Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-25 / 30. szám

Szatmár, 1899. SZATM AR-NÉMETI Julius 25. társadalmi szervezetek, melyeknek sze­génysége, munkahiánya, küzdelme és bi­zalmatlansága saját jövőjük iráni ma még szörnyű veszélyeket rejt. A nép fölszabadul az uzsora alól, megmenekszik a közvetitő kereskedés ká­rosító hatásától, fokozhatja jövedelmét a szorgalom által. Átmenet lesz ez a tö­megtermelésből a kerti termelésbe. Hazánk bevétele kiszámíthatatlan milliókkal sza­porodik meg. A gazdasági üzerr megjavul a kisbirtokosoknál, mert a jó példa ragad. Idegen ajkú polgártársaink fognak a gyér népességű Alföldre vándorolni, hogy ta­nyások lehessenek. A telep iskolájának alkalma nyílik beléjük oltani a magyar haza szeretetci. Eljön a tót és az*oláh, hogy magyar legyen, csakhogy boldogul­hasson. Mezőgazdaságunk javítását, a szegény, törekvő gazdaközönség boldogulhatását illetőleg, hallottunk már, olvastunk már szebbnél szebb, hangzotasabbnál hangzo- tasabb ajánlatokat, eszméket és újításo­kat, hogy szinte zúgott a feje tőlük a gazdaközönségnek: műtrágya, tejgazdaság, viz-szabályozás, mesterséges öntözés, szőlő- ujjátelepités, gazdaszövetség, olcsó föld­hitel (de a mely megnyuzta a gazdát. . .) közraktárak, gabona-vám emelés stb. stb. de sajnos, mindezek csak bizonyos ese­tekben, vagy épen csak egyesekre voltak czélszerüek, mert kevés gazda volt abban a helyzetben, hogy megtudta csinálni. A Gróf Csáky Sándor eszméje azon­ban magába foglalja, egyesíti mind azon törekvéseket, melyek a földmivelési ügy előmozdítására és a szegény földmivető nép fölsegélyezésére valaha csak tétettek és a mi fő: az eszme könnyen megva­lósítható. Adja az Isten, hogy minél előbb ez­rek — meg ezrek áldjá Gróf Csáky Sándornak, a nemes lelkű főurnak ma­gasztos gondolkodását; a pangásból fel­lendült és virágzásnak indult mezőgazda­ság pedig ércznél maradandóbb emlékét fogja örök időköh át őrizni! HÍREK. — Kiküldetés. Az orsz. kath. tanítói segély­alap f. é. aug. 24-én Budapesten tartandó köz­gyűlésére a püspök Jankó vies János helybeli r. k. el. isk igazgató tanítót küldte ki. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Payka Vilmos p. ü. számellenőrt N.-Becskerekről N.-Vá­radra áthelyezte. — Enküvö. Heidelberg Imre, Neuschlosz-féle fürészgyár igazgatója, a napokban kelt egybe Grosz Laura urhölgygyel. — Kinevezés. Á képviselő-ház elnöke Szűcs Gyula volt szatmárhegyi nyug. kapitányt, az országház terembiztosának nevezte ki. Az állással 1200 frt fizetés és 400 frt lakbér javadalom van összekötve. Dr. Ryl Ferencz m. kir. honvédezredor- vos szerdán d. e. esküdött örök hűséget Dr. Lengyel Márton gyógyszerész és birtokos bájos leányával Alice ’ kisasszonynyal. Az esketést He- helein Károly ungvári prépost plébános végezte. — Névváltoztatás. Junk Kát oly városi al- kapitány, az arany érdem kereszt tulajdonosa és fia ifj. Junk Károly, vezetéknevüket „Jekei“-re változtatják. Örömmel konstatáljuk e hirt és k'- vánjukl hogy7 a hozzánk idegenből ideszakadt, itt jó magyarrá vált „Junk“ bácsi még mint „Je- kei“ bácsi is számos éven át élvezze a közsze­retet melegét. — Személyi hir. Kótay Károly helybeli