Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-03 / 27. szám

Szatmár, 1900

SUT MAR-NÉMET I

Julius 3.

zönség, hogy nevezettnek hírlapi czikjei, — mások becsülete elleni törekvései minő értékkel birriak.

Szatmár, 1900. jun. 28.

Dr. Nagy Barna.

Tekintetes Szerkesztő Ur !

Tudomásomra jutott Dr. Nagy Barna nyilatkozata illetőleg nyílt levele, melyet a nem rég beszüntetett sajtó-per tárgyában a Szatmár- Németi“ számára, közlés végett benyújtott.

Kérem aTek. Szerkesztő urat, legyen nekem szabad, mint becses lapja egyik belső munkatársának, a Dr. Nagy Barna ügyvéd nyilatkozatára megjegyzéseimet megtenni és azok számára, nevezett nyilatkozattal egy időben, b. lapjában helyt kérni.

Legelőször is kijelentem, hogy Dr. Nagy Barnához, sem azokhoz, kik az ő felfogása szerint „a becsületbeli ügyek elbírálására illetékesek* eddig sem mentem, ezután sem megyek tisztességet tanulni.

Azt tudom, hogy egy tisztességes és pláne „kifogástalan tisztességes« egyén ha ir valamit, az csak a valóságnak megfelelő lehet. A ki pedig szándékosan valótlan dolgokat ir, vagy a ki a való dolgokat szándékosan elferdíti, azt hiszem, hogy eljárása tekintetében nem igényelheti, hogy tisztességesnek tartsa bárki.

Ilyesmit tesz Dr. Nagy Barna, amikor azt állítja, hogy az én egyéniségemben rejlő tulajdonságok miatt nem tartják érdemesnek elégtételt kérni, illetőleg velem szóba állani s ezen okból nem tartozik tőlem Farkas Béla sem elégtételt venni. Hát akkor miért akart annak idején mégis venni?

Ha a nyilvánosság előtt nem tárgyalt, befejezett dolgokat Dr. Nagy Barna tisztességesnek tartja felhozni és tárgyalás alá venni, természetesen az érdekeltek beleegyezésével, úgy helyt fogok állani azokért is, de mindaddig mig a beleegyezést nem szerzi meg, tisztességes dolognak nem tartom a máshol befejezett dolgot tárgyalni, különben a dolog úgy áll, hogy a sajtóper beszüntetésére alapul szolgáló kérvényt én is aláirtani, ennyiben igazsága van Dr. Nagy Barnának. Ez akkor történt, amikor a nyilatkozatok kicseréltettek. De sem akkor, sem előzetesen nem volt szó arról, hogy én a nyilatkozatokat közzé ne tegyem és hogy Farkast bűnvádi perbe hamis vád, esetleg rágalmazás miatt a sajtóper megindításáért ne idézzem. Megállapodás e szerint nem jött-e tekintetben létre, de nem is jöhetett, mert az általam tett propositiót, amelyhez hozzá volt a két előbbi feltétel is csatolva, (hogy a nyilatkozatok lapban közölve nem lesznek és a nyilatkozatot bűnvádi eljárásra alapul nem fogom felhasználni) Dr. Nagy Barna visszautasitva, más propositiót tett, de a fentebbi feltétel nélkül, Én vonakodtam ugyan — látszólag — a propositiót elfogadni, mert hisz ez jóval előnyösebb volt, mint a mit én tettem, reám nézve, mert tájékoztathattam a t. ez. olvasó közönséget az ügy miként való befejezéséről.

A tisztesség rovására akkor tettem volna, ha megállapodás ellenére közöltem volna a nyilatkozatokat és írtam volna kommentárt. Miután megállapodás nem volt a közlésre nézve, tehát tisztesség rovására nem is cselekedhettem. Hanem Dr. Nagy Barna fogalmai nem tiszták, mert a tisztességet úgy látszik összetéveszti a nagylelkűséggel, amelyet tőlem elvárt, de mi alapon, azt nem tudom. Hogy én nagylelkűséget nem gyakoroltam s hogy már belátta, minő bakkot lőtt, fortyant fel ellenem méltó bosz- szuságában.

