Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-12 / 24. szám

Szatmár, 19Ö0

S H T M A R • N É M E T 1

volt, én jobban tudom mi boldogít benneteket. Kanonok legyen a plébános! Úgy: de ez a káptalannak sem kell, mert ha kellett volna, 50 esztendőn át nem tűrte volna a jogfosztást, nem tűrné most sem, a mikor épen az köztük a felfogás, hogy a jelenlegi praxis a hívek szükségletének teljesen megfelel.

Dr. Schlauch, a hires jogtudós püspök sem tűrte volna a jogfosztást, a ki alatt a plébánia megürült, s ki szóba sem hozta a régi rend felújítását. Azt mondják, hogy Schlauch bíboros nem ismerte a helyzetet. A tudós püspök ne ismerte volna azt a régi úzust, a mit mindenki ismert? nem tudta volna ő, hogy lett Pás- kuj plébános ? Sőt a jelenlegi püspök sem bánta volna ez újabb elválasztást, ha a miniszter bele nem avatkozik a dologba, hagyta volna a maga utján tovább is, mert ha ő igazságának annyira tudatában van, a miniszteri leirat után miért nem kért azonnal döntő ítéletet ? Ez lett volna akkor a legegyszerűbb megoldás, ma pedig, mikor a város, mint kegyur törvényes jogával élni akar, mert többszörös felszólítására sem hirdette meg a püspök a pá. lyázatot, a mire 6 hónapon belül az egyházjog szerint is kötelezve van, újból a régi jogalapra hivatkozik, a mi túlhaladott álláspont, mert a miniszter maga az orsz. jogügyi bizottság véleménye alapján, a jelenben fenálló helyzetet nem akarja bolygatni.

Ezen mesterségesen bonyolított viszonyból keletkezhetik a közbéke felzavarása, melynek jó vége nem lehet; — akár igy — akár úgy dőljön el az ügy, a püspök okozta eme zavar káros nyomokat fog visszahagyni. S ha még olyan szin- igazsága volna is a püspöknek, a közhangulat ellen nem kellene cselekednie, ezt diktálja ajózan gondolkozás, a tapintat!

A plébános jövedelméből tisztességesen megélhet, meg is él. Jövedelem szaporulattal kecsegtet a tagosítás is. Egy ügyes plébános a tagosítás előnyeit felhasználhatja, ha még ez egy ideig áldatlan interregnum marad, a plébánia károsodik.

Ha a püspök nem enged és megkezdődik a város által szándékolt »prae senta« kiadása után a harcz, országos botrány lesz belőle, melylyel a fővárosi sajtó is fog foglalkozni. Ilyen scandalum sem a városnak, mely jogaiból nem fog engedni, sem a püspöki kormánynak kedves nem lehet!

Elismerjük, hogy a szatmári r. kath. püspök nagy ur, hogy összeköttetései erősek és nagyok, akaratának érvényt tud szerezni. De viszont el kell ismernie neki is meg mindnyájunknak; mert igy van: valahányszor e város érdeke forog szóban, melynek ő hivatalánál fogva lakosa, nagybirtokosa, legelőkelőbb egyénisége, ő, a püspök, a várossal mindig ellentétbe helyezi magát.

Elvárná pedig a közvélemény, a társadalom még tőle is, a nagy úrtól, a püspöktől is, hogy e város jóléte, a társadalom emelésének érdekében azt a súlyt, azt az előkelőséget, melyet képvisel, a közügyek javára és ne ellenében érvényesítse.

Városi fontos közügyeink az ő egyetértésével, érzésével, tagadhatatlan, hogy épen oly hatalmas lendülést vennének, mint a mily visszatetsző az, hogy a szatmári püspök a társadalom javára, velünk nem munkálkodik együtt.

A történelem igazolja, hogy főpapjaink a közügyek intézésében, vezetésében sokszor fontos szerepet játszottak. A mai kor is megköveteli, hogy Istentől nyert erkölcsi és anyagi nagyságukat, gazdagságukat a társadalom javára érvényesítsék.

Szabad legyen hinnünk, hogy a jövőben, a mi püspökünkkel is találkozni fogunk ott, a hol sokféle, nehéz és fontos

közügyeinket intézzük, a melyek közepeit nem a rideg hatalom fegyvereivel, hanem a szeretet hóditó erejével jelenvén meg közöttünk, nemes hivatásának méltán fog megfelelni és az utókor méltánylását valójában ki fogja érdemelni.

Pax Tecum et Nobiscum!

Városi közgyűlés.

Szatmár, 1990. jun. 12.

