Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-29 / 22. szám

SZATMAR-NEMETI.

Május 29.

Szatmár, 1900.

zordonság. A ház telkét egy hozzátartozó kis birtokkal együtt, nősűlése alkalmából kapta Papp Gyula, Bélának atyja, édes apjától, Papp Györgytől.

Ez a házasság ép olyan feltűnő volt, mint amilyen rendkívüli minden, ami ennek a családnak történetéhez tartozik. A férfi tanuló éveiben, a nő még csak nem is nő, annyira gyermek. Előkelő vagyonos, családból való árva, akinek vagyonát kissé megtizedelte a gyámi kezelésnek gondatlansága. Ám a fiának kínálkozó nagy sze rencsével szemben az öreg Papp György készséggel lemondott a megszámol tatás szigoráról és ez az üzleti kötés dobta egymáshoz a két gyermeket, akiknek talán jobb lett volna sohasem találkozniok.

A férfi nyers és erőszakos, benne az oláhvér lobogó indulatával, mely nemes föllángolásra készt, ha megfékezi a tanultság és jó nevelés, de brutális és vad ösztönök korbácsolják, ha szabadjára hagyva tombolhatja ki magát. Egyik bátyja, delirium tremensben halt meg, a másik szintén iszákosságának rabja, soká gyógykezelteti magát, mig ismét visszaesik szenvedélyébe és annak áldozata lesz.

A nő gyönge és árva, árvaságában kétszeresen gyönge. Anyja megőrült, anyjának bátyja szintén megtébolyodott; ő maga a legerősebb terheltség csiráit viszi a házasságba, melynek boldogtalanságában hisztériája teljesen kifejlődött.

E házasság megkötésének napjától fogva egy kettős vértanuság kezdődik: a szülőké és a hitvesé.

Az öreg Papp György a birtok átadásával egyidejűleg mérsékelt vitaliciumot kötött ki magának. És ez az életjáradék, melyet minden ellenérték nélkül is hálás szívvel kell adnunk, imádkozva a gyönyörűségért, hogy azt minél tovább adhassuk öreg szüléinknek, itt az irgalomnak koldusfalaljává vált, melyet keserűvé telt az átok, a melylyel odadobtak és még keserűbbé a könynyek, amelyekkel fölszedték őket

i-rt akarok suranni ezeken az epizódokon. A káromláson, mely fölverte az udvari házat, a miért még mindig kell adni életjáradékot; a jelenetén, a mikor elkeseredett ellenségként állottak egymással szemben apa és fiú, ütésre emelt ököllel, amint később Papp Gyulával szemben állottak saját fiai és át a Learhoz hasonló tiagédián, a mikor tornáczárói kergeti ki a fiú édes atyját, arról a portáról, m dyet apjától kapott volt ajándékba.

E martiroinsággal párhuzamosan sínylődött a maga vértanuságában a hitves.

Gyönge és beteges, szervezeténél és pracdis- poziciojánál fogva ingerlékeny, szemben találta magát egy erőszakos temperamentumnak, min-, dent leromboló féktelen kitöréseivel. Ami másutt nézeteltérés, az itt elkeseredett küzdelmek gyújtó szikrája lett; ami szóváltás, az méregbe áztatott káromlás és bántalom.

És ez a méreg nem csak azt marta meg a ki felé a bántalom sújtott, hanem bőrének likacsain át a testbe, testén át leikébe szivárgott a gyermeknek, a ki e jelenetek akaratlan tanúja volt. Ott tipegett a kis Béla apja körül, mikor ez széttépte saját atyjával szemben a vétség és szeretet kötelékeit és tágra nyitott szemekkel bámulta, mikor anyja elmerült a valódi és képzelt megaláztatások keservében.

Valószínű, hogy kicsinyke elméje nem értett meg mindent, ami körülötte történt, de amit föl nem fogott értelmével, azt megsejtette a gyermeknek éles ösztönével, amelyet öntudatossá tett a a haladó kor fejlődése és hamar kioktatott a cselédszobának felsőbb nevelése. Mert családi viha rok idején, mint megriadt bárányok a karámba, menekül a mindenütt útban levő gyermek a cselédszoba bizalmas melegébe. Ahol mint kiterített holttetemen a varjak, lakmározik a cselédség a gazda erkölcsén, becsületén. legféltettebb titkain. Mert csak egyetlen és igazi gyönyörűsége van a nyomorult cselédnek, ha még nyomorultabbnak és megalázottabbnnk tudja a gazdáját, mint a milyen ő maga.

