Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-09 / 41. szám

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 2 frt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: KÉSZPÉNZ FIZETÉS MELLETT JUTÁNYOS ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Kéziratok nem adatnak vissza. nyiben a valóságnak megfelelne, sem tőlem, sem munkatársaimtól nem ered, s igy értök engem szó nem érhet. Mind ezek után Tek. Közgyűlés még arra kell hivatkoznom, hogy: bennem a tiszta önzetlenség szólalt meg, s az őszinte jóakarat és nem a sérteni vágyás vezetett, hogy polgártársaim súlyos anyagi helyzetén, csekély tehetségem latbavetésével, segítsek. Mátray Lajos b. tagnak hatásos be­széde után Kelemen Samu emelt szót s hangsúlyozza Mátray Lajos önzetlenségét és indítványozza, hogy a közgyűlés a Kováts Leó indítványát mellőzze s fejezze be az ügyet azzal, hogy Farkas Antal beszédét egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatja és ezzel az egész ominosus ügy felett 'napi­rendre térjen. Csomay Imre b. tag a reá is kirótt birság miatt emel szót s kijelenti, hogy azt megfellebbezi. Főispán békés záró szavai után a köz­gyűlés Kelemen S. indítványa értelmében határozott s a polgármesteri havi jelentést a fentebb jelzettekkel tudomásul vette. Ezzel az izgalmas ügy a napirendről szerencsésen lekerült. A főszámvevő ismertette ezután a jövő évi költségvetést. A száraz számadatok ép­pen alkalmasok voltak arra, hogy a kedé­lyek lecsilapulljanak. A közgyűlés a költség- vetést rövid vita után elfogadta. A 213 ezer korona hiány 93°/ft pótadóval fedeztetik. A költségvetéshez Daróczy Endre szó­lott először hozzá, felvilágosításokat kérvén a főszámvevőtől az egyes tételekre nézve. Dr. Kelemen Samu felhozza, hogy az adónemek között legigazságtalanabb a III-ad oszt. kereseti adó. Ezt az igazságtalanságot fokozza az a tény, hogy a pótadó a külön­böző adónemekre egyformán vettetik ki, s igy a város terheit leginkább a III-ad oszt. kereseti adót fizető kisiparos és kiskereskedő viseli. Indítványozza azért, hogy az a bizott­ság, mely a közterhek apasztása, a közjöve­Mikor a Misi gyerek felkapta a kancsót és sietett vele a pinczébe, kíváncsian kérdezte a kefe- ke tő mesrert. — Miért mondja kend bátyám neki, hogy fütyöljön ? — Hát tudja kedves kántor uram, az én lábom nagyon gyenge és nem bírja a grádicsot. Kénytelen vagyok mindig csak Misire bízni a borhordást. De hát Misi körmönfont fattyú, meg­látszik rajta, hogy érti a mesterségét és ilyenkor felhasználná az alkalmat, hogy nagyot húzzon a csapból! Azért parancsolom hát neki, hogy mig a pinezében van, mindig fütyöljön. így legalább biztos vagyok benne, hogy a száját nem érinti bor! — Nagyszerű — kiált a kántor — és hallga csak! milyen gyönyörűen fütyöl az a fiú! Jó darabig álmélkodva hallgatták, hogy mi­lyen remekül fütyölt a fattyú. De csak nem jött. .. Végre türelmüket vesztelték és mindketten le­mentek a pinczébe. Csodák csodája! Mit láttak! Misi kifogott raj­tuk. Olt feküdt a fattyú a csap alatt. A szájába csurgóit a bor, a kezével pedig folyton nyomko­dott egy gummi lapdát, a melyen egy fütyölő volt. Misi ivott, a lapdával fütyölt, a mester bosz- szankodott, a kántor pedig majd megpukkadt, úgy kaczagott. Városi közgyűlés. Szatmár, 1900. okt. 8. Az október havi törvényhatósági köz­gyűlés a főispán elnöklete alatt tartatott. A városatyák kevesen voltak jelen. El­foglalta őket a szüretre előkészülés és a ten­geri szedetés. A hitelesítésre vonatkozólag megtett intézkedések után tárgyaltatott a polgár- mester havi jelentése a törvényhatóság ál­lapotáról. A jelentés foglalkozik a vigadó elleni fellebbezéssel s a népgyülés betiltásával s elitéli azt a magatartást, melyet ez ügyben lapunk tanúsított. A jelentéshez Dr. Farkas Antal bizottsági tag szólott először hozzá s kijelenti, hogy ő sem helyesli azt a maga­tartást, amit ez ügyben a sajtó tanúsított. Hangsúlyozza, hogy a sajtó akkor szolgálja a közérdeket, ha higgadtan és tárgyilagosan ir. »Suaviter in modo, fortiter in re!