Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-02 / 40. szám

Szatmár, 1900.

Október 2.

Válasz

Tekintetes Csomay Imre ügyvéd ur nyiltlevelére.

Régi közmondás szerint a szerencsétlenség ritkán jár egyedül, mert csirájában hordja a társát, lám ilyen szerencsétlen gondolat volt a »Vigadó« kérdése, amely már létté is hozta a városi takarékpénztár eszméjének a felfrissítését. Nekem bár egyik sem kell, de még ha bankistának is szidnak érte, mégis nyíltan kijelentem, hogy a két nem nekünk való dolog közt, a »Vigadó < megvalósítását tartanám a kissebb bajnak, mert mig a Vigadóval járó nagyzási hóbortot megfizeti majd a közönség évi 10"A>-os pótadó emelés árán, addig a takarékpénztár esetleg olyan veszélyes in- tézménynyé vállhatna, amely koczkáztatná a város törzsvagyonának nagy részét, ha ugyan eleve is nem tiltakozna a belügyi kormány az ellen, hogy mint tervező kívánja a kötinényezett regále kártalanítási papírok képezzék a városi takarékpénztár alap- vagy tartaléktőkéjét.

Régóta nagyrabecsülöm én Csomay ügyvéd urnák városunk érdekében kifejtett buzgalmát és főleg közismert önzetlenségét. Most is elismerem, hogy ideáliler véve szép eszmét vetett felszínre a városi lak. pénztár tervével. — Igen ám, csakhogy az ideál és a valóság közt oly nagy az ut és az eltérés, hogy rendesen nyomon követi a csalódás azokat, a kik az eszményi szépet akarják oly körben diadalra vinni, ahol az iránt hiányzik az érzék.

Szép volna ám és hasznos is a városi takarék- pénztár, ha úgy idealiter be tudnánk azt illeszteni a már meglevő hivatali körök és pénztár kezelése és a közgyűlés ellenőrzése mellett, majdnem költségmentesen, de hol találjuk aztán a garantiát arra, hogy az ilyen igazán olcsó kezelés bírni fog azzal az óvatos, körültekintő működéssel, amelynek a pénzintézet kezelésében hiányozni nem szabad ?

Mindenféle vállalkozás és igy a takarékpénztári intézmény is jövedelmet igér, ha a kellő mennyiségű alaptőkén kívül megvannak azon faktorok, amelyek annak szakszerű vezetéséi biztosítják és ebben nagy szerepet játszik a kezelés megbízhatóságán kívül, az az Úgynevezett —- jó értelemben vett — kereskedelmi szellem, amely azt a vállalatot a bureaukratizmastól távol tartja, hogy a közgazdasági élet napi vállalataihoz idomítsa a vállalat komplikált működését.

A hol ezen kellékek bármelyike hiányzik, ott üdvös, hasznos intézkedés nem várható, már pedig úgy tudom, hogy eddig a városi hivatalnok qualificatiójába nem követelték a kereskedelmi tanulmányt és még kevésbe a kereskedelmi routint.

Ne akarjunk hát a városi hatóság által olyan vállalatot vezettetni, amely hivatva van a közvetítő szerepét játszani a kölcsönkérő és kölcsönad.) közt, mert ennek egy nagyon fontod és kényes feladata többek közt a hitelbírálat. Ed a fontos teendőt végzik a részvénytársaságok, pénzintézeteknél jól, — rosszul — rendszerint a közgyűlésen választott 15—20 olyan nagy részvényes, akik a saját vagyonuk egy részévet is érdekelve vannak a közös vagyon kezelésében és e mellett a részvény- társaság a nagyrészvényesek e fáradozását különböző dijakkal és jutalékokkal is honorálja.

Téljes tisztelettel kérdem a tervező urat, váljon aitruisinussal kívánja a városi takarék- pénztárt vezetni ?

Ilyen egy szerencsétlen vállalata van már a városnak, ez a villamvilágitás házi kezelése, a hol év-ek óta a legjobb akarattal működik egy csoport, előkelő nevű városi képviselő a hatósággal egy külön bizottságban, és most már meglehetős károsodás árán kezdik beismerni a mit két, évvel ezelőtt a bizottságban, a lapokban, valamint a közgyűlésen hangoztattam, hogy el kell adni a vállalatot, mert a városi házi kezelés mind megkisérlett módjában romlást jelent, még ha a legjobb technikus kezeli is az üzemet, hisz a vállalatnak nemcsak ipari, de keteskedelmi ága is van és ehhez nem ért, de nem is tartozik érteni a városi hatóság.

