Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-06 / 10. szám
Szatmár, 1900. SZATMAR-NEMETI Márczius 6. hogy legyen belőle valami! Pedig: a ncp- nevelés ügye is volna olyan fontos mint a kaszárnya-ügy! Városunknak egyik fő-utczáján, az Árpád-utczán végig vonuló árok, melynek piszka melegágya minden nyavajának, létezhetnék, ha a mi városunk a „közegészség“^ valaha komolyan vette volna ? Por ? van nyáron mindenütt, de olyan irtózatos port nyelni, mint itt!... ez: szatmári specziálitás! Szinte lépten-nyomon ilyen kiáltó ellentétek tűnnek szemünkbe, melyek mind a közegészség ellenlábasai. Még is ha az államhatalom jóakarattal és erejének egész súlyával fekszik neki létezhetésünk úgyszólván e sarkalatos kellékének, lehetetlen, hogy e kiáltó ellentétek meg ne szűnjenek, melyekkel szemben, egyesek vagy községek hiába küzdenének ! Különben: erre a társadalmi fontos kérdésre visszatérünk. Színészet. Hétfőn, febr. 26-án, »Lumpáczius Vagabun- dus« ttlndéries bohózat, félhelyárakkal. Tábori és Fényessy, a korhely csizmadia és szabó mókáiban kevés számú közönség gyönyörködött, de annál jobban mulatott. Kár, hogy a 3-ik szakasz, talán közönség nem léte miatt, csakne« teljesn elhagyatott Kedden, febr. 27-én »Napoleon öcsém, Si- pulusz és Gutius legujjabb bohózata, telt ház előtt, bérletszünetben. Az újdonság, melyet a főváros közönsége is a legnagyobb rokonszenvvel fogadott, a legsikerülteb az újabb magyar bohózatok között. Meséje nem uj, de kidolgozása remek. Csak úgy sziporkázik minden sora a szellemes élczek- töl s a mulatságosabbnál mulatságosabb helyzetek oly gyorsan váltogatják benne egymást, hogy a publikum még ki sem heverte az előző perez nevetését, már ismét falrengető kaczaj'.ól visz- hangzik a színház. Kár hogy a darab kissé el van nyújtva. Némi törlésekkel, melyek úgy sem tartoznak szorosan a cselekvés keretébe, — még nagyobb sikert érne el. Különösen remek a 2-ik felvonás, mely a »Vig szalma özvegyihez czimzett fogadóban folyik le. Tályay ügyvéd (Simon) itt ad titkos légyottat kedvesének, Fii-, lop színházi súgó (Tábori} feleségének (Feledi). Viszont Baráth mérnök (Erczkövi) is ide csalja Tályai nejét (Novák), hogy őt férje hütlenségé- rél meggyőzve, meghódolásra birja. De a férjnek segítségére jő a veietlen, illet ve a sülyesztő s előbb őt, aztán egy válságos pillanatban a mérnököt is eltünteti. így a menyecske nem kapja rajta férjét a hüllenségen, a hínárba a gyámoltalan Napoleon öcsém (Kömley) kerül bele s a hitves őt kapja a súgó feleségével a szeparéban. Viszont a súgó Tályainétés Baráthot fényképezi le felesége és az ügyvéd helyett sa bonyodalom tetőÖrzse asszony igy szól vala : — Cselédem volt és hogy hozzámentem, a cselédje most én lettem. Üt, ver, korcsmázik, tönkre megyek, oda vagyok. Istenem, miért is tettem : harang rossz tanáesára boldogtalan lettem 1 Nagytiszteletü Tállya uram méltóságteljesen tiltakozó mozdulatot tett: — Nem leányom, a harang neked rósz tanácsot nem adott, nem adhatott, talán félreérthetted. ? Ebben a szempillanatban meg szólalt a toronyban a harang. Örzse asszony összerezzent és önkéntelenül ismét a szavára figyelt Komor hangon hallotta ezt zúgni : Nem . . . Nem . . . Ne menj . . . Nem . . Nem . . . Örzse asszony