« Mint I a latin közmondás mondja. Kováts Leó biz. tag felemlít!, hogy ő is meg lett támadva a sajtóban. Hivatkozik múltjára, hogy ő a hazát szolgálta már ak­kor, midőn lapunk szerkesztője még nem is élt. Visszautasítja a támadást és indítvá­nyozza, hogy Mátray Lajos biz. tag, mint szerkesztő eljárása felett fejezze ki a köz­gyűlés rosszalását. Dr. Fejes István nem helyesli, hogy a polgármester havi jelentésében polémiát kezd a sajtóval, a ,,rosszalást“ nem helyesli. Hérmán Mihály hangsúlyozza, hogy ő sajtóval hírlapi polémiába nem bocsátkoz- hatik. Azért egyebet nem tehet, minthogy a közgyűléshez fordul, ha a sajtó részéről j a törvényhatóság tekintélye megtámadtatik. Mátray Lajos b. tag szólalt ezután fel. Első sorban is tiltakozik az ellen, hogy ő, mint szerkesztő, a közgyűlés „rosszalásá- j ban“ része sittessék. Ezen indítvány — 'ugy­I ÁJULJ A, __ Sz omorú dal. Te vagy a tavasz, te vagy az élei; En a borongó őszi enyészet. Rám esik olykor szemed sugára, Megnyitom neki szivemet vágyva. Álmodom üdvről, tünde reményről, Örök mosolygó, kékellő égről. Elfeledem, hogy hajnali álmom Régen elillant pillangó szárnyon. Elfeledem, hogy fénytelen éjben Küzködöm árván, busán, szegényen, Hogy mire belépsz élted nyarába, Reám a télnek borul világa. Óh, ha még egyszer visszatérhetnék, A honnan szivem messze esett rég: Napsugár lenne égő szerelmem, Virágként lelnél gyönyört te bennem, Mig igy, a múltról álmokat szőve, Indulok évről-évre előbbre .. . Szabados Ede. mond a felszólaló — épen olyan jogtalan, mint következményeiben kiszámíthatatlanul káros lehet. Maga a sajtószabadság tiltako­zik e felfogás ellen, de meg praecedens ké­pen szolgálna ezen indítvány elfogadása arra, hogy ezután akár ki, a kiről a sajtó­ban valami nem kedvező jelent meg, ide szaladgálna a közgyűléshez és a praecedens nyomán kívánhatná a közgyűléstől, hogy ö miatta is rosszaltatnék ennek vagy annak a szerkesztőnek az eljárása. Ez sértené igazá­ban a közgyűlés méltóságát, ezért kérem a Tek. közgyűlést, hogy a/ indítványt magá­évá ne tegye. Majd rá tért a szóló a polgármester jelentésében hangoztatott vádakra. Elismeri, hogy a fellebbezésekben hangoztatta azt, hogy a szept. 10-iki közgyűlésen nem az adófizetők véleménye és meggyőződése szólalt meg, hanem az egyéni -érdekkel párosult erőszak, de — szerinte - ezen kifejezések a közgyűlés méltóságát nem sérthetik, mivel tényleg súlya volt abban á közgyűlésben az önérdeknek, ha akár az érdekeit piaczi házi gazdákat vesszük, akár' pedig AC téglagyári részvényeseket (Főispán nem helyes'éssel csenget). Ezek szerint tehát az „önérdek“ nehézményezett kifejezése sem sértheti a közgyűlést, mivel ez csupán egyes közgyű­lési tagokra vonatkozik, jgy rendi birsággal sújtható nem vagyok. Ami az »erőszak« nehézményezett ki­fejezését illeti, ez sem a közgyűlés méltósá­gának megsértését czélozza, hanem csupán arra mutat rá, hogy tényleg, a fent említett közgyűlésen, voltak többen, a kik szavaza­tukat megkeresésre, vagy — mint a tiszti­kar — bizonyos nyomás hatása alatt (elnöklő főispán rosszalólag csenget) adták le. Ezek szerint az inkriminált kifejezések sérthettek egyeseket, de a közgyűlést egyáltalán nem! A polgármester urnák pedig azon vád­jára, hogy uton-utfélen, ő úgy, mint a tör­vényhatóság egyes tagjai sértettek vagy sér­tetnek, ki kell jelentenem, hogy ez a meny­A furfangos Misi. Iszik, mint a kefekötő, mondja a közmondás. Ha aztán egyik másik ember megkérdi a kefe­kötőt, hogy miért iszik ? — gyorsan kész a fele­lettel s azt mondja: — Azért iszom, mert a borban az igazság s én az igazságot szeretem ! No hát Szőrszál Kelemen kefekötő mester is szerette az igazságot s mindig tartott belőle a pinezében két, vagy három hordóval. Ha aztán vendége jött, rögtön a pinczébe szalasztotta a Misi gyereket, a ki inasa volt, hogy hozzon lel egy kancsó igazságot. így töitént tegnap is. A kántor uram meghallotta, hogy milyen jó szokása van Szőrszál Kelemen kefekötőnek és mivel neki éppen nem volt borra való pénze, el határozta, hogy elmegy látogatóba a kefekötőhöz s akkor lesz mit inni — kvantum szátisz. Nem csalódott! A kefekötő nagy örömmel fogadta az igazságot kedvelő kollegát s alig ül tette le az aszta! mellé, már kiáltotta az inasának : — Misii fogd a kancsót és rohanj a pin­czébe! — Igen is gazduram 1 — Hanem kölyök megint fütyölj addig, mig lenn leszel. — Igen is gazduram 1

Next

/
Thumbnails
Contents