Meg van a tanúság és megfizettük az árát, igy tehát nem kívánjuk olyan téren az újabb kísérletezést, a hol a koczkázat veszedelmes is lehet.

Sokszor hivatkoztak e tekintetben az országban működő egy nehány városi takarékpénztárra, de hát úgy látszik, nem ismerik azok bel- viszonyait, mert különben tudnák, hogy a legtöbbjénél a befektetett tőke vagy semmit vagy 4—5%-ot jövedelmez és hogy rendszerint a be- hajthatlan tőke egy része és a hátralékos kamatok garmada a vagyon közt van kimutatva.

Ha majd a mi magyar közönségünk felsőbb tízezre megtanulja a kultur nemzetek vagyonos osztályától, hogy mikép működnek azok a kisemberek érdekében ingyen, önzetlenül, és mégis egész odaadással, akkor igenis szabad lesz utánozni a Raiffeisen-féle községi pénzintézeteket az osztrák és német minta szerint; addig pedig, mig ehhez az alapfeltételek vagyis a széleskörben divó al'ruismus hiányzik, bízzuk főleg a kereskedelmi vállalatokat a magán és részvénytársaság mindinkább terjedő részvényére.

Ne terheljük a városi hatóságot főleg hivatásán kívül eső munkával és igy több ideje lesz hasznosan közreműködni és módot találni

p. u. arra is, hogy mikép lehat a város fogyasztó Közönségét megvédeni a mészárosok kartelje ellen, hogy minél jobb és olcsóbb húst kapjon az adófizető polgárság, vagy hogy esetleg az utczák és terek necsak a záporeső által takarit- tassanak és talán néhanapján nagy szárazság idején locsoltatni is lehetne a nagy közlekedése tereket — végre pedig oh ábránd 1 — ha majdan még egy erdőt eladunk, annak árából necsak viczinálisokat és ráadásul Vigadót, hanem vízvezetéket és csatornázást teremtsünk.

Őszintén merem mondani, hogy bennem nem a bankista berzenkedik a tervezett városi takarékpénztár eszméje ellen, hanem városunk jól felfogott érdekében szólok, amikor az általam igen tisztelt ügyvéd ur ezen tervét végzetes kocz- kázatnak tartom.

Szatmár, 1900. okt. 1-én.

Teitelbaum Herman.

SZATMÁ R-N É M E T I.

HIRE K.

Dr. Keszler Ferencz | pápai praelátus, a szé- keskáptalan nagyprépostja pénteken elhunyt. Fájdalommal és igaz részvéttel adjuk közre e szomorú hirt. Az elhunyt főpap úgy kiváló tudományos készültsége, mint nagy műveltsége és különösen emberszerető, szelíd, jó szivénél fogva egész társadalmunk osztatlan szeretetét és tiszteletét birta. A nyár folyamán hosszabb külföldi körútra ment s útközben érte utói egy meghűlés következtében — a különben erőteljes férfiút, a kin a 71 évnek nyomásé látszott — a betegség. Betegen tért haza körútjáról s pár heti szenvedés után elhunyt. A megboldogult előbb a theológián tanított, a káptalannak már 23 éve tagja. Páratlan szépséggel birta úgy Írásban, mint szóban Cicero klassikus latin-nyelvét. Ezenkívül a német, angol és franczia nyelvben is otthon volt. Temetése vasárnap d. u. történt. A székeskáptalan a következő gyászjelentést adta ki: A szatmári székeskáptalan fájdalmas szívvel tudatja kartársának, méltóságos és főtisztelendő Dr. Keszler Ferencz pápai praelatusnak, a székeskáptalan nagyprépostjának, szent Miklósról nevezett erchyi apátnak, általános püspöki helynöknek, a püspöki hittani intézetprodirektorának, stb. élete 7 I., áldozó papságának 48. évében négy heti szenvedés és a szentségeknek ájtatos felvétele után f. hó 23-án történt elhuny tát. Temetése folyó hó 30-án dél1 után 'U4 órakor lesz, az engesztelő szent mise pedig október hó 1-én 9 órakor fog a székes- egyházban az egek Urának bemutattatni. Szatmár, 1900. szeptember 29. Az ö. v. f. n.

