Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-18 / 38. szám

SZATMAR-NEMETI. Szept. 18. kék és sertések első darabja után 4 fill., minden további drb. után 2 fillér bélyeg-illeték lett meg­állapítva. — A szent-Mihály napi országos vásár vá­rosunkban f. hó 25 és 26-án fog megtartatni. — Értesítés. A helybeli status quo izraelita hitközség elöljárósága figyelmezteti híveit, hogy az eddig ki nem adott imaházi üléseket 1900 szep­tember 18., esetleg 20-án a délutáni órákban fogja szokott helyiségében nyilvános árverésen bérbe adni és miután már kevés kiadandó ülések vannak, érdekükben áll azoknak, kik ülésre reflektálnak, hogy az árverés alkalmával megjelenjenek. Szat­mári 1900. szept. 17. Az elöljáróság. — A 8erte8vész Erdődön, Zaj tán megszűnt, s zárlat feloldatott. — A lépfene Mikolában és Lázáriban fellé­pett, a zárlat elrendeltetett; Erdődön ellenben megszűnt s a zárlat feloldatott. — A szatmármegyei gazdasági egyesület által Szatmáron, 1900. szeptember 30-án tartandó ló­verseny feltételei. A II—V. számit futamok jóvá­hagyva a „Magyar Lovar-Egylet“ által. I. Mező­gazdák versenye. Dij 200 korona. Ebből 120 ko­rona az elsőnek, 60 korona a másodiknak, 20 ko­rona a harmadik beérkező lónak. Táv. kb. 1600 m. Futhat minden Szatmár-Németi sz. kír. városi és szatmárvármegyei földmivelő kis gazdának tu­lajdonát képező 3 éves és id. lova. Nyereg nélkül lovagolandó. Nevezés még a verseny napján is el- fogadíatik. Tét nincs. II. idegenek versenye. Szat­márnémeti sz. kir. város dija : 800 korona a győz­tesnek ; második ló tétek összegét nyeri. 3-ik tétét menti. Nyitva 3 év. és id. belföldi lovak részére, melyek 1899—1900. években 1800 korona ért. ver­senyt nem nyertek. Lovagolva urlovasok által. Távolság 2000 in. Legalább 2 különböző tulaj­donoslovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Teher 3 év. 60 kgr., 4 év.-nek 63 kgr., 5 év. és idősebbnek 65 kgr., telivéreknek 7 kgr. több; minden 500 korona össznyeremény után 1 kgramm több halmozva 5 kgramig. Tét: 20 korona, f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 22. III. Hölgyek dija. Dijak: 1-ső dij 400 (corona érték, 2 dij 100 ko­rona értékű tis/.teletdij. Sikverseny, nyitva Szat- mármegyében nevelt 3 év. és id. szatmánnegyei gazdasági egyesületi tagok tulajdonában levő félvér lovak részére, lovagolva urlovasok vagy szatmár- inegyci gazdasági egyesületi tagok, illetve utóbbiak fiai által. Táv. 1600 m. Teher : 70 kgrm., 3 évesnek 5 kgr. kevesebb. Nevezési zárnap szeptember 22. IV. Tenyész verseny. A nagyméltóságu földmive- lcsügyi m. kir. miniszter ur dija: 1000 korona; ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona a má­sodiknak. Legalább 4 különböző tulajdonos lo­vának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Vadász­verseny szatmánnegyei vagy Szatmár-Németi szab. kir. városi birtokosok tulajdonát képező s S at- mármegyében nevelt 4 év. és id. félvér tenyé.-z loyak részére, lovagolva urlovasok vagy szaftnál'- megyei gazdasági egyesületi tagok, illetve utóbbiak fiai által. Táv: körülbelül 4000 m. Teher : 75 kgr., 4 év.-nek 5 kgr. kevesebb. Tét : _0 kor. f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 22. V. Akadály ver­seny. Dij 500 korona az urlovasok szövetkezetétől ; 300 korona adva a Magyar lovaregylet által a földművelésügyi miniszter ur által engedélyezett subventióból,— összesen 800 korona készpénz a nyertesnek. 