Ennek a légkörnek páráival telt meg n gyermek Béla lelke. És mialatt teste sudár karcsúságba-szökkent, lelke visszahajlo't önmagába, befelé, min ha gyönge szára nem bírná cl saját terhét és elfordulna mindattól, ami környezi.

umnek a gyermeknek soha sem volt gyermekkora. Vidám kaczagása nem verte fel a szobák csendjét. Libegő hajjal, gyönyörtől kipirult arczczal nem kergetett színes pillét a réten, amint később az ifjúkor felpezsdülő vérével nem kergette az élet tarka ábrándjait sem. Szótlan, komor és zárkózott lett és alig volt öt évesnél több, mikor minden érintkezése atyjával arra szorítkozott, hogy jó reggelt és jó éjt kívánt neki, ha ezt már éppenséggel nem kerülhette el.

E szorosan zárt léleknek rekeszein csak két iker érzés világa szűrődött be: a gőg és az uraskodás.

Anyja, az élet száz sebéből vérszve, csak egyetlen ábrándnak élt, hogy fiát hatalmasnak, nagynak, mindenki által irigyelt urnák tudja, Es ez volt törekvése az apának is, aki elvégre szerette gyermekét, csakhogy a maga módja

szerint; nem keresve a kulcsot, mely e zárkózott szív nyitjázoz vezet és nem is találva azt meg soha.

*

Az érzelmeknek e ridegségét nem olvaszthatta meg a testvéri szeretet melege sem

Két gyermek született még a Papp Gyula házasságából, Árpád az amerikai és Elemér e bünpör szerencsétlen áldozata.

Önök t. Esküdt Uraim 1 hallottak egyet- mást Árpád Amerikába meneteléről. Úgy tüntették fel önök előtt a dolgot, mintha ez Béla tervszerű fondorlatainak eredménye és emberpusztité törekvéseinek első állomása lett volna.

E szépen földiszitett mesét alaposan megfosztotta czifraságaitól dr. Egry Károlynak vallomása.

Hallották önök, hogy Árpádot, ezt az esze- lősségig őrjöngő gyermeket, akit itthon már senki elvállalni nem akart, Lőcsére küldték tanulmányai folytatása végett. Ott a felvidéken, ahol az emberek úgy beszélnek az Amerikába menetelről, mint nálunk a szomszédos községbe való kirándulásról, kiirthatatlanul meggyökerezett benne az Amerikába menetel kalandos eszméje. És miután Lőcséről úgy hozták haza. hogy búcsúzóul revolvert szegzett tanárainak, szinte tombolva követelte, hogy őt Amerkába küldjék. Tőrrel, gyi- lokkal, családjának elpusztításával fenyegetőd- zött, ha kívánságának ellene szegülnek.

így történt, hogy a család megbízásából dr. Egry Károly kísérte Hamburgba Árpádot, megváltotta hajójegyét, ellátta a szükséges zsebpénzzel, melyhez igaz, Béla is hozzájárult, miután Papp Gyula ezen a ponton kis^é szűkmarkú volt.

És ugyanez a Papp Árpád az, aki amint Amerikából visszatér, jelentkezik a vizsgálóbírónál és bár a törvény fölmenti a tanúskodás alól, (a töménynek néha jobb a szive, mint az embereknél ) odaáll vádlóul bátyjával szemben.

Öt na és öt éjjel utazott Árpád a szinte mérthetetle tengeren, nem látva maga előtt mást, mint a végtelen vizet és eget az ő miliárd c illagaival az isteni költészet e ragyogó szózataival. És ; természet fensége nem ihlette meg lelkét. Ridt ; gyiilölséggel, mint a családi vagyonnak ír st már egyedüli várományosa, lép oda bátyjál >z, hogy nem taszithatná-e ujjának egy mozdu itával még mélyebbre, mint amilyen mélyben fe eng az már is. Ő hozza be Bélánák strichnines üvegét, ő teszi le a vizsgálóbíró asztalára, mint bátyja, gyilkos szándékénak bizonyságát.

