Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-27 / 48. szám

Szatmár, 1900. SZATMÁ R-N É M E T I. November 27. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Ozsváth Lajos szilágy-somlyói adóhivatali gyakornokot — városunk fiát — hasonminőségben a nagy-kaposi adóhivatalhoz helyezte át. — A szatmár-egyházmegyei irodalmi kör és kath. Kaszinó f. hó 25-én vasárnap d. u. 6 óra­kor a Czeczil-egylet hangverseny-termében Vörös­marty Mihály koszorús költőnk születésének száza­dos évfordulója alkalmából fényes emlék-ünnepet rendezett. A minden tekintetben előkelő szín­vonalon álló ünnepségnek különös érdekességet kölcsönzött azon körülmény, hogy a műsoron há­rom kisasszony is szerepelt. Bossin Giziké gyö­nyörűen csengő erőteljes hangjával szép dalokat énekelt, zajos tapsokat aratva. Lengyel Elza al­kalmi költeményt szavalt, melyet Dr. Fodor Gyula irt Vörösmartyról. Értelmes, jól szinezett és emel­kedett hangú előadása általános tetszést vívott ki. Madzsar Bella pedig Méder Mihály melodrámai kísérete mellett a Szép Ilonkát szavalta sok ér­zéssel s melegséggel. Az ünnepséget Jaskovits Fe rencz, a kath. Kaszinó alelnöke nyitotta meg, len­dületes beszéddel s Vörösmartyból vett idézetek­kel méltatva a nagy költő érdemeit. Bodnár Gás­pár Vörösmarty életéből vett érdekes részleteket adott elő szabadon, oly közvetlen, értelmes és helylyel-közel szivet-lelket megindító módon, hogy az előkelő s nagy számú hallgatóság szűnni nem akaró tapsokba tört ki. Különben Vörösmartyról irt népszerű tanulmánya most hagyta el a sajtót Az ünnepség végén a Kaszinó tagjaiból össze­állód műkedvelő dalárda énekelte hatással Méder Mihály karnagy vezetése alatt a Szózatot. A be­lépő-jegyekből befolyt s mint halljuk, 150 koro­nát tevő összeg a Vörösmarty szobor javára for- dittatik. — Szomorú lakodalom volt f. h. 22 én Cse­csén. Paládi Lajos, egy idősebb nőtlen ember egy tisza-becsi özv. nővel tartotta volna lakodal­mát. De mikor menyasszonyával tánczolni kezdett, összeesett é; tneghilt. A lakodalmi közönség ré- mülten oszlott szét a gyászosan végződött mulat­ság színhelyéről. — Drágább lesz a savanyu viz A város jö­vedelmeinek fokozására kiküldőit bizottság, ál­talunk annak idején ismertetett véleménye alap­ján a tiszti főügyész az első szabályrendeletet elkészítette. A szabályrendelet szerint, ha azt a közgyűlés elfogadja, a városba behozott, vagy itt gyártott és itt elfogyasztott mindennemű ásvány, szik és pezsgő viz, a városi közjövedelem javára községi fogyasztási adó alá esik. A helyben elfo­gyasztott ásvány, szik, pezsgő és gyógyvizek után akár bel, akár külföldiek azok, félliterig 2 f. Vi—1 literig 4 fillér, ennél nagyobb ürtartalmu üvegeknél minden további L5 literig 1 fillér fo­gyasztási adó fog szedetni. A saját fogyasztásra otthon házilag készített szikviz adó alá nem esik — Hol légy3n elhalyezva a tűz őr ? E kérdés­sel foglalkozott a tornyos ház lebontása alkalmá­ból a tűzoltó egyesület választmánya. Alkalma­sabb hely hiányában abban állapodott meg, hogy a tűz őr kémlelési helye a székesegyház egyik tornyában helyeztessék el. A polgármestert fel­kérte, hogy e tárgyban a püspökkel érintkezzék. Mint értesülünk, a polgármester tett is lépéseket ez irányban a püspöknél, de az eredmény eddig az, hogy a püspök a tervhez nem hajlandó bele egyezését adni. — A szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 20-án igazgatósági, f. hó 21-én közgyűlést tar­tott, melyeknek fontosabb határozatai voltak a következők: 1. A vásárügy rendezése czéljából a törvényhatóságokhoz begyűjtött adatokat felül­vizsgáló bizottságokba az Egyesület képviseletében 2—2 tag kijelölése. 