2-ik ló tétek összegét nyeri. 3-ik ló tétét rijepth 4 éves ősid. b-^földi lo/ak részére, melyek 1899 —1900. évben 1800 korona értékű versenyt nerfj nyertek. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Tá­volság körülbelül 4000 m. ; teher 4 év 65 kg. 5 év; 70 kg., 6 év és id. 7 kgr., félvéreknek 5 kg. engedmény. Minden akadályversenyben nyert 500 korona össznyeremény után 1 kg. több halmozva 8 kgig. Urlovasok. Tét: 20 korona f. v. f. Ne­vezési zárnap szeptember 22. Általános szabályok. L Az írásbeli vagy távirati nevezések Poszvék Nándor gazdasági egyesületi titkárhoz (Szatmár, Rakóczy-utcza 34. sz) intézendők s utóbbiak 48 óra alatt Írásban megerősítendők. 2. A nevezés alkalmával ló kora, színe, neme, leszármazása, va- jcjtTjint vjeqcjq terhe bejelentendő. 3. Tétek ne? yqzéssel egyidejűleg ugyancsak a fenti czitnre be­küldendők. 4. Nevezési zárnap szeptember 22. esti 8 óra. S'.atmár, 1900. augusztus hó 16. A verseny bizottság. Elnök: Domahidi Sándor, Igazgatóság: Domahidi Irtván, Hármán Mihtly, Kende Zsigmond, Ludmann Gyula, Magyar Elek, Nagy László. Intézők: Dr. Böszörményi Emil, Kovásznay Zsigmond. Bíróság : Szeidahelyi Ágos­ton, Sváiczer Gábor, bér. Kovács Jenő. Mázsára Ügyelő; Nagy Aladár, pálya felügyelő; Pethő Cjyörgy. jnditó,: Kqvásznay ^dgiqond. Titkár és totalizateurért felelős: Poszvék Nándor Verseny­tér a hidontuli u. n. Lókertben. Kezdete d. u. 2 órakor. Este tánczmqlatság a Kossulh-kerti kioszkban. Kezdete 9 órakor. Belépti-jegy sze­mélyenként 2 kor., családjegy 6 kor. — Kossuth születésnapja. A fővárosi 1848— 49-i és a Kossuth nruzeum szeptember 19-én ün­nepelendő születésnapról a következőket Írja : Hogyan ünnepeljük meg Kossuth születése napját? Hazánk nagyasszonya, Ruttkayné, Kossuth Lajos nővére elbeszélte, hogy Amerikában többször Saatmár, 1900 __ _____ vett részt a nagy Washington születése napja megünneplésében. Egész Amerika hálát imádko­zik, ünnepel és mulat Washington születése nap­ján. Minden üzlet zárva, csak a vendéglők és mulatóhelyek telvék e nagy napon. A leggazda­gabb és legfinnyásabb uracsok a nép közé ve­gyülnek ; pénzt, ruhát osztogatnak a szegények­nek, a kiket ez alkalommal mindenütt megven­dégelnek, hogy e legnagyobb örömünnepen ne lásson szükséget senki Amerikában. Ünnepeljük mi is igy Kossuth Lajosnak, az emberiséé dis^b nek, a valóban legnagyobb magyarnak, tünk örök büszkeségének születése napjátTSzep- tember 19-ike legyen nemzetünk legnagyobb ün­nepe mindörökké. Nem magyar az, korcsfajzat az, a ki nem tiszteli az ő szent emlékezetét. Szüle­tése napján díszítsük föl házainkat nemzeti öröm lobogókkal. Imádkozzunk, adjunk hálát a Magya­rok Istenének a mi második megváltónkért. Min­den városban, de még a legutolsó községben is vendégeljük meg a még élő 1848—49-iki hős honvédeket. Helyzetünkhöz mérten gyakoroljuk a jótékonyságot e nagy napon. A kitől telik, te­gyen alapítványt e nap emlékezetére a Kossuth kultusz ápolására. Végre mulassunk és csupa szabadság és harczi-dalokat Kossuih-Indulót és Kossuth-nótákat daloljunk és húzassunk a nagy örömünnepnapon. E nap emlékezetére az ország mindama iskoláinak, a kik még Kossuth képét nem bírják, megkeresésükre ingyen tisztelet pél­dányt küld a fővárosi 1848—49-i muzeutn ala­pítója, gróf Kreith Béla. — Hirtelen halál. Poposzku Janos nyug. cs. és kir. kapitányt, ki jelenleg az »Első magyar bizt. társaságinál volt alkalmazásban, tegnap