Nem t< hetek róla, de úgy érzem, hogy ha vallomásra íényszeritenének is, inkább leharapná a nyelvét b írmelyikünk, semhogy ő maga vádolja gyilkc ssággal tulajdon bátyját.

Az öcs a ki oda áll a bitófa alá, hogy maga sodorja báljának a kötelet: gondolatnak borzasztó, látv; nynak undorító. Csak az agynak és léleknek be eges elfajulása az, a mi e telteket megérthető! é teszi.

A harn adik a testvérek közül Elemér Gyönge sze vezetii, gyönge elme tehetségű és gyönge leik iletü gyermek, a léleknek, akaratnak vagy jellem iek egy kóros elfajulásával : hazug, szinte a ma tiakusságig. Egyébként szelid gyermek, a kit ia megszidnak, a mi hazudozásaiért. és kártya szenvedélyéért gyakran megtörténik vele : kileli i hideg és ágyba fekszik.

A testi és lelki degenenráltságnak szomorú képe.

E családi környezetnek behatásai mellett, a Papp Béla t 'agikumának betetőzéséhez tartozik a mód, melyh el az önállóvá lett ifjút az élet útjára kivez :tték.

Hajlam tinál, neveltetésénél, külső életviszonyainál és elkének e viszonyokhoz idomulásánál fogva gőgös és ur, az uraskodásnak csak külső czifr. ságaiba dobták a hozzá való eszközök nélkül.

Bármel; lipótvárosi bankárnak becsületére válik az a pénzügyi művelet, a melylyel Papp Béla önállósítását édes atyja financirozta.

Előttem íeküsznek Papp Béla sajátkezű följegyzései, K tpta a szentmártonl birtokot, nem egészen 20Ü holdat, persze nem tulajdonul, csak használatba fizette érte az adót, ami rendén van: a bekt belezztt kölcsönnek annnuitását, ezen kívül külör életjáradékot, tartotta Papp Gyula sertés állom ínyát, a mely fölette a szemes termié ly nagy észét,.. . bosszankodás volna végig fölsorolni. E ég az hozzá, hogy mikor esküvőjére ment, az els > kiadásokra szükséges 200 forintot szabójától k illett kölcsön kérnie. A hintóról, melyet atyja neglepetésül küldött, hogy abban vigye haza fiatal hitves t ő neki mutatták be á számlát. A háznak, mely nem is az övé volt, tatarozási k illségeit ő vele fizettették meg.

Valóbar az önállósításának ebben a módjában, bénít; volt az anyagi romlásnak minden csirája.

Később házassága után, hogy szemrehányást ne tel essenek neki, a feleségével kapott hozományát birtokvásárlásba fektette; de mert pénzzel nem érte fel a vételárat, adósságokba

bonyolódott, úgy hogy teljesen egyetértek a kir. ügyész úrral abban, hony anyagi helyzete súly >s volt. Pénztelen lett a nélkül, hogy költött és tönkro- jutóban volt anélkül, hogy pazarolt volna.

Erősebb akarattal, mint a minő neki osztályrészül jutott, ellátva a tűrés és lemondásnak ezerjófüvével, melyet gyógyító szerül ad az élet- utra a gondos szülő, lehet, hogy könnyen végig vergődik a balsorson. De így és oly környezetben növekedve fel : anyagi zavarai fokozták erkölcsi megzavarodását. Terhelt születése, gyermekkorának megmérgezett légköre, mely nagyra növelte kóros ösztöneit, magába zárkózott itiu- saga, a hajlamaival és neveltetésével diametral ellenkező életvisszonyok, amelyek közzé pályája elején kidobták, anélkül hogy lett volna valaki, aki őrködik első léptei fölött és támogatja, mikor először néz farkas szemet egymással az egyén és a világ, — ime a családi hagyaték, melyet Papp Béla szüleitől örökölt, a feke kereszttel jegyzett úti podgyász, melyet életutjára magával vitt.

Ennek az útnak egyik keresztösvényén találkoztak egymással Papp Béla és Papp Zoltán.

A kőolaj ráömlött az tzzó zsarátnokra. De mielőtt ennek föllobogó lángjánál vizsgálnék a most már egymást rohamosan kergető eseményeket, lássuk, ki az a Papp Zoltán ?