Szokatlanul nagy számban voltak együtt tegnap a városi közgyűlésen a bizottsági tagok, noha semmi fontosabb ügy nem volt napirenden. Lefolyásáról a következőkben referálunk:

Gróf Hugonnai Béla elnök megnyitván a gyűlést, kirendeli a hitelesítő bizottságot.

Hérmán Mihály polgármester felolvassa jelentését a múlt havi intézkedéseiről és a törv. hatóság állapotáról. Jelentésében kiváló érdekkel bir a róm. kath. plébánia rendezésének kérdése, a város praesentá- lása következtében, mely kényszerhelyzetbe a város a püspökség merev álláspontja következtében jutott.

Ezután következett Mátray Lajos ref. főgimn. tanár, lapunk felelős szerkesztőjének interpellátiója, a helybeli elemi iskolák államosításának kérdésében. Polgármester az interpellátióra nyomban válaszolt is. Válaszában kifejtette, hogy a minisztériumban sok akadály gátolta az iskolák államosítását, különösen a közoktatásügyi miniszter hosszas betegsége, aki pedig a döntést ez ügyben magának tartotta fenn. Ma már elemi iskoláink államosításának ügye, a szakosztályban végleges elintézés alatt van és remélhető, hogy egy pár hét alatt elintézve le is fog érkezni. Különben a tanács az államosítás kérdését megfogja sürgetni.

Az adott választ ugy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul vette.

A helybeli honvéd-laktanya honyha- helyiségeinek átjavitását, kérelem folytán, a közgyűlés elrendeli s végrehajtásával a gazd. tanácsos megbizatott.

Elutasítja a közgyűlés a németi ev. ref. egyház kérelmét, mely Saja Sándor tanító betegsége következtében újra helyettesítési dijat kért. Elutasítás indoka abban áll, hogy a közel múltban kimondta a város, épen a kérelmező egész folyamodványára, hogy a város tekintettel nehéz pénzügyi helyzetére, a felekezeti iskolák ily nemű segélyezését a jövőben teljesíteni nem fogja.

Tudomásul szolgáltak : a Tiszavidéki da los-szóvetség átirata, pártolás tekintetében és az erdészeti hivatal 1899. évi számadása.

Megengedte a közgyűlés, hogy a »Zöldfa« vendéglő bérlete 8 évre meghosz- szabbitassék, valamint, hogy a batizi-uttól a vasutig terjedő útvonal kiköveztessék.

A szatmári hegynek' a várossal telefonnal való összekapcsolásának kérdésénél Dr. Farkas Antal b. tag a telefon gyakorlati alkalmazására nézve tett észrevételeket, Mátray Lajos b. tag pedig az iránt szólott fel, hogy a tervezett távbeszélő használatánál elkövethető sok visszaélés megszüntetésére nem lát az intézkedésben garantiát. Hérmán Miháty és Vajav Károly felszólalásai után közgyűlés a telefon létesítését megszavazza.

A szabályszerű létszámon felüli nap- dijasok elbocsátása tárgyában közgyűlés a tanácstól uj és részletesebb felvilágosítást kívánván, ez ügy visszaterjesztetik.

Megadhatónak találta a közgyűlés, hogy Dr. Korbai Károly rendőr főkapitány 8 havi fizetés előleget kapjon.

Tudomásul szolgált Csanád és Szilágy vármegyék valamint N.-Y'arad törv. ható ságának átirata, a lejárandó állami, vámszerződéseket illetőleg.

Elengedte a közgyűlés a Lendvay- szobor rendező-bizottság kérelmére a t. hó 9-én rendezett szinelőadás alkalmából, a színházi és a világítási költséget.

Ezek után szabadságidőt kértek és kaptak a következő városi tisztviselők : Pap G. főjegyző és Jékei Károly alkapitány (j hetet; Horváth Ágoston gazda, Erdélyi István v. mérnök, Hajdú Károly rendőrtiszt. Fürszt Viktor számtiszt 4—4 hetet, mire elnöklő főispán a kögyülést bezárta.

Junius 12.

HIRE k.

— A szatmár-erdödi h. é. vasút menetrend- hirdetményét mai számunkkal veszik olvasóink. A vasút mütanréndőri bejárása, a mi után a megnyitás következik, szerdán, e hó 13-án lesz.

— A koronázás évfordulója alkalmából pénteken d. e. 9 órakor a székesegyházban ünnepélyes istentisztelet tartatott, a különböző tanintézetek ifjúsága pedig iskolai ünnepségek rendezésével emlékezett meg e nap jelentőségéről.

— Kinevezés. Meszlényi Gyula püspök Schi- rulszky Gyula kis-ráthi plébánost, városunk fiát, az alsó-unghi kerület esperesévé kinevezte.

