Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-04 / 49. szám
Szatmár, 1900. S Z A T M Á R-N É M E T 1, Deczember 4. pád ébredése“ czimü munkájával nyitotta meg az országos lelkesedés. Erről az épületről különben, melyhez Vörösmarty Mihály iró társaival együtt hordta a követ, ne feledjük el soha, hogy Pest s a környék lelkes honleányai is ott dolgoztak, mint egyszerű napszámosok s midőn a nemzeti színházat megnyitotta a magyar népet ez a páratlanul jellemző lelkesedés, elmondhatták a kik szivökből tapsoltak a költőnek, hogy mi is együtt fáradtunk a művészet e templomának felépítésén veled! Vagy ke'.l-e nemesebb példája a költői lélek magasztos és minden irigységtől ment megnyilatkozásának, hogy midőn 1844-ben Petőfi, a ki úgyszólván nehéz sorsában akkor már az elmerülés szélén állott, fölkeresi a nemzet nagy költőjét, bemutatja neki költeményeit, Vörösmarty fölismeri az iíju lélek hatalmas költői értékét, fölemeli magához s elindítja azon az utón, a melyen Petőfi a nemzet leglánglelkübb dalosa lett! Kell-e honfi fájdalmat mélyebben érezni tudó lélek, hogy, midőn 1849. sötét fátyolt vont a nagy nemzeti küzdelmekre, a bolyongó, a bujdosó költő nem tud többet dolgozni, egészsége roncsolt, szivet irtó a kétségbeesés, elméjére homályt sző a tcpe- lődés, mert azt hiszi, azt érzi: Itt a „nagyszerű halai“ ... itt a sir, „hol nemzet sülyed el“ ... itt a temetkezés . . . Kell-e hatalmasabb nemzeti gyász megnyilatkozás, mintáz, mely 1855 nov. 19-én örök nyugvó helyéi e kisérte az elhunyt dalnokot? Ilyet nem látott még Magyar- ország, ilyen impozáns részvét megnyilatkozás eddig csak egy volt még, akkor, midőn a nemzet a hontalan turini agg, Kossuth Lajos szent tetemeit haza hozta magyar földbe nyugodni. Midőn pedig elsiratta a nemzet nagy férfi át, országszerte megdobbanta jó akaró szív és csakhamar 100,000 forintnyi adományt juttatott el Deák Ferencz a költő özvegyéhez, mint a melylyel a nemzet a költő családjáról gondoskodni kívánt. Ma pedig megint újra megdobban az egész ország szive, jeléül, hogy a ki korának becsülettel szolgált, a ki korának szükségeit megértette, a ki korának kívánalmait kifejezésre juttatta és betöltötte, az minden időknek élt! Ezt ünnepeljük ma, széles e hazában midőn Vörösmnr'y Mihályról, mint a nemes eszmék, a fenséges gondolatok nagy költőjéről megemlékezünk! És ebben az általánosan felemelő és lelkesedő megemlékezésben igazán magasztos mozzanat, hogy a költő szavait idézzem : Midőn „A legelső magyar ember a király“ együtt érez a nemzettel és királyi adományával a legelső abban a lélekemelő mozgalomban, hogy Vörösmarty Mihály méltó hírét és nagyságát, születésének százados évfordulóján, a fővárosban, a nemzet érczszoborral örökítse meg! .Mily fenséges is ez: a magyar király kezdeményező adománya, a magyar költők királyának! Az isteni különös jótékony gondviselésből igy ünnepel ma együtt a Trón és a gunyhó! És ezen ünnepségről, midőn hirt ad a táviró a világ minden részébe, lehetetlen, hogy az a dicsőség, mely e fenkölt szellemű ünnepségekből a magyar nemzetre háramlik, dicsőségesen vissza ne ragyogjon a Felség koronájára úgy, mint a magyar ne’mzet czimerére, magasztos gondolkozására és becsületére ! És