kir. járásbirósági jegyzőt az igazságügyi miniszter a törvényszékhez áthelyezte. — Petőfi ünnepélynek, mely vasárnap d. e. 11 órakor a sétatéren, kedvezőtlen idő ese­tén a Vigadóban tartatik, programmjá- ban változás történt. A Petőfi-társaság min­den erőt a segesvári ünnepélyen öszpontosit, igy a helyi ünnepélyre Pestről csak R á - kosy Viktor (Sipulusz) jön, a ki beszé­det mond a Petőfi-társaság nevében. E miatt az emlékbeszéd tartására lapunk szerkesztője Mátiay Lajos kéretett fel, Szentivá- nyi Jenő joghallgató pedig Petőfi „Egy gondolat bánt engemet“ czimü költeményét szavalja, melyet szemtanuk állítása szerint a költő a se­gesvári csata reggelén, mintegy sejtelemtől ösz- tönöztetve, elszavalt. Deák Kálmán Jókai Mór Apotheosisát fogja elszavalni. Az iparos ének­egyesület az ünnepélyt enekkel kezdi és végzi. Felhívjuk a hazafias ünnepélyre a közönség mielőbb póloiják. — A f.-gyarmati vasút részére kisajátított és telekkönyvileg a volt tulajdonosokról lejegy- zendő területekről készített térképek stb. hitele­sítése, a minisztérium, bíróság, és város vasúttár­saság kiküldöttei jelenlétében f, hó 20-án történt meg. Ellenvetés a város részéről történt. A város kiküldöttei nehézményezték a vasúti töltés bal­oldalán a mikolai úttól a Lázári határig kisajá­títani rend. t marhajáró ut, valamint 2 hid el nem kés7itését. A kifogások jegyzőkönyvbe vétettek s a vállalkozók kijelentették, hogy a hiányokat elkészítik. — A kaszinó közgyűlése, mely f. hó 30-án d. e. 11 órára volt hirdetve, a Kölcsey kör Pe­tőfi ünnepélye miatt egy órával előbb, vagyis d. e. 10 órakor log a városháza nagytermében meg­tartatni. Hérmán Mihály elnök. — Verseny-kuglizás. A szatmár-németi iparos olvasókör által e hó 16-án és 23-án rendezett verseny-kuglizáson az 1-ső dijat, egy fali inga-órát nyerte Rácz István, a 2-ik dijat, egy tajték-pipát ifj. Szabó Lajos, a 3-ik dijat, ■ egy üveg-kancsót 6 pohárral Blatmczky István, a 4-ik dijat, 2 táj­képet Dézsi József, az 5-ik dijat, egy tajték szivar­szipkát Glózer János, a 6-ik dijat, egy cognac­közt. Sárrétyné pedig határozottan megróvja ma­gaviseletéért. Ágnes hangnélkül tűri a feddést, miközben megremeg, arcza eltorzul a belső kíntól, szemei körül kékkarikák látszanak. Ő nagysága most még jobban nem érti Ágnest, ime ő előhívatja, hogy feltűnő magavi- viselete lelett rosszalását nyilvánítsa, s az asz- szony úgy áll előtte sápadtan, megtörve, hogy nagy betegnek tarthatnák, ki most hagyta el először az ágyat. — Leányom, Ágnes, mi bajod? Fuldokló zokogás volt felelete rá a megkín­zott szívnek. IV ........Mikor a szobába léptem, kezdé a szót Radnay, zavarba jöttem, hogy tulajdonké­pen melyikünk volt hát beteg? Áz én pirosodó arczom, a maga sápadt arcza mellett, azt vallotta, hogy bizony nem én voltam a szenvedőbb beteg! — István, kérem hallgasson. — Mért titkolja, mért tagadja úgy is tu­dom régen ! Ágnes! végtelem édes volt ezt tudni nekem! Azok a rejtett köyenk, az a mélységes bánat én ertem volt, mind én értem . . . köszönöm. Most meglátták a nyújtott kezet — pár pillanat múlva egy kicsi forró kéz remegett benne Fehér Ágnes kebelében szörnyű tusa ke­letkezett, a kötelesség és szerelem