hatás, a bámulat perczeiben: hogy honnan veszi e nő azt a tökéletességet, azt a közvetlenséget és őszinte igazságot, melyet a színpadon kifejez, vagyis jobban és igazán szólva: a melylyel elragad ben­nünket? Fokozza a hatást még azon körül­mény is, hogy a művésznő mind olyan darabokban lépett föl, mint pl. (kedden íolyó hó 7-én) Echegaraytól; „Folt, mely tiszai“, (szerdán f. hó 8-án) „Marianna,“ (csütörtökön f. hó 9-én) ifj. Dumas : „Gaut­hier Margit a kaméliás hölgy,“ (pénteken f. hó 10-én) „Francilion,“ mely drámai müvek hősnői, a zseniális szerzőknek nem csak hatalmas alkotásai, de egyszersmind annyi extravagantiával fölruházott egyénei is, hogy erő legyen, még pedig a javából, a ki ezen alakok ábrázolásával, a színpa­don meg akar birkózni, mert csak egy kis téves felfogás, egy parányi eltérés az élet­től, az igazságtól és a legkomolyabb, a legküzdelmesebb pillanatok komikus hatá­súak lehetnek. Extravagansoknak neveztük a fentebb elsorolt darabok főhősnőit. És épen ezen extravagantizmus megelevenitésében reme­kelt leginkább Márkus Emifia. Azok a túl­kapások, azok a jellem-sajátságok, a me­lyek akár Echegaray »Mathildéjét,« „Ma- rianná“-ját jellemzik, vagy akár azok, a melyek Dumas „Francillon“-jában vagy „Gauthier Margitjában“ jutnak kifejezésre, ha nem abban a bűvös világban játsza­nak, melyet a nagy művésznő' alkotott maga körül: bizony-bizony vagy u min­dennapi élet egyszerű alakjai közé törpül- nek le, vagy épen karikatúra, torz-kép lesz belőlük. Mert: lehet nekünk idealiter fogal­munk a becsület! ől, az önfeláldozó szere­lemről, de ha az élet küzdelmei odakény- szeritenének, a milyen helyzetben nz Echegaray „Mathildéje“ van vetélytársá- val „Enriquetával“ bizony elejtenénk a más becsületének idealitását és a magunk meg­mentésére gondolnánk. A „Mariana“ örökösen habozó lelke is csupa talány s midőn úrrá lesz felette a .szerelem és mégis a „tragikus“ fele fordítja a kifejletét, ez is csak magával ra­gadó, igaz művészet hatásának pillanatai­ban nyerhet igazolást, a melynek megjele­nítésére pedig kevés tragikus hősnő szü­letett ! Még Dumas „Gauthier Margit“-jában, ennek romantikus szerelmében van a leg­több közvetlenség és me.:1,győző igazság, mely művészi erő igazolására nem szorul. Ez alakításban Máikus Emilia annyi ele- gantiá*, annyi bájt tudott kifejteni, a vál­tozatosság annyi találó színében pompá­zott, hogy méltán tartható az ő «Kaméliás hölgye« az itteni vendégszereplése legsi­kerültebb alakításának. Ha Dumas »Gathier Margitja« legke­vésbé szorul az igazoló művészi erőre, úgy másik nagy alakja, »Francilion« ugyancsak megkívánja azt, sőt »Francil- lon,« ez az ideges, kiszámíthatatlan sze­szélyéi nő, a tökéletes drámai művészet éltető eleme nélkül úgy szólván nem is drámai alak! A hatás, melyet Márkus Emilia «Fran- cillon»-ja tett, igazolta a művésznő drámai erejének sokoldalúságát, mélységét, szín­gazdagságát es igazságát. Az ő «Francillon»-ja, mint búcsú fel­lépte után, soká, nagyon soká üres lesz színpadunk a drámai igaz művészet alko­tásait tekintve. Igazolva látjuk Márkus E. vendégszereplésében azt, hogy van a drá­mára közönség nálunk is, csak művész kell hozzá, hogy a színházba vonzzon bennünket! Semmi sem igazolja Márkus E. itteni népszerűséget, mint azon körülmény, hogy ámbár felemelt helyárakkal volt minden fellépése, a mely nálunk szokatlan, mégis már napokkal előbb minden jegy elkelt sőt a karzaton is zsúfolt közönség volt. Mind a mellett igaztalanok volnánk, ha a mi társulatunk tagjairól megfeledkez­nénk, a kik mintegy lépcsőül szolgáltak ahhoz a nagysághoz, a hová Márkus E. fölemelkedett. így dicséret illeti Ardait «Enriqueta» és Morváit «Fernando» sze­repében («Folt mely tisztil») »Mariana»- ban elismeréssel kell í dóznunk Simon (Dániel Montoiu) és Morvái (Don Pabló) iránt. A «Kaméliés hölgyben« megint Mor­váit emeijők ki, kinek «Armanda»-ja volt dicséretre mgltó. Annyival is inkább szívesen adózunk a társulat fentebb emlitett tagjai iránt az elismeréssel, mert ők ugyszólva: napról- napra mindig más és más darabban lép­nek föl, igen sokat kell tanulniok kevés idő alatt s igy ha mégis megállják helyű­ket, kétszeresen megérdemlik a közönség elismerését. Városi közgyűlés. 