d. u. a hivatal helyiségeben szivszélhüdés érte — Papp Béla és társai bűnügyében a kir. Kú­ria f. hó 13-án tárgyalta a védők részéről beadott semmiségi panaszokat. A szenzácziós bűnügy Bu­dapesten is nagy közönséget vonzott, mely a Kúria tárgyaló-termet zsuffolásig megtöltötte. A legfelsőbb bíróság a következőleg alakult meg: elnök: Czorda Bódog, tagok: Székács Ferencz dr. előadó, Miicó Miklós, Nyers Lajos, Hieronymi Béla, Podhorányi Gyula dr. és Garam Jenő kú­riai birák. A vádhatóságot maga a korona-ügyész Hammersberg Jenő képviselte. Papp Bélát és Zsoldics Mihályt Dr. Kelemen Samu és Dr. Her­man Lipót védelmezték a Kúria előtt is. Papp Zoltán nem gondoskodott védőről, igy részére Dr. Günther Antal fővárosi ügyvéd rendeltetett ki védőül. A bűnügyet Székács Ferenc;', előadó ismertette, valamint a végtárgyalás lefolyását is: A korona-ügyész a védők előtt nem óhajtott be­szélni, minél fogva az elnök a védőknek adta át a szót. Dr. Herman szólott elsőnek, védelme alap ját itt is arra fektette, hogy Zsoldics egészen zsarnoki ura befolyása alatt cselekedet', elvaki- totta az ígért 2000 fi t is, igy tette nem esik oly súlyos beszámítás alá, hogy halált érdemelne. Utána Dr. Kelemen emelt szót. Beszéde, úgy éles dialektikájával, mint hatásos előadásával a legfelsőbb biróság körében is méltó feltűnést kel tett. O is arra alapította a védelmet, a mire a végtárgyaláskor, hogy t. i. Papp Béla oly családi terheltséggel bir, hogy nem lehet feltételezni nála a higgadt, komoly, ép elhatározási és cselekvő­képességet, szóval, hogy nem normális lelkű em­ber. Kéri azért semmiségi panaszának figyelembe vételét s védencze lelki állapotának az országos orvosi igazságügyi tanács által leendő felülvizs­gálását, mert ő a vidéki orvos-szakértők véle­ményében megnyugvást nem találhat. Hivatko­zott arra is, hogy a bűntett elkövetésében töb­ben vettek részt. Továbbá, hogy véiencze bün­tetlen előéletű s mindezek alapján kérte az első bírósági Ítélet megváltoztatását. A nagy hatással előadott beszédet a korona-ügyész elismerő szavakkal honorálta s aztán a védők által fel­hozottak czáfoiásába kezdett. A vádbeszéd után a Kúria visszavonult s rövid idő múlva az elnök kihirdette az Ítéletet, mely szerint a Kúria a semmiségi panaszt elutasítja. így az esküdtszék Ítélete jogerős, Papp Béla sorsán csak a királyi kegyelem segíthet. De hogy a Kúria kegyelmi tanácsa mit határozott, vájjon felterjeszti-e ke­gyelemre legfelsőbb helyre Papp Bélát, ez még most titok. — A kínai császárné kivégzése. Az immáron lió/.rc került s a; európai csapatok fogságában le­vő kínai anyacsászárnőt halálra Ítélték. Mielőit a kivégzés megtörténnék, a német császár sürgönyi- !eg intézkedett, hogy a császárné kívánságát tel­jesíteni kell. Megkérdezték tehát a keresztények nagy gyűlölőjét, hogy mi az utolsó kívánsága, mire a császárné igy felelt: „Hallom, hogy Buda­pesten van egy kitűnő élclap, melynek „Mátyás Diák“ a czimo. Erre fizessenek elő s ha ide érke­zik, fordítsák le kinai nyelvre. Elakarom olvasni a jövő évfolymait is.