Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-22 / 21. szám

Szatmár,1900 j3Z ATMAR - NÉMETI Május 28. megtudta, hogy Elemérről van szó, kár hogy nem Kovásznayt. Elemér ki is jött a lovon, Zsoldics megvette a revolvert, lehet, hogyő adott reá pénzt, neki nem mutatta, csak csütörtökön mikor ment Elemér elé. A maga revolverét azért nem adta, mert az ismerős volt, de a ló oly gyorsan ment, hogy Zsol­dics nem tudta lelőni Elemért. Zsoldics nem tett egyébb kifogást, csak azt, kár hogy nem Kovásznay. Zoldícsot ő nem fenyegette, hanem azt mondta, ha kitudódna is a dolog, inkább magát lőné agyon, hogy sem őt elárulja. A lovat be­hozó embert Lázár Móricz utján kerítette. O kantár ózta fel s adta át az embernek Orosz Miskának a töltésen, kérdezte tőle, tudja-e mit kell csinálni, azt felelte igen, Lázár el­mondta. Az üzenet az volt, hogy beteg az apa, Elemér jöjjön haza. Orosz arról, hogy a lovat miért kell bevinni nem tudott. Orosz ezért 5 frtot kapott, a lovat este 7 órakor adta át Orosznak. Elemér :i/49-kor érkezett ki. Zsoldics megmutatta a revolvert, s azt felelte reá, hogy jó lesz. Zsoldicscsal a ter­vet ketten beszélték meg, lehet csütörtökön is beszéltek, Zsoldicscsal akkor este is be­szélt, Elemér megérkezése után. De tagadja bogy Zsoldicscsal beszélt volna az iránt, hogy Elemért a szobában éjjel ölje meg. Azért sem lehetett volna beszélni, mert a vendég szobák terményekkel voltak tele. 30-án be­jött Szatmárra színházba. Ez alatt Zoltán kiküldte a dohányt, amit Tatárfalván vett s tudatta, hogy a terv nem sikerült, levelet is küldött, mely a felesége kezébe került, felesége reggel kérdőre vonta, de ő felelni nem tudott. Ezután le is tett arról, hogy Elemért megölje, Zoltánnak a lóverseny után mondta is, hogy hagyjon az egésznek véget. Elnök : A lóverseny napjára berendelte Zsoldicsot, hogy majd kicsalja Elemért a Szamoshoz és dobja bele. Vádlott tagadja. Elnök: Szept. 2-ik vasárnapján is akartak végezni Elemérrel a borbély utján. Papp Béla előadja, hogy Zoltán tervezte a dolgot, hogy ki viszi Elemért a gőzmalom­mal szemben levő kocsmába. 0 is gyalog- bejött. Hivatta a Zoltán cselédjét, a ki azt mondta, hogy Zoltán «lkisérte Elemért. 0 ekkor haza ment. A sárerdei dolgot is tudja Lázár Mó­ricz. Zoltánra már ekkor gyanakodott, hogy csak hitegeti őt s pénzt akar zsarolni. De azért bejött vele, hogy ki vigyék Ele­mért a Sárerdőre. De nem találták. Majd oda n ódosilja a dolgot, hogy ő csak a Zol­tán eljárásáról akart meggyőződni, de nem akart a Sárerdőbe kimenni. Okt. 2-án is mondia Zoltánnak, hogy vége legyen min­dennek. A pénzt nem követeli vissza. Adott neki többszöri részletekben 100—150 frtot, abból a czélból, hogy élni tudhasson. A Sárerdőről nem volt szó, csak a tájé­káról. Elnök kérdéseire azt vallja, hogy Zoltán csinálta az egészet, ő nem taná­csolt Zoltánnak semmit. Közben Zoltán a városhoz akart menni írnoknak, de bár meg tettek érte mindent, de nem sikerült. Pénzt kért tőle, de nem adott neki. Nagy kérésére aztán jót állott érte a házi