vívott ke­mény elkeseredett harezot benne. Már-rnár a szerelem, a sziv lesz győztes a hűség — az ész felettj. . . . Fehér Ágnes is csak gyönge asszony, ki nem lehet róla, hogy a teremtő nem adott neki erőt is az akaratot véghez vinni. íme feje lassan-lassan a férfi vállára hanyat­lik, s, kitör ajkain a rég eFolylott szerelem szava: Édes, édes, István 1 Lázban égő szemeik egymásba veszte, aj­kukon a boldogság mámoros mosolya. — Te drágám — te szenvedőm! István magához öleli a halvány asszonyt, s meleg ajka érinti annak ajkát. Első és utolsó csók. A forró szenvedélyes ajk a való szörnyű tudatára ébreszti az asszonyt, föltárul lelkében villámgyorsan egy bűnös asszony képe, ki szem­telen, mert megcsalja azt, ki oly híven, igazán szereti, bármily szeretettel mosolyogjon is az a másik mosolyában folyton ott lebeg a kérdés, — hát engem nem csalsz-e meg? Fehér Ágnesben győz a szerelem felett az ő hites urához való hűsége. Beszélhet már neki Radnay István boldog­ságról, gerle életről, ő csak egy szenvedő be­csületes embert Iát, kinek ő mindene, a kinek boldogtalansága árán szerezhetné meg csak saját boldogságát: a szegény Bot Ferenczet, az ő jó­ságos szelíd arczával, félénk modorával. Ki mi­kor ő éhezett, kenyeret adott, ki megosztotta vele szerény hajlékát, mikor ki volt lökve a nyomornak. Csók, szerelem, úgy tűnik lelkében, mint hosszú tél után az tlső verőfény, mit nem so­kára ismét eltakarnak az összetoluló komor fellegek. — Édes . . . enyém leszel-é? — Késő 1 Rebegte vissza a gyermek. servi<je-t (Berégszászi Gyula ajándéka), Mónus Lajos nyerte el. — A gör. kath. magyarok országos bizott­sága, hogy a magyar nyelv istentiszteleti nyelvvé emelésének kérdését az által is megol­dás felé vezesse, zat ándoklatot tervez Rómába. Ez alkalomból Melles Emil helybeli g. kath. lelkész, szatmári főesperes, ki a bizottság vezér- férfiai között az elsők közt foglal helyet, felhí­vást bocsátott ki a magyar gör. kath. hitközsé­gekhez, buzdítván őket, hogy legalább 1—1 képviselővel csatlakozzanak a zarándoklathoz. „Előre! igy végzi felhívását, — sorakozzunk az orsz. bizottság zászlaja alá és tegyünk bizony­ságot a mellett, hogy mi, bármily őszintén sze retjük is a görög szertartásit egyházat, minda­mellett a szó legvalódibb értelmében magyarok és katholikusok vagyunk.“ Mint értesülünk, a helybeli gör. kath. magyar egyház hívei, a mint derék lelkészük hazafias tervéről értesültek, azonnal összeadták a képviseltetésre szükséges összeget úgy, hogy most már nincs más hátra, mint a képviselő megválasztása. — A lövész-egyesület a városi közgyűlésnek az egyesület kitelepítésére vonatkozó határozatát mint annak idején jeleztük, megtelebbezte. A belügyminiszter a felebbezést elutasítván, a közgyűlés határozatát jóváhagyta. — Meghívó. A szatmár-németi iparos-ifjak köre építendő „Otthona“ javára 1899. évi augusz­tus hó 6-án a Kossuth-kertben nyári tánezmu- latság rendeztetik. Belépődíj személyenként 60 kr. Jegyek előre válthatók: Lévai József és Hor­váth Béla urak üzletében, estve a pénztárnál. