Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-19 / 25. szám

Seatmár, 1900.

SZATMAR-NEMET1.

Junius 19.

sal valami nagyon megnyomorítani egyik tisztviselőjét sem," mert nincs, csak nagyon kevés. Leghelyesebb lesz, ha minden irányban ki lesz építve a vasút, mert akkor legalább nem lesz szükség semmi számadásra.

Azt hiszem nem lesz felesleges felemlíteni, hogy a városnak kitűnő rabulistiká- jával oda vinni a dolgot sikerült, hogy fel lett terjesztve a Vigadóra vonatkozó határozat a belügyminisztériumhoz oly formán, hogy olyan alakban nem akarja a közönség, milyenben a belügy-miszterium kívánja, vagyis mó’ositással, hanem csak az eiede- tileg tervezett módon.

Nem felesleges ez különösen azért, mivel a pénz, termény, ingó és ingatlan forgalom előmozdítására igen alkalmas le- end a Vigadó felépítése.

De alkalmas mód lesz a forgalom előmozdítására a kivágott erdő betelepítése is, amennyiben az egyes telepeknek lakóházzal, gazdasági épületekkel, jószágokkal, gazdaságieszközökkel való ellátása, alkalmas teend arra, hogy fokozza az önkénytes és kényszer pénzforgalmat, mert csak nem engedhetjük azt meg, hogy idegen embereket hagyjunk tönkre jutni, mikor magunk is tönkre juthatunk. Csak telepítsünk, építsünk, mügyalogjárót csináltassunk, hogy városunk szebb, fejlődöttebb legyen, de ne feledkezzünk meg az erdőtelepítésről sem, mert az aztán, ha forgalomra képtelenekké leszünk, édes nyugvóhelyet fog adni!

Hegyi vasút.

A szatmár erdődi (hegyi) vasút megnyitása űrnapján, e hó 14-én, végre ténnyé vált. Hogy mily égető szükség volt e vasútra, s hogy mily áldásos dolgot cselekedtek a vasút eszméjének boldog emlékezetű fölvetői s mindazok, kik létesülésén közreműködtek, az kilátszik abból a rengeteg ünnep- és vasárnapi forgalomból, mely e vasúton az elmúlt 2 ünnepnapon tapasztalható volt. Már a megnyitás napján kevésnek bizonyult a személy-kocsi, úgy hogy a vasút vasárnapra már 3 db. a Pullmann-rendszerü 8 kerekés teherkocsiját volt kénytelen a Vigadó-bcli közismeretü székekkel berendezni a személyszállításra. S bár e forgó- zsámolyos-kocsiknak a fővasutak hálókocsijaira emlékeztető nyugodt járása s kényelmes berendezése általános megelégedést keltett; magától értetődik, hogy vasutunk üzletkezelősége, melynek vezetője e kemény

napokon mindig a helyszínén volt taláható, az ilyen szükségben'' segédeszközökkel tartani, a közönséget helyénvalónak nem látja.

Úgy tudjuk, hogy már is tett intézkedéseket a kocsik szaporítása iránt.

Addig is ideiglenesen és kisérletképen a menetek szaporításával tervezik a kocsik zsúfoltságát elhárítani, s hír szerint a jövő vasárnap a közönség egy része, különösen akik apró gyermekekkel rándultak ki, ha a felügyeleti hatóság addigra a tervezett uj vonalat jóváhagyja, már nem lesz kénytelen este 9 óráig maradni a hegyen: hanem még este 7 órakor haza jöhet. Ha azután a közönség ezt a hét órai hazatérést használni fogja, úgy az a vonat állandóan megmarad.

Ép úgy szükségesnek bizonyult azok hazatérhetéséről is gondoskodni ; kik ünnep- és vasárnap délutánra meglepően szép számban jöttek be a városba, a kik számára egy 8--kor vasár- és ünnepnap in- dululó s 9 óra után Szatmárhegy-piaczra érkező vonat van tervben.

E helyütt nem mulaszthatjuk el megelégedéssel hangsúlyozni közönségünknek azt a szives készségét, a melylyel a vasút személyzetének a forgalom biztonsága érdekében tett rendelkezéseit követte.

Egyedül ez tette lehetővé, hogy minden fönnakadás, tolongás és megrohanás nélkül, a forgalom rendben és zavartalanul folyt le és a zugligeti balesetet előidéző okoknak hire-hamva se volt.

Pedig ez nem csekély dolog, ha meggondoljuk, hogy a közönség is, a vasút is egészen uj viszonyok között találta magát s mindjárt az első nap, a vasút legvégső kihasználásáig megszaporodott forgalom föladataival kellett ennek az utóvégre is kezdő személyzetuek megbirkóznia.