az az ércz-szobor, mely ifjú szép fővárosunkban a király és a nemzet adakozásából felállítva, hirdetni fogja az idők nagy folyásában, hogy Vörösmarty Mihály a nemzeti fölébredés, az alkotmányos jogvédelem a hazafias szellem fejlesztésének nagy költője volt: egyszersmint hirdetni fogja azt is hogy ezen sarkolatos, nemzet-fentartó eszmék viszhangra találtak a Trónon úgy mint a honfi szivekben ! így lesz tökéletes az a szobor! így fogja együtt hirdetni a költő személyében a nemzet elismert múltját, megerősített jelenét és jogosult jövőjét! így lesz a költő ércz-szobra benső kapocscsá a király és a nemzet között! így bármelyikük ajkáról kelve, csak nyerni fog hatályában e nemzeti, buzdító szent ima, hogy : „Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar ! “ Színészet. Kedden, nov. 27. egy igen vonzó, kedves vígjátékot, »Dollyt« láttuk összevágó, jó előadásban. Az est sikerének oroszlán része Markovits Margité, a ki a czimszerepben nagyon kedves, természetes vonással mutatta be tehetségét, melyet természetes, hogy a közönség is sok tapssal és folytonos rokonszenvvel fogadott. Mellette elismerésre méltók voltak: Kalmár és Molnár Gy. Szerdán Faragó Jenő énekes bozózata — a „Vasúti baleset“ került színre majdnem üres ház előtt. A darab nem is érdemes nagyobb méltánylásra. Egy rakás képtelenség helyzetileg szituéivá, valami kevés humor, néhol Ízléstelenséggel, másutt frivolitással és banalitással vegyítve, egy nehány keveset-mondó, annál többet mutogató, — teljesen magára utalt alak, egy pár dal, s ezzel a darab több főbb vonásait ismertettük. A bonyodalom technikai beosztása is szerencsétlen, — unalmas epizódok, fárasztó jelenések után egyszerre halmozza össze mindazt, a mi hatásra képes a II. felvonás végén, nem törődve azzal, hogy az előzmények megokolása sem megfelelő. A mi az előadást illeti, az sem volt különb a darabnál; alapos tájékozatlanság, ide-oda kapkodás, szerep nem tudás voltak főbb ismertető jelei. Ezen azonban nem is csodálkozhatni, mert valóban hogy csináljon ambicziót a színész abból, a mivel ha lelkét kiteszi, sem tudhat hatást kelteni. Ez volt oka annak, hogy Markovics játéka teljesen hatástalan maradt. Krémer és Hetényi is inkább extemporizálásaikkal hatottak; Hetényi különben ma azzal is igyekezett szerepe silányságát pótolni, hogy a kit csak előkaphatott, azt alaposan össze-vissza csókolta Azt hisszük, hogy a darab nálunk sem éri meg második előadását. Csütörtökön, nov. 29. Bisson jeles bohózata, a „Hálókocsik ellenőre“ került színre. A közönség — ismerve a kedves, mulattató darabot — szép számmal volt jelen a nézőtéren és ezúttal is jól mulatott a sok tréfás helyzeten és szellemes motívumokon. Kiváló dicsérettel kell fölemlítenünk a társulat kiváló tehetségű tagját, Holé- czyt „G. Lucienne“ szerepében, azután : Hetényit, Catryt és Szepessi Gusztávot. Szombaton „New-York szépe“ premier előadást láttuk. Derék igazgatónk igazán mindent megtesz, hogy a közönségnek kedvet adjon a színházba járáshoz s egyre-másra adja a vonzó újdonságokat. Egy igen érdekes angol operettét élveztünk a „New-York szépében,“ mely sikerre nézve méltán megállhat a többi ismert, divatos angol operette mellett. Táncz és ismét táncz, de