asszonyánál. Zoltán kezdte újból tel­hozni a tervet, hogy azt neki végre kell haj­tani. O akkor is ellenezte s hívta, hogy menjen ki hozzá lakni, de Zoltán nem akart a cseléd házba menni, mert az ő felesége úri asszony. Ekkor azt mondta neki, men­jenek hát koldulni. Zoltán folyvást nógatta, hogy végezzenek Elemérrel. Vigyék ki Ele­mért a kocsmába, ő majd a borbélyjal vé­gez vele. De ő ellenezte. Napról-napra ki járt ezután hozzá, ájulási jelenetet is rög­tönzött, végre azzal fenyegetődzött, hogy le­veleit anyjának megmutatja, habele nem egye­zik a dologba. És azt tanácsolta, forduljon Zsol- dicshoz. O azt felelte, tudja, hogy Zsoldics megteszi, de miért avassák bele Zsoldicsot is. Tedd meg te Zoltán. Meg is állapodtak, hogy Elemért kicsalják a kocsmába. Pénteken referált Zoltán, hogy a bor­bély elment Debreczenbc, azért máskép végezzék a dolgot, mert neki vasárnapra végezni kell, mert ellenesetben, ha pénzt nem kap, a lakásból kidobják. Tanácsolta ismét Zsoldicsot, de ő nem akarta. 18-án aztán beszélt Zsoldicscsal s mondta neki, hogy E. a Dezsőben lesz, végezzen vele, de óvatosan. Adott neki vagy hat revol­ver töltést is. Zoltánnnk mondta, hogy a kutig jöjjön Elemérrel, s ha Zs. ott nem lesz, menjenek vissza Szatmárra, ő aztán elment Batizra. Este nov. 18-án, mikor hazafele jött, látta, bogy Zs. a tettet vég­rehajtotta, Ekkor még ném mondta Zs.-nak, hogy pénzt ád neki, de Zs. is tudta, hogy a mit szept.-ben Ígért neki, azt megadja, t. i. az ezer frtot. Zs. megtette volna ezt ő érte minden pénz nélkül is. Zs.-al ab­ban állapodtak meg, hogy ha a teiv si­kerül, egy tököt tegyen a ház elé. A mi meg is történt. Zsoldicscsal az nap dél­előtt kint jártak a mezőn, s a szalma csomótól mutatta neki, hogy a kutig men­jen, ott lesz Elemér. Másnap beküldött Z.-ért s Z. elbeszélte, hogy csalták ki Elemért. Levelet E.-nek nem küldött, mert arra szükség nem volt. E. csak délután tudta meg, hogy hová mennek. A lakás­ról külön indultak ki, a proinenád felé. Szembe találták előbb a Draveczky kocsi­ját, utóbb egy másik szekeret. Mikor ezt Z. meglátta, esze nélkül futni kezdett, hi­ába kiáltozott utánna Elemér, futásközben hallotta a lövéseket is. Zoltán kétségbe volt esve, hogy botja, melyet Elemérnek útközben adott át, Ele­mér mellett maradt. Mondta is neki hogy lehetett ily ostoba. A bonezoló orvosok márekkor ráfogták Zoltánra a tettet. O tanácsolta menjen Amerikába, mert a milyen gyáva ember, ha befogják, őt is blamirozza. Több előadni valója nincs. Elnök ezután előadja Zsoldics vallomá­sát s felhívja Papp Bélát, tegye meg arra észrevételeit. Előadja hogy valamit mondania kel­let Zsoldícsnak, de azt nem mondta, hogy ölje meg Elemért. Zsoldícsnak komoly szán­déka volt Elemért megölni már szeptem­berben, mutatja az, hogy borotvát is vitt magával, levetkőzött, ruháját kifordította. Zsoldics az 1000 forintból nem kapott semmit. Szembesitettvén a két vádlott, mondta-e azt Béla, kérdi elnök Zsoldicstól, hogy ha Ele­mért meg nem öli, egyik golyó a Zsoldicsé, másik az övé. Zsoldics azt