Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-14 / 33. szám

dezésével es eredetiségével, de gazdagsá­gával is szinte az első valamennyi közt. Csak a főbbeket említettük meg, ame­lyek nemcsak a szakemberek figyelmét kötik le, de általában a világkiállítást meg­tekintő nagy közönség figyelmét is rende­sen magukra vonják. Ország-világ hírül veszi a párizsi vi­lágkiállításról a magyar nemzet haladását, örvendetes emelkedését, sok olyan tekintet­ben, a melyekben féltékenyen tekinthetnek szomszédaink reánk! Adja a népek Istene, hogy iparkodó hazánk az ipar és kereskedelem tekinteté­ben is elérje azt az emelkedést, mely a nemzetek gazdagságát jelenti, mert csak ekkor és csak igy válik testté az a száló ige, amely a legnagyobb magyarnak Szé­chenyi Istvánnak ajkairól elreppent, midőn azt mondá, hogy: »Magyarország nem volt, hanem lesz.« Városi közgyűlés. 1900. augusztus 13. Az aug. havi közgyűlés a városatyák ke­vés számú jelenléte mellett tartatott. A gyűlésen, a főispán a megjelenésében akadályozva lévén, Hérmán Mihály polgármcstei elnökölt. A hitelesítésre vonatkozólag szükséges in­tézkedések megtétele után főjegyző olvasta a polgármester havi jelentését a törvényhatóság életében julius hó folyamán előfordult neveze­tesebb mozzanatokról. Kiemeljük belőle, hogy a hegyi vasút igazgatósága a személykocsikat szaporítani fogja, mig ez meg történhetik, addig a N.-Somkut-gilvácsi vonattól kölcsönkért kocsikkal segít a hiányokon. A vasútnál történt gyakori kisiklásokról a polgármester a kormányhoz jelentést tett. A ren­dőrfőkapitányt pedig utasította, hogy a szüksé­ges ellenőrzést ő is teljesítse. A havi jelentéshez Mátray Lajos biz. tag lapunk szerkesztője szólott hozzá, kiemelvén, hogy a jelentés azon része, hogy a vasút igaz­gatósága intézkedett az iránt, hogy a személy­zet megfelelő legyen s a meg nem felelőket el­bocsátotta, nem felel meg a tényeknek. A napok­ban is az történt, hogy a hegyi állomás váltóőre elbocsáttatott s a főnök a váltást cselédje által végeztette s a hibás váltás miatt történt a ki­siklás. Polgármester válaszolja, hogy miután a vasút dolgában úgyis interpelláczió tétetik, ne tárgyalja most a közgyűlés t kérdést, hanem vegye tudomásul a havi jelentést. A közgyűlés ezen szellemben határozott. Tárgyaltatott ezután Kovács Leó interpel- lácziójaa hegyi vasúti kisiklások tárgyában. Sze­rinte a kisiklások azért történnek, mert a vasút töltése 8 c. m.-el lesüppedt s igy lejebb van a vágány az államvasutak vágányánál. Ezen azon­ban egy napi szünet alatt lehet segíteni. Másik ok az, hogy oly merész kanyarulatokon nem szabad 8 kerekű kocsikat használni, az állam- vasút sem alkalmaz, a hegyi vasút üzlelkezelő- sége pedig, mivel a személyforgalom igen nagy arányokat öltött, ilyen 8 kerekű kocsikat alkal­maz, a mely pedig nagyon hosszú s ezért a kanyarulatoknál könnyen kisiklik. Szatmár, 1900 deg tekintettel, mely egyszerre hatott és pillanat alatt zavart meg. — Yalamit elrejtettél ? — Én . . . dadogá Ilon ? — Igen, igen, te — egy levél . . . Add ide, látni akarom ! — Én ? Nem ! — Ne tagadd . . . — Atyám I — Láttam, mikor elrejtetted. Ilona megscmmisülten állott, a tiltakozás, a tagadás hiába lett volna. Remegő kezével keblé­hez nyúlt, kivette és átadta a