— Személyi hir. Gróf Hugonnay Béla főis- pán kömlődi birtokáról (Komárommegye) szép'. 25-én a fővárosba költözött át.

— Hangok a távolból.' Dr. Márk Ferencz, okányi (Biharinegye) ref. lelkész, lapunk illustris vezérczikk-irója, a ki folyton éber figyelemmel kiséri városi viszonyainkat, a vigadó építtetéséről azt Írja, egy czikk kíséretében, melyet jövő számunk hoz, hogy lesz még abból a vigadóból sirató is. Példát vehetnének a Szatinár-németiek Békés várostól, a hol 200 ezer frtért építtettek ilyen vigadó félét és most Békés városa átkozza a nevét is mindazoknak, a kik ezen építkezésbe belevitték a várost. Ha a városnak ily nagyszabású Szálloda kell, épütesse azt meg vállalkozó, de épen mert vállalkozó nincs, ez mutatja, hogy ily nagyobb szabású szállodára nincs szükség.

— Lóverseny »A szatmármegyei gazdasági egyesület« évi szokásos lóversenyét szept. 30-án tartotta meg elég nagy, de kiváló előkel lő közönség jelenlétében. A verseny, bár érdekes finis- hekben volt alkalmunk gyönyörködni — általánosságban nem mondható annyira sikerültnek, mint a múlt évi, mert az egyes dijakért aránylag sokkal kisebb mezőnyök állottak a starthoz, mint a múlt évben. A mi azonban kiállott, meggyőző tanúbizonyságot tett lótenyésztésünk kiválóságáról. A mi az egyes versenyek eredményét illeti, az a következő : 1. A mező-gazdák versenyében futott hét ló, melyek közül első lett a díjnak előző évi nyerője, Darabán S. (Udvari) Ke- sely-e, második Barazsu J. (Udvari) Kedves-e, harmadik Laky L. (Szatmár) Rigó-ja. 2. Idegenek versenyében (dijak 1-SŐ800 kor. 2-ik tétek összege,

3-ik saját tété. Táv. 2000 m.) 4 ló álott starthoz, melyek a beérkezés sorrendjében a következők. 1. Gróf Merveldt M. százados Mogorvá-ja

2. Borbély G. Bodrog-ja. 3. Schvent J. őrnagy Springinfeld-je. 4. Jármy J. Kati ja. Első könnyen nyerve jó harmadik. Totalizateur: 1 : 4. 3. Hölgyek dijáért (1-sődij 400 K. ért. 2 ik 100 K. ért. Táv. 1600 m.) csak három ló futott s azok közül is az egyik a pálya közepén lemaradt. Első lett Szerdahelyi A. Bellá-ja, második Szeöke Ö. Babám-ja. A verseny eleitől kezdve izgató volt, a mennyiben nem lehetett tudni, hogy a két ló közül melyik tör majd az utolsó perezben előre

s csak az utolsó oszlopnál dőltei a verseny sorsa. Totalisateur. I : 2. 4. A tenyész versenyben (1-ső dij 800 kor. 2-ik 200 kor. Táv. kb.4000 m ) 6 ló álott a starthoz. A beérkezés sorrendje a következő. 1. Reök Gy. Küzdő-je. 2. Br. Vécsey J. Vihar-ja. 3. Szeőke Ö. Babáin ja. Futottak még Horváth J. Vilmá-ja, Szerdahelyi A. Bellá-ja és Br. Vécsey J. Armidá ja. Első könnyen nyerve jó harmadik. Totalisateur. 1:2. 5. Az akadály- versenyben ismét csak 3 ló futott (dij 800 K. elsőnek, a második a tétek ossz. harmadik saját tétét menti. Táv. kb. 4000) m. Első lett erős küzdelem után fejhosszal Gr. Merveldt Fritzi-je, 2-ik Liptay B. Vadász-a. A verseny sorsa csak a bírói tribün előtt dőlt el, a mennyiben Fritzi csak ott tört előre s verte le fejhosszal a végig vezető Vadászt. Totalisateur: 1 : 3. A mi a rendezést illeti, mindenben kifogástalan volt, a miben Kovásznay Zs. századosnak van érdeme, ki páratlan szorgalommal s ügyes szakavatottság- gal intézte, ez évben is a verseny egész lefolyását. A versenyt szépen sikerült —de sűrű pori'el- legbe borított— kocsi korzó,este pedig fényes bál fej ezte be.

