Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-13 / 7. szám

Szatmár, 1900 SZATMAR - NEMET! Február 13. ségről betegeskedése miatt, Sarmaságh Géza a titkári állásról a fővárosba költözése miatt, Dr. Steinberger Ferencz a választmányi tagságról n.- váradi kanonokká történt kineveztetése miatt lemondottak. Örömmel fogadta a választmány Dr. Steinberger azon kijelentését, hogy a társu­latnak azonban tagja marad s a társulat köz­hasznú tevékenységét állandóan figyelemmel fogja kisérni. Dr. Keszler Ferencz 240 frtos alapítvá­nyát befizetvén, alapitó levelének kiadatását kéri, melynek kikutatásával az iroda vezetőség megbi- zatott. Ha megtalálható nem volna, egy elismer­vényt fog kiszolgáltatni a választmány arról, hogy Dr. Keszler Ferenczczel szemben a fenti alapít­ványt illetőleg a társulatnak semmi követelése nincs. Az aranyos-megyes’ és patóházi esti tan­folyam vizsgája f. hó 11-re tűzetett ki s a vizsga vezetésével Svájczer Gábor, illetve Tóth Mór bí­zattak meg. Az iroda vezetőség 1899. évi szá­madása elfogadtatott s a 10 frt 86 kr maradvány a pénztárba bevételre utaltatott. Elfogadtatott a társulat jelen évi költségvetése 22280 k. szük­séglettel s ugyanannyi fedezettel, mely 18.000 k. megyei és 4000 k. államsegélylyel fedeztetik. El­fogadtatott a pénztárnok múlt évi számadása, mely szerint bevétel: 11032 frt 61 '/2 kr, kiadás 10911 frt 77 kr, maradvány 120 fit 841/> kr. A társulat vagyona 1899. 6écz. 31-én 2559 frt 40 kr, betéti könyvben s a fenti maradvány, össze­sen 2680 frt 24Vi kr. Továbbá a megyei segély múlt évi még kifizetetlen részlete 1300 frt, az óvónők 12 frt alapítványa, összesen 3992 frt 241/2 kr. übből alapítványi tőke, mely el nem költhető 2973 frt 76 kr, továbbá a Kováts Eduárd ha­gyatékában levő 1000 frt értékű értékpapír s a fenti 12 frt. Elhatároztatott, hogy évenkint 1000 k. tartalékalap c dinén mindig tétessék félre. Vé­gül elfogadtatott az igazgató múlt évi jelentése, melyet főbb pontjaiban a következőkben közlünk : Mint az előző években, úgy az elmúlt év­ben is társulatunk működésének súlypontját a kisdedóvás, illetve a kisdedóvást teljesítő gyér mekmenhelyek fentartása képezte. Szem előtt tartván természetesen, hogy mint minden intéz­ményünk, úgy ezek is azon czél szolgálatában álljanak, melyet Társulatunk nagynevű alapítója, b. e. Kováts Lajos az alapszabályokban klasszi­kus tömörséggel ezen szavakban fejezett ki f „Legyen e vármegyének minden lakosa a ma­gyar állam eszmének hive é> tudjon magyarul.“ Az elmúlt évben, legnagyobb részt vegyes ajkú községekben, 10 uj menhelyet szerveztünk. A beérkezett jelentések, valamint a végzett látogatások azt igazolták, hogy e menhelyek a kezdet nehézségeiből egyszerre a virágzás fokára emelkedtek, a lakosság körében a legnépszerűbb fogadtatásra találtak. Sőt volt rá eset, hogy az évzáró vizsga valóságos községi ünnepélylyé nőtte ki magát. Fenttartottunk különben összesen 76 nyári gyermek-menhelyct, 1898. hoz képest 10-el töb­bet. A fenttartási költségekre a Társulat részé ről 13728 kor., a községek résziről 14838 kor., lya a békát, úgy hogy az ajtón bekandikáló czi- gányokat majd a hideg gyötörte a fánk után. Utóvégre sok ami sok 1 Pattant fel az én jó Eszter néném. Ha még egyhez nyúl, bizony meg- bilyogozom a kezét ezzel a sütő villával. Nem is nyúlt a legátus a lábasba, mivel a lányoknak kedvűk kerekedett verebet fogni. A falusi verébnek meg van az a szokása, hogy ha nem is a ház eresze alatt, de ahhoz közel húzódik meg télen. így a héják karmait