— Kitüntetés. Őfelsége a Király Dr. Papol- czy Gyula törvényszéki bírónak az Ítélő táblai bírói czimet és jelleget adományozta. E legmagasabb kitüntetéssel Dr. Papolczy Gyulának a vizsgáló bírói téren kifejtett nagy tevékenysége és érdemei jutalmaztattak meg, melyet, hogy eklatáns példát hozzunk fel, a törvényszék területén elkövetett két nagyszabású, a Francz Pál és Papp Béla-féle szövevényes bűntett íelderitése körül tanúsított A közönség érdemeit is tolmácsoljuk, midőn bírói karunk e kitűnő tagját legmagasabb kitüntetése alkalmából mi is üdvözöljük.

— Esküvő. Losonczi Endre, kunágoltai ev. ref. lelkész, városunk fia f. hó 9-én tartottta esküvőjét Juhász Mihály hódmező-vásárhelyi pol-. gármester kedves és bájos leányával Margit kisasszonynyal. Üdvözöljük városunknak a messze távolba szakadt fiát s házasságához a legnagyobb boldogságot, kívánjuk-.

— Előléptetések a kir. törvényszéknél és az ügyészségnél. Zsiga Miklós, Dr. Oiosz Sándot kir. alügyészek, Nuszer Dezső és Uray Károly albirák a IX. fizetési osztály 1-ső; Dr. Némethy József alűgyész, Székely József, Szűcs Lajos, Unger Géza albirák a lX-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába léptek elő.

— Személyi hir. Dr. Schönhetr Gyula akadémiai tag, múzeumi őr a budapesti kir. tudomány-egyetemen mngántaná’rá választatott Vármegyénk jeles fiának, a jónevü fiatal historikusnak ez újabb kitüntetéséhez szívből gratulálunk.

Kinevezések a megyénél. Főispán a megyei főszámvevői állásra Márton Elek alszámvevőt, helyére Gollesz Ödön másodszemvevőt, várnagy- gyá Kölcsey Miklóst, a szatmári főszolgabírói hivatalhoz írnokká Eggenberger Alajost kinevezte.

— Értekezlet, a helybeli plebánosi állás betöltése tárgyában, Pb f mán Mihály polgármester elnöklete alatt, a városi képviselőtestület tagjai f. hó 7-én népes értekezletet tartottak. A püspök legközelebbi átiratában ismert álláspontjához ra- gazkodását fejezvén ki, hogy t. i. a város a káptalan köréből válasszon plébánost. A fontos ügy megvitatásába befolytak : Kiszely Károly, aki a két álláspont összekapcsolását hozta fő!, Antal Dániel, aki a püspök álláspontja mellett foglalt állást. Majd Pap Géza v. főjegyzőnek, a vitás kérdést érintő és a város törvényes jogát kimutató világos fej tegetése után Dr. Farkas Antal, érvekben gazdag, a közügyek intézésének myieg szerététől á llatott beszédet mondott, melyben a város törvényes és igazságos álláspontját védte, a püspöki felfogás ellen, mely szerinte jogcsonkilás és mint ilyen törvénytelen. Mátray Lajos Antal D. és Kiszely K. felfogása ellenében az l£04-ki pápai bullára vonatkozólag azt vitatja, hogy az akkori hivatalos város erre nézve nem tett semmit, miután, mint a história igazolja, ebben az időben, különösen vallási ügyekben, »rendeletekkel« kormányoztak és nem parlamentális elvek u alkodtak, igy nem hiszi, hogy a városi levéltárban ennek nyöúia lenne. De ha ennek volna is nyoma a levéltárban, ezt sem véli figyelembe veendőnek, mert: a város törvényes alapon áll, emellett bizonyít a szóban forgó plébánia ügyben 50 éves múlt. Ne a város' keresse: tehát, hogy milyen alapon áll, hanem igazolja, bizonyítsa be a püspökség, hpgy a város nincs törvényes alapon. Majd Dr. Keresztszegi Lajos és Dr. Vajay Károly felszólalásai után a polgármesler emel szót. Szeretné úgymond, ha ilyen fontos ügyben az értekezlet egyhangú határozatban állapodnék meg. Erre Kiszely K. és Antal D. bizottsági tagok, az eszme csere folytán, felfogásuktól elállanak igy az értekezlet megállapodása egyhangú, a melyet a polgármester a következőkben foglalt egybe: Mivel a püspök ellenállásával szemben a város nem remélheti, hogy a pályázatot a.püspök . meghirdesse, sem azt, hogy a város által meghirdetendő