Hogy ez vezette őt, mutatja, miként oly dolgokat hoz fel levelében, a mik a válóságnak nem felelnek meg és a mik ide nem tartoznak.

így a polgármesterre és tiszti ügyészre olyasmit igyekszik rá kenni, hogy elégtételt nem vettek, holott én tőlem elégtételt kellett volna venniök a lovagiasság szabályai szerint.

Én azt hiszem, hogy azok az urak ismerik a kötelességüket, s ők tudják legjobban mikor követ el valaki valamely becsületükbe vágó cselekményt. Azért különben sem én volnék megróható, ha más elégtételt nem kér, hanem az, a ki becsületsértés esetén az elégtételt nem követeli. — Hogy a polgármester ur tényleg kért tőlem elégtételt és én azt kívánságán felül megadtam, tanúskodik arról a „Szatmár-Németi“ 1899. aug. 22-én megjelent 34 száma. Valótlan tehát, hogy érdemesnek nem tartotta volna a polgármester velem szóbaállani, midőn becsületét érinteni látszó dologról volt szó.

Hogy az egyéniségemben minő tulajdonságok vannak, ahhoz Dr. Nagy Barnának semmi köze, valamint nekem sincs ahhoz, hogy minő remek tulajdonságok vannak az ő egyéniségében, annyit azonban bátran megjegyezhetek, hogy mindenütt, a hol megfordultam és megismerhettek, a legnagyobb elismeréssel nyilalkoztak egyéniségemről és az abban rejlő tulajdonságokról; nem ismerem Dr. Nagy Barna múltját any- nyira, hogy véleményt alkothatnék magamnak

arról, hogy vájjon elmondhatja-e ugyanezt ő is ?

Ügyvédi ténykedését ő maga jellemzi legjobban, a midőn azt mondja, hogy ő nyilatkozatot állít ki ügyfelének életbevágó perére nézve, a mely nyilatkozatnak rendkívül sérelmes tartalmáról ügyfelét értesíteni elmulasztotta ; s arról ügyfele semmit sem tud. Ehhez kommentár sem szükséges.

Különben Dr. Nagy Barna úgy látszik az egyéneket a hatóságokkal összezavarja, igy köztük sem tud különbséget tenni, ilyen emberrel meg már én nem tartom tovább is szóba állani érdemesnek.

Szatmár, 1990. jul. 1.

Tisztelettel:

Dr. Törseök Károly.

hírek.

Előfizetőinkhez! Az uj évnegyed beálltával azzal a szives kéréssel járulunk, hogy tlőfizeté- seiket megújítani szíveskedjenek. Nem különben hátralékos előfizetőinket is kérjük, hogy a le- járt előfizetéseket beküldeni méltóztassanak.

Kinevezés, Gróf Hugonnay Béla főispán a László Pál nyugdíjazásával megüresedett megyei főszámvevői állásra Jeney Géza v. megyei pénztárnokot kinevezte.

Személyi hir. Tóth Lajos helybeli kir. törvényszéki s. telekkönyvvezetőt az igazságügyminiszter a battonyai kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetőnek kinevezte. Tóth Lajosban egy képzett, megnyerő modorú, munkás tisztviselőt vészit a kir. törvényszék, igy, midőn örülünk elohaladásán, egyszersmind sajnálattal vesszük tudoinául távozását.

A hegyi telephon ügyében a nagy-váradi posta-igazgatóság értesítette a városi tanácsot, hogy a telefon központi állomása a postahivatalban állítható fel. Ha azonban 3 olyan előfizető lesz, ki 3 évre, évi 240 kor. fizetésére kötelezi magát, az esetben 3 állomás is létesíthető. A város abban bízva, hogy 480 k. egyes birtokosoktól bejő, a 3-ik részletet pedig a város fi Jeti, szavatosságot vállalt a 720 koronáért s az igazgatóságot megkereste, hogy a telefon berendezését mielőbb hajtsa végre.

Szemle. Kummer Henrik cs. és kir. tábornok a múlt héten szerdán városunkban időzött s a helybeli közöshadseregbeli zászlóalj felett szemlét tartott.

Személyi hir. Váczi József városunk fia, az ev. ref. főgimnázium volt jeles növendéke, ki a jelen tanévben végezte be a kolozsvári tud. egyetemen a tanári cursust, a hajdu-nánási ev. ref. gimnáziumhoz h. tanárul választatott.