A közönség köréből.

Sok panaszra ad okot a szatmár-hegyi vasút ideiglenes megálló helye, a hidfő. Ugyanis: már egy pár alkalommal a közönség bőrig ázott, mivel a helyszínén nincs semmi hely, a hová az ember, az idő viszontagságai ellen behúzódhatnék. Hisszük, hogy az igazgatóság annyira humánus lesz, hogy az utazó közönség részére egy ideiglenes faszint csináltat a hídfőhöz, mert: még

nagy kérdés, hogy mikor lesz a városi villamos vasúiból valami!

Ha annak idején a Gerster ezég a fa- szállitó oláhok lovainak kényelmes állást építtetett, méltányos, hogy a közönség szükségletét is vegye figyelembe.

HÍREK.

— Személyi hírek. Ifjú Dávid István f.-gyai- mati járásbirósági aljegyző, a helybeli ev. ref. főgymn. volt jeles növendéke a budapesti tudományegyetemen a napokban jogtudományok tu- dárává avattatott. Lengyel Alajos, Lengyel Endre helybeli földbirtokosok fia, a budapesti kir. tudományegyetemen a jogtudományokból a vizsgákat letette.

— Személyi hir. Kótay Károly kir. törvény- széki aljegyző, a bírói vizsgálatot a budapesti tudomány egyetemen közelebb jó sikerrel letette. Bírói kinevezést kívánunk mielőbb a birói diplomához.

— Hivatal vizsgálatot tartott Orel Géza n.- károlyi kir. pénzügyigazgató helyettes több napon át a helybeli kir. adóhivatalnál, szép rendet találván mindenekben, a tapasztaltak felett elisme rését nyilvánította.

— Postai hírek. A vasútállomási postahivatal f. hó 11-én megkezdte működését. A város belterületén levő postahivataltól csak azon levelek mennek el az az napesti postával, melyek este fél 6 óráig feltétettek. A vasúti postahivatal az állomáson elhelyezett . levélszekrényeket esti 7 órakor üríti ki s úgy az ez ideig ott feladott levelek még az nap este továbbitatnak. A belterületen felállított legélgyüjtő-szekrényeket egy e czélra szolgáló postakocsi naponkint 5-ször kiüríti, igy tehát a közönség e szekrényekben a leveleket bátran elhelyezheti, azok még az nap továbbittatnak.

— Esküvő. Az elmúlt szombaton esküdött örök hűséget Budapesten Damokos Ferencz, az erdődi járás fős.olgabirája Latinovics Anna urhölgynek. Az esküvőt szűk családi körben tartották meg. Tanúként szerepeltek Jékey Sándor és gr. Teleki János.

— Kitüntetés, Ambrózy Sándor városunk fia a budapesti tudomány egyetemen a jogi [tudományokból az alapvizsgát kitüntetéssel j letette.

— A szatmári ev. ref. elemi fiú és leányiskolában az évzáró vizgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni : Jnius 21-én d. e. III. fiú és III. IV. leány-oszt. d. u. 1. fiú. és I. leányoszt. 22-én d. e. II. fiú és II. leány oszt. d. u IV. fiú és V. VI. leány oszt. 23-án d. e. V. VI fiú osztály vizsgálatai lesznek. A vizsgálatot úgy d. c mint d. u. az isteni t'sztelet végeztével veszik kezdetüket. A fiú vizsgálatok a 111-ik elemi fiu-osztály tantermében, a leányvizsgálatok a templomban fognak megtartatni. A leánynövendékek kézimunka kiállítása a 111. elemi leányosztály tantermében tekinthető meg. Ezen vizsgálatokra a szülőket és tanügybarátokat szives tisztelettel meghívj f az igazgatóság.

De az erős tölgyfaajtó ellentállt gyenge karjainak. A vihart rendesen napsugár követi, de nem az őszinte, tiszta fény, szürke fályolon keresztül törő sugarak ezek. Bátyám is lecsende- sült, de lelki nyugalma most vésztjósló volt.

A hegedű roncsokat összeszedi s azt egyenként dobta a lobogó lángokba. Az utolsó darab is elhamvadt már, könnyes szemekkel tekintett a meleg hamura. Aztán felkelt, előkeresett egy darab kötelet s az ajtó sarkára felakasztá magát.

Margit végre bátorságot vön magának s belépett a szobába,

Bozók bátyám hullája az ajtónyitás által ringásba jött. Kimeredt, megüvegesedett szemei Margitra meredtek s az asszony egykedvűen mor- mogá magában :

— Te vén bolond!

Sas Ede.

A testvéri csók.