— Mihály napja alkalmából Hármán Mihály polgármestert, a dalegyesület elnökét a dalegyesület szombaton este szerenáddal tisztelte meg- A menet fáklya és lampionok mellett este 6 óra kor indult el az ev. ref. főgymnasiumtól. A polgármestert Jaskovits Ferencz üdvözölte. Az ezek elhangzása után a polgármester a dalosokat megvendégelte.

— Dr. Chorin Ferencz városunk orsz. képviselője, szerdán d. u. városunkba érkezett, hogy egy pár napot ismerősei, birátai, választói között töltsön. Több helyütt látogatásokat tett, csütörtök estére pedig barátságos vacsorára hívta meg a szabad 4vü párt végrehajtó bizottságát s befolyásosabb tagjait. A lakomán mintegy 100-an jelentek meg. Nagy jelentőségűvé tette a vacsorát azon pohárköszöntő, melyet a képviselő házigazda tartott s melynek keretében a politikai viszonyokról nagy érdekességgel nyilatkozott.

— Kinevezés. A debreczeni itélő-tábla elnöke dr. Joanovics György Ernő szatmár-németi-i kir. törv.-széki díjtalan gyakornokot segélydijas gyakornokká nevezte ki.

— Esküvő. Ablonczay Andor ev. ref. lelkész múlt hó 25-én kelt egybe Király-Daróczon Jeszenszky Sándor gyógyszerész kedves leányával, Mariska kisasszonynyal.

— Utazás. Meszlényi Gyula püspök négy heti körútra Olaszországba utazott. Útjában kisérik Szabó István püspöki titkár, Pemp Antal f.-bányai, Szőke Béla n.-bányai lelkész és Mondik Endre helybeli tanító. Az utazás főczélja Róma, hol a pápa f. hó 5-én rendkívüli kihallgatáson fogadja a püspököt. Rómában a társaság az egyes nevezetesebb helyekre kirándulásokat tesz.

— Választás. A németi részi gazd. egyesület üresedésben volt elnöki állására Bartha Kálmán választatott meg.

— Eljegyzés. Szilágyi Lajos v.-megyei gyámpénztári könyvelő szept. 11-én jegyet váltott Kulin Sándor jármii földbirtokos kedves leányával, Vilma kisasszonnyal.

— Választás. F.-Bánya város tiszti ügyészévé szept. 24-én megejtett választás alkalmával Dr. Sereghy Béla n.-károlyi ügyvéd, vármegyei tb. tiszti alügyész választatott meg.

— A választók névjegyzékét a jövő évre a központi választmány végleg megállapította. A város bel- és külterületén és a hegyen összesen 1600 a választók száma.

— Esperes választás. A máramaros-ugocsai egyházmegyében üresedésben levő esperesi állásra a napokban bontották fel Nagy-Szőllősön a presbitériumok szavazatait. Általános többséggel Szikszay Zoltán m.-szigeti reform, lelkész választatott meg. Szavazatokat kaptak még Bikky Ferencz gyulai, Tóth Ferencz téesői és Tegze László fertős-almási lelkészek. A megválasztott esperes a fiatalabb lelkészi generáció egyik rokonszenves, ambiciózus tagja, a ki kiváló szónok és ügyes adminisztrátor. Működéséhez az egyházmegye szép reményeket fiiz s a 36 éves ifjú esperes tevékenységétől sokat vár.

— Jótékonyság. Meszlényi Gyula püspök a f.-gyarmati r. k. templom építési költségeire 1200

k.-át. a vitkai r. k. lelkészlak és a csengeri r. k. iskola javítására 400—400 k.-át, a tibai r. k. iskola épület vételárának törlesztésére 1500 k.-át, a budapesti műegyetemi hallgatók körének 100 k.-át, adományozott.

— A hegyközség költségvetését, mint közöltük, a legközelebb tartott hegyközségi közgyűlés nem fogadta el. A határozatot többen megfellebbezték a tanácshoz, amely a határozatot megsemmisítette s a választmányt utasította, hogy a költségvetést terjeszsze újból a közgyűlés elé. Az indokolás igen helyesen arra támaszkodik, hogy a közgyűlésnek nincs joga a költség- vetést minden indokolás nélkül csak visszadobni, mert ez által az válnék lehetővé, hogy egy törvény alapján megalkotott intézmény töröltessék s fentállása lehetetlenné tétessék. Vitassa meg a közgyűlés a költségvetést, egyes tételeit változ