— Kinevezés. Az igazságügyi miniszter a helybeli jár. bírósághoz Szász Lajost végrehajtónak kinevezte.

— Hymen. Südy Aladár Elemér kir. kataszteri s. mérnök, Südy Károly városi számtiszt fia f. hó 10 én tartja esküvőjét Budapesten a Mátyás-templomban Halász Antal p. ü. miniszteri számvizsgáló kedves és bájos leányával P'ran- cziska kisasszonynyal.

— Eljegyzés. Roth Áron helybeli kereskedő kedves leányát a napokban eljegyezte Reichman Lajos Batárról.

— Búcsú. Mind ama barátainknak és ismerőseinknek, a kiktől Budapestre történt elköltöz- ködésünk alkalmával búcsút nem vehettünk, ez utón mondunk istenhozzádot. Gold Emil és neje.

— Hídfői megálló. Lapunk kezdeményezése folytán, a Szatmár—Erdődi helyi érdekű vasút Igazgatósága elhatározta, hogy a Hídfői megállón ál fedett váró hely létesítéséről gondoskodik1 és ennek kivitelére egy vegyes tagú bizzttságot meg is bízott. Gratulálunk az Igazgatóság humánus felfogásához !

— Az iparos ifjak uj otthonának ünnepélyes megnyitása f. é. aug. 5 én lesz, egy ünnepélyes disz közgyűléssel kapcsolatosan. A tárgy- sorozatot annak idején közölni fogjuk. Már most is jelezhetjük, hogy az elnöki megnyitó után Thurner Albert titkár fog előadást tartani a kör múltjáról. Az iparos dalárda énekelni fog. Lesz szavalat, felolvasás, stb.

— Szöllöbirtokosok figyelmébe. A lisztharmat elleni védekezéshez szükséges kénpor az államvasutakon a keresk. miniszter engedélyével azon szállítási kedvezményekben részesül, mint a filloxera és peronospora elleni védekezéshez szükséges szénkéneg, gálicz és egyéb szerek.

— Meghívó. A szatmármegyei 1848—49-iki honvédegylet fontos ügyeinek tárgyalása végett 1900 juüus 4-én d. 10 órakor Szatmár városa tanácstermében tartandó közgyűlésére, baj társaimat tisztelettel meghívom; — baráti kérelemmel fordulok az egylet minden tagjához, hogy biztosan megjelenni szíveskedjék —■ mert az egylet ténykedéseiről számot adva — aggkorunknál fogva többünkre nézve, talán ez lesz az utolsó találkozás, melyen kifezést adhatunk érzelmeinknek. 1900. junius 28. Jeney Dániel.

— A róm. kath. iskola Értesítője. Vettük a róm. kath. iskola értesítőjét, melyet most is gazdag tartalommal bocsátott közre Jankovics János igazgató. Az értesítő hűen beszámol az iskolai év történetéről, felsorolja az iskolában tartott hazafias ünnepséget ; majd a jótékony adományokról számol be s megnevezi azon növendékeket, kik a jótékony adományokban része- sittettek. Az elvégzett tananyag közlése után az iskola elöljáróságának névsorát hozza az értesítő. A tanitó-testület hat tagból állott. Az iskolai rend védelme tárgyában hozott »Szabály- rendelet* s az egyes osztályok érdemsorozata van még az értesítőben. A hat osztályba beiratkozott 282 növendék, hattal több, mint a múlt tanévben. Év végén maradt 255. Ebből r. k.: 221 ; gör. kath.: 32; ev. ref.: 2. Felsőbb osztályba léphet: 202 növendék, javit 23, osztály- ismétlésre utaltatott 30.

— A helybeli izr. népiskola értesítőjét vettük, melynek bevezető részében Halász Mór igazgató- tanító ismerteti az iskolai év eseményeit. Beirat tott 267 fiú és 275 leány, összesen 542 gyermek, a tanév folyamán kimaradt 54 tanuló. A tanítás munkáját 8 tanerő végzi, 4 tanító és 4 tanítónő 6—6 osztályban, úgy, hogy a IV. V. VI. oszt. volt összevonva. A tanulók száma évről-évre emelkedik, de a jelenlegi szűk és czélszerütlen is. kola helyiség bizonyára útját állaná minden további egészséges fejlődésnek, ha az iskolák államosítása nem adna egészen uj irányt népoktatásunk jövő alakulásának.