2 Vállalkozók által létesí­tendő kender-feldolgozó telep támogatása. 3. A Gazdasági Egyesületek országos szövetségének végrehajtó-bizottságába újabb 3 évre kiküldettek: Báró Vécsey József, Domahidy Sándor és Szentivá- nyi Gyula. 4. A f. hó 26-iki szövetségi nagygyű­lésre az Egyesület képviseletében 5 tag küldetik ki. 5. A községi faiskolák szervezetének szabályo­zása érdekében tétettek intézkedések. 6. A selyem­tenyésztés felkarolása érdekében tétettek intézke­dések. 7. A földmivelésügyi m. .kir. Miniszter úr­hoz teendő felterjesztés a gabona fedezetlen határ­idő üzlet megszüntetése érdekében. 8. Megállapit- tatott az 1901. évi működési tervezet és 9. az 1901. évi költség-előirányzat. — A szatmár-nómeti-i tanítói kar folyó no vember hó 23-án értekezletet tartott, a melyen elhatározta, hogy a november 6-án rendezett mű­kedvelői előadás tiszta jövedelmét 604 korona 94 fillért a Ferencz József Tanítók háza pénz­tárában mint alapítványt helyezi el, s kezdetnek kívánja tekinteni egy 4000 koronás alapítvány nak, melyből, ha ez az összeg meg lesz, — kizá­rólag a szatmár-németi szabad kir. város terüle­tén működő tanítók egyetemen tanuló gyerme­kei nyernek ellátást s az alapítványra való fel­vételt annak idején a szatmár-németi i tanítói kar fogja gyakorolni. Határozatba ment, hogy a tanítói kar minden tisztességes alkalmat felfog használni jövőben is arra, hogy az olyan szépen indult kezdet elérje magasztos czélját, s nevelje a város tanítói állomásainak anyagi és erkölcsi értékét. — A Szatmármegyei gazdasági egyesület sző­lőtelepén képzelt szőlőmunkás tanonezok a kér. szőlőszeti és borászati felügyelő előtt f. hó 15-én délelőtt tettek vizsgát gyakorlati és elméleti is­mereteikről, a miről bizonyítványt is kaptak. E munkás képzést jövő évre is fenttartani szán­dékozván, ezúton szőlős gazdáinknak mód lesz adva oly állandó munkásokat alkalmazni szőlő­jükben, kik a helyes kezelés, oltás, metszés, te­lepítés körüli ismereteikre bizonyítványaikkal garantiát nyújthatnak. — Gyászhir. Katona Mihály, a sokak által ismert Katona bácsi, a nagyreményekre jogosított, de ifjan elhunyt Katona Árpád költő édes atyja, szerdán reggel 68 éves korában elhunyt. Teme­tése csütörtökön d. u. történt. Áldás emlékén. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Per- senszky Miklós jbírósági Írnokot a helybeli kir. törvényszék telekkönyvi osztályához segéd-telek- könyvvezetővé nevezte ki. — Betörés. Pénteken éjjel egy bátor vitéz boros állapotban a nyitva maradt zárda kórház ajtaján behatolt a zárdába. Egy üveg-ajtót betörve, behatolt a folyosóra s a tanitónő-képző osztályok padjait szuronyával összevagdalta. Majd lement a cseléd-lakba, honnan egy béres kivezette. Más­nap jelentést tettek a honvéd-laktanyában, de