Egymás mellett ültek a kisleányos szobácskábán. Titokzatos félhomály terjeszkedett ki felettük, a tárgyak lassan elmosódtak. Ünnepies csend támadt egyszerre. A két fiatal teremtés csak nézett merően maga elé. A leány szemeiben fáradt, rezignált iekintet, a férfiéban lázas, emésztő tűz. Mindkettő egymásra gondolt. El is felejtették, hogy egymás mellett ülnek. Szerették egymást és titkolták. A férfi nem szólt; nem volt joga hozzá. A leány nem beszélt, mert tudta, hogy legyőzhetetlen az akadály köztük.

Érezték hetek hónapok óta, hogy igy nem maradhat, tudták, hogy tenniök kell valamit. Végre n leány tekintete elveszté merevségét. Fájó mosoly suhant végig az arczán valami jutott az eszébe. Terv villant meg az agyában,

kegyetlen igaz, de jobb a teljes válásnál, Igen, őt és magát is megmenti a kíntól. Kőfal lesz közlük, amelyen át a szerelem sohasem t; Iái utat.

És szólt :

— Látja Géza, én mernék fogadni sőt, tudom maga most mire gondol. Lám, én bátran mondhatom, hogy hamis nyomon van. Csalódik. Nem vagyunk gyerekek, le kell számolnunk egymással. Maga azt hiszi, hogy én halálosan szerelmes vagyok magába. Ez nem úgy van Géza. Nem vagyok egyébb magának, mint őszinte, igaz jó barátja. Kérem magát, ne gondo'jon reám soha más módon. Látja, oly szép oly önzetlen érzés az, a mi engemet magához vonz. Maga egy borongós mélázó kedély, az élet nem váltottá be önnek tett Ígéreteit. Nincs senkije. Nincs aki szeresse. Amit maga iránt érzek, az» hogy vonzódom a leikéhez. Sőt szeretem is magát, amint testvér testvért, barát barátot. Tudja mit? Leszek éu magának házibarátja, aHiiek minden bu-bajt elmondhat. Bármikor jöhet hozzám, talál majd mindig egy őszinte szivet, ön zetlen lelket, amely kész magát vigasztalni, a a mennyire az egy nő hatalmába áll. Nos, ön hallgat, nem szól semmit ? Azt hiszem, mint fiatal lány, nyíltabb, őszintébb magával szemben nem lehetek. Vagy neheztel reám ? Lehet, hogy az életben sok lány mondja majd magának más értelemben : Szeretem 1 Szerelmet sokat és sokszor találhatni. Igaz barátságot, mely mindent ad cserébe, érte semmit sem kiván, ritkán. Aloe- virág a barátság, a szerelem illatos rózsa. Na, kérem, miért nem szól, miért néz oly sötéten reám ? Könyörgöm, értsen meg. Oly nagyon nehezére esik ?

— Barátság! szól a férfi maró gunynyal. Mondhatom, gyönyörűen beszél! Próbáljuk meg,

nem bánom. Azt his,zi.hogy evvel segit magán, rajtam? Hiába belátok a leikébe Margit. Tudom jól, hogy mit akar elérni. Szép mondásokat én is épp úgy tudok, mint maga. A jó gondolat hiába van ott, hol él még bennünk az érzés, a szenvedély. Bevallom azt is hogy ön szebben, nemesebben gondolkodik mint én. Tudja mit Margit? Ön azt állítja, nincs önben más érzés irányomban, mint amit testvér érez. Jól van, én elhiszem, de ha van bátorsága — úgy csókoljon meg. Legyen ez a csók bizonyotéka annak, hogy igaz, a mit nekem mondott. Nos ön habozik ? Miért nem csókolja meg — barátját? Szóljon, fél tőlem?

A leány nem felelt.

— Látja, hogy igaz, szóit izgatottan a férfi Nem mer, nem bizik magában . . .

A leány holt halvány lett, kezeit görcsösen összeszoritotta.

A férfi nem látott semmit, mert azalatt besötétedett.

Kettős félelelem küzködött a leány lelkében. Félt a csóktól, félt attól, ha nem teszi, azzal bizonyltja, hogy hazugság volt az egész. Erezte hogy mélység előtt áll, ha még egy kicsit haboz beleszédül Merész szökéssel pedig átugorhat rajta. Pajkos kaczajra kényszerítő magát a leány és hetykén szólt a férfihoz :

— Itt van, tessék !

Odahajolt hozzá. Lázasan, félve, remegve. Alig akarta érinteni az ajakát. De mikor ajka a férfi ajkához ért, hirtelen reszketős fogta el, egyet érzett meg, hogy ajkuk egybeforrt, lázas, égető csókba.

— Mondd hát, hogy úgy szeretsz, mint testvérédet ! Simogatta a leány haját a fiatalember.

Ghitg,