levelet. Mikor át­nyújtotta atyjának, ingadozó léptekkel az ajtó felé tartott. — Maradj ! — szólt komoran, parancsolólag atyja, a ki összeránczolt homlokkal futotta át a sorokat. Megtévedt gyermek. Te és egy versfaragó: te a gazdag, a büszke nemes család sarja és egy szegény, egy földhöz ragadt fiatal ember! Hogy tudtál ennyire megfeledkezni magadról. Akarom, érted akarom, hogy elszakadj tőle, különben lesz gondom rá. Atyja eltávozott és Ilon halványan roskadt a támlányba. Arczát elrejtette, zokogott, sirt fáj­dalmasan. Gyermekes szive egy agyontiport boldogsá­got siratott meg. Rövid nehány óra telt el. S Z A T MAR-NÉMETI Polgármester előadja, hogy olyankor, mi­dőn a személy forgalom nem szünetelt, 2 kisik­lás történt. Elösmeri a polgármester, hogy a kisiklás a töltés lesüppedése miatt történt. En­nek oka az, hogy igen magas töltést kellett a méntelepnél csinálni, s ahoz idő kell, mig az uj töltés az államvasutak régi, megüllepedett tölté­séhez hozzá simul. Különben a legnagyobb elő­vigyázat történik az itteni közlekedésnél, a mit- igazol az is, hogy eddig csak 1—1 kocsi egyik- 1 vége siklott ki és semmi szerencsétlenség nem történt. A vonatra különben az országos felügye­lőségnek is gondja van, a kisiklások oda eset­ről esetre megtáviratoztatnak. Ezért nein látja szükségét annak, hogy most erélyesebb intézke­dést tegyen a közgyűlés, mert ennek esetleg az a következménye is lehet, hogy a vasút üzeme egyidőre szünetelne , a mi a közönségre is ké­nyelmetlen lenne. Intézkedés történik az iránt is, hogy az állomásokon a panaszkönyv kitétessék. Második interpellácziója Kováts Leónak a kaf- tános zsidók bevándorlása s a hébernyelvü ezég- táblák alkalmazása ellen irányult. Kifogásolja, hogy vagyontalan elemek vándololnak be; és hogy ez elem bevándorolása miatt a pálinka bódék nagyon elszaporodtak. A polgármester válasza szerint idegen czégtáblák csak is az u. n. kóser üzleteken vannak alkalmazva, mint p. keresztény kereske­dők is meg teszik azt, hogy ily táblákkal jelzik, hogy náluk kóser edények is kaphatók. Ez val­lási dolog, s ennek megszünetetésére ő törvé­nyes alappal nem rendelkezik. A pálinkás-bódék engedélyezése megszorittatik. Kovács Leo megjegyzi, hogy a kóser ital étel stb. árulását magyarnyelvű czégtáblákkal is lehetne jelezni. Külföldön is az illető nemzet nyelvén hirdetik az ilyet. Az idegen czégtáblák alkalmazása a kaftános zsidók érdekében törté­nik, akik megyarul nem tudnak. Szorítsuk őket hogy tanuljanak meg magyarul olvasni. — Polgármester felvilágosításai után a közgyűlés a választ tudomásul yette. Ezután a kormány-rendeletek tárgyaltattak. A földmivelésügyi miniszter a város azon felterjesztésére, hogy a munkás közvetítői állást ne rendszeresítse, azt válaszolta, hogy tegye meg­fontolás tárgyává a kérdést újból a törv. ható­sági bizottság. A közgyűlés kimondotta, hogy munkás közveliőül a gazdasági tanácsost alkal­mazza. Ezután a tanácsi előterjesztések követ­keztek. A Kossuth-kerti fürdő építésének megkez­dése tárgyában tett tanácsi intézkedések tudo­másul vétettek, valamint azon jelentés is, hogy a f. é. ápr. havában törölt állami adók után 408 K. közs. adó töröltetett. A gazd. tanácsos az er­dőket junius és jnlius hóban megvizsgálta, a mi szintén tudomásul vétetett. A közgyámi hivatalhoz 1901. márcz. 