Bábé a mások akaratának drótján, vagy ő-e a mozgató erő; statisztája-e ennek a véres színjátéknak, vagy ő-e a művezető? közönséges zsaroló-e, amint védő társam állítja vagy gonosz tevő.

Papp Zoltán typikus svihák.

Foglalkozása: semmi; mestersége nincs ; él: a nevéből; tőkéje : a családi összeköttetés. Nincs a szélesen kiterjedt famíliában olyan név- vagy születésnap; eljegyzés vagy keresztelő: esküvő, vagy halotti-tor, amelyen ő jelűi nem volna. E". az egy az, amiről pontos lejárati könyvet vezet. Ilyenkor az ő gomblyukában díszeleg a legnagyobb mellcsokor és az ő kalapjáról lóg le a leghosszabb gyászfátyol. A házi ur rendszerint kissé savanyu ábrázattnl fogadja, de a fiúnak bámulatosan kö .nyed, otthonos modora van, és a vendégek azzal a barátsággal szorítanak vele kezet, amely elvégre is kijár a család egy tagjának.

Külömben valamennyiökkel tegeződésben van, egyelőző szimpozion alkalmából, amikor úgy hajnal felé, vegyest ölelkeztek össze urak és hajdúk. Erről a te szócskáról soha sem fe- lejdkezik meg, ezen a ponton veszedelmes memóriája van: mert ez a te szócska, az a szilárdan konstruált hid, amely rendszerint megbirja egy 5 frtos kölcsönnek teher-próbáját.

Mikor a vendégek eltávoznak, ő még mindig ott marad; segít a házi.urnák a gazdálkodásban, (elkél néha egy kis segítség); szórakoztatja a házi asszonyt a környékbeli úri családok pletykáival — (ami szintén igen élvezetes szórakozás.) Közb. n apró szívességi kölcsönöket kér, mig egyszerre csak hirtelen búcsú nélkül eltűnik, miután vagy előtte, vagy utánna, holmi rendellenességek pattannak ki.

Mikor aztán nagyon is kiszipolyozza a családot, és túlságos ottboniassággal nyplt bele a jobbmódu családtagok zsebeibe, megindul n családi hajsza — állás után. Beteszik dijnoknak a kataszterhez, a megyéhez, vagy a vizszabá- lyozáshoz (ott mindenki elfér) és miután min- dennünen kikopott, mert sehol dolgozni nem akart, beajánlják biztosítási szerzőnek, egy biztositó társasághoz. Itt aztán megbotlik valamely fölvett előleg visszafizetésének göröngyében és — elcsapják.

Ennek a nyomorúságnak egész iskoláját végig járta Papp Z*ltán. Pénz nélkül, állás nélkül, kilátások nélkül, megunva a máról holnapra tengődést, arra a válópontra jutott, amikor a kalandorból kipattan a gonosztevő.

Ezek rzok az alakok akiket ha sorsuk nagy városba vet, a világváros salakjaivá leszneL Ha kell, csirkefogók, ha kell, házasságszéJelgők, vén dámáknak kitartott szeretője, meglesi, hogy ezek hová rejtik el é tékeiket, zsarolja azokat, és ha már nemtudja kiszipolyozni, megfojtja és kirabolja áldozatát. — És ezek azok az alakok, akik irigy gyiilölséggel nézik a jobb módú rokont, aki vér az ő vérükből, akivel egy család ők is, és akik még is mindent bitorolnak. mig ők mindent nélkülöznek.

Melyik volt hát e két ember közül az, akiben először villant meg Elemér elpusztításának, gondolata ?

A kir. ügyész ur megoldotta a kérdést; de nekem úgy tetszik, hogy az oldott kendő mindegyik csücskén ott maradtak az oldatlan göbök. A közvádló ur az anyagi érdekek néző pontjáról indul ki. Elfogadom a vitát erről a pont* lói is.

Volt-e Papp Zoltánnak közvetlen, és kényszerítő vagyoni oka arra, hogy Elemért elpusztítsa? Tudjuk, hogy Papp Zoltán a legkeservesebb vagyoni viszonyok között élt. Hitelét fölmondták a pék, a szatócs, a hentes, a mészáros. Csak egy idea segíthetett rajta, amely élete