Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-14 / 33. szám
dezésével es eredetiségével, de gazdagságával is szinte az első valamennyi közt. Csak a főbbeket említettük meg, amelyek nemcsak a szakemberek figyelmét kötik le, de általában a világkiállítást megtekintő nagy közönség figyelmét is rendesen magukra vonják. Ország-világ hírül veszi a párizsi világkiállításról a magyar nemzet haladását, örvendetes emelkedését, sok olyan tekintetben, a melyekben féltékenyen tekinthetnek szomszédaink reánk! Adja a népek Istene, hogy iparkodó hazánk az ipar és kereskedelem tekintetében is elérje azt az emelkedést, mely a nemzetek gazdagságát jelenti, mert csak ekkor és csak igy válik testté az a száló ige, amely a legnagyobb magyarnak Széchenyi Istvánnak ajkairól elreppent, midőn azt mondá, hogy: »Magyarország nem volt, hanem lesz.« Városi közgyűlés. 1900. augusztus 13. Az aug. havi közgyűlés a városatyák kevés számú jelenléte mellett tartatott. A gyűlésen, a főispán a megjelenésében akadályozva lévén, Hérmán Mihály polgármcstei elnökölt. A hitelesítésre vonatkozólag szükséges intézkedések megtétele után főjegyző olvasta a polgármester havi jelentését a törvényhatóság életében julius hó folyamán előfordult nevezetesebb mozzanatokról. Kiemeljük belőle, hogy a hegyi vasút igazgatósága a személykocsikat szaporítani fogja, mig ez meg történhetik, addig a N.-Somkut-gilvácsi vonattól kölcsönkért kocsikkal segít a hiányokon. A vasútnál történt gyakori kisiklásokról a polgármester a kormányhoz jelentést tett. A rendőrfőkapitányt pedig utasította, hogy a szükséges ellenőrzést ő is teljesítse. A havi jelentéshez Mátray Lajos biz. tag lapunk szerkesztője szólott hozzá, kiemelvén, hogy a jelentés azon része, hogy a vasút igazgatósága intézkedett az iránt, hogy a személyzet megfelelő legyen s a meg nem felelőket elbocsátotta, nem felel meg a tényeknek. A napokban is az történt, hogy a hegyi állomás váltóőre elbocsáttatott s a főnök a váltást cselédje által végeztette s a hibás váltás miatt történt a kisiklás. Polgármester válaszolja, hogy miután a vasút dolgában úgyis interpelláczió tétetik, ne tárgyalja most a közgyűlés t kérdést, hanem vegye tudomásul a havi jelentést. A közgyűlés ezen szellemben határozott. Tárgyaltatott ezután Kovács Leó interpel- lácziójaa hegyi vasúti kisiklások tárgyában. Szerinte a kisiklások azért történnek, mert a vasút töltése 8 c. m.-el lesüppedt s igy lejebb van a vágány az államvasutak vágányánál. Ezen azonban egy napi szünet alatt lehet segíteni. Másik ok az, hogy oly merész kanyarulatokon nem szabad 8 kerekű kocsikat használni, az állam- vasút sem alkalmaz, a hegyi vasút üzlelkezelő- sége pedig, mivel a személyforgalom igen nagy arányokat öltött, ilyen 8 kerekű kocsikat alkalmaz, a mely pedig nagyon hosszú s ezért a kanyarulatoknál könnyen kisiklik. Szatmár, 1900 deg tekintettel, mely egyszerre hatott és pillanat alatt zavart meg. — Yalamit elrejtettél ? — Én . . . dadogá Ilon ? — Igen, igen, te — egy levél . . . Add ide, látni akarom ! — Én ? Nem ! — Ne tagadd . . . — Atyám I — Láttam, mikor elrejtetted. Ilona megscmmisülten állott, a tiltakozás, a tagadás hiába lett volna. Remegő kezével kebléhez nyúlt, kivette és átadta