könnyebben elkerüli, de meg az eleséghez is hamarabb jut, mikora szárnyasoknak tengerit, vagy buzaalját vetnek a tornáczra. A mi ablakunk alatt is —alig pár lépésnyire volt egy kis szárnyépület, nem tűzrendészed meg­hagyásból, hanem mert nem volt hely másutt A jámbor verebek ebbe bújtak a hideg ellen s leginkább az ablak felé eső oldalán. Ha már most sötét estén a háló tanya nyilasára rostát tettünk, az elébe égő lámpát tartottunk s megzörgettük a szénaboglya oldalát, a megijedt verebek repültek egyenesen a világosság felé, a rostába, ahonnan kényelmesen kifogdostuk őket. Éhez az épen nem humánus sporthoz kellett segítenie a legátusnak, még pedig a rosta tartá­sával. A lámpát testvérneném emelte; a veréb riogatáshoz legjobban értettem jómagam. Egyik a más után, repült az istenadta jó­szág a bizonyos halálra. S mi részvét nélkül szám­láltuk azelfogottakat : egy, kettő, három .. kilencz. A tizediket már nem foghattuk meg. Ros­tástól együtt elhajította Vadas Józsi, mikor az ablakon át meglátta, hogy Eszter néném az utolsó fánkot dobta a zsírba, a legnagyobbat valamennyi között Hogy azt ne ő egye meg ? És épen a veréb­fogás miatt r ! Hess veréb 1 Gurulj rosta I A veréb talán még most is é! ? A rostát jó fél óráig kerestük a sötétben. így került egymás mellé a fánk, meg a ve­rébfogás 1 .. . Szilva István. összesen 28566 kor. fordittatott. Egy menhely fentartása benne volt a Társulatnak átlag 170 koronába, a társulatnak és községeknek átlag 338 koronába. Látogatta a menhelyeket 3161 fiú. 3778 leány, összesen 6939 gyermek, kik közül nem magyar anyanyelvű volt 1937. Egy menhelyre esett átlag 91 gyermek, ami hatalmas bizonyí­tékát képe.i annak, hogy ez intézményt népünk mennyire kedvelte. Egy gyermeknek a gondo­zása a társulatiak és községeknek átlag 4.60 koronába került. Az a magasztos czél, melyet ez intézmény szolgál s melyet fentebb érintet­tettem, ez áldozatot bizonyára megérdemli. Az óvodák után társulatunknak másik fon­tos intézménye, mely már a felnőttek körében terjeszti a hazafias érzést, a magyar beszédet és az egyszerű falusi földmives ember életében is nélkülözhetlen gyakorlati ismereteket, az u. n. téli esti tanfolyamok. Ilyen tanfolyam a múlt évben is ugyan­azon községekben szereztetett, mint az előző 1898.-ik évben. Végre megemlítem, hogy a tanfolyamokon e télen összesen 263, leginkább idegen ajkú fel­nőtt nyert oktatást. Czélunk elérésére, alapszabályaink szerint további eszközül szolgál a magyar beszéd taní­tásában kitűnt óvónők és tanítók megjutalma- zása. — Az elmúlt évben 4 tanítót részesítet­tünk e ozimen 50—50 korona és több óvónőt 30—30 korona jutalomban, egyeseket, akik reá voltak utalva, ugyanilyen arányú rendkívül se­gélyben is. Áttérve már most jelen évi működési ter­vünknek vázolására, mint a felolvasott költség- előirányzatból méltóztatnak látni, haladunk egy részt a múltban követett irányban; másrészt a választmány határozatához képest gondoskod­tunk a közönség által igénybe nem vett és igy holt tőkét képviselő központi könyvtár gyarapí­tása helyett népkönyvtárak, olvasókörök szer­vezéséről. Továbbá, hogy az ovoda, iskola és esti tanfolyam lánczolatába a hiányzó szemet is be­illesszük, a törvény értelmében kizárólag ma­gyar tannyelvű, községi jellegű gazdasági ismétlő iskolák segélyezéséről azon vegyes ajkú közsé gekben, a melyekben ezen iskolát az állam fe­dezet hiányában kellően nem segélyezheti. Sz jvai oda törekszünk, hogy mindazon köz­ségekben, hol lábunkat megvethetjük, anékül, hogy bárkinek