31-ig egy dijnok alkalmazása engedélyeztetett a gyám­pénztári tartalékalap teihére. . Az ipartariács jegyzőjéül Tankóczi Gyula tanácsjegyző megválasztatott. Következtek a gazdasági bizottság előtér jeszlései. Az óvoda ügyben a gazdasági szakbizott­ság azt javasolja, hogy az uj óvoda az ev. ref. egyház Rákóczy'-utczai telkén építtessek. Az egy telkeni kettős óvoda eszméje ejtessék el, vala­mint az is, hogy a város két különböző pontján szerveztessék 2 külön óvoda. Az előbbi terv köz­egészségi és czélszerüségi szempontból nem elő­A zokogás, a sirás egészen kimerítette. Sá­padtan, tehetetlenül, szóilanul hevert, úgy találta az édes, a szerető anya. — Gyermekem, leányom, Ilon! Az égre csak egy szót. Mi történt veled? Ilona nem felelt, csak fájdalmasan nyitotta fel szempilláit s aztán hirtelen lezárta. Megretten­tette ez a szerető anyát s karjaiba ölelte gyer­mekét. — Gyermekem, leányom, Ilon — szólj, be­szélj, mi történt veled . . . Nem szól ... És én itt tehetetlenül kíno­zom . , . Or «rost! orvost azonnal! A villany-csengőhöz futott, cselédségért kia­bált s pár pillanat múlva össze futott a kastély minden lakója. — Orvost! orvost! Ebben a pillanatban lépett be Ilon édes atyja is. — Mi történt itt? — Nézd, nézd, leányod . . . vége . . . Or­vost! Orvost! Hát mit álltok itt? . . . Takarodja­tok . . . Nem! nem! . . . ötven aranyat adok an­nak, a ki legelébb orvossal tér vissza; Ez megtette a hatását és a cselédek rohanni kezdtek. Ilona apja egy pillantást vetett aléllan fekvő leányára, hirtelen felemelte a fejét és dörgő han­gon kiáltott a cselédek után: Megálljatok! ... Száz aranyat adok annak, aki elébb előhozza azt a poétát. Augusztus 14. nyös, az utóbbi pedig a város jelenlegi anyagi helyzete miatt keresztül nem vihető. Hanem ép.t- tessék és szerveztessék most csakis a jelzett tel­ken 1 óvónős óvoda 50.000 koronát meg nem haladó költséggel, 80 gyermek számára, a németi óvoda mintájára. Főjegyző indítványozza, hogy ne mondja most ki a közgyűlés, hogy melyik telken épit, mert ezzel elébe vágna azon rendkívüli közgyű­lés határozatának, mely a telekvétel ügyében dönteni hivatva lesz. Mátray Lajos kifogásolja, hogy a telek ajánlatra nézve a kiküldött bizott­ság véleménye nem kéretett ki. Nagy Barna a Rákóczy-utczát óvoda szervezésére alkalmasnak nem tartja. Eddig is nagy forgalmú utcza volt s most meg a villamos vasul is oda jő. Ilyen helyen levő óvodába egy szüle sem küldhetné el gyermekét. Teljesen osztjuk álláspontját. Többek hozzászólása után abban történt meg­állapodás, hogy a szakosztály véleményének 1-ső részét, hogy t. i. jelenleg csak egy egyes óvo­dát épit a város a közgyűlés elfogadja. A má­sik részét azonban nem, hanem utasítja a ta­nácsot, hogy az ajánlatba hozott három telek tulajdonosaival a szerződést kösse meg s a rend­kívüli közgyűlés fog a telkek közöl választani. Biky Károly szatmári ev. ref. esperes lelkész részére a 600 írt személyes pótlék f. évi jul. 1 tői tekintettel egyházi és irodalmi téren kifejtett te­vékenységére és érdemeire megszavaztatott. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy a zsa- dányi kerülőházat és a hozzá tartozó földeket Botos György volt kerülőnek eladja. Ez ügyben, minthogy törzsvagyon eladásáról van szó, rend­kívüli közgyűlés fog végleg határozni. Az erdész fizetésének az egyes tételeket összeadva 1400 K.