milyen kecses, milyen rytmikus s ha valami hibája van : az, hogy a szem többet gyönyörködik, mint a fül. A primadonnának a mostani darabok követelményei szerint egyszersmind ballerinának is kell lenni s a mi bájos primadonnánk, Sza- lóczy 1. igen kitünően teljesiti ezt a kettős, nehéz feladatot. A darab vékonyka meséje egy léha fiatal ember körül forog — kinek atyja az erénycsőszök elnöke — rengeteg pénzt elküldözget erkölcsnemesitő egyletek s más humánus és vallásos természetű czélokra, a mit azonban a csélcsap fiú orfeumdivákra s egyáltalán a félvilág szépeire költöget el. Mikor aztán az apa, kinek titokban szintén vannak Don Juankodó hajlamai, rájön a csalafintaságra, kitagadta az ur- fit, a ki más foglalkozások hijján beáll czukrász- inasnak. Az apa pedig megajándékozza vagyonával Violett Grait: New-York szépét, ki szintén igen erkölcsös tanokat hirdet s a mellett bámulatosan szép és ingerlő arczocskája van. Apa és fiú szerelmesek e csinos kicsi arczba, termesze tesen a fiú nagyobb szerencsével, mert New-York szépe még a nagy vagyontól is szabadulni akar, csakhogy a szegény fiú ne károsodjék. A ha- ragvó apa végre is beleegyezik, hogy Violett Gray felesége legyen az ő rossz fiának, ki ezen a jusson ismét belecseppen a rengeteg vagyonba. Ezt a csekély értékű librettót bájos, dallamos zene kiséri mindvégig, tarkítva többé-kevésbé sikerült epizódokkal. Violetta Grayt, New-York szépét Szegedy Zelma alakította, mint mindig, igen csinos volt és szépen énekelt. Az örökké tánczoló, kaczagó Fill Szalóczy Irén volt, temperamentumos játékával, bravúros tánczaival elragadta a közönséget, hogy vége-hossza nem volt a tapsnak, újrázásnak. Bronson Habakuk, az erénycsőszök elnöke igen jó alakitóra talált Szalkay direktorban, mig a könnyelmű fiú szerepe Csőregh ügyes, kifogástalan játékában és énekében érvényesült. Hetényi mint ökölvívó, kaczagtatott, kisebb epizód szerepekben Krémer, Jászay Mariska, Pálfi M. és Cathry járultak az est sikeréhez. A két Perczel leány és Fekete Irénke kecsesen lejtették a sok fáradságot igénylő „Nyul-tánczot“ s volt is taps érte elég. A közönség a színházat egészen megtöltötte. HÍREK. — Emlék-ünnepély. A Kölcsey-kör által decz. 2-án rendezett Vörösmarty ünnepély nagyon szépen sikerült. Az ünnepély első pontja volt a helybeli dalegylet „Tied vagyok“ (Petőfi) czitnü művészi praecisitással előadott nagy hatású dala. Majd Mátray Lajos tanár jelent meg az emelvényen és mondotta, el lapunk mai számának élén közölt beszédét, melyet a közönség lekötött figyelemmel hallgatott. Ezután Kishalmi Irénke k. a. jelent meg az emelvényen és kedves, vonzó és kidolgozott előadásban szavalta el Vörösmarty „Szép Ilonka“ czimü gyönyörű költeményét. Az ünnepélyt, melyen városunk intelligentiája adott egymásnak találkozót, a dalegylet fejezte be Vörösmarty „Szózatjával, (Egeressy) melyet áhi- tatos érzülettel hallgatott a közönség. — Jubileum. Igen szép ovatióban részesült múlt hó 30-án és f. hó 1-én közszeretetben álló posta- és táviró főnökünk, Augusztiny János p. t. felügyelő. E napon töltötte be szolgálatának 30-ik évfordulóját; ezen alkalomból a helybeli posta- és táv. hivatalok tisztikara tisztelgett nála s átadta a két