is vallása vagy nemzetisége ellen törnénk, a hazafias nevelésnek egy-egy kis vá- racsát építsük meg. Természetesen, mindezek megvalósításában társulatunk anyagi erejéhez kell alkalmazkodnunk. És itten hálával emlékezem meg várme­gyénk hazafias közönségéről, a mely az l°/o közmivelődési pótadóból az elmúlt évben is 15200 koronát bocsátott rendelkezésünkre. Jóleső örömmel jelezhetem, hogy társula­tunk működése a magas kormány pártoló figyel­mét is magára vonta. Ez örvendetes tények vázolása után fájó kötelességet teljesítek, midőn azon nagy veszte­ségről emlékezem meg, me’y Társulatunkat két ügybuzgó lelkes alapítójának, Tabajdi Lajos és Jandrisics Jánosnak a múlt évben történt el­hunytéval érte. Nagy veszteség érte továbbá társulatunkat azon tény által, hogy Dr. Steinberger Ferenczet, ki választmányunk egyik legbuzgóbb és leglel­kesebb tagja, óvoda ügyeinknek szak tanács­adója volt, Ő felsége a király a nagyváradi káp­talan egyik díszes kanonoki székébe hívta el. Városi közgyűlés. 1900. febr. 12. A febr. havi rendes közgyűlés tegnap d. u. a főispán elnöklete alatt, a városatyák szokatlan szép számú részvétele mellett, minek magyará­zata az érdekes, bár hosszú tárgysorozatban és a napirenden levő választásokban keresendő, tarta­tott meg A jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozó in­dítvány elfogadása után olvastatott és tudomá­sul vétetett Papp Géza h. polgármester havi je­lentése. A jelentés kapcsán Uray Géza kérdésbe teszi, hogy mikorra remélhető, hogy a hegyi va­sút fürészgyári állomása a várossal összeköttetik. Szóvá tette azután, hogy a tagosítás melletti töb- ség úgy jött létre, hogy a város a maga erdőéivel temetőivel, majorjaival, a vasúti töltésekkel stb a melyek a tagositáába nem tartozhatnak, a ta­gosítás mellett szavazott. Papp Géza h. polgár- mester azon válaszát, hogy a hegyi vasút mielőbb megnyílik, ez a részvénytársaság érdeke is ; s a tagosításban a város képviselői a közgyűlés hatá­rozata szerint szavaztak a város összes földbirto­kaival a tagosítás mellett, közgyűlés tudomásul vette. Ezután tudomásul vétetett a belügyminis- ternek a jelen évi költségvetést és a múlt évi gyámpénztári mérle'get jóváhagyó leirata. Következett ezután a r. kath. plebánosi ál­lás betöltése, melyre vonatkozólag Meszlényi Gyula püspök arról értesítette a tanácsot, hogy a pályázatot ki nem Írhatja, mert a plébániának a káptalannal való jogviszonya még a vallásügyi minister által nem rendeztetett. A plébánost ál­lás szervezésekor ugyanis ez állás egyik kanonoki stallummal kapcsoltatott össze. 1850. táján azon­ban e jogviszonyban változás történt a mennyi­ben a plebánosi állás a káptalanon kívüli egyén­nel töltetett be s ez óta 40 éven ét a város s :a- kadatlanul és háboritlanul gyakorolta, mint ke- gyúr szabadválasztási jogát. Kimondotta a köz­gyűlés, hogy a vallásügyi ministerhez feliratot intéz az iránt, hogy mivel a felszaporodott hívek lelki gondozása egész embert kíván, a ki más irányban lekötve nincs, h plebánosi állást a s/é- . kés káptalannal ne csatolja össze, illetve az e te­kintetben előállott megszakítást ösmerjeel s hágj-ja meg a várost 40 éven át gyakorolt szabad vá­lasztási jogának gyakorlatában ezutánra is. Következett a kiadói állás betöltése, melyre jelöltettek Koós Gábor, Matkó József, Fűrész Pál, Megválasztatott egyhangúlag Koós Gábor. Az első osztályú irnoki állásra jelöltettek : Matkó József, Fűrész Pál és Berki István. Főispán által a szavazás elrendeltetvén, megválasztatott Matkó József 