-val emelkedése inditványoz- tatván, Mátray Lajos sajnálattal jelenti ki, hogy nincs azon helyzetbe, hogy a város jelenlegi anyagi helyzetére tekintettel a javastatot elfogad­hassa. Tiszti főügyész megjegyzi hogy a fizetést azért kell emelni, mert máskülönben képzelt er­dészét a város elveszti s az is megeshetik, ha a csekély fizetésre oki. erdész nem jelentkezik, hogy a város erdei állami kezelésbe mennek átal. Többek hozzászólása után közgyűlés a szakosztály javaslatát elfogadta. Az erdész törzs­fizetése e szerint 1200 fit, 200 lakbér és 400 fit utiálialány. Mi leghelyesebbnek tartanok, ha az erdész a felmutatott tisztajövedelemből bizonyos perczentet kapna. A dalünnepély alkalmával fizetett 100 kor. dij a dalegyletnek nem engedtetett el. Az adó­becsüsök csizma pénze megszavaztatott azon kö­rülmény alapján, hogy 2 becsüsi állás betöltve nem lévén, ezek dolgait is a meglevő 2 becsüs végezte el és igy bizony sokat koptatták a csiz­májukat A segély azonban csak mostanra szól. A jogügyi szakbizottság előterjesztései vé­tetvén tárgyalás alá, közgyűlés kimondotta, hogy ha bár csakis ősi gyakorlat szól mellette, a vá­ros által az egyházaknak adományozott földek adóját ezután is fizeti, de azon földekét nem, melyeket az egyházak vettek, vagy örököltek. A németi gazdaság használatában levő bika legelő adóját a közgyűlés, tekintettel az összeg csekélységére s a gazdasági egyesület anyagi helyzetére, nem engedte el. Girottán János özvegye részére évi 164 K. nyugdíj utaltatott f. é. jun. 1-től. A hatósági átiratok, Maros-Torda és KoloZs megye átirata a magyar ipar pártolása iránt; N.- Várad átirata a helység-nevekről szóló törvény végrehajtása tárgyában, elfogadtatott. Végül a közgyűlés Hérman Mihály polgár- mester, Békessy Géza, Dr. Vajay Károly, Ferenczy János. Koós Gábor részére 4—4 heti szabadsá­got engedélyezd. Többen felszólaltak az ellen, hogy a segéd személyzet is annyi szabadság időt igényel és kér, mint a főbb hivatalnokok. Pol­gármester felvilágosítja a közgyűlést, hogy a szabadságolások komoly okra történnek és úgy, hogy az ügymenet fenakadást ne szenvedjen. Szerencsétlenebbek voltak Fogarssy József és Gönczy Béla rendőrtisztek, a kiknek 4 heti sza­badság iránti kérelmét, mivel azt a főkapitány a sok munka miatt nem véleményező áte, a köz­gyűlés sem adhatta meg. Kissé furcsának tartjuk a dolgot, midőn a főkapitányi hivatal más tiszt­viselői a 4 heti szabadságot megnyerték. Végül Cziegler Zsuzsánna szülésznői okle­velének kihirdetésével a közgyűlés d. u 7<6 óra­kor véget ért. HIRE k. — Ö Felségét a királyt 70-ik születés napja alkalmából a megye, Gróf Hugonuay Béla főis­pánnak a csütörtöki közgyűlésen tárgyalt ide vo­natkozó indítványa értelmében feliratilag üdvözli. — Üdvözlés. Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert a vármegye csütörtökön tartott köz­gyűléséből, mezőgazdasági politikájáért és a megye érdekében tanúsított közhasznú tevékenységéért Jékey Mór indítványára táviratilag üdvözölte. — Láng Lajos v. b. t. t. N.-Bánya város orsz. gy. képviselője e hó 24-én választókerüle­

Next

/
Thumbnails
Contents