1900. márcz. 12. A városi törvényhatóság márczius havi közgyűlése a főispán elnöklete alatt, a város atyák nagyszámú jelenléte mellett tartatott. A hitelesítésre vonatkozó intézkedések megtétele után Papp Géza h. polgármester olvasta fel havi jelentését, a közigazgatás állapotáról, a várost közelebb érintő moz­zanatokról. Érdekes részlete volt a jelentés­nek az, hogy a hegyi vasútnak a városi belterületen építendő része, ha az idő ked- vezend, még a jövő hóban kezdetét veszi. A kijelentés általános örömet keltett, csak azután legyen úgy, mert e vasút ügyében annyi terminust hallottunk már, hogy nem csoda, ha kételkedünk. A jelentéshez Csomay Imre szólott hozzá, azt hozván fel, hogy a régi megye­házról a kiküldött miniszteri biztos ő előtte igaz, hogy magánbeszélgetésben, nem nyi­latkozott úgy, hogy az a kijavítási költsé­geket meg nem érdemelné. Kérdi továbbá, hogy igaz-e az, hogy Márkus Márton a vi­gadó bérletétől vissza lépett. Ez esetben kéri ezen körülménynek is a miniszter elé ter­jesztését, hogy a miniszter tájékozva legyen az iránt, hogy a város már most elesett attól, hogy a telken foganatosítandó építkezésre a bér­összegből fedezete legyen. Főispán kijelen­tette, hogy Csomay Imre előadását, amely interpelláczió jellegű, mivel az a szabályren­delet szerint előre bejelentve nem volt, tár­gyalás alá nem bocsáthatja. Papp Géza h. polgármester kijelenti, hogy a ministeri kiküldött azt a bírálatot mondta, a mely a hivatalos jelentésbe fel­vétetett. Márkus Márton visszalépése a ta­nács előtt tárgyalás alatt áll, meg fog for­dulni a közgyűlés előtt s jogában és alkal­mában lesz a közgyűlésnek Márkus Mártont a kötelezettség alól felmenteni vagy nem. A keresked. miniszternek a Kossuth- kerthez szükséges területek kisajátithatására engedélyt adó rendeletét tárgyalta ezután a közgyűlés és tudomásul vette, mielőtt azon­ban a kisajátítást megindítaná, megkísérli a békés megyezést. A plebánosi állás betöltése ügyében a vall. ügyi miniszter leirata alapján a város megkeresi a püspököt, hogy a pályázatot mielőbb hirdesse meg s az összes pályázók okmányait a választás megejthetése czéljá- ból a városhoz, mint kegyurhoz tegye át. A németi g. cath. lelkészi földek kisajátí­tási árából befolyt 663 k. a hitközségnek a papi lakon foganatosítandó építkezés czélja- ira kiadatott, ugyazonban, Böszörmányi Károly indítványára, hogy az összeg felhasználháfá­sához szerezze be a hitközség az egyházi fő­hatóság beleegyezését. Papp Géza különben megjegyzi, hogy a kérdéses összeg nem a város törzsvagyona, mert az a g. c. hitköz­ség nevén állott földek árából folyt be. A bordély-ügyi szabályrendeletnél több módosítás vált szükségessé, amelyek megté­tettek s a közgyűlés által elfogadtattak. A szabályrendelet életbe is léptettetett, mint­hogy az ellen a miniszternek elvi kifogása nem volt, hanem csak annyi, hogy az kor. érték szerint állíttassák ki. Farkas Bélának, lemondása alkalmából, a közig, bíróság 3000 kor. végkielégítést Ítélt meg, melyet a tanács ki is fizetett, nehogy Farkas a vá­rost beperelje. Decz. hóról 12754 k. áll. egye­nes adó s ennek megfelelő közs. pótadó, mint bevehetetlen töröltetett. Szomorú jele az időknek. Elfogadtatott az építkezési szabályren­delet, mely alkalmas módon közhírré tété- tik. Dr. Jéger Kálmán 1600 k. fizetését és 200 k. lakbérét felemeltetni kéri azon ala­pon,- hogy hivatalos kötelességei annyira el-

Next

/
Thumbnails
Contents