57 szavazattal Fűrész Pál 10 és Berki I. 3 szavazata ellenében. A Il-od oszt. ir­noki állásra jelöltettek: Berki István, Losonczy Károly, Dőry László, Vodicska János, Majdik Béla, megválasztatott Berki István 34 szavazattal. A Majláth féle alapítvány ügyében a be- lügyminister azt válaszolta, hogy a város kíván­ságát nem teljesítheti, mert a város nem tart fen hasonszenvi kórházat, a mennyiben az ennek nevezett intézet hasonszenvi kórháznak nem ne­vezhető. A kamatokból azonban hajlandó némi részleteket a hasonszenvi kórházzá alakítandó in­tézetben elhelyezett betegek ápolási költségeinek fe­dezésére, ha a királyhelmeczi Majláth-féle hason­szenvi kórház számadásai, a mire remény van, felesleggel záródnak, átbocsátani. A miniszteri leirat azzal vétetett tudomásul, hogy a város már most a hasonszenvi kórház építésére vonatkozó korábbi határozatát hatályon kívül helyezi, hason­szenvi kórházát annak megfelelőleg alakítja újjá, a milyen összegű lesz a városnak juttatotl ka­matrészlet, s ha az megfelelő összegű nem lenne, jogait a város peres utón érvényesíti. A szatmári erdődi vasútra megajánlott 95000 frt a részvény-társaságnak kifizettetik, e czélra 52000 k. a bikszádi vasút alapjából, 67477 k. a szegény alapból, a többi pedig az e czélra rendelkezésre álló készletből fedeztetik s a kölcsönök az erdő vételár alapból fognak fel­vétetni és az erdő vételár alapnak a költségve­tés keretében évi 2000 írttal fizettetnek vissza. A városi perek állásáról tiszti főügyész je­lentése tudomásul vétetett. A közgyámi hivatalhoz az árva pénztári tartalékalap terhére, 6 hónapra egy kisegítő dijnok engedélyeztetett. A város árvíz védmunkálatainak befelyezte alkalmából a földmiv. miniszteriumfiak és a folyammérnöki hivatalnak köszönet szavaztatott. A gazdasági munkás közvetítés tárgyában felterjesztés tétetik a földmiv. miniszterhez, hogy mivel városunkban a munkás kereslet és kínálat egymást kiegyenlíti, a közvetítés szerve­zésétől a várost mentse fel. Az ezredévi kiállításra felküldött több levél­tári irat elveszvén, ez tudonásul vétetett, vala­mint a pénztár vizsgálatról szóló polgármes­ter jelentés is Az uj bűnvádi eljárás életbe lépése folytán a teendők felszaporodván, a főkapitányi hiva­talhoz 6 hóra egy dijnok felvétele engedélyez­tetett. A központi vámhivatal megvizsgálásáról felvett jelentés, valamint Ferenczy Jánosnak a tűzoltó parancsnoki állásról lemondása tudomá­sul vétetett. Nádpataki Gusztávnak a tűzoltó egyesület által főparancsnokkul történt megvá­lasztását a közgyűlés megerősítette, illetve meg­választotta. Mátray Lajos b. tag indítványa, az újonnan telepitett szőlők fogy. adő kedvezménye tárgyá­ban, egyhangúlag elfogadtatott az indítvány az ország összes törv. hatóságaihoz, a kormányhoz való hasonló felterjesztés végett, megküldetni ren­deltetett. A gazdasági egyesület f. évi lóversenyére a tanács javaslata ellen, Keresztszeghy Lajos nyo­mós érveire 800 k. segély utaltatott, A ménte­lepre kért egyes tűzoltó szerek a raktárból en­gedélyeztettek. Az egyesült villamossági részv. társaság 60.000 k. még bent levő munkadijából, tekintet­tel arra, hogy a társaság nem oka annak, hogy a felülvizsgálat a kormányhatóság által nem fo­ganatosíttatott, 30000 k. kiutaltatott. A városi óvoda ügy, melyben lapunk több­ször szót emelt, szerkesztőnk pedig interp l'ált, némileg előre haladt, a mennyiben: közgyűlés bele ment abba, hogy az óvoda államosítísa tár­gyában, a törvényhatóság a kellő lépéseket te­gye meg.

Next

/
Thumbnails
Contents