a levelet. Mikor átnyújtotta atyjának, ingadozó léptekkel az ajtó felé tartott. — Maradj ! — szólt komoran, parancsolólag atyja, a ki összeránczolt homlokkal futotta át a sorokat. Megtévedt gyermek. Te és egy versfaragó: te a gazdag, a büszke nemes család sarja és egy szegény, egy földhöz ragadt fiatal ember! Hogy tudtál ennyire megfeledkezni magadról. Akarom, érted akarom, hogy elszakadj tőle, különben lesz gondom rá. Atyja eltávozott és Ilon halványan roskadt a támlányba. Arczát elrejtette, zokogott, sirt fájdalmasan. Gyermekes szive egy agyontiport boldogságot siratott meg. Rövid nehány óra telt el. S Z A T MAR-NÉMETI Polgármester előadja, hogy olyankor, midőn a személy forgalom nem szünetelt, 2 kisiklás történt. Elösmeri a polgármester, hogy a kisiklás a töltés lesüppedése miatt történt. Ennek oka az, hogy igen magas töltést kellett a méntelepnél csinálni, s ahoz idő kell, mig az uj töltés az államvasutak régi, megüllepedett töltéséhez hozzá simul. Különben a legnagyobb elővigyázat történik az itteni közlekedésnél, a mit- igazol az is, hogy eddig csak 1—1 kocsi egyik- 1 vége siklott ki és semmi szerencsétlenség nem történt. A vonatra különben az országos felügyelőségnek is gondja van, a kisiklások oda esetről esetre megtáviratoztatnak. Ezért nein látja szükségét annak, hogy most erélyesebb intézkedést tegyen a közgyűlés, mert ennek esetleg az a következménye is lehet, hogy a vasút üzeme egyidőre szünetelne , a mi a közönségre is kényelmetlen lenne. Intézkedés történik az iránt is, hogy az állomásokon a panaszkönyv kitétessék. Második interpellácziója Kováts Leónak a kaf- tános zsidók bevándorlása s a hébernyelvü ezég- táblák alkalmazása ellen irányult. Kifogásolja, hogy vagyontalan elemek vándololnak be; és hogy ez elem bevándorolása miatt a pálinka bódék nagyon elszaporodtak. A polgármester válasza szerint idegen czégtáblák csak is az u. n. kóser üzleteken vannak alkalmazva, mint p. keresztény kereskedők is meg teszik azt, hogy ily táblákkal jelzik, hogy náluk kóser edények is kaphatók. Ez vallási dolog, s ennek megszünetetésére ő törvényes alappal nem rendelkezik. A pálinkás-bódék engedélyezése megszorittatik. Kovács Leo megjegyzi, hogy a kóser ital étel stb. árulását magyarnyelvű czégtáblákkal is lehetne jelezni. Külföldön is az illető nemzet nyelvén hirdetik az ilyet. Az idegen czégtáblák alkalmazása a kaftános zsidók érdekében történik, akik megyarul nem tudnak. Szorítsuk őket hogy tanuljanak meg magyarul olvasni. — Polgármester felvilágosításai után a közgyűlés a választ tudomásul yette. Ezután a kormány-rendeletek tárgyaltattak. A földmivelésügyi miniszter a város azon felterjesztésére, hogy a munkás közvetítői állást ne rendszeresítse, azt válaszolta, hogy tegye megfontolás tárgyává a kérdést újból a törv. hatósági bizottság. A közgyűlés kimondotta, hogy munkás közveliőül a gazdasági tanácsost alkalmazza. Ezután a tanácsi előterjesztések következtek. A Kossuth-kerti fürdő építésének megkezdése tárgyában tett tanácsi intézkedések tudomásul vétettek, valamint azon jelentés is, hogy a f. é. ápr. havában törölt állami adók után 408 K. közs. adó töröltetett. A gazd. tanácsos az erdőket junius és jnlius hóban megvizsgálta, a mi szintén tudomásul vétetett. A közgyámi hivatalhoz 1901. márcz. 