a tettest nem sikerült megtalálni. — Papp Béla szent-mártoni és balizi birtokát, különös találkozása a véletlennek, kivégzése után pár órával árverezték el. A birtokot édes apja, Papp Gyula udvari földbirtokos vette meg. Az árverést azonban Horváth János udvari birtokos teljesítette. — Papp Béla gyászos végét részletesen tár gyalták és megírták a fővárosi lapok. Sőt külön füzetben is árulják a rikkancsok városunkban a bűnügy végbefejeződésének tragikus lefolyását. Azért csak emlékezet okáért jegyezzük fel, hogy Papp Bélán f. hó 22-én reg jel 7 órakor hajtatott végre a halál büntetés. A holttest felbonczoltatott s az agyvelőben és az idegrendszerben semmi rendellenesség nem találtatott. A hullát az ügyész­ségtől Dr. Egry Károly kikérte s aznap este 5—6 óra között a szatmári ev. ref. temetőben eltemet- tette. Hogy milyen volt a hir szolgálat e napok­ban városunkban, bizonyítja az, hogy a helybeli távirdu hivatal i7 ezer szót küldött szét a szélró­zsa minden irányában. — Öngyilkosság. Swenk Henrik poroszor­szági származású munkás f h: 18-án a külső posta kertben egy almafára felakasztotta magát. Tettének oka ismeretlen. — A vasárnapi munkaszünet felfüggesztése. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter a következő rendeletet intézte a hatóságokhoz : Te­kintettel arra, hogy karácsony estéje ez évben hétfőre, újév napja pedig keddre esik és a nagy közönség az ezen ünnepek alkalmából szokásos bevásárlásokat rendszerint az említett ünnepeket megelőző napokon szokta teljesíteni, —- a bel­ügyminisztérium vezetésével' megbízott m. kir. miniszterelnök és a földmivelési m. kir. miniszter urakkal egyetprlőleg, kivételesen megengedem, hogy az ez év deczember 23 ára és 30-.ára eső vasárnapokon az 1891. XIII. törvényezikk 3. §-a alapján és 1892. év márczius 6-án II. 1., 2., 3., 4., 5. pontjai alatt említett ipari és kereskedelmi te­lepeken az ipari munka, illetőleg adás-vevés egész napon végeztessék. Erről a törvényhatóságot azzal a felhívással értesítem,'hogy fenti intézke­désem tartalmáról értesítse a hatósága alá tartozó rendészeti és iparhatóságokat. — Nők és férfiak. Érdekes foglalkozás mind­két nembeli ismarőseinknél, kikutatni azt, hogy mely kellemetlen tulajdonságokat gyűlöl legjob­ban a nő a férfiban és viszont. E tárgyról a na pókban O’Rell Max az ismert angol-franczia szó­nok a következőket mondotta : Véleménye sze­rint mind a két nem azokat a rossz tulajdonsá­gokat veti meg leginkább, melyekkel maga is fel van ruházva. Az örök nőiességnek húsz képvi­selője közül tizennyolez bizonyára azt fogja hangoztatni, hogy nem szenvedheti a férfinél a túlságos takarékosságot, tecsegést, féltékeny­séget és szőrszálhasogatást De hány aszszony van a világon kik ebben a hibákban nem szen­vednek ? A türelmetlenséget apró, sőt nagyobb hibák iránt is inkább találjuk a férfiban mint a nőben, mert gyakrabban található férfi, ki fe leségének botlását megérteni és megbocsátani tudja, mint olyan asszony, ki férjének hűségeskü meszegését elfelejteni tudná. Vannak esetek, a mikor a férj teljesen meg van győződve, hogy felesége mást szeret és mégis beleegyezik a vá­lásba, hogy ne álljon útjában hotelen felesége boldogságának. Ellenkezőleg a nő. Mert hasonló esetben inkább odadobná férjét egy tigris kar­mai közé, mintsem jó szerrel átengedje a gyű­lölt vetélytársnőnek. Az ő szemükben, a másik nő mindenesetre »alávaló személy«, ki kaczérsá- gával fonta be a „baleket.