“ Mi ehez a kábelen érkező hír­hez csak azt jegyezzük meg, hogy a „Mátyás Diák“ előfiztési ára negyedévre 3 korona és hogy a kiadóhivatal (Budapest, Sarkantyus-utcza 3.) szí­vesen küld mucatványszátnot, hogy mindenki meg­győződhessék arról, hogy a kinai császárné ér­deklődése és kívánsága teljesen jogosult. ‘ — Esterházy mint király. A mikor nagy Napoleön Ausztria ellen viselt háborút, kiáltványt bocsátott ki, melyben arra hívta föl a magyarokat, hogy rázzák le az osztrák igát; sőt nehány diadalmas csata után egész ko­molyan foglalkozott az önálló független magyar királyság fölállításával. Szokásától eltérően nem saját emberei közül ültetett volna valakit a magyar trónra, hanem fölajánlotta a koronát Esterházy herczegnek, a ki azonban nem fo­gadta el s a nemzetben sem keltett viszhangot a fölkelésre hivó kiáltvány. A háború Ausztriával s mondhatjuk, egész Európával folyt tovább Ezt a korszakot tárgyalja most az a nagyszabású diszmü, melynek gyönyörűen illusztrált IV. és V. füzete már megjelent. Az egész történelmi munka czime : Magyarország a XlX-ik században, írásban és képek­ben, szerkesztője és kiadója Pálfy terencz budapesti ügyvéd, a ki óriási munkát végzett az adatok gyűjtése, az anyag megválogatása és a remek szép illusztrácziók megszerzé­sével. Valóban diszmüvet kap az előfizető, a ki füzeten- kint összegyűjti s igy alig érezhető pénzösszeggel szerzi meg, mert a havonkint megjelenő fűzetek ára egy korona. Az egész világ történelmét öleli föl a munka, visszapillan­tást vetve az ó-kortól kezdve minden jelentősebb ese­ményre s ezzel párhuzamosan tárgyalva a XIX-ík század történelmét érdekes, von zó és tárgyilagos előadásban. Hogy némi fogalmat adjunk az érdeklődőknek, felemlít­jük, hogy az utolsó füzet45. szilben nyomott íllusztráczión kivül Xlif. Leó pápát adja mümellékletül. A diszes mü iránt érdeklődök forduljanak Pálfy Ferencz czimére : Bu­dapest, VII., Erzsébet-körut 29. Felelős szerkesztő : Mátray Lajos. Főmunkatárs: Nagy Károly. T erményárak a legutóbb megtartott hetivásáron. TERMÉNYEK Méterm ázsánként frt kr. II frt kr. Tiszta búza .... 6 40 6 50 Kétszeres.............. 5 20 5 30 Rozs ............. 5 30 5 4 0 Árpa ................... 4 50 4 6 0 Zab...................... 4 20 4 3 0 Tengeri................ 6 40 6 3 0 Kása................... 10 0 0 ii — Fehér-paszuly . . . 6 00 5 00 Tarka „ .... _--­— — Sz ilva................... 20 — 2 2 — „ füstölt . . . _ — — — Sz alonna.............. 60 — 65 — Krumpli zsákja 1 30 i 40 Tisztelettel hozom a n. é. közönség szives tudomására, hogy helyben, a Gutt- man-féíe palota Kölcsey-utczai bolthelyi­ségében, egy jól berendezett antiquariummal egybekötött nyitottam. J Raktáron vannak a hazai és külföldi írók jelesebb müvei, melyeket teljesen uj példányokban méíyein leszállított ár­ban árusítok. A közeledő őszi és téli idény alkal­mából ajánlom több ezer kötetből álló köícsön-könyvtáramat, melynek össze állítá­sánál költséget nem kiméivé, különös gon­dot fordítottam, hogy csakis első rendű ki­váló müveket és szórakoztató olvasmányo­kat bocsássák a n. é. közönség rendelke­zésére. Továbbá ajánlom jól berendezett könyvkereskedésemet melyben a legújabb dobozos levél-papirok, emlékkönyvek, albumok, iskolai iró- és rajz- szerek jutanyoi árban kaphatók. A n. é. közönség szives pártfogását kérve, maradtam kiváló tisztelettel Weisz Endre. Képes levelező-lapok nagy választékban. Modena nyelveket, Franezia, Angol, Oiasz, Spanyolt ala­posan oktat, egy a városunkban állandóan megtelepedett, nyelvünk elméletét és szelle­mét is alaposan ismerő és az említett nyel­vekből a prágai cs. kir, német egyetemen, képesített nyelvtanár. Czime: Kraosz Soma nyelvtanár, Deák-tér 18. özv. Török Istvánné urnö házában.

Next

/
Thumbnails
Contents