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a fedett helyiségben fog megtartatni. Felülfizetéseket kö­szönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. — Hauschka Ferencz cs. és kir. tábornok, a ki 1851-ben, mint kapitány, az itteni katonai is­kolának volt kormányzója s akkor a város dis :- polgárává választatott, f. évi julius 20-án 81 éves korában Bécsben elhalt. A gyászeset alkalmából a nagy kiterjedésű gyászoló családnak a város részvétét a polgármester táviratilag fejezte ki. — Raucha Mihály nyug. telekkönyvi írnok, az általánosan ismert Róka bácsi, f. hó 20-án hajnali 2 órakor elhunyt. Temetése 21-én d. u. 5 órakor történt. A háznál Papp Lajos gör. kath. lelkész tartott megindító gyászbeszédet. — A Szamosba fűlt szombaton reggel 7 órakor Markovics Sándor Vl-od gymn. tanuló, Özv. Markovits Áronné 16 éves fia. A szeren­csétlenség a Fink-féle uszodában történt és pedig úgy, hogy az úszni jól tudó ifjú az ugródeszkáról háttal akart a vízbe ugrani, de a deszkára esett s eszméletét vesztve zuhant a vizbe. Holttestét délfelé sikerült megtalálni és felszínre hozni. Intő példa az ifjúságnak, hogy az ugródeszkán való produktióktó! óvakodjék. A ki fürödni megy, fürödjék és ne gymnásztizáljon. — Honvédezredek összpontosítása Huszton. A 11 és 12-ik honvéd gyalogezredek összponto­sítása az idén Huszton van. Ennek következtében a Szatmáron, N.-Károlyban, M.-Szigeten, Mun­kácson és Ungváron levő helyőrségek Hab- rovszky ezredes dandárparancsnok, Ludmann és Bohutinszki ezredesek vezénylete alatt oda vo­nultak. Az 1200 legény és 90 tisztből álló honvédsereget, mely a szatmári honvédzenekara indulói mellett vonult be a városba, Huszt város lakossága e hó 9-én a legnagyobb szívességgel fogadta, a tisztek s legénység kényelmes el­helyezéséről gondoskodott, s tiszteletükre la­komát és ismerkedő estélyt rendezett. Az előzé­keny parancsnokok és a tisztikar, a lakosság e figyelmét térzenék, zeneestélyek és dijlövések ren­dezése által viszonozza, mi által a város társas­élete egészen felélénkült. E hó 17-én érkezett Husztra Clair Gyula honvédaltábornagy, kassai kér. parancsnok, a kit Huszt város képviselőtes­tülete, élén a főszolgabíróval, fényes fogadtatás­ban részesített, s a ki másnap a sereget meg­szemlélvén, az ezredgyakorlatok eredményével s a tereppel teljesen megelégedve távozott. — A bikszádi annabált ez idén julius 29-én vagyis jövő szombaton tartják. A rendezés nagy izgalommal folyik. Fürdő-vendégek szép szám­mal vannak ez idő szerint a kies fürdőben. — Bátor életmentők. Bogya János, Szigeti Lajos vendéglős cselédje szerdán este fél 7 órakor gazdája engedelme nélkül fürödni ment a Szamosba. Szófogadatlanságának majd meg­adta az árát. A mély vizhe került s már fuldo­kolni kezdett s a vizbe halt volna, ha a szintén ott fürödő Helinger Simon és Krón Adolf ta­nulók, ki nem mentik válságos helyzetéből. — A kath. kaszinó vendéglői álláséra 7-én pályáztak, u. m. Szatmári Imre, Pongrácz Lajos, Szatmári György, Óvári János, Fink Ferencz, Fógel Károly helybeli és Márton Lajos b.-pesti lakos. A választmány e héten dönt a felett, hogy közülök kinek adja a vendéglőt. — Hamis 1 koronás pénzdarabok forognak közkézen városunkban. Ajánljuk közönségünknek a koronások elfogadásánál az óvatosságot.

Next

/
Thumbnails
Contents