31-ig egy dijnok alkalmazása engedélyeztetett a gyámpénztári tartalékalap teihére. . Az ipartariács jegyzőjéül Tankóczi Gyula tanácsjegyző megválasztatott. Következtek a gazdasági bizottság előtér jeszlései. Az óvoda ügyben a gazdasági szakbizottság azt javasolja, hogy az uj óvoda az ev. ref. egyház Rákóczy'-utczai telkén építtessek. Az egy telkeni kettős óvoda eszméje ejtessék el, valamint az is, hogy a város két különböző pontján szerveztessék 2 külön óvoda. Az előbbi terv közegészségi és czélszerüségi szempontból nem előA zokogás, a sirás egészen kimerítette. Sápadtan, tehetetlenül, szóilanul hevert, úgy találta az édes, a szerető anya. — Gyermekem, leányom, Ilon! Az égre csak egy szót. Mi történt veled? Ilona nem felelt, csak fájdalmasan nyitotta fel szempilláit s aztán hirtelen lezárta. Megrettentette ez a szerető anyát s karjaiba ölelte gyermekét. — Gyermekem, leányom, Ilon — szólj, beszélj, mi történt veled . . . Nem szól ... És én itt tehetetlenül kínozom . , . Or «rost! orvost azonnal! A villany-csengőhöz futott, cselédségért kiabált s pár pillanat múlva össze futott a kastély minden lakója. — Orvost! orvost! Ebben a pillanatban lépett be Ilon édes atyja is. — Mi történt itt? — Nézd, nézd, leányod . . . vége . . . Orvost! Orvost! Hát mit álltok itt? . . . Takarodjatok . . . Nem! nem! . . . ötven aranyat adok annak, a ki legelébb orvossal tér vissza; Ez megtette a hatását és a cselédek rohanni kezdtek. Ilona apja egy pillantást vetett aléllan fekvő leányára, hirtelen felemelte a fejét és dörgő hangon kiáltott a cselédek után: Megálljatok! ... Száz aranyat adok annak, aki elébb előhozza azt a poétát. Augusztus 14. nyös, az utóbbi pedig a város jelenlegi anyagi helyzete miatt keresztül nem vihető. Hanem ép.t- tessék és szerveztessék most csakis a jelzett telken 1 óvónős óvoda 50.000 koronát meg nem haladó költséggel, 80 gyermek számára, a németi óvoda mintájára. Főjegyző indítványozza, hogy ne mondja most ki a közgyűlés, hogy melyik telken épit, mert ezzel elébe vágna azon rendkívüli közgyűlés határozatának, mely a telekvétel ügyében dönteni hivatva lesz. Mátray Lajos kifogásolja, hogy a telek ajánlatra nézve a kiküldött bizottság véleménye nem kéretett ki. Nagy Barna a Rákóczy-utczát óvoda szervezésére alkalmasnak nem tartja. Eddig is nagy forgalmú utcza volt s most meg a villamos vasul is oda jő. Ilyen helyen levő óvodába egy szüle sem küldhetné el gyermekét. Teljesen osztjuk álláspontját. Többek hozzászólása után abban történt megállapodás, hogy a szakosztály véleményének 1-ső részét, hogy t. i. jelenleg csak egy egyes óvodát épit a város a közgyűlés elfogadja. A másik részét azonban nem, hanem utasítja a tanácsot, hogy az ajánlatba hozott három telek tulajdonosaival a szerződést kösse meg s a rendkívüli közgyűlés fog a telkek közöl választani. Biky Károly szatmári ev. ref. esperes lelkész részére a 600 írt személyes pótlék f. évi jul. 1 tői tekintettel egyházi és irodalmi téren kifejtett tevékenységére és érdemeire megszavaztatott. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy a zsa- dányi kerülőházat és a hozzá tartozó földeket Botos György volt kerülőnek eladja. Ez ügyben, minthogy törzsvagyon eladásáról van szó, rendkívüli közgyűlés fog végleg határozni. Az erdész fizetésének az egyes tételeket összeadva 1400 K.-val emelkedése inditványoz- tatván, Mátray Lajos sajnálattal jelenti ki, hogy nincs azon helyzetbe, hogy a város jelenlegi anyagi helyzetére tekintettel a javastatot elfogadhassa. Tiszti főügyész megjegyzi hogy a fizetést azért kell emelni, mert máskülönben képzelt erdészét a város elveszti s az is megeshetik, ha a csekély fizetésre oki. erdész nem jelentkezik, hogy a város erdei állami kezelésbe mennek átal. Többek hozzászólása után közgyűlés a szakosztály javaslatát elfogadta. Az erdész törzsfizetése e szerint 1200 fit, 200 lakbér és 400 fit utiálialány. Mi leghelyesebbnek tartanok, ha az erdész a felmutatott tisztajövedelemből bizonyos perczentet kapna. A dalünnepély alkalmával fizetett 100 kor. dij a dalegyletnek nem engedtetett el. Az adóbecsüsök csizma pénze megszavaztatott azon körülmény alapján, hogy 2 becsüsi állás betöltve nem lévén, ezek dolgait is a meglevő 2 becsüs végezte el és igy bizony sokat koptatták a csizmájukat A segély azonban csak mostanra szól. A jogügyi szakbizottság előterjesztései vétetvén tárgyalás alá, közgyűlés kimondotta, hogy ha bár csakis ősi gyakorlat szól mellette, a város által az egyházaknak adományozott földek adóját ezután is fizeti, de azon földekét nem, melyeket az egyházak vettek, vagy örököltek. A németi gazdaság használatában levő bika legelő adóját a közgyűlés, tekintettel az összeg csekélységére s a gazdasági egyesület anyagi helyzetére, nem engedte el. Girottán János özvegye részére évi 164 K. nyugdíj utaltatott f. é. jun. 1-től. A hatósági átiratok, Maros-Torda és KoloZs megye átirata a magyar ipar pártolása iránt; N.- Várad átirata a helység-nevekről szóló törvény végrehajtása tárgyában, elfogadtatott. Végül a közgyűlés Hérman Mihály polgár- mester, Békessy Géza, Dr. Vajay Károly, Ferenczy János. Koós Gábor részére 4—4 heti szabadságot engedélyezd. Többen felszólaltak az ellen, hogy a segéd személyzet is annyi szabadság időt igényel és kér, mint a főbb hivatalnokok. Polgármester felvilágosítja a közgyűlést, hogy a szabadságolások komoly okra történnek és úgy, hogy az ügymenet fenakadást ne szenvedjen. Szerencsétlenebbek voltak Fogarssy József és Gönczy Béla rendőrtisztek, a kiknek 4 heti szabadság iránti kérelmét, mivel azt a főkapitány a sok munka miatt nem véleményező áte, a közgyűlés sem adhatta meg. Kissé furcsának tartjuk a dolgot, midőn a főkapitányi hivatal más tisztviselői a 4 heti szabadságot megnyerték. Végül Cziegler Zsuzsánna szülésznői oklevelének kihirdetésével a közgyűlés d. u 7<6 órakor véget ért. HIRE k. — Ö Felségét a királyt 70-ik születés napja alkalmából a megye, Gróf Hugonuay Béla főispánnak a csütörtöki közgyűlésen tárgyalt ide vonatkozó indítványa értelmében feliratilag üdvözli. — Üdvözlés. Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert a vármegye csütörtökön tartott közgyűléséből, mezőgazdasági politikájáért és a megye érdekében tanúsított közhasznú tevékenységéért Jékey Mór indítványára táviratilag üdvözölte. — Láng Lajos v. b. t. t. N.-Bánya város orsz. gy. képviselője e hó 24-én választókerüle