jubileumi emléktárgyat: egy ezüst írókészletet s egy disz-pipát. Ezen alkalommal a két hivatal tisztikara nevében Szent- györgyi Béla posta főtiszt üdvözölte a jubilánst. Folyó hó 1-én városunk társadalma is részt vett a jubiláns örömében s tiszteletére a „Korona" éttermében 130 teritékü társas-vacsorát rendezett. Harsogó éljenzés s Bunkó Vincze muzsikája mellett lépett a nap hőse a terembe a küldöttséggel, mely az ünnepeltért ment. A társas-vacsora folyamán elsőben Hérmán Mihály polgármester üdvözölte a város nevében. Majd Dr. Fechtel János az ünnepelt kedves nejéért ürité poharát. Bodnár Sándor a posta és táv. tisztikar nevében kö- szöntöltejszeretett főnökét. Az ünnepelt ezek után szívből jövő megható szavakkal mondott köszönetét a nem remélt ovatióért. Az éjfél utáni órák vetettek vé - ett a szépen sikerült estének. — Vörösmarty ünnapóly. Az ev. ref. fő- gymnasium Kölcs«y-ön képző-köre szombatond. o. 10 órakor tartotta meg Vörösmarty emlék-ünnepélyét, mely minden tekintetben a nagy költő emlékéhez méltóan sikerült. Az ifjúsági éne (kar megnyitó éneke után Berky Lajos VIII. o. t. méltatta szépen kidolgozott tartalmas beszédben Vörösmarty költészetét és az ünnep jelen'ősé- gat. Osváth Gedeon VIII. o. t. a saját alkalmi ódáját szavalta lelkesen. Az ifjúsági zenekar Markos Imre tanár vezetése alatt egy szép zene darabot adott elő, melyet, a tetszésnyiivánitá- sok hatása alatt meg kellett ismételnie. Tár B Ja Vili. o. t. lelkes beszédben ismertette Vörösmarty életét. Az ünnepélyt, melyen szép számú közönség volt jelen, az ifj. énekkar összhangzatoz éneke rekesztette be. — Kinevezés. Ő Felsége a király Uray Károly helybeli aljárásbirót járásbiróvá nevezte ki. — Kinevezés. Szappanos József nagy-soinkuti kir. járásbirósági albirót, városunk fiát az igazságügyminiszter, jelenlegi székhelyének megtartása mellett járásbiróvá nevezte ki. — Kinevezés. Pászkán Sándort a debreczeni Ítélő tábla elnöke díjas joggyakornokká nevezte ki. — Kinevezés. Papp Kálmán volt főszolgabírót a főispán megyei várnagygyá nevezte ki. — Vörösmarty ünnepély. Koszorús költőnknek, az ősi dicsőség halhatatlan énekesének emlékére egy minden izében sikerült és felemelő hatású ünnepséget rendezett a kir. kath. főgymn- ifj. önképzőköre. A gazdag tartalmú és válogatott program első száma a Szózat ének volt, melynek eléneklése után ugyancsak a Szózatot szavalta Pável Ferencz VII. o. t. mély érzéssel. Ezután Lakatos Mihály VIII. o. t. felolvasása következett Vörösmarty nőalakjairól. A finom érzékkel megirt, megkapó szépségű felolvasást a közönség lelkes tapsa jutalmazta. Majd Jaskovics Zoltán szavalta el ügyesen Bodnár Béla VIII. o. t. ódáját : Vörösmarty szelleméhez. Mind a szavaló, mind a szerző zajos tapsban részesültek. Nem különben nagy hatást keltett Hauschka Róbert VIII. o. t. ünnepi beszéde, melyet Gerinczi Pál és Kozicska Béla által nagy drámai erővel előadott dialog követett, Marót és Bőd jelenete Vörösmarty Marót bánjából. A szép ünnepséget, melyen nagy úri- és hölgy-közönség jelent meg, Vörösmarty király hymnusának akkordjai zárták be. —■ Áthelyezés. Kulin János n.-váradi betétszerkesztő albiró hasonló minőségben a helybeli kir. törvényszékhez áthelyeztetett.