“ — Egy uj kalendárium. Mikor tíz f'gynebány évvel ezelőtt megjelent az első Almanach, mindenki elcsodálko­zott. Hát igy is lehet kalendáriumot csinálni ? Egy pár esztendő múlva aztán megjelent a Kincses Kalendárium. — Nini, hát még az! — S mozt már a harmadik érdekes fajtája indul meg a kalendáriumnak. Egy darab könyvbe fűzött Amerika ez, mely az Üllői-uti Révai-féle könyves­házból indul országgá, hogy tarka papirosba fűzve hírmon­dója legyen az időnek és annak, a mi a legközelebb el­múlt időkben történt az irodalom mezején. A naptári rész után nagybecsű szépirodalmi czikkek következnek, a magyar tárczairás atyamesterétől, Porzótól (Ágai Adclf) egy hosz- szabb tárcza, egy elmés, finsm kis rajz szegény Pap Dá­nieltől, aliahanem legutolsó munkája ennek a legfrancziább eszű, finom lélekrajzoló magyarnak. Azt hisszük, nem lesz Magyarországon ember, a ki egy párnak alá ne ka- nyaritaná a nevét. Még a szegény emberis könnyen hozzá jut a maga kibánt köuyvéhez.kis havi részletfizetés révén. S a mi megint nagyon érdekes, a kiadó ezég (Révai Test­vérek, Budapest, Vili. Üllői-ut 18.) ingyen küldi meg a 172 oldalas nagy kötetet vevőinek s a magyar irodalom barátainak. Felelős szerkesztő : Mátray Lajos. Terményárak a legutóbb megtartott hetivásáron. TERMÉNYEK Métermázsánként frt kr. | frt kr. Tiszta búza .... 6 30 6 40 Kétszeres ............... 6 00 6 1 0 Rozs..................... 5 70 5 9 0 Árpa ..................... 4 70 4 8 0 Zab........................ 4 50 4 6 5 Tengeri.................. 4 60 4 8 0 Kása...................... 10 00 10 50 Fehér-paszuly . . . 5 60 5 80 Tarka ................. — — — — Sz ilva..................... 20 — 2 2 — „ füstölt . . . — — — — Szalonna............... 60 — 6 5 — Krumpli zsákja 1 20 1 40 Ä Franki-féle oicsó rőfös- és vászonáru kereskedés Szatmár, Kölcsey-utcza Guttman ház alatt, a Vigadó átellenében W oiegnyilt. 'Wí hiúm pari íbisz elárusító és minta-csarnoka. A hazai ipar támogatásának, ország­szerte megindult mozgalma létre hozta Szatmár, Deák tér II. sz. a. a régi törvény- széki épületben a szatmári iparosok ELÁRUSÍTÓ ÉS IMIIM. E csarnokban csakis hazai, sőt csakis szatmári iparosok készítményei találhatók. Asztalos, lakatos, bádogos, ka­lapos, czipész, csizmadia, bognár, kosaras, kocsigyártó, szíjgyártó, késes és sok más derék magyar megye­beli iparosaink boldogulását mozdítja elő ki ottan vásárol. Bármiféle más szatmári iparos szá­mára is elfogadnak olt megrendeléseket. Egy látogatás az iparosok ezen közös boltjában, hol még a legszegényebb iparos is bead­hatja áruit, mindenkit meggyőz arról, hogy a csarnokban az áru magyar készítmény, csodálatos olcsó, meglepően ízléses, dús választékú, úgy hogy a csarnokkal megismerkedni, min­den megyebeli embernek hazafias köteles­sége. Bármiféle bevásárlási és megrendelési megbízást készséggel teljesít a Szatmár-Németi i ipari hitelszövetkezet elárusító és minta-csarnoka.

Next

/
Thumbnails
Contents