— Gyilkosság. Gereben András vetési lakos a napokban baltával agyonvágta a vele vadházas- ságbn élt Jónás Helént. Az eset előzményei a következők. Gereben évek óta benső szerelmi viszonyban és boldogságban élt kedvesével. A viszonynak gyümölcse is lett, egy kis, jelenleg 2 éves szőke leányka. Gereben azonban az utóbbi időben már ráunt kedvesére, elhanyagolta és másra vetette szemét. Jónás Helén, midőn ezt észrevette, hazament szüleihez Csenger-Bagosra. Gereben este hazatérvén a mezei munkából, üresen találta lakását. Mindjárt gyanította a dolgot s mivel különösen kis leánykáját nagyon sajnálta, utánna ment kedvesének, meg is találta szüleinél. Az anya kint ült az udvaron a ház előtt, a kis leány pedig előtte játszadozott. Gereben ekkor kérte az anyától gyemekét, de az megtagadta. Ebből kerekedett a szóváltás, melynek a fent elbeszélt szomorú végződése lett. A gyilkost nyomban letartóztatták s a hely beli kir. ügyészséghez kisérték.

— Hirtelen halál. Girotán János Csonkáserdei városi erdővéd múlt hó 25-én lakásától nem messze arczczal a földön fekve, halva találtatott. Az első perezben az a gyanú merült fel, hogy gyilkosságnak esett áldozatul. Azonban a vizsgálat kiderítette az ellenkezőt. Nevezetesen Girotán a mondott napon reggel az erdőben tilosban találta Schvarcz Mór erdődi birtokos gulyását a gulyával, Argyilán Sándort. Zálogot követelt tőle, de a gulyás azt felelte, hogy nincs mit zálogba adjon. Girotán János ekkor leszállóit lováról s abban a perezben holtan esett össze. Ez a gulyás vallomása, a ki maga is úgy megrémült, hogy elfutott. A gyanú a gulyás ellen irányult, de a hivatalos bonczolás megerősítette a gulyás előadását, hogy t. i. Girotán szivszílhüdésben, melyet valószínűleg hir télén haragra lobbanása idézett elő, természetes halállal halt meg.

— A sertésvósz Nagv-Károlyban járványosán fel lépett.

— Tolvajlás. Dán László ivácskói lakos a múlt szerdán eladott egy pár tinót 220 k.-ért s a pénzt bugyelárisába tette. Aztán a buzapiaczon eladta behozott búzáját s beszállította a Kossuth- utcza 7. sz. alatti raktárba. Mig a kereskedő a búza árát olvasta lefelé, a Dán 220 koronával terhelt bugyelárisát az asztalról egy ügyes tolvaj elemelte. Nagy keresés után Török rendőrtizedes a pénzt a ház kéményében találta meg. Az ügyes tolvajt a rendőrség nyomozza.

— Eltűnt m. hó 18-án Haraszti József csizmadia. Hazulról nagyon izgatott hangulathan távozott el s igy hozzátartozói azt hiszik, öngyilkosságot követett el. Még eddig nem sikérült feltalálni

— (Lemészárolt keresztyónyek.) A khinai zavargásokról minduntalan érkező hírek, amelyek a napilapok hasábjainak egy részét megtöltik, mindinkább borzalmasabb részleteket foglalnak magukban. A kegyetlen és embertelen kínzások, amelyek napirenden vannak s amelyeknek a Khinában éló keresztyények százával esneit áldozatul, az olvasóközönségre — mint egy kitűnő orvos mondja — igen rossz hatással vannak s végeredményükben különös ideges betegséget okoznak. E nem életveszélyes, de igen kellemetlen betegségnek egyedüli és kizárólagos gyógyszere abban rejlik, ha a háborús híreket olvasók alkalmat keresnek és találnak arra, hogy kedélyük fölviduljon s hogy lelkűket kellemes derű járja át. E czélra ez időszerint a Budapesten megjelenő s az egész országban