összacsapta a kezét és sírva indult haza. — Igaza van a harangnak igaza vo't . . . nekem nem volt igazam, nem jól értettem. Nem jól értettem. Eddig a történet. És mi a tanulság belőle? Az, hogy szerelmes asszonynak hiába minden jó tanács, a füle csak úgy hallja, ahogy a szive sugallja, nem kell neki más tanács. Gyalui Farkas. Egy asszony gondolatai. A nemes szenvedély képesíti az embert a legmagasztosabb tettekre, s a nemtelen szenvedély az, mely legtöbbször lealacsonyítja : * Emberi gyarlóságaink könnyebben való cl- viselhctésére jól rendelte az Isten a feledéit . . . pontra hág. A 3-ik felvonás a kibonyolitást végzi. Tályai lemond a kalandokról, felesége megbékül vele, mert a vendéglőben nem bizonyult reá semmi. Napoleon öcsémet a kiállott izgalmakért főnöke az ügyvéd kárpótolja, Fülöp súgó is ren- dithetlenül hiszen felesége ártatlanságában, Baráth pedig hoppon marad. A darab sikere Tábori és Kömlry kezébe van letéve s e két jeles komikus remekül oldotta meg feladatát. Kőmleynél gyámoltalanabb Napóleont képzelni sem lehet. Tábori pedig a szerelmes és féltékeny súgót alakította nagy bravúrral. Feledi elragadó volt a kikapós menyecske szerepében. H. Novák és a többi szereplők is nagyon jók voltak. Kár hogy a rendezés lassú volta miatt a darab egynegyed 12 órakor ért veget, a mi a közönségre fárasztó volt. Szerdán, febr. 26. Rákosi és Guti „Napoleon öcsém« czimü bohózatának második előadása volt, félház előtt. Csütörtökön, márcz. 1-én, Morvay jutalomjátékául „Eg katona története“ D. Ennery és Cormon hatásos franczia színmüve adatott. A közönség a jutalmazott iránti elismerését telt házzal, szűnni nem akaró tapsokkal mutatta ki. Morvay méltó is közönség támogatására es elismerésére, mert bebizonyította, hogy a társulatnak, a férfiakat értve, a legtehe'ségesebb és leg- 1 szorgalmasabb tagja, ki minden szerepéből ko- •moly tanulmányt csinál s a súgóra is legkevésbé támaszkodik. Ennek köszönheti, hogy játékán a legnagyobb mértékben látszik az illusiót leginkább felkelteni képes közvetlenség, biztosság és természetesség. Renaud János szerepét alakította, akire kis gyermeke vallomása alapján az a gyanú nehezedik, hogy feleségét megölte s e miatt gályarabságra kerül. De kiderül ártatlansága s leánya, kit a lelkiismeret gyötör a miatt, amit atyja ellen vétett, szintén boldog lesz. Morvay a szerencsétlen férj és atya lelki fájdalmát gyönyörűen alakította. Midőn leányával találkozik s egymásra ismernek, alig volt szem a színházban, mely ne könyezett volna. A többi szereplők közül kiemeljük Gulyást, Táborit, Ardait, Novákot. Simon jól játszik, ha tudja a szerepét. Elismerést érdemel a kis Fejes Mariska, a ki a piczi Adrien szerepében bámulatos otthonossággal mozgott a színpadon. Nagyon szép volt a Feledi és Ze'linger által a jutalmazott iránt érzett barátságból előadott román kettős tánc/ is, melyet a közönség tapsaira meg kellett ismételniük. Pénteken, márcz. 