feleli igen. Papp Béla ragaszkodik vallomásához, Zsoldics ál- litjá a vallomását, ő nem szokott hazudni. Elnök mondotta-e hogy éjjel a szo­bában vágja el az Elemér nyakát borot­vával, Zsoldics: igen. Zsoldics : Szégyelje a tek. ur magát. En nem hazudok. Borotvát nem vittem az első esetkor magammal. Elnök: megigérte-e újból Papp B. hogy megadja-az 1000 frtot. Zsodics: igen. Papp B. tagadja. Elnök: mondta-e Pap B. hogy ma meg kell halni a gyereknek? Zsoldics, igen. Pap B. tagadja, Zsoldics erős hangon czáfolja, hivatkozik reá, hogy ő Istenes be­csületesember. Eddig, úgymond becsültem a tek. urat, most nem, mert látom, hogy hazudik. Elnök: Zsoldics azt állítja, hogy revol­vert is adottt neki, felmutatja a revolvert. B: csak pénzt adott reá. A méreg tégely az övé a strichint oda adta belőle Zoltánnak. A méreg nem ö tőle eredt, de hogy kitől kapta elhallgatja. Előadja, hogy Árpádot ő nem üldözte ki Amerikába. Árpád szüleivel kijöni nem tudott, vele volt jóbaratságba. Tudja Dr. Egri is. Árpád, mikor kétszer is kitiltották az iskolából, maga határozta el, hogy Ame­rikába megy. A család ebbe beleegyezett. Pénzt is adtak neki. De nem jól viselte magát ezért levették róla a kezüket, a csa­lád még az őrültek házába akarta csukatni Árpádot de ő mondta inkáb hadnenjen Amerikába. Tagadja hogy a gubáját Zol­tánnak adta tagadj a azt is, hogy elakarták volna petróleummal égetni az Elemér hulláját. Ekkor 1 órakor elnök a tárgyalást d. u. 3 óráig felfügesztette. A délutáni tárgyalás 7A órakor vette kez­detét. Baranyi esküdt további jelenléte alól fel­mentett, mert édes anyja elhalt, helyébe Győri Károly I-ső pót-esküdt hivatott be. Bevezetik ez­után Papp Bélát, Zsoldicsot és Papp Zoltánt, szu- ronyos őreik között helyet foglalnak a vádlottak padján. Papp Béla elegánsan meghajtja magát a biróság előtt. Elnök Papp Zoltánhoz intéz kérdést, hogy bűnösnek érzi-e magát, Zoltán nem érzi magát bűnösnek. Aug. elején volt először Bélánál, szí­vesen fogadták, Béla elment Kassára pótsoro­zásra s eltávozása előtt neki 3 szem szilvát adott, hogy adja oda Elemérnek. O nem tudta, milyen szilvá ól van szó s nem is adta oda Elemérnek. Elnök figyelmezteti, hogy a vizsgáló biró előtt azt vallotta, hogy Béla előtte tett bizonyos port a szilvákba. Ezzel szemben Zoltán megmarad mostani állítása mellett. Ő nézte á seilvát és bi­zonyos veres szinü jegeczes port látott benne. Ajegyzőkönyvben tévedésnek kelllenni, erre a nya­kát meri tenni. (Derültség.) Elnök előadja előtte a Papp Béla vallomását. Kaczagva felel, miért el­nök rendre utasítja, hogy ő sohasem is látott nem is ismert mérget. Äug. 2-ik felében bevitte őt Béla egy vasárnap Udvariba. Útközben egy katulyát adott neki, hogy annak tartalmából te­gyen az apja és az Elemér poharába. Zoltán le­ment a pinezébe borért, Béla utána és mondta, tegyen a borba a méregből. De ő nem tett. Dél­után Béla a szt.