2:án, Bokor J. »Kurucz furfang“-jának ismételt előadását láttuk, bő kihagyásokkal és nagyon gyarló előadásban, mely különösen abban nyilvánult, hogy a szereplők sohasem tudták pontosan a jelenéseket, a szerepeket pedig már elfelejtenék Szombaton, f. hó 3 án, Morländer „Színházi képtelenség“ czimü ismert bohózata fél ház előtt rendes helyárakkal. A rendkívül mulatattó darab mely egy vidéki Ripacs-féle trupp működését mutatja be s a színész életet parodizálja, mindvégig állandó derültségben tartá a közönsé get. Tábori (Torzsai direktor) és Kömley (Borvári , színész) mókái majdnem nevető görcsöket idéztek elő. Szinte kedve volt az embernek felszó- lani a színpadra: ne bolondozzanak már az urak annyit. Nagyon jók voltak a többi s/.ereplők is : Tárnái, Latabárné, Gulyás és Fényessi, valamint a többi kisebb szerepek alakitói is Zónában azt hisszük csinálna egy pár telt házat e kaczagtató bolondság A Szatmár városi erdő irtvá- nyok betelepítése. (Emlékirat Szatmár-Némeli sz. kir. város tanácsához) Benyújtja a Szatmár-Németi-i ipari hitelszövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja. — Irta: Rózsa Károly — Tek. Tanács! Alulírott szövetkezet, mint az egész ország ban örvendetes lendülettel megindult iparpárto- lási mozgalom egyik szerény eredménye, épen Szatmár-németi sz. kir. város törvényszerű kezdeményezésére és támogatásával jött létre ; abból a czélból, hogy mint alapszabályainak 1. § a kitűzi: »tagjainak anyagi helyzetét javítsa az által, hogy őket takarékosságra és pontosságra buzdítja, vállalkozásaikban segíti stb.« Különösen ezt az utóbbi föladatot tűzi ki maga elé szövetkezetünk-. Mert hiszen takarékosságot gyakorolni, hiteligényeket kielégíteni módjukban állott a helybeli iparosoknak eddig is, van itt elég virágzó s föladata magaslatán álló pénzintézet s bizonyára üres szalmát csépelnénk s fölösleges munkát végeznénk mi, ha magunk sem akarnánk egyebet, mint kölcsönöket adni, betéteket elfogadni s a két művelet kamatjainak a kíilönbözetéből éldegélni. Mi mást, többet akarunk. Da nem csak akarunk, hanem tőlünk telhetőleg teszünk is. Bizonyára van már tudomása a tek városi tanács egyes tagjainak arról, hogy mi pl. fölszabadítjuk iparosainknak a számláikban lekötöt tőkéjüket; átvesszük e számlákat, leszámítoljuk őket, hogy e pénzzel az iparosok újabb vállalkozásokba bocsátkozhassanak. Az sem lesz ismeretlen a tek tanács előtt, hogy közös elárusító csarnokot csinálunk; csak azért, hogy azok az iparos társaink, akiknek boltjuk vagy nyílt üzletük i incsen, piaczolás nélkül is a nagy közönség szeme előtt tarthassák áruikat; hogy igy a vásárok idején kívül is túladhassanak rajtuk s a piaczolással eddig eltöltött időt újabb munkára, újabb vállalkozásokra fordíthassák. De ez még mind nem elég. Ezek a vállalkozások is, mint minden vállalkozás, csak úgy sikerülhetne -, ha van vevő-közönség; hiábajárusi- tunk, ha nincs a kinek ezekre szüksége volna. Hogy iparosaink boldogulhassanak, ho-y sikerrel járjon a vállalkozásuk, első sorban nagy és kiterjedt vevőközönségre van szükségük. közönség jellegét is könnyű meghatároznunk, ha végig nézünk iparosaink sorsán. Csizmadia, gubás, piaczra dolgozó asztalos s ugyanilyen lakatos a mi iparosságunk s következő- kép szövetkezetünk tagjainak is a legnagyobb része, Hogy ezek megélhessenek, földmives és pedig jómódú, lehetőleg ide Szatmárhoz kötött, ide szívesen és könnyen, gyakran bejáró földműves közönségre van szükség. Ez irányban ugyan a város áldozatkészségéből sok minden történt az utóbbi időkben. —- A városunkból kiágazó sok helyi érdekű vasút tagadhatatlanul erősebben csatolja ide a vidéket, könnyebben s igy gyakrabban is járnak be az emberek, mint az előtt. Mutatják ezt pl. a gyarmati vasút zzufolásig telt vásári vonatai. — Az erdődi vasút remélhetőleg visszahozza nekünk Somkut vidékének másfelé pártolt közönségét, a bikszádi vasút uj vidéknek teszi városunkat lcöny- nyen hozzáférhetővé, a megyei s városi törvény- hatósági utak kiépítésétől is sokat lehet ez irányban várni, egy szóval hálásan elismerjük, hogy e váios ismerte s ismeri föladatát ebben az irányban s (ud is, akar is e föladatoknak meg is felelni. Ez a ludat bátorít bennünket arra, hogy a nekünk való vevőközönség egy hatalmas ar nyu szaporítására és pedig a város minden áldozata és megterhelése nélkül való szaporítására, az alábbiakban a tek. tanács nagybecsű figyelmét fölhívjuk. , A „Darvas, Csonkás-Mocsár-erdők« s a »Köit- vélyes« nevű városi területek benépesítése utján volna ez a szaporítás elérhető. Ez nagyfontossságu dolog. — Lehet-e képzelni rohamosabb és hatásosabb szaporítását a vevőközönségnek másként, mint telepítés utján. De van a telepítésnek az iparosok állandó foglalkoztatásán kívül más és pedig rohamosabb hatást is. Micsoda szép kereseti alkalom nyílik téglagyárainknak. kőműveseink ácsaink, lakatosaink, üvegeseink, asztalosaink s egyéb iparosainknak pár száz tanyaelőállitásánál, fölszerelásénél, a tanyák közi vezető utak, hidak, áteresztők stb. elkészité- sénél. Ha semmi egyéb nem volna, mint az az egy k íreseti alkalom, már ez egymagában pa- rancsolóau Írná elő az alulirt szövetkezetnek, hogy teljesítse azt az alapszabályszerü kötelezettségét, hogy ily vállalkozáshoz jutásra iparos tagjait tőle telhetüleg, minden erejéből hozzásegítse. Azt hisszük, kétségtelen, hogy ilyen hirtelen hatású, városunk egész gazdasági életében ej. y- szerre megérezhető eredményű szaporítása a ve- vőkö/.önségnek és az ipari munka alkalomnak más módon el nem érhető. S épen mivel ez á meggyőződésünk! azért ismerjük kötelességünknek, fölajánlani közreműködésünket e telepítés czéljaira a l. tanácsnak s elmondani hogyan s miként gondoljuk mi a város áldozatai s megterhelése nélkül végrehajtani ezt a bizonyára nagyon életbe vágó dolgot (Folyt, köv.) A »Szatmár-fVémeti-i Ipari Hitelszövetkezet« közleményei. Takarék-betétek elfogadása. Buzgóbb tagjaink közül többen ismételten Elajánlottak takarék- betéteket. Igazgatóságunk ennélfogva elhatározta, hogy alapszabályaink 35 §-a értelmében a takarékbetétek elfogadását megkezdi. E betétekért (5) ötszázalékot fogunk adni, és pedig bármily kis összegért és bármily rövid időre szóljon is az a betét- Sőt el se kell fáradni a pénzzel az irodánkba; pénzbeszedőnknél is teljesíthető a befizetés, a ki ezt épugy értékjegyekkel togja nyugtázni, mint minden más pénzbeszedésünket. Zári betétek. Rostás Sándor tagtársunk indítványára elhatározta igazgatóságunk, hogy zárt betétek neve alatt olyan betéteket is elfogad, a melyeket egy bizonyos ideig, vagy addig, a mig egy bizonyos összegre meg nem nőttek, ha csak valami rendkívüli eset közbe nem jő, ki se lehet venni. A betevőnek saját tetszésétől függ megszabnia, hogy- milyen összegig, vagy menynyi ideig kívánja gyümölcsöz-