-Mártoni tanyán sört hozatott, s mig ő kint járt addig 3 pohár sört kitöltött, egyet neki adott, egyet magának vett el, egyet pedig Elemérnek adott. Hogy volt-e benne va­lami, nem tudja. Elnök figyelmezteti, hogy val­lomása ellenkezik a vizsgáló biró előtti vallomá­sával. P. Z. előadja, hogy P. E. rosszul lett a méregtől, P. B. bevitte, pár perez múlva magá­hoz jött s P. B. mondta: lásd egye meg n fene a bélit, nem ártott neki. Már előbb is beakarta őt vonni e gyalázatba. Júliusban nem is talál­kozott Bélával. Elnök: Beszélt-e maga a Szabó Norbert vil­lájáról. P. Z. igen, szeptemberben P. E. lóháton kiment P. B.-hoz szombaton. Este visszajött. Tőle P. B. egy levelet küldött neki, melyben azt irta, vigye ki P. E.-ért a vasuthidon túli villába, ott lesz Papp János és még Böszörményi Emil is. Elnök figyelmezteti, hogy v. biró előtt más­kép vallott, úgy. hogy ezt együtt beszélték meg a tanyán. Ugyanakkor egy bankóprésről is heszéltek, hogy csináljanak pénzt, Ragaszkodik mostani vallomásához. Aug. 2-ik felében, mikor B. hazajött Kassáról, kihívta őt reggel a mezőre, s ott mondta, hogy neked én egy nagy vállala­tot adnék. Elemért kellene lábalól eltenni. Kér­dezte tőle, mi viszi őt erre a tettre, volna Istene lelke, hogy testvérét megölje. B. azt felelte, hát van neked Istened, mikor azt látod, hogy van neked hat koldus kölyköd. Erre azt feleltem, in­kább legyenek koldusok, mint becstelenek Több­ször is kísérelte rávenni, de ő azt felelte, hogy ő ideges, gyengeszivü ember, nem vállalkozik erre. B. megjegyezte, hogy ha elárulná, az ő apósa alispán, a törvényszék a zsebében és őtet eltéteti láb alól. Tagadja a dijnok és a borbélyra vonatkozólag Béla által vallottakat. A beszéd utján gondolkozott mit csinál­jon. Ha otthol marad akkor is elvesztik Elemért, ha kiviszi, akkor is megölik. O sajnálta Elemért is, Bélát is, a családot is. De Béla azt hajtotta, ne skrupulizálj, nencs Isten, mi vagyunk az Is­tenek. A ki szegény, rövidet húz itt a földön, más világ meg nincs. O elvitte Elemért a háromcsőrü kacsába, mikor hazamentek, megtudta, hogy B. kereste, elvitte a Sörcsarnokba s ott voltak éjjeli 11 óráig hogy E.-t B, meg ne találja. Elnök ezek­kel szemben felolvasta a vizsg. biró előtti val­lomását, hogy szept. 1-sö napjaiban beszélt vele Béla ez ügyoen s igy akarta őt rávenni s pénzt, mindent Ígért neki, ha Elemért a vasúthoz ki­viszi. Nagyon ideges, nem csoda, ha bele za­varodik a dologba. Elnök : Elhiszem, mert van rá oka. Csak ne idegeskedjék. Más alkalommal volt az, mikor megint kérte őt Béla, hogy vigye ki Elemért a hidon- tuli vásártéri korcsmába. Lehetett este fél hét óra között. Gondolkozott, ha ő is oly rósz lelkű ember volna, mint Béla. Istenem, milyen baj ke­letkezhetnék. Elemér ekkor megkínálta czigaret- tával s ő erre sírva fakadt s nem is vitte Elemért a korcsmába, hanem isméta háromcsőrü kacsába vitte. Elnök figyelmezteti, hogy e vallomása is ellenkezik a v. bíró előtti vallomásával. Ott el­ismerd, hogy azért vitték ki Elemért, hogy meg­öljék . Mért mondta tehát a biró előtt azt hogy